Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)

1848-12-16 / 187. szám

Határozata a felsőháznak az úrbéri kár­mentesítési törvényjavaslatra nézve. Átalában véve mellőzhetetlen szükségét látja a felsőház, hogy minél előbb létesítendő törvény határozza el a kármentesítés részleteit. De nem titkolhatja el az iránti aggodalmát, hogy a kármentesítés a meghatá­rozott becslés útján csak igen hoszas idő alatt lenne eszközölhető, midőn más részről a törvény az úrbéri javadalmak birtokosait többféle adókkal terheli, a­nél­kül, hogy azoknak elviselésére módot nyújtana ; a­nél­kül, hogy még azoknak is, a­kik tőkepénzzel bírnak, a felmondást megengedné, és igy a kezeiknél meg­maradt majorsági földjeik felszerelésére szükséges pénz megszerzésétől egészen el lévén zárva, a vagyonaik­nak megmaradt részét sem képesek megtartani, hacsak a törvényhozás minél előbb igazságos és sokszorosan kiérdemlett követeléseik teljesítésére módot nem nyújt. Azon módot pedig, melly a megszüntetett úrbéri javadalmak megbecsülését tanukra s azoknak vallomá­saikra akarja fektetni, a felsőház sem minden környül­­állásokban igazságosnak , sem az ország különböző ré­szeiben létező javak értékére nézve aránylagosnak, sem rövid idő alatt végrehajthatónak nem ítéli; mert nem le­hetvén a becsülés elveit szorosan meghatározni , ez leginkább a becsülök önkényétől függ; de aránylagos sem lehet, mert akkor az egész országra nézve ugyan­azon tagokból álló becsülő választmánynak kellene mun­kálkodni , s az illy eljárás a mellett, hogy felette te­temes költséggel járna, hosszadalmassága miatt az igaz­ság kiszolgáltatásának is igen érezhető hátramaradásá­val lehetne csak eszközölhető; de végre főtekintetet ér­demel az , hogy felette hosszú időre húzódik , mert a becsült befejezése után azokat mindvégig felsőbb és szoros vizsgálat alá venni, és a becsúszott hibák iránt az illető hatóságokat megkérdezni, ezeknek világosító feleleteiket bevárni kelletvén, minekutána mindezek végbe mentek, a végső megállapodás olly hosszú időbe kerülend, hogy addig a kármentesitendő családok kö­zöl sokan végpusztulásra is jutandhatnak. Ugyanezért okulva a felsőház az 1715-dik és 1825-dik évi országgyűléseken meghatározott porták kiigazítására szolgáló és a földek becsűjén alapult összeírások példáin, mellyeket az utóbb következett or­szággyűlések, mint haszonvehetetleneket félretettek, és készebbek voltak a porták kiigazítását hol választmány­ra, hol a nádor okszerű ítélete és becsűje alá eresz­­tetni. Ezeknek és a már némelly helyeken megpróbált hasonló hibás becsültnek nyomán a felsőház teljes bi­­zodalommal felszólítja a képviselőházat, méltatván ezen aggodalmakat, szíveskedjék más igazságosabb, az ön­kény ellen inkább biztosító rövidebb idő alatt becsü­­lési kulcsot magába foglaló módról gondoskodni.­­ A­mi továbbá magát a törvényjavaslati szerkezetet il­leti , a 8. §-ra nézve a felsőház azon módosítást vé­leményezi, hogy a második sornak e szavával: „kö­telese­k,“ a szakasz berekesztessék, s a többi ré­sze kihagyassék !) Azért, mert a sorokban foglalt intézkedés, csalhatatlanul gyengítené a státuskötelezvények hitelét, mivel az azokkal­ csupán aránylagos fizetésnek eszmé­jében már benrejlik a bizalmatlanság alapja, holott pedig, valamint a közállomány összes hitelének minden illyen financiátis operatiók tekintetében lehető fentartá­­sát, úgy az adósok, mint a hitelezők érdeke kívánja, hogy ezen a kármentesítés fedezésére, és az adóssá­gok letisztázására kiadandó státuskötelezvények irányá­ban a közbizalom megóvassék, s azok teljes hitelre emeltessenek. 