Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-05-04 / 2. szám

­ Krivo­, Cassiglione katonai parancsnokhoz ment, a katona­­szr CT­ visszavonult, s a város a megadott kérelem méltányta­­lául kivilágítta vott.­­ A következett nap reggele a kevéssel azután bekövetkezett eseményeket gyanutalni nem engedő. A nemzeti őrség azonban a császári rendelet mellett sem kapott fegyvert, sőt még a nem rég föloszlatott lera­kói polgári katonaságtól elszedett 800­ darab fegyver is Brü­nnbe küldeték el. A Miller kereskedő háznak Stra­­dom nevű kü­lvárosbani raktárában 1000 kasza volt lerakva. A nép bízva az előbbi nap létre jött egyeségben, a raktár­hoz ment, hogy az abban található fegyvert egész békes­séggel és rendben megvegye. Azonban a reggeltől fogva fölállítva álló katonaság rögtön a raktár előtt termett. Neipperg ezen katonaság parancsnoka becsületszava lekö­tésével biztosíta a népet, hogy Castiglione tábornok semmi ellenséges támadást tenni nem fog, ha hogy a nép szét­oszlik , mi azonnal meg is történt, ámbár a nép az az előtti napon tett ígéretekre nézve magát csalódottnak látá. Ez alatt a kaszák a várba vitettek.­­ Csaknem ezen idő alatt a Ringplatzon fölállított ausztriai zászlóalj minden ok nél­kül tüzet adot a Flórián utczán végig menő népre, és az úgy nevezett dresdai vendéglőre, hol a lengyel meneküült azon órában ebédelni szoktak. Az illy kihívás által föltü­zelt nép szétszaladt, és az utczákat, eltorlaszolni kezdé. Ez történt délutáni 4 órakor. Három egymásután történt puskalövés rettegést s halált okozott a fegyverleten és semmi ellenséges megtámadásra el nem készült nép soraiban. Első áldozatul esett el Lesniovszky, volt tüzér kapitány, és mel­lette Pazelsky tanuló. A „fegyverre“ kiáltozás hangzott az egész városban. Két ágyú vonatott a Wislawa és Mikola­­jewszka utczák szegleteire. A vérontás kartácsokkal kez­deték meg, mellyeket csak hamar gránátok és ágyúgolyók váltottak fel. A Ringplatz kiüriltetett. Ezen dicső győze­lem után a katonaság a várba visszavonult. Itt fejlett ki a legdühösebb harcz. — A barrk­ádok és elreteszelt házak mögött a nép kétségbeesetten harczolt. A katonaság, ne­hány embert elvesztvén, hátrálni kezdett s a várost el­hagyd. — Erre a várból a város azonnal ágyuztatni kez­deték, s utójára még congresrakéták is használtattak. Egy bomba a sz. Adalbert egyház tornyára esvén, azt legyujtá, mellyet azonban az odafutott nemzeti őrség eloltott. Ugyan ez történt a „Lekienne“ nevű épülettel a Ringplatzon. A boldogs. szűz templomán több ágyúgolyó nyomai láthatók. Minden utczán illy kiáltozás hallatszik: a város leromboltatni czéloztalik. Ezen ágyúzás alatt a nemzeti választmány Po­­tocky Ádámot és Jablonovszky Szaniszlót küldé el a fel­legvárba, kik Castiglione tábornoknál következő föltételek alatt másfél órai fegyverszünetet eszközöltek : J­ö, hogy minden lengyel menekvők a várost azonnal odahagyják. 2-ot a barik­ádok lerontassanak. 3-ot a nemzeti választ­mány föloszoljék. Azonban ezen föltételeket a választmány visszavetette.­­ Erre a küldöttség a fellegvárba vissza­térvén kijelenté, hogy a választmány a föltételeket el nem fogadja, egyszersmind pedig a tábornokot figyelmeztető, hogy az illy eljárás által magát nagy felelőségnek teszi ki.­­ Mire Castiglione azt feleli, hogy ha a föltételek teljesítet­ni nem fognak, az egész város halomra döntetni fog, hozzá­­tévén,hogy még a nemzeti választmány tagjai is (többnyire krakói lakosok) hagyják el a várost. Míg ezen választ a küldöttek egyike a válaszaránynak tudtul adni eltávozott, a másikának addig is kezesül ott maradni kellett. A lengyel menekvők a város védelmére szolgálható minden módokat , nélkülözvén, nehogy az e nélkül is sok szerencsétlenség által látogatott város testvérei irányában, ezen vendégsze­retetéért még inkább lakolni legyen kénytelen, szomorú sorsukban megnyugodva, csapatonkint hagyják el a várost, történetünk ezen bölcsőjét, s a hazai emlékek ezen drága gyalpontját, s Boroszló felé indulnak. Krakónak