Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)

1848-11-22 / 166. szám

Pécsi tűzmester. A Bocskai lovas csapathoz Silye Gábor kormánybiztos előterjesztésére főhadnagyul: Har­­sányi Bálint, hadnagy az első honv. huszár ezrednél; számvevő tiszt: Birányi Ákos, rang és illetménnyel 1. nov. 1848. A 2-ik lovas ezredhez főhadnagyul: Svei­­tzer László ezredbeli hadnagy; hadnagyul: Drapossi J. élelmezési főtiszt. Számvevő tisztnek Pulszki Sándor al­ezredes mellé: Augusztini Sámuel porosz bérez. 34. m. s. e. számoló; a 33-ik zászlóaljhoz hadnagyul: Szilágyi Imre, 2-ik zászlóaljbeli őrmester. Főorvosok századosi czimmel ulászkarnál: dr. Kardossi; 17-dik zászlóaljnál: dr. Winkler ; 43. z.a.nál: dr. Bach; 44. z.a.nál: dr. Parlagi; 45. z.a.nál: dr. Tichi János; 49. z.a.nál: dr. Darányi; 23. z.a. dr. Kotuhoffer. Alorvo­sok hadnagyi ranggal utászkarnál: dr. Büchler Vil­mos, Adler Herman; 23-dik z.a.nál: dr. Schulhof Ká­roly, Csajka Lajos; 43. z.a.nál: dr. Kusztriczki Szi­lárd, Péterfi Ferencz; 44. z.a.nál: Grosz Alajos, Asz­­tai Mihály; 45. z.a.nál: dr. Bauer Máté, Polák Mó­ricz; 49. z.a.nál: dr. Tóth János, Roth Zsigmond; 19. z.a.nál: dr. Kreith Ödön; 1-ső z.a.nál: dr. Klein Farkas. A Bocskai csapatnál hadbírónak: Máli János. Rang és illetmény november 16. 1848. számí­tandó ezen kinevezéseknél. Pest, november 17. 1848. Az orsz. honvédelmi bizottmány nevében Kossuth Lajos elnök. Choleraügy. Budán a betegség, mint a múlt héten, átalában fogytán van, az esetek száma a pol­gárok közt kevés, a katonaujonczok közt számol. Oka ennek az, mivel az illető törvényhatóságok nem ügyel­tek arra, hogy ujonczaikat az évszakhoz képest me­leg ruhákkal ellátva eresztették volna útnak, azért ezek már az után elsatnyultak, különösen a gömöriek, kik igazán ágrólszakadtak. Az ekképen megtört egészségű vidéki embereknél a pesti viz, melly valamennyi euró­pai fővárosok vizével a hasmenést okozásban veteke­dik , a hast megindította, miből az itteni járvány jel­leme szerint cholera fejlett ki. Pesten a cholera ügyével foglalkozó bizottmány 1848-ki november 19-kén tartott üléséből. Kiadta Parlagi Endre bizottmányi jegyző. Az országos honvédelmi bizottmányhoz Újvári Lászlóné Csiszer Borbála asszony által küldött, Kalo­csa lelkes hölgyeitől a szenvedő haza oltárára gyűj­tött 46 ft 12 k. pp. és 2 darab aranyat felvettem. Kelt Budapesten, nov. 19én 1848. Vársz­eg­hi János, az orsz. honv. bizottmány iroda igazgatója, Nyílt Rendelet Az ország ügyeit kormány­zó honvédelmi bizottmány semmi szentebb, és semmit egyszersmind kedvesebb kötelességének nem ismer, mint az annyi gonoszság által megtámadott hon sza­badságának utalmában megcsonkult vitézek nyugalmas és gondtalan jövendőjéről gondoskodni. A legmélyebb illetődésssel tapasztalja tehát, hogy a hazának olly érdemes fiai, kik a szabadságérti harcz­­ban kapott sebek által munkalehetetlenné váltak, imitt amott a kórházakból, miután a gyógyítás bevégezte­tett, eleresztetnek, a­nélkül, hogy vagy kellőleg ellát­va