2) Mert ha a hitelezők csak arány szerint tar­toznának elfogadni a státuskötelezvényeket, azon kívül, hogy az arány kidolgozása sok nehézségekkel járna és bonyolódott hosszas perekre adna alkalmat, az a­­dósokat nemcsak elvesztett úrbéri javadalmaik mennyi­ségének, hanem ezentúl minden adósságaiknak felfede­zésére is per útján kényszerítené, s következőleg a hitelezőkre szintén, mint az adósokra nézve is , igen kellemetlen és nyomasztó intézkedés, sőt mindket­tőjükre általán fogva sok esetben igazságtalan is lenne.... Ha a 8-dik §. felőbb idézett része a felsőház észrevétele nyomán a törvényjavaslatból kimaradand, ennek következtében a 12-dik egész szakasz is, mint amazzal kapcsolatban levő és corollariuma, kihagyan­dó lenne. Nem különben azon esetben, ha a képviseleti ház, a felsőház által ezekben előterjesztett aggodalmak­­ nyomán, a czél gyorsabb elérhetése végett, más be­­csülési kulcsot magába foglaló módról gondoskodandik — a 18 §., jelesen az abban előforduló ,,becslés al­kalmával“ szavak, ahhoz idomítandók lennének. Többiben a felsőháznak nincsen észrevétele. Bánfi Pál helyettes jegyző. Ezennel közöljük a képviselőháznak az adó kive­tése tárgyában kelt határzatát, a szerint, mint az vég­kép megállapitatott. Országos határozat. Az 1848. novem­beri és decemberi, és 1849. évi első hat havi adó tárgyában. I. Fejezet. A legkö­zelebbi adó kivetéséről és behajtásáról. Addig is, mig a jövő évi adó — a költségvetés és adóterv előterjesztése után — végkép megalapit­­tatnék, a nemzet képviselői az 1848 . 8. t. sz. élet­beléptetése végett elhatározók : 1. §. A folyó 1848. év november és december, úgy az 1849. év első hat havaira fizetendő országos adó ezen országos határozat szerint fog kivettetni és beszedetni. 2. §. Ezen adó kivetését és beszedését az or­szágos határozatban foglalt szabályok szerint az ország törvényhatóságai eszközlendik. 3. §. A pénzü­gyminiszer a törvényhatóságokat a kivetés és beszedés részleteit illető rendszabályokkal és utasításokkal látandja el, mellyeket a törvényhatóságok bizottmányai, úgy minden egyes tisztviselői személyes felelősség és kártalanítás terhe alatt pontosan végre­hajtani kötelesek. 4. §. A törvényhatóságok ezen országos határo­zat vétele után azonnal járásonkint, illetőleg kerületen­­kint kivetéssel foglalkozandó rónokokat neveznek, kik haladék nélkül munkálkodásaikat megkezdendik. 5. §. Az adó befizetése havonkint történik. Az adó beszedését községenkint a községi adóbeszedők, kik a község értékkel biró egyénei közöl választandók, teljesítendők. 6. §. A puszták adóbeszedési tekintetben, a ró­­nok határozata szerint, a szomszéd helységek valamelyi­kéhez csatoltatnak, s azok birtokosai s lakói az e czél­­ból tett községi kiadáshoz aránylag járulni kötelesek. 7. §. A községektől, beszedéssel s felettes ellen­őrködéssel az illető törvényhatóságnak már e czélra előbb is alkalmazott tisztviselői foglalkozandnak. A be­szedett öszvegeket a hatósági főpénztárnokok a mi­­nistérium által kijelölt helyre szolgáltatandják. 8. §. Az adó kivetésével és behajtásával foglal­kozandó egyének díjazása iránt,­ a körülmények szerint a hatóságok véleményezése nyomán, a pénzügyminis­­zer határozandó 9. §. A katonai élelmezést ezután az álladalom álladalmi költségen teljesítendő 10. §. A katonai szállásolás és fuvarozás addig, míg az iránt okszerűbb rendszer életbeléptethetik , az eddig fizetett járulékok és rendszer szerint, mindenki egyenlő terhe leend. 11. §. Az adó kivetését és behajtását illető pa­naszok felett első bíróságként az illető hatóság, a végzés felebbezése esetében a pénzügyministérium ha­­­tározand. 12. §. A hatóságok házi adójukat ezen, az adó mind­két nemeire egyenlően megalapított kulcs szerint vetendik ki s hajtandják be. 13. §. A házi adó fejében eddig fizettetett ösz­­szegek s azoknak egyes tételei csak a pénzügyminis­­teriumtól vett megerősítés után emeltethetnek fel. 14. §­. A házi adót a meghatározott kivetési kulcs szerint a kincstári javak is fizetendők. 15. §: A pénzü­gyminister szükséghez képest a hatóságokba küldene kincstári tisztviselőket, kik külö­nösen az adókivetés alkalmával őrködni fognak az or­szágos határozat és ministeri utasítás pontos végre­hajtása felett. 