Nemzeti Ujság, 1919. október (1. évfolyam, 3-29. szám)

1919-10-01 / 3. szám

Ti 919. október 1. — A feldúlt iskola. Pintér főigazgató a kommunizmus rombolásáról. — Budapest, szept. 30. Jött a háború és kórházat csinált minden iskolából, elvitte a tanárt, elvitte az apát, a tanítást, a fegyelmet, a családi élet melegét. Elvitte az élet megszokott rendjét s az ébredő gyermeki lelket megmérgezte azzal a tanítással, hogy az ősz, a tél csak annak a gyermeknek hoz meleg ruhát, meleg szobát, tejet, cipőt, kenyeret, akinek az apja számszedője a véres világfelfordulásnak. A kórházból kaszárnya lett, az apák egy része már a föld alá került, az élet rendje mind és mindkaotikusabbá változott, mert a gyermek mind többet és többet tanult. Megtanulta, hogy hazug aszó, amit eddig hallott a becsületről, tisztességről, ihitről, szeretetről: az élet lefagyasztotta mindezt s hamarosan. Múlt év tavaszán már az iskola Lot után kiáltott :egyik népiskolai igazgató a nyilvánosság előtt jajoldul fel : a növendékeim háromnegyed része valóságos gonosztevő. A debreceni tankerületi főigazgató szintén a nyilvánosság előtt mondja el, hogy a tanárságnak már nemcsak a ruhája, de a lelke is elrongyolódott. Egy fővárosi nagy leánynevelő intézet bejelenti, hogy ha nem kap engedélyt, hogy a növendékeit vesszővel szorítsa fegyelemre, képtelen a zabolátlan teremtéseket a legkisebb mértékben is nevelni vagy tanítani. itz ez volt a helyzet a forradalom előtt. És ekkorjött el a vörös kormány idején az iskolai anarchia világa. Hogy mi történt az álkommunizmus négy holnapja alatt, arra nézve álljon itt, amit Budapestúj tankerületi főigazgatója, dr. Pintér Jenő mondott el lapunk részére Azifjúmunkások iskolája. A kommunista uralom teljesen feldúlta az iskola belső életét. A diákokból «ifjúmunkások» lettek. A felsőosztályos ifjúmunkások egy része órák helyett bizalmi ülésekre és pártgyűlésekre járt, másik része lehangolt lelkiállapotban ült az iskola padjai között. A külső aknamunka ■ egészen aláásta a fegyelmet. A bizalmi rendszer : bevezetése bizalmatlanságot ébresztett tanár és tanítvány között. A bolseviki pedagógusok beis hozták a spicli-rendszert. Bizalmi tanulók döntötték el, hogy megmaradhatnak-e állásukban ■ egyes igazgatók és tanárok. A diák-direktóriumi Is tagoknak joguk volt beleszólniok a tanári testületek legbelsőbb dolgaiba. I . Köznapiak voltak az olyan esetek, mikor pél -dául a magyar órán felállt az egyik VI. osztályos tanuló és «kikérte magának», hogy az irodalom tanára az ő jelenlétében királlyi meré-szelje az ő kedvenc íróit. Az egyik gimnáziumban a tanári kar az év végén hatvan tanuló közül egyet meg nem felelőnek ítélt; ekkor megjelent az iskolában egy kerületi katonatanácsi tag s a tanári testület minden érvelése ellenére is kiállította a «megfelelő» bizonyítványt a bukott elvtársnak, így lett az iskolából ifjúmunkás-cirkusz, a munka legnemesebb műhelyéből kommunistakabaré. Az ifjúság két részre oszlott. Az ifjak túlnyomó nagy része védtelenül szenvedett egy kívülről bujtogatott, anarchista szellemű, lármás csoport kisebbségi terrorja alatt. Fogcsikorgatva kényszerültek eltűrni derék tanítványaink, hogy idegenlelkű társaik kutyaugatásnak nevezzék a Himnuszt és vörös katonák puskatusaival fenyegessék azokat, akik kifejezést mertek adni magyar érzelmeiknek. A Himnusz és a Szózat így is föl-fölhangzott az iskolákban s a magyar ifjúság egyeteme a lelkesedés mámorával köszöntötte az augusztusi fordulatot. A