tekintete ollyan jelenleg, mint egy bevett s a győző által odahagyott városé, már reggel 8 óra, és még katonákat nem látni az utczákon. Mondatik, hogy Castiglione is megsebesült. — Mint szemtanuk aláírva : Osztrovszky Keresztély. Zu­­lavszky Simon, Czinszky Sándor. NÉMETORSZÁG. Karlsruhe! tudósítás szerint Frei­burg ápr. 24-kén a fegyveresen odaérkezett szabad csapa­tok s nép által rohanással bevetetett. Frankfurtban az ötvenes bizottmány a porosz kormány azon ajánlatát, hogy Posen nagyherczegség néhány kerü­letet a német szövetségbe fölvétessenek, egyhangúlag el­fogadd. •— A schleswigi ideiglenes kormány követe, szin­te mint illyen elfogadtatott. A bádeni nagyherczeg ápr. 23-ai rendeletében a nagyherczegség tó- és folrajnai kerületeit, mint lázadási vándorlások színhelyeit hadilábra állítottnak nyilvánító. A frankfurti ötvenes választmány ápr. 25-ki ülésében Kuranda indítványára egy küldöttséget határozott küldeni Csehországba, melly a cseh pártot megnyugtassa , hogy Csehországnak a német szövetséghez leendő csatolása ál­tal a cseh nyelv és nemzetiség semmikép veszélyezve nem leend. OROSZORSZÁG. Az orosz czár kijelenté, hogy előbbi védelmi nyilatkozata olly értelemben veendő, miszerint, ha szabad csapatok lépnék netalán át az orosz határokat, ezek ugyan általa visszavezetni fognak, azonban Oroszország ebben béketörést látni nem fog. — Károly Albert procla­­matiója után az orosz követ Turulból azonnal visszahiva­tott, s a Sardinia­ követ­e­ti leveleit szinte visszakapta ALDUNAI TARTOMÁNYOK. Bukarestből apr. 13-ról írják, hogy épen ez nap vevők azon aggodalmas tudósítást, mikop az orosz hadsereg Moldvában Szulenynél a Pruth vi­zét már átlépte. Az oláhországi fejedelem erről sebes posta útján tudósíttatott. Úgy hiszik, hogy az orosz consulnak Bukarestből ezelőtt három nappal történt hirtelen elutazta ezen eseménnyel kapcsolatban van. — Bosniában is üldö­zések történnek az orosz érdekben, Belgrádból, (ha igaz) a törököket elkergették. Előbbi levelek szerint a Szép víz melletti örmények és a tehetősebb székely családok futásra készülnek, mivel a hír szerint az oroszok Moldvába már beütöttek. — Egészen i­s­­ bizonyos tudósítások még nincsenek. Az Augsb. Allg. Zeitung bécsi tudósítója szerint min­den nap várhatni a forradalomnak aldunai tartományokban­ kiütését. A hospodár­oknak Jassyból s Bukarestből tett el­­űzetése nem való ugyan, de az akarat ezt tenni a népben csakugyan létezik, az ingerültség nagy, a zivatar, mellyel, mint Galíciában, a parasztok könnyen előidézhetnek, nap­ról napra nő. A mivel több városokban levő szabadésnás párt széles reformokat, népképviseletet és sajtószabadságot kíván. Bulgáriában, az egész Duna mentében Belgrádtól a szulinai torkolatig működik a forradalmi szellem , melly a török igát az orosz védnökséggel együtt lerázni kívánja. Stb. Egy más tudósítás szerint az európai események hal­latára az összeesküdtek Jassyban Szourdza moldva fejedel­mét reformokra bírni akarták. Valami 60-nan nyomultak éjjel a fejedelmi lakba, hol az orosz birodalomtól­ függet­lenséget, az eddigi úgy nevezett alkottmányos gyűlés fel­oszlatását, nemzeti őrséget és sajtószabadságot kívántak.. A megütközött fejedelem a kivonatok egy részébe beegye­­zett. Azonban a követelők eltávozta után, hihetőleg­ az orosz consul sugalatára, mindnyájukat ugyan egy éjjel el­fogatni, s Bulgáriába, alkalmasint a szilisztriai paschához küldeni akart. Más­nap az orosz consul azt nyilatkoztatá, hogy a fejedelem az orosz védelemre számíthat, és hogy öt orosz ezred áll készen a határokon a Moldvába nyomu­lásra és a fönálló kötések föntartására, így nyomatolt el az első reformkísérlet. — Bukarestben pedig Bibesko a fe­jedelem kijelente a bojároknak, hogy 40,000 orosz katona áll készen az aldunai tartományok rendelkezésére, és kéré az egész nemességet, hogy ezen szerencsétlenségtől Oláh­országot óvják meg. Ezen kijelentés természetesen ele­gendő volt arra, hogy a bojárok minden további politikai kísérlettel