16. §. Az, ki az adó tárgyában eltitkolása által az álladalom jövedelmét csonkitá, a tény világosságra jövetele esetére, az ez által okozott különbséget két­szeresen szetendi. (Folyt. köv.) ; lehet, e hadi tanfolyam fiatal alkalmas egyebeknek tiszt­­ségre való kiképeztetésére van szánva, e czél eléré­sére sok, de nagyobb részint hiányos előkészületek létettek. A hadfolyama, mint tudjuk, mártiusban végződik, e­z havi időt az elmélet és gyakorlat közt kellett vol­na arányosan felosztani, mi épen ellenkezően történt, a­míg a soknemű elméleti tudományokkal csak úgy elhalmoztatik a fiatal hallgatóság, addig a gyakorlat he­­tenkint 5 órára szoríttatik, s e ferde eljárás azon bal­fogás eredménye, miszerint egyes férfiakra sokszor egészen heterogén teendők halmoztatnak, kik ezeket egyedül elintézni képtelenek, s sokkal büszkébbek, hogy sem szakértő férfiak tanácscsal s tettek­ támogatását el­fogadni, vagy kikérni akarnák.­­ Véleményünk szerint Szász Károly úr e részben csak a közelismerés s köz­véleménynek hódolt, ha e tanfolyam rendezését Pé­­czelt tanár arra bízta volna, ki mint volt katonai ne­velőtanár, a mondott szerepnek lehető legjobban meg­­felelendett vala. A tanárok nagyobb része mivelt s országszerte ismert hazafiak, e tekintetben üdvözöljük Sz. K. urat. De nem úgy áll a dolog, ha a tanulmányok meg­választását tekintjük. — A mi felfogásunk szerint azok­nak, kik tavaszra a hadseregbe kilépni óhajtanak, már bizonyos elméleti előismeretekkel kell bírniük, például: a mértan-, természet-, vegyész-s géptan elemeit ismer­niük kellene, s igy fölöslegessé válnának a nevezett tu­dományok tanszékei, s míg egy részről a státust fe­lesleges költségtől megóvnák, más részről e tanszé­kek helyett más szükségesebb tudományokat, mint a felsőbb mathezis és háromszögtant, valamint a gya­korlatiak közöl a rajzolást, vívást és lovaglást közkölt­ségen lehetne az elméletiekben már kellőleg jártas ifjaknak taníttatni. Szükségesnek látnám továbbá a hadnemek kü­lönbsége szerint kijelöltetni azon tudományokat, mely­­lyeket az utász­, lovas, gyalog és tüzérkarnál alkalmaz­tatni kívánó ifjaknak hallgatni kell. A tankönyveket a státus költségén vélném kinyomatta­tni s az ifjak közt olcsó áron, vagy — ha lehet — ingyen is kiosztatni. Végül lehetlen ki nem emelnem az — egy buz­­gósága által közszeretetet és becsülést aratott tanár Hartman kapitány ur által megpendített s en miniature ki is vitt légió eszméjét valósítani az által, hogy a besorozott ifjak mindegyike tartozzék ezen légió tag­jává lenni s a reávetett terheket minden rang s ál­lapot különbség nélkül hordozni. Bár csekély legyen is személyem, melly ez esz­mét a közönség elébe hozta, mindazonáltal támasz­kodva a tanfolyami hallgatóság többségének hason gon­dolkozására s az igazságra , mellyen a fentebbi sorok alapszanak, reményiem, mikép a kormány s különösen a hadügyministerium (mellyhez tulajdonkép tartozik ez ügyben intézkedni) figyelembe veendi az említett mó­dosításokat s ajánlásokat, s igy aztán bátran számol­hatunk tavaszig 2—300 kiképzett s minden tekintet­ben kötelességeiknek megfelelő becsületes magyar tiszt­re. Török Miklós: 739 Pest, dec. 15. Jelen kormányunk azon szeren­csés ötletét, hogy egy rövid hadi cursust rendezett az egyetemben minden becsületes polgár méltánylotta, mert meg kell vallanunk, a tisztek dolgában napon­kint csodásan szaporodó seregünk nem a legszerencsé­sebb helyzetben van, a­mint tehát okosan gyanítanunk Vidéki mozgalmak. De­brec­zen, dec. 12. Ma érkeztek körünkbe az erdélyi táborba menő derék Coburg-huszárok. A honszerelem s hősi bátorság ezen példányké­peinek megjelenése a legőszintébb örömet s lelkese­dést idézte elő kebleinkben. Viharos éljenzések közt haladtak, eléjök ment nemzetőrségi tisztikarunk kí­séretében, tengernyi nép­tömeggel telt utczáinkon, s az volt szerencsés, a ki mentül többet kaphatott az annyi veszélyeken diadalmasan áttört hősök közöl ma­gához szállásra. Illy nyilatkozványokban részesíti a népérzelem embereit, a­míg titeket áruló gazok előbb utóbb érdemlett bitóra juttat. Az olmützi conclaveban felettünk történt scanda­­losus tractatusok iszonyú malheurbe hoztak nálunk min­denkit. Mintha bizony most is olly sötét időkben él­nénk, mint mikor annál a Romában gyártott isteni jognál fogva testálgatni lehetett a koronákat, s ha­­gyományozgatni a népeket jobbra balra, mint tet­szett. Ám tegyék ezt ott, hol ha forrásáig, eredetéig nyomozzuk a kormányt, egy durva hódító, egy rab­ló, vagy egy R­o­b­i­n H­o­o­d lép elő a meszsze távolból, de mi velünk, kik nem vagyunk meghódított

Next