ide utasíttatnának, vagy irántuk a kormányhoz fel­jelentés tétetnék. A honvédelmi bizottmány elhatározá a haza vé­delmében tetemesen megsebesült, megcsonkult s to­vábbi harczi szolgálatra tehetetlen vitézek számára Bu­dapesten olly intézetet alapítani, mellyben azok, kikről valamelly polgári hivatal vagy szolgálat nyújtása által gondoskodni nem lehet, nem olly nyomorúságos ten­­gést, mint ekkorig szokásban volt, hanem minden é­­lelmi gondtól ment becsületes ellátást kapjanak. A­kik megcsonkult tagjaik, vagy különben tete­mes sérülésük mellett még­is valamelly hivatalt vagy szolgálatot viselhetnek, azoknak jövendőjük illy nemű gondoskodással biztosíttatni fog. És a mint a szabadságnak s nemzetünk függet­lenségének igazságos harcza isten segítségével dia­dalmasan bevégeztetik , s e szerint tudva lesz azon lelkes bajnokok száma, kik a nemzet gondoskodásának szent kötelességére igényt tarthatnak, jövendőjük biz­tosítása egy részben földkiosztással is fog eszközöl­tetni. Ezen határozatok következtében tehát a legszo­rosabban megparancsoltatik a nemzet hadseregei min­den vezéreinek s a tábori kórházak igazgatóinak, hogy a m­egserü­lt bajnokok gyógyítására s ápolására a legnagyobb atyai gondot fordítva, a gyógyítás ut­­­tán a kórházból kilépett s további katonai szolgálat­ra tehetetlen sérült vitézeket , akár tisztek , akár köz­vitézek legyenek, kellőleg ellátva ide Budapestre u­­tasitassanak, s a kormánynál bemutatandó bizonyít­vánnyal elaltassanak. Ugyan ez hagyatik meg minden törvényhatósá­goknak s köztiszviselőknek, azon sérült vitézekre néz­ve , kik netalán ekkorig ellátás nélkül hazájukba bo­csátanak , s kik hasonlókép Budapestre utasitandók , hogy élelmükről a gondoskodás szent adójának lerová­sában részesüljenek. Ezen rendelet teljesítéséről az illetők legszoro­sabban felelősökké tétetnek. Budapesten, november 19. 1848. Az orsz. hon­védelmi bizottmány nevében Kossuth Lajos, elnök. Nyilt rendelet. Az ország minden polg. s kát. hatóságai ezen rendeletnél fogva oda utasit­atnak , hogy az általuk az álladalmi fegyvertárból ezután szor­galmazandó puskák, pisztolyok, gyutacsok és lőkupa­­goknak rendeltetésük helyére leendő pontos és biztos elszállíttatása tekintetéből, mindenik esetben egy e czélra megbízó levéllel ellátott egyént küldjenek a fegy­verfelügyelői osztályhoz a kiadott ősziét átvételére s nyugtatványozására. Budapest nov. 17-én 1848. A hadügyminister megbízásából. L­á­h­n­e­r alezredes. Vallás és közoktat. minister kura­tai. Az egyetemnél rendkivülileg behozott és már megkezdett hadi tanulmányok teljesbitésére elrendeltem , hogy a franczia, és olasz nyelvből Lemouton János és Tély János tanárok hetenkint külön 3 órát tartsanak. Ezen órák, mellyek az egyetemnél szokott mó­don közzétételnek, a hadi tudományok hallgatóinak nem lesznek köteles óráik; azok számára rendeltetnek, kik közölük e nyelveket, mint a katonai miveltség szükséges részeit önkényt tanulni akarják. Budapest, november 17. 