Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)

1848-10-10 / 129. szám

Kossuth. Kéri a házat, hogy azon határzatát, minélfogva őt a bizottmány elnökének megválasztá, azzal pótolja, hogy ő rendezhesse a bizottmányt. Ad­ja meg—úgymond—a ház azon hatalmat, hogy a bizottmány egyes tagjainak teendőjét ő jelölhesse ki. A ház ebbe is beleegyezvén, ezek végeztével az ülés elosztott. — És mi, kik sokszor örvendő kebellel, sokszor fá­jó szívvel írtuk meg a rohanó események történeté, néhány napra búcsút veszünk olvasóinktól, azon re­ményben , hogy midőn­­ a táborból újra megtérünk, a pártütő Jelacsics megsemmisítésének hírét hozand­­juk magunkkal. —­j— ,Pest, October 7-én. A képviselőház ma esti 9 órakor tartott ülésében, a reggeli ülésben előfordult s koholtnak hitt királyi leirat eredetiben megérkezvén, a ház előtt felolvasta­tott, valamint Récsei Ádámnak a ház elnökéhez in­tézett levele, mellyben jelenti, hogy ministerelnöknek kineveztetett. A képviselőház e leiratot illető reggeli határza­­ta, melyet­­ Kossuth jeles tollal formulázott, hite­lesítetett, úgy szinte a mai ülésben az eredeti le­iratra nézve hozott s ugyancsak Kossuth által formu­lázott határzat is. A határzatok következőleg hangza­nak. A kép­vis­előh­áz­n­ak 1848-dik évi octob.7.nap­ján reggel tartott ülésében hozott határozata. A képviselőház elnöke előterjeszté, mikint b. Hra­­bovski magyarországi főhadi parancsnok egy levelet küldött be, mellyet hozzá b. Jelacsics a Magyarország­ba beütött s az austriai hadsereg részéről hozzá csat­lakozott pártütés vezére intézett, egyszersmind jelenté, hogy a megnevezett párt­ütő vezérnek a ma­gyar koronához tartozó főhadi parancsnokságokhoz s a felségsértő Rajacsics József volt metropolitához a rabló szerb csoportok egyik főizgatójához intézett több rend­beli hasontartalmu levelet fogattak el; — figyelmez­tető a képviselőházat azon nyomtatott csatolmányra, melly állítólagosan Ferdinánd király aláirása alatt s ma-­a­gát ministerelnöknek nevező Récsei Ádám ellenjegyzése mellett Schönbrunban f. hó 3-án kelt, s mellynek tar­talma következő : „Mi első Ferdinánd Isten kegyelméből austriai Császár, Magyar, Cseh, S­orvát, Tót és Dalmát­ orszá­­goknak e nevén V-ik királya, Erdélynek nagyfeje­delme s a t. Magyar-, Erdélyországnak s ahhoz kapcsolt or­szágok zászlósainak, egyházi s világi főméltóságainak, nagyainak és képviselőinek, kik az általunk szabad ki­rályi Pest városunkba összehívott országgyűlésen egy­­begyülve vannak, üdvöt és kegyelmünket! Mély fájdalommal és megütközéssel tapasztalván, hogy a képviselőház Kossuth Lajos és társai által nagy törvénytelenségekre magát rávenni hagyta, sőt több törvénytelen végzéseit, királyi akaratunk ellenére vég­rehajtotta, és közelebbről a béke helyreállítására általunk kiküldött királyi biztosunk, gróf Lamberg Ferencz tá­bornagyunk ellen, mielőtt ez a törvényes formában ki­adott megbízó levelünket előmutathatta volna, i. e. September 27-én egy végzést hozott légyen, mellynek nek folytán a nevezett királyi biztosunk egy, a dühös­­dösségre felhevült vad csoport által az utczán vakme­rőig megtámadtatott és irtózatosan meg is öletett. Mi ezen körülmények közt azon királyi kötelessé­günknél fogva, mellyel az ország biztossága és tör­vényei megőrzésére köteleztetünk, ezennel rendelünk és végrehajtásul parancsolunk: 1. Az országgyű­lést ezennel eloszlatjuk, úgy hogy a jelen legkegyelmesebb leiratunk közhírré tétele után üléseit azonnal berekeszteni köteles. 2. A jelen országgyűlés és a képviselőháznak általunk nem szentesített mindennemű végzéseit és ren­deleteit törvényteleneknek és sem­mitévőknek nyilat­koztatjuk. 3. Slorvát, Tót és Kalmát-országok bánja, bá­ró Jelacsics József tábornagyunk főparancsnoksága alá rendeltetnek minden Magyar- és az ahoz kapcsolt or­szágokban, úgy nem különben Erdélyországban le­vő hadiseregek és akármillynemű­ felfegyverkezett csapatok, akár azok nemzeti őrök, akár önkény­esek legyenek. 4. Addig , m­íg a felforgatott rend és béke Ma­gyarországban helyre nem álland, az ország a hadi törvények alá rendeltetik, és ennek folytán az illető hatóságok mindennemű megyei, városi, vagy kerületi gyűlések tartásától ideiglenesen eltiltatnak. 