fölhagyjanak. SVEICZ: James Fary az elhíresü­lt democrata a svejczi szövetségi gyűlésen azon indítványt téve, hogy a franczia respublica Sveicz részéről nyíltan elismertes­sék, de indítványa elfogadást nem nyert. Több követek, ezek között a Glarus kantoni, azon véleményben voltak, hogy a franczia köztársaság tulajdonkép még alakulva sincs és igy a fentebbi kijelentéssel legalább addig várakozni kell, míg az egész franczia nemzet fog választani kormányt magának. A követek csak­nem mindnyájan azon nézetben valának, hogy olly értelmű nyilatkozat, miszerint Sveicz más nemzetek jogát, alkotmányt változtatni, elismeri, tö­kéletesen felesleg, mi gúnyos válaszokra adhatna alkal­mat. — Heves vita után végre az határoztaték, hogy Sveicz kellő alakban kivonatát jelentse ki a franczia ideig­lenes kormánynak, hogy vele barátságos közlekedés­ben lenni óhajt. — A szövetségi gyűlés, egyéb határoza­tokon kívül, még a külön szövetség miatti háborúban elesettek hátrahagyottjairóli gondoskodással foglalkozván, május 8-ig szünidőt tart, addig is pedig a követek a sverezi alkotmány változtatást tárgyazó javaslatot küldő­ikkel közölni fogják. OLASZORSZÁG: Palermo­ban a siciliai parla­ment ápr. 13-án azt határozá, hogy Ferdinand Bourbon és uralkodó családja a siciliai koronát elvesztette. Sicilia al­­kotmányilag fogja önmagát kormányozni, egy olasz her­­czeget a trónra hívni azonnal, mihelyt alkotmánya meg­változtatását bevégzendette . Ezen parlamenti rendelet Settimo kormányelnök, Torrearsa és Serradifalco a ka­marák elnökei által aláírva jelent meg. Rómában a pénzszükség fölötte nagy. Egyházi javakra fölveendő kölcsönről beszélnek. A Gazetta di Genova írja, hogy midőn ápr. 10-én egy ausztriai kereskedő hajó Sardinia szigete Ca­gliari kikötőjébe heevezett, a hajónak az ausztriai lobogót leereszteni kelletett, azonban miután a hajókapitány a m­a­­gyar jeleket tűzte ki, ezek mind a lakosok, mind kö­rül horgonyzó hajók legénysége által hangos örömmel ü­dvözöltettek. Trientben ápr. 22-én egy hivatalos hirdetés jelent meg, melly szerint a lakosságnak tudtul adatik, hogy az olasz insurgensek közül már egy sincs a tiroli földön. Felelős szerkesztő: 111­0 ez Oláh János. EMICH GUSZTÁV’ nemzeti könyvkereskedésében úri- és kigyó-utcza szegletén a’ kir. postahivatal átellenében kaphatók: Jégverés elleni biztosítás. A JÉGVERÉS ELLEN kölcsönösen biztosító mellyet franczia eredeti illán átdolgozva ’s hazánk jelen viszonyaira alkalmazva közrebocsátott lovardy Ignác­. Ara borítékba fűzve 10 kr. ezüst pénz. EGY SZÓ A SZEGÉNY EMBERHEZ. Ha gazdagok vagy hatóságok e’ könyvecskét a pénztelen nép’ közt, elosztás végett több pél­dányban kívánnák megszerezni, jelenti a’ kiadó, hogy annak, ki 50 példányt vesz, 10, a ki pedig 100-at vesz, 25 példány ráadásul adatik. Ára tiz váltó kr­aj­ezár. IRTA :WUVVW alulirt igazgatósága, mint mindenkor, úgy most is köteles­ségének ismeri, közelgő tavasszal a t­­öz­­gazda urakat, saját hasznuk tekintetéből, ezen hazai intézetre figyelmez­tetni. Ez intézet fönállásának öt éve alatt kétségbevon­­hatlan jeleit adó jótékonyságának, mert nem kevesbet mint 611, s ezek közt sok tetemes jégverési károkat térített meg. Van-e tehát mezei gazda, ki, a múlt év sűrű csapásaira elevenen emlékezve, öröm­mel ne sietne termését olly hazai intézet által biztosittatni, melly csupán közjóra alapul, és köztiszteletben álló haza­fiak kormánya alatt áll? — A biztosítási díjak az egyesületi ügynökségeknél megtudhatók. A dijakon és levélbéren kívül a biztosítók s­e­m­mit sem tartoznak fiz­e­t­­ni­­, sőt a régibb biztosítók, a szabályok értelmében, díj­­elengedésben részesülnek. Biztosítások elfogadtatnak Pesten az igazgatóság irodájában (nagyhiduteza Weisz­­ház 678 sz. az 1-sö emeletben) és országszerte az intézetnek minden ügynökségei által. Pesten, 1848 április 16-án. Az egyesület nevében BOROSS MIHÁLY. Ára I Ur. ezüst pénz. Weisz Bernát Ferencz, igazgató. Kiadja Mi.ultsát­ István özvegye. — Nyomatik J­ukátsnál

Next