Nemzeti Ujság, 1919. október (1. évfolyam, 3-29. szám)
1919-10-10 / 11. szám
1919. október 10. ___________________________NEMZETI ÚJSÁG_________ A kormány munkát ad a munkanélkülieknek. Uj vilamos vasútvonalak építése. — Elsősorban a budapesti és környékbeli munká sokról gondoskodnak. Budapest, okt. 9. I A Magyar Távirati Iroda jelenti : Az építőiparban és a gyáriparban elsősorban Budapesten jelentkező nagy munkanélküliségen a kormány szüks tségmunkáknak, vagyis olyan munkáknak megindításával iparkodik enyhíteni, amelyeknek végzését nem befolyásolják a nyersanyaghiány és szénhiány. A kormány abban a meggyőződésben van, hogy az érdekelt munkásság méltányolni tudja a helyzetnek nehézségeit, amelyekért — nevezetesen az ipari termelés megbénulásáért — ez a kormány felelőssé bizonyára nem tehető s méltányolni fogja azt az áldozatkészséget, amelyet ilyen szükségmunkák beállítása az állam mai pénzügyi helyzetében az állam részéről jelent. A szükségmunkák irányítását a kormány a kereskedelemügyi miniszter kezébe tette le, aki e munkákkal a keresetnélküli ipari munkásokról, ezek közt is elsősorban a keresetüktől elesett budapesti és környékbeli ipari munkásokról kíván gondoskodni. A kereskedelemügyi miniszter a kormány által rendelkezésére bocsátott összegekből 30 milliót értesülésünk szerint a főváros környékén létesítendő új vasútvonalak földmunkáira, 7 milliót pedig ugyancsak a főváros közvetlen közelében lévő államvasúti vonalak fentartási munkáinak sürgős végrehajtására fordít. Megkezdődik haladéktalanul a Szentendre—visegrádi, a gödöllő—aszódi, a nagytététény—érdi villamosvasútvonalak építése és rendelkezés történt a farkasréti Vonal második vágányának megépítésére is. Ezeket a vonalakat állami felügyelet mellett és egyelőre államköltségen a Budapesti Egyesített Városi Vasutak igazgatósága fogja végeztetni. Az államvasutak viszont a nógrádmegyei selyp—bujáki, a Szolnok—füzesabonyi és gyöngyös—szurdokpüspöki, helyiérdekű vasutak építésének megkezdésére nyertek utasítást Az említett vasútépítési munkálatok megindításával egyidejűleg azonban utasította a kereskedelemügyi miniszter az összes államépítési hivatalokat is a sürgősen foganatba vehető útépítési és javítási munkálatoknak haladéktalan megindítására. Az eddigi előkészületek alapján mindenesetre remélhető, hogy mélyen sújtott munkásságunk tisztességes szociális feltételekhez kötött munkájával át fogja segíteni magát a legközelebbi nehéz hónapokon. Németország a munka útján. •A szocialista kancellár. — Szakítottak a kommunisták és radikálisok. — Merénylet Haase ellen, ttte Budapest, okt. 9. ■ Az a beszéd, melyet dr. Bauer birodalmi kancellár a német nemzetgyűlésen mondott s amelyben a kormány programmját is kifejtette, egyformán jó hatást kelthet Németország barátaiban és ellenségeinél. Az előbbieket megnyugtathatja, hogy a kancellár megállapítása szerint a német nép lelki hangulata a konszolidálás és a munka felé fordult. Ha itt-ott sztrájk tör ki, a munkásság általában dolgozni akar, hogy békében és rendben menjen végbe a birodalomjjáépítése. A németek ellenségeit viszont kielégítheti a kancellár ünnepélyes biztosítása, ahogy Németország eleget fog tenni a békeszerződésnek és katonai erejét még burkolt formában sem szándékozik gyarapítani. — Magunk részéről csak egyet kifogásolunk dr. Bauer kijelentéseiben, azt nevezetesen, hogy erősebben ítélte el a német nemzeti pártokat, mint a spartakusokat. A sovinizmus szerinte «■kutmérge- Hát akkor micsoda a bolsevizmus, melyre a spartakusok törekednek? ! A kancellár ultra-szocialismusa ellenére a radikális szocialista párt megtagadta a további