5. Horvát, Tót és Dalmát­ országok bánja, bá­ró Jelacsics József, mint királyi felségünk teljhatalmú biztosa küldetik ki, adván neki teljhatalmat és hatósá­got, hogy e végrehajtó hatalom körében azon hatóságot gyakorolhassa, mellyel e rendkívüli körülmények­ben mint királyi felségünk képviselője fel van ruházva. Melly királyi legfelsőbb hatalmazásunk következtében mind azt, a mit Horvátországunk bánja rendelend , intézend végzend és parancsoland, legfelsőbb királyi hatalmunk szerint rendeknek, intézettnek, végzettnek és paran­csoknak nyilatkoztatva, Magyar- és Erdélyországnak s a hozzá kapcsolt országok minden egyházi, polgári és katonai hatóságainak, tisztviselőinek, méltóságainak s minden rendű és rangú lakosainak legkegyelmesebben rendeljük és parancsoljuk, hogy báró Jelacsics József, mint királyi felségünk teljhatalmú biztosa által aláirt pa­rancsai iránt mindenekben szintolly hódolók és enge­­delmesek legyetek, mint a mikép legfelsőbb király felségünk iránt lenni tartoztok és tartoznak. 6. Jelesen pedig királyi biztosunk, meghagyá­sunk nyomán, arra ügyelni fog, hogy gróf Lamberg Ferencz királyi biztosunk megtámadói és gyilkosai, átaljában ezen a felségi és emberi jogokat lábaival ta­­padó ocsmány bűnnek indítói és részesei ellen a tör­vények teljes szigorúsága alkalmaztassák. íp 7. A polgári közigazgatás egyéb folyó tárgyai ideiglen az illető ministériumok tisztviselői által a tör­vények szerint vezettetni fognak. Mikép ennek folytán a közbirodalom közös érde­kei biztosításának és igazgatásának egysége maradólag helyre­állítandó, minden nemzetiségek egyenlő feljogo­sítása szakadatlanul biztosítandó, s ennek alapján a koronánk alatt egyesült országok és nemzetek közös visszonyai elrendelendők legyenek; mindezek, min­den részek képviselői hozzájárulsával, tanácskozás alá— ♦vétetni és törvényes után elhatároztatni fognak. Sveit Schönbrunban October 3. 1818. Ferdinánd m. k. Récsei Ádám m. k. min. evn. 512 Magyar­ s vele egyesült Erdélyországunk s az ah­hoz kapcsolt országok zászlósainak, egyházi s világi főméltóságainak, nagyainak és képviselőinek, kik az ál­talunk szabad királyi Pest városunk s összehívott or­szággyűlésén egybegyülve vannak. Az elnök értesité a képviselőházat, mikint Jela­­csicsnak említett levelei ezen csatolmány tartalmának sikeritésére s mindennemű fegyveres népeknek a neve­zett pártütő Jelacsics Jósef rendelkezése alábocsátására vannak intézve. Melly csatolmánynak felolvasásából a nemzet kép­viselői tapasztalván, miként a pártütő Jelacsics a király nevének saját szentségtelen czéljaira használata mel­lett olly lépések végrehajtásának megkísérlésére vete­medett , mellyek Magyarország s a hozzá kapcsolt or­szágok törvényes függetlenségének felforgatását, a ki­rályi esküvel szentesített alkotmány eltörlését, s hazánk­nak 14 királyi eskü ellenére az austriai birodalomba beleolvasztását, és ezzel Magyarországnak az önálló or­­­szágok sorából kitöröltetését foglalnák magukban. Ámbár ugyan a legközelebbi időkbeii sokszoro­san tapasztalák a nemzet képviselői, mikint­ hazánknak a királyt környező ellenségei, a beteg királynak ne­vével, isten és ember igazságának s minden jognak, törvénynek s a királyi eskü szentségének lábbal tipo­­rására szentségtelenül visszaélnek . Mindazonáltal a felolvasott nyomtatványban foglalt merények olly égrekiáltó jog- és törvénysértést foglal­nak magukban, hogy annak a király által történt va­lóságos aláírását még a­­ közelmúltaknak szomorú ta­pasztalásai után sem hihetnék el. Nem hihetik pedig annyival inkább , mivel ha az valósággal a királytól eredett volna, lehetetlen, hogy elébb az az országgyűlésnek meg nem küldelék vala, mi­­lett a pártütés vezére annak végrehajtására s hazánk fegyveres seregeinek az alkotmányra letett esküjüktől elcsábítására tettleges lépéseket tenni felhatalmaztatnék. Sge nem hihetik még azért sem, mert bármen­nyire beteggé s önmagával tehetetlenné lett legyen is a király, még­sem hihetik, hogy ő felsége öntudatos eszméletétől annyira megfosztva legyen, miszerint keze az igazságos Isten Ítéletétől vissza ne rettenjen egy olly iromány aláírásánál, mellyel hű Magyarországa né­peinek nemzeti és alkotmányos létele ép azon rablónak s pártütőnek