1849. Vallás és közoktatás minisz. álladalmi titkár. Rendeletek A honvédsereghez s nemzetőrség­hez kineveztetnek. I. A honvédsereghez a 191k zász­lóaljhoz hadnagyul: Számvald Ferdinánd, hadfiőrmester. A 39ik zászlóaljhoz hadnagyul s segédtisztül: Mészá­ros Imre, zászlóaljbeli őrmester. A 13dik zászlóaljhoz hadnagyul: Dubraviczki Ádám, 42dik zászlóaljbeli őr­mester. A 12dik zászlóaljhoz főhadnagyul: Benedick­ Róbert hadnagy az l-ső oláh ezredben. A 13 ik zász­lóaljhoz hadnagyul: Gsikász János , volt őrmester a 16-ik sorezrednél. A bocskai lovas csapathoz száza­dosokul : Török József, hannover huszárezredbeli fő­hadnagy, Kovács Endre; főhadnagyokul: Vörösmarti Sándor, Rácz János; hadnagyokul: Harsányi Bálint, Würtemberg huszárezr. őrmester: Varga János, volt őrmester; Réti Mihály , Oláh Jakab. A bocskai ön­­kénytes gyalog csapathoz századosokul: Eresei Lajos, Borbély Dániel, Kálmán György, Sillye Gábor korm. biztos úr előterjesztésére főhadnagyokul: Tischner Kristóf, Karap Sándor, Eötvös György Sillye korm. biztos ur előterjesztésére ; hadnagyokul: Balogh József, Csepeli Ferencz, Nábrádi Benedek, Radó János, Jakó Pál, Tóth Mihály, Simon Pál, Sillye k. k. ur előterjesztésére. Pécsi honvédseregi főparancsnok, Csanádi Pál alezredes ur mellé segédtisztül hadnagyi ranggal: Béressi Samu 28-ik honvéd zászlóalj őrmester. II. A nemzetőrséghez középszolnoki n. ő. őrnagy Magy Károly mellé segéd­tisztül hadnagyi ranggal: Décsei­ Ferencz; középszol­­noki őrnagy báró Eglefstein mellé segédtisztül had­nagyi ranggal: Balog Áron, volt altiszt; Kohlman ez­redes ur mellé nemzetőrségi segédtisztül főhadnagyi ranggal : Helle Ferencz. Pest, november 15-én 1848 Kossuth Lajos, a honvédelmi bizottmány elnöke. (Közl.) — Biztos kútfőkből tudjuk azt, hogy felső tá­borunk parancsnok-vezére az ottani sereg felszerelet­­lensége ellen a honvédelmi bizottmány elnökéhez pa­naszt tevén , s innen e tárgyban a szükséges rende­let nyomban kiadatván, a nemzetőrségi haditanács en­nek teljesítésében olly erélyességgel járt el, hogy rö­vid egy pár nap alatt a kívánt tárgyak nagy részben már elkészíttettek, s a tábor számára fel is szállíttattak. Név szerint: fegyver 946, mellény 410, attila 3213, csákó 1895, borjú 3770, pár kesztyű 1609, tok­­mány 2500, szuronytok 175, bakancs 2346, csiz­ma 675. Igaz hogy ezzel lelkes fővezérünk óhajtása nincs még egészen teljesítve, de a­mik legszükségesbek va­­lának, u. m. 3000 köpeny, s 15,132 pár fejérruha, nemcsak teljes számmal felküldetett, sőt különösen ez utóbbiakból 16,000 pár jön felszállóvá, mind a mel­lett, hogy hasonló szükségek fedezése végett az or­szág minden részeiből érkező felhívások is igénybe veszik a haditanács munkásságát. (K. H.) Az országos honvédelmi bizottmányhoz Kis- Becskerekről november 14-től 1848 Nagy Sándor József alezredes következő tudósítást küldött: Kis Becskerek Uj­aradnál bevetett, pedig az ellenség jó erővel volt; nevezetesen 2 ágyú, 150 dzsi­­dás , 200 végvidéki és 3000 re menő népfelkelésből állott; ágyúzásunkat