együttműködést a kommunista érzésű frakcióval. A szakszervezetek kérdésében, melyet az utóbbiak erősen megtámadtak, oly éles volt az ellentét, hogy a két párt elvált egymástól. A független szocialisták vezére, Haase ellen elkövetett revolver-merényletnek nincsen, mint az első percben hitték, politikai háttere. A merénylő — Voss József bérmunkás — üldözési mániában látszik szenvedni. Haasera azért lőtt, mert vonakodott Vossnak egy bírósági ügyét a parlament elé vinni. Haase sebesülése, bár a merénylő ötször sütötte reá fegyverét, nem veszedelmes. Budapest, október 9. Mekkora lesz Ausztria hadereje ? Bécsből jelentik . Az osztrák hadügyminisztérium a napokban véglegesen meghatározta az új osztrák haderő tagozatát. A Morgen értesülése szerint az új haderő egyebek között hat vegyes brigádból fog állni, amelynek mindegyikébe két gyalogezred tartozik, összesen tehát tizenkét gyalogezred. Ezenkívül hat brigádnyi tüzérséget és hat műszaki formációt szerveznek. Az entente az egyes brigádok maximális létszámát 4448 emberben állapította meg. Minden ezer ember a következő fegyverkészlettel és lőszerrel látható el: 1150 lőfegyver, 15 gépfegyver, két könnyű lövészárok, 3 mozsár és három ágyú. Az ezredek mindegyike három zászlóaljból fog állani. Egy régi találkozás D’Ammazióval és egyéb régi dolgok. Budapest, okt. 9. Nemes Annunzió Gábor nem igen tett egyebet, mint valóra váltotta néhai való Dezső bárónak magyaros pattogását. Mikor ugyanis, az akkor még ifjú lendületű Mayländer Michaele fiumei podesta — kinek családja nem Milánó, de Nagyvárad felől vágott neki a tengernek — fejébe vette, hogy nekiinditja a fiumei kérdés lavináját és Bánffy miniszterelnök elé vezette a furcsa, belső irredenta híveit, Dezső báró hátraszegte fejét: — Felállítok a fiumei piacon négy ágyút és nincs többé fiumei kérdés. Ezt mondják meg az urak a küldőiknek. A «keserű tenger» költője megfogadta ezt a recipét, sőt több ágyút állított fel, mint négyet, az is igaz, hogy Michaele podesta a kérdés végére el sem képzelt volna akkora európai kérdőjelet, mint amekkora most szörnyed ott. De hát egyelőre törje csak a fejét a kérdésen az ötös tanács, mert Fiume «hovatartozandóságának» vitáját nem a fiumei Voce-ban és a sussaki Novi Lidben vívja a két onorevole : Hiccardo Prof. Zanella és Franjo Lupiro és a magyar szó, mely éveken át a sivó pusztába jajgatott bele, nyomtalanul tűnt el, mint a «késeiy tenger» tegnapi hulláma. D’Annunzio nem először jár Fiuméban. Már járt ott a mi nemzeti küzdelmünk idején, a koalíciós világ legelején, amikor a tenger másik oldalán azt hitték, hogy (mint a Corriere írta) Kossuth népe Garibaldi népe felé nyújtja kezét. Trentinóban mozgott minden, vakmerő tüntetések követték egymást, Ausztria meg Carducci verseket koboztatott, Mestre vidékén — állítólag — önkéntesek gyülekeztek, a pólai és velencei hajóraj rejtelmes éjjeli gyakorlatairól beszélt mindenki a parti világban, mélységmérő hajókat láttak a chioggiai halászok, titkos rádióállomás működött a hegyek között, trieszti rendőrügynök nyomozta a postagalambok fészkét, a Giovine Fiume kereste halálra a pétervári ügynököket, a szláv keselyű, a «Szokol» gyors lecsapással karmolt bele az irredentába, az ifjú irredenta San Vito éjjelén kikolompolta a kormányzót Fiuméból s egy nyári reggelen megjelent Fiuméban a keserű tenger utasa : D’Annunzio. Az öreg Bettauin mester régiségboltjában találkoztunk, abban a kis utcában, melyet akkor még Andrássyról elnevezetten ismertünk, de ma már évek óta nevet cserélt. A nagykövet külsejü és finomságú öreg francia, Bettauin, az egész világot ismerte. Ferenc Ferdinándot elkísérte világkörüli útján mint az exotikumok szakértője s boltjában később gyakran megfordult a trónörökös, Károly István kék matrózzubbonyában, Zita hercegnő, de vásárolt ott nem kisebb ember is mint Pierpont- Morgan, mikor a litoralon járt s megvette amennyódon misemondó ruhát talált. ■ * Regényalak volt ez az öreg francia, százkilós asszonya, kit soha el nem vett, maga sóhajtott sokszor fel fiumei dialektusában: — Valamennyi szentnek a vérére, az én öregem lelkét sok minden nyomhatja abból az időből,amikor a brilliánsait szerezte. Csak tudnám, hogy hol tartja őket... ... - k. Egy délelőtt a homályos boltban — melynek hátterében valami sziette dalmata koporsó fedelét, olajos salátát kavargatott egész nap madam« Bettauin— egy köpcös, inkább alacsony, mint magas, kecskeszakállas, angol turistaruhába öltözött férfit találtam. Brocátkájú, faragott karszékben ült, akkor is tűnt fel nekem, hogy nem lehet másként kifejezni : pathetikusan ült, finom ápolt kezén nagy pecsétgyűrű .. . Dalmata agyagvázákat nézegetett... Bettauin fülembe súgta, hogy ki az ő nevezetes vendége most, akinek neve nem mint íróé, de mint az irredenta költőjéé akkor szárnyalt fel. Az ilyen öreg cserepek és szuette koporsók boltjában a vevők szobáé legyednek, így hozott bennünket is szóba D’Annunzióval egy opálos mentegomb, illetve az opál babonája. — Micsoda nyelvet beszélnek itt Fiuméban? — fakadt ki D’Annunzio. — Valósággal kerékbe törik az olasz idiómát. A fülem nem bírja el... Hivatalosan nem lévén köteles tudni, hogy D’Annunzio, csöndesen megjegyeztem, hogy ha a horvátok Fiume földjének kilencven százalékái megszerezték, egy két szót is adhatnak kölcsön az olaszságnak. Politikust már úgy is adtak...D’Annunzio kelletlenül hallotta ezt: \ — Eh, mit a föld ? Itt már a levegő olasz . ..'] — A levegő lelke — mondtam. — Ez igaz ! Látja ez igaz ! Ez szép mondás. Itt már a levegőnek a lelke is olasz. Ez már a latin ég. Én azt hiszem, hogyha bekötött szemmel, süketen hordoznának a világ körül, akkor is megérezném, ha latin ég alá jutok, ha a latin föld szíve dobban alattam ... . Madame Bettauin is letette pillanatra az olajos salátát, valami olyan mélységes, szent fanatizmus csapott le lángolva D’Annunzio szavaiból.. Akkoriban volt ez, mikor a világ két ellenkező tája felől, óriás messzeségből már nyúlt a magyar tenger felé két óriási kar és amikor Budapesten nem beszélt senki a «keserű tengerről», hanem azon mulattak hazánk nagyjai, hogy : — Én vagyok a Kossuth Ferenc komornyikja, (s. f.) Főváros. — A főváros faellátása. A főváros faellátása ügyében a Faértékesítő Hivatal ármegállapitó bizottsága csütörtökön délután ülést tartott. Az ülésen képviselve voltak a földművelésügyi és kereskedelemügyi minisztériumok, a főváros és a fakereskedők és termelők érdekeltségei. Az értekezlet, mely a késő esti órákig tartott, arra a megállapodásra jutott, hogy a közszükséglet céljaira felhozatalra kerülő fa árait, továbbra is maximálni kell és a mai maximális ár felemelésére vonatkozóan konkrét előterjesztést tett a földmivelésügyi miniszternek. 1 . Betiltják a kávéházi tejeskávét. A köz- élelmezési minisztérium intézkedésére a főváros tanácsa legközelebb rendeletet fog kibocsátani, mely e hó 13-tól kezdve megtiltja tejnek, tejjel és tejtermékekkel készült ételeknek és italoknak a nyilvános étkezőhelyiségekben való kiszolgáltatását. A rendelet kivételt csupán a kávémérésekkel tesz, ahol to-vábbra is lehet majd tejeskávét kapni, de tejet itt sem szabad kiszolgáltatni a közönségnek. A kávémérések tulajdonosai a tej behozatalára az engedélyeket a Központi Tejhiva Italban kapják meg. --v-f -- ' * * v