zsákmányul dobatnék oda irgalmatlant , ki minden jognak, minden törvénynek s magának a királyi tekintélynek is lábbal tapadása mellett fegyveres kézzel támadta meg az országot, öldökli, pusztítja, rabló módon zsarolja a magyar népet, s kit ő felsége a törvényes formákban miniszeri ellenjegyzés mellett ma­ga is pártütőnek nyilatkoztatott, s ki azóta pártütési bűneit az országba tett fegyveres beütésével csak sok­szorosan növelte. És nem hihetik azért is, mert lehetetlen feltenniök, hogy a király maga bármennyire beteg és önmagá­val tehetetlen legyen is, nevét adhassa oda eszközül ki­irtására minden kegyeletnek és ragaszkodásnak, mellyel a magyar nép tömérdek szenvedései daczára iránta vi­seltetett,— de mellynek lehetetlen gyökerestől ki nem szagattatni a nép szivéből, ha látandja, mikint: a hű magyar nemzet feletti királyi hatalmát egy rablóra ru­házza, ki az országot fegyveres erővel megtámadá, s azt az alkotmány felforgatásának szentségtelen munká­jával bízza meg köszönetül azért,­­ hogy a magyar nemzet az austriai házat háromszáz esztendő előtt a magyar koronával szabad akaratból megajándékozó, s 300 esztendő alatt sokszor ingadozott trónusát a nemzet vérével tartotta meg. És végre el nem hihetik még azért is, mert le­hetetlen feltenniök, hogy akadhasson magyar, ki egy illy égre kiáltó rendeletet, melly ha végre hajtatnék, nemzetünket az élő nemzetek sorából kitörülné, anya­gyilkos kézzel törvénytelenül — ellenjegyezni meré­szelni Ugyan azért a nemzet képviselői a király iránti tiszteletnek adják akkor jelét, midőn a felhívott iro­mányt koholtnak s hamisnak nyilatkoztatják, s abban nem látnak egyebet, mint egy alávaló cselt, mellyel a pártütő Jelacsics vitéz hadseregeinknek igazságos bu­szújától megmenekedni törekszik , mit a nevezett párt­ütőről annál inkább feltehetni vélnek a nemzet képvi­selői, mivel egy olly emberről, ki az őtet eltiporha­tó vitéz seregeinknél a győzelem perezében fegyver­­szünetért könyörög, s azt olly feltétel alatt nyeri meg, hogy a fegyverszünet­­perezébeni állomását mind a két tábor megtartsa, ő még­is, miután a törvényt s ha­zánkat védelmező vitéz hadseregeink nagylelkűségétől a fegyverszünetet megnyerő, annak ideje alatt egész táborával gyáván és becstelenül megszökött,­­ hogy hazánknak pusztítását még egy ideig tovább űzhesse s a magyar nemzet megsemmisítésére összeesküdött bé­csi camarillától remén­yi segítséget magához vonhassa, egy illy emberről tehát, hogy a bűnnek büntetetését ki­kerülhesse a legbecstelenebb csel is alaposan felte­hető. —■ Azon nem várt esetre mindazonáltal, ha a felhívott rendelet csak­ugyan valóságosnak bizonyosodnék , s e­­redetiben az országgyűlésre is megküldetnék, a nem­zet képviselői tekintetbe vévén: 1- er, mikint a múlt országgyűlésnek királyi es­küvel szentesített III-ik­­. ez. a 3-ik §-ban világosan azt rendelné, hogy a királynak bármelly rendelete, parancsolata, határozata s kinevezése csak úgy érvényes,­­ ha a Budapesten székelő ministerek egyike által is aláí­iratok, s igy magának egy uj ministerelnöknek kine­vezése is csak hasonló aláírás mellett lehet érvényes, Récsei Ádám pedig nem Budapesten székelő minister, s ministerségéről az országgyűlés álalában semmit sem tud , következésképen a felhívott rendelet minden esetre érvénytelen, — tekintetbe vévén 2- ot, hogy ugyancsak a múlt országgyűlésen al­kotott IV-ik t. ez. 6-ik §-nak világos tartalma szerint az országgyűlés az utolsó évről a számadás és követke­ző évi költségvetés iránti határozatnak meghozatala e­­lőtt be nem rekesztethetik, sem az országgyűlés fel nem oszlattathatik; s mivel ezen határozatok még meg nem hozattak, az országgyűlést ő felsége még rendes mi­­nisteri ellenjegyzés mellett sem oszlathatja el. És te­kintetbe vévén 3­­or, hogy az országot az ellenségnek kezébe martalékul adni, az alkotmányt s minden alkotmányos biztosítékokat eltörölni, s az országot olly hadi törvé­nyek alá rendelni, mellyek szerint a senkit meg nem támadott s csak magát a törvényt és az ország léte­lét kötelessége szerint védelmező nemzet minden tag­jainak élete halála a fegyveres ellenség pártütő vezé­rének kezébe tétessék, a királynak joga semmi eset­ben nem lehet. És tekintetbe vévén.

Next