néhányszor, egyes tüzelésünket pedig nem is viszonozva csúfosan a várba megszö­kött ; ha nektek a jó út nem kedvez, s seregünket a barik­ádok és járhatatlan utak nem hátráltatják, meg lettek volna semmisítve, mert a sereg égett a harcz­­vágytól. Foglyaink vannak, halott is, fegyver is találtatott, a részleteket későbben. K. Vidéki mozgalmak. Nagy-Becskerek, nov. Iokán. Seregeinknek Bécs körüli mozgalmai, Kossuthnak ottani megjelenései felvillanyozák a leghiggadtabb kebleket is, epedve vár­tuk a győzelmes híreket, s már túlvilági ábrándokba merülünk, —a feltűnék lelkeink előtt egy nagy, egy dicső nemzet, fénykörben csillámlék szabad országunk felett,a láthatár, s mi olly boldogok valánk, miilyen csak hazafi lehet, ki honát hőn, lángolón szereti, ha azt szabadnak és függetlennek láthatja. De mint az ég alatt minden, e boldog örömünk is múlékony vala. Bécs, a hősies népü, az October 6-ki Bécs le­omlott, porba van tiporva, ormalta a vad zsarnok a szolgaság piszkos jeleit, a fekete-sárga lobogót sze­­gezteté. A bősz csorda elörte a civilisatió illatos nö­vényeit, a szabadság igéje lekötve, egyedül a gondo­lat villámai maradjanak fen, de mivel most nem kö­zölhetők, gyújtani nem képesek. — Szegény szegény testvérnép ! E k­b­ rémítő hatással volt tájunkra, és bizony jól esett a hírlapok biztató vigaszait olvasnunk. Föl­­üdülünk újra, s most ismét készen állunk minden e­­seményekre, csupán az fájt, mélyen fájt lelkünknek, hogy némelyektől, kiktől állásukat tekintve , legke­­vesbbé válók , az iránt hallánk kétkedő beszédeket, váljon ha Windischgraetz, a városdúló országunkba győzelmesen nyomul s bennünket leküzd, számot tarthatnak-e amnestiára? Menjenek önök, m­illy be­szédek magyar férfiakhoz nem illők, inkább el fogunk egytől egyig vérzeni, semhogy egy vad kényurról kegyelmet elfogadni csak eszünk ágába is jöhetne. Legyen úgy, mint költőnk mondja: e nemzet temetke­zése fölött egy ország vérben áll. A­ki nem bízik nemzetünk szent ügye győzelmében, távozzék , esküdjék a szolgaság sötét zászlója alá, ne fertőztesse be tisz­tán fénylő lobogóinkat küzhödt leheletével; elegen ma­radunk még, kik önök nélkül, sőt ellenünk is kivivand­­juk a szabadság szent harczait. A megyénk Gyertyámos helységében portyázott, ott dúlt, s gyáván, embertelenül védteleneket gyilkolt gaz dzsidásokat, s társaikat lelkes őrnagyunk Nagy Sándor József s hannover huszár ezredi kapitány a derék Hügel Ernő űzőbe vevén, s Jécsánál utolérvén, vitézit szétverték; 9-et közülük elfogtak, 16-ot pok­lokra küldtek, több ló is esett el, miknek láttára olly csúfosan futásnak eredtek, hogy csak a komáromiak s békésiek lehettek túl rajtuk. Tegnap pedig a Verseczi Fehértemplom közti táj parancsnoka, Damjanics alezredestől azon örvendetes jelentést vevők, miszerint a lagersdorfi rácz tábor f. hó 19-kén egészen tönkre tétetett. 300 — 400 rácz halott fekszik a csatasíkon, s három ágyújuk elfoglal­­tatott. Bobalits uram csak sehogy nem tud dicsőségre vergődni. "

Next