tisztogatás. A tanügyi anarchia romhalmazaitól most tisztítjuk ki az iskolákat. Az erkölcsi kár mérhetetlen, de a főváros kiváló igazgatói és tanárai helyt fognak állni az újjáépítés munkájában. Első dolog a fegyelem helyreállítása. Fegyelem nélkül az iskola éppen úgy elzüllik, mint a katonaság, amikor bizalmi rendszerre építik. Az arcátlan hangot, terrorista rendbontást, éretlen agitációt és politizálást nem fogjuk megtűrni iskoláinkban. Az szülők azért küldik gyermekeiket az iskolába, hogy ott tanuljanak, s nem azért, hogy beléjük oltsák a munkátlanság, szélhámosság és hazaárulás bacillusait. Amennyire csak lehet, feledni akarjuk az éretlen ifjaknak a kommunista hónapokban tanúsított kihágásait s csak itt utasítjuk őket magántanulásra, ahol igazán nem lehet mást tenni, sajnos azonban, vannak súlyos fegyelmi esetek is: az erkölcsi romlottságnak és konok megátalkodottságnak szinte megdöbbentő példái. Ilyen esetekben a minisztérium alig térhet ki az iskolákból való kitiltás kényszerűsége alól. Tapasztaltam, hogy a fegyelmi esetekből egyesek szocialista- és zsidókérdést csinálnak. Ez részint rosszhiszemű, részint ravasz fogás. Mi nem vagyunk bolsevikiek , mi a jog, törvény és emberiesség álláspontjáról ítélkezünk. A minisztérium vezetőit éppen olyan humánus szellem hatja át, mint a középiskolák tanárait. Hogy az erkölcsi alapot és a hazafias szellemet nem áldozzuk föl az iskolai anarchia és a svindlerpedagógia támogatóinak, az csak természetes. És talán azért sem kell bocsánatot kérnünk senkitől, hogy a magyarság végre élni és rendelkezni akar a maga portáján az iskola ügyeiben is. Ehez még tegyük hozzá azt, hogy a leánynevelő intézetekben elrendelték a nemi felvilágosítást olyan brutális formában, hogy egyes iskolák részére az Urániában filmen mutatták be a szülés minden körülményeit, tegyük hozzá, hogy a tankönyvek nagy részét megsemmisítették, tegyük hozzá, hogy minden órán kihirdették, hogy a gyermek szüleinek hálával nem tartozik, mert csupán pillanatnyi kéj gyümölcse ... Jaj nekünk, jaj ennek az országnak, ha még ennek a ma iskolába járó nemzedéknek a korában fel nem építjük romba dűlt iskoláinkat . .. (s. /•) NEMZETI ÚJSÁG ■ ............. ■ ■ ■ . T— .............■— ■ ............. ■3 - Sztrájkmozgalmak. r yrsvissek sztrájkja. Hajósok sztrájkja. Amsterdam, szept. 29. A Reuter-Iroda jelentése szerint a kormány fel van tökelve, hogy a sztrájkot, mely indokolatlan és végzetes károkat okoz, minden eszközzel leküzdi. Az önként tovább dolgozni akarókat védelemben fogja részesíteni. A Hyde-parkot elzárták a közönség elől. A kormánynak több ezer automobil áll rendelkezésére. Hága, szept. 29. Londonból sürgönyzik. A kormány megtiltotta, hogy Angliából kőszenet kivigyenek, hogy ezzel is megnehezítse a vasutasok sztrájkját. A Daily Herald című munkáslap azt mondja a kormány katonai intézkedéseiről, hogy a munkások valamennyi szállító- és bányamunkás azonnali sztrájkjával torolnák meg, ha a kormánykatonaság segítségével akarná a mostani sztrájkotmegtörni. Német fémipari munkások, Berlin, szept. 30. Az esti lapok jelentése szerint a fémipari munkások sztrájkja ma ismét terjedt, Hamburg, szept. 30. A dolgozni akaró tengerészek száma növekedett, ennek dacára a hajósszövetség kimondotta, hogy folytatja a harcot. A kikötőmunkások elhatározták, hogy a hajósok által elhagyott hajókból nem raknak ki. Politikai sztrájk Lengyelországban, Bécs, szept. 30. Varsóból jelentik . A mezőgazdasági munkásokon kívül, akik október elsejére sztrájkot jelentettek be és a varsói munkástanácson kívül, amely ultimátumban jelentette be az általános sztrájkot, ha október 1-ig meg nem szüntetik Keleten a hadműveleteket, a varsói városi munkások is újabb követelésekkel lépnek fel és sztrájkkal fenyegetőznek. Jelentik továbbá a lapok, hogy angyel kormányhatóságoknak bizonyítékaik vannak arra nézve, hogy Lengyelországban az utóbbi időben erőteljes kommunista izgatás folyik orosz népbiztosok vezetésével. A hatóságok a legszigorúbb katonai intézkedéseket tették októberére. J A politikai helyzet. Megalakul a liberális blokk. — Saját tudósítónktól. — ! Budapest, szept. 30. Jelentettük, hogy a politikai újságok első arcvonalába néhány nap óta azok a törekvések és erőlködések jutottak, amelyek egy liberális blokk alakítására irányulnak. Most arról értesülünk, hogy a liberális frakciók, pártok és párthulladékok végre egyetlen konglomerátumba sorakoznak s hogy a fesztelen eszmecserék után formailag is kihirdetik a a blokk megalakulását. Az utolsó napokban is erős személyi és tárgyi ellentétek zavarták a tárgyalásokat s már-már úgy látszott, hogy egyes akarnokoknak és politikai műkedvelőknek nyaktörő és fantasztikus tervein meghiúsul a tömörülés szándéka. Forróagyu politikai stréberek, akik Lovászy körül hemzsegnek, nem kevesebbet akartak, mint a keresztény közvélemény által óriás lelkesedéssel támogatott Friedrich-kormányt puccsszerűleg megbuktatni és az entente-ot arra hangolni, hogy az ily módon befejezett tényt elismerje és szankcionálja. !! A liberális pártok vezető férfiainak egyike a leghatározottabban kifakadt fegyvertársainak okvetetlenkedése és forradalmi viszketegsége ellen. Vázsonyi gúnyos megjegyzést tett többek előtt, hogy «elég volt már a forradalom vívmányaiból», hogy a legsürgősebb dolog a «kormány legalizálása és támogatása», hogy az építő és termelő munka végre meginduljon az egész vonalon. A liberális frakciók vezérei közt állítólag hallgatólagos megállapodás történt arra nézve, hogy az u. n. liberális tömörülés nem a kormány ellen irányul s nem a keresztény blokkal szemben létesül, hanem felük kooperative akar dolgozni s összefogni azokat a pártokat és politikusokat, akik a keresztény pártok egyikében sem foglalnak helyet. A liberális pártok állásfoglalását befolyásolta az is, hogy ma is özönével érkeztek táviratok a kormány részére (több száz sürgönyről van szó: Győr, Sopron és Vas megye területéről), amelyek követelik a kormánytól, hogy hajtsa végre keresztény és nemzeti programmját, amelytől való minden kisiklás ellen már most határozottan tiltakoznak. Látnivaló, hogy vége annak az állapotnak, amikor a főváros diktált politikát az ország 19/20-ad részének. Ma megfordítva áll a dolog: az egészséges, nagyszerű magyar vidék parancsol irányt és iramot — akár tetszik Budapestnek, akár nem. Mint értesülünk, a liberális blokkot alkotó pártok a következők : a függetlenségi és 48-as párt, a nagyatádi Szabó-féle kisgazdák, a nemzeti szabadelvű párt (Ugrón, Sándor Pál), a magyar polgári párt (Heinrich) és Nagy György köztársasági töredéke. Budapest, szeptember 30.., A külügyminiszter Bécsben. Gróf Somssich Józse külügyminiszter, a politikai osztály vezetője Praznovszky Iván miniszteri tanácsos kíséretében ma Bécsbe utazik, hol pár napot fog tölteni. Szándéka személyes tárgyalást folytatni az osztrák kormánynyal a két államot érdeklő kérdésekben, elsősorban az Ausztriának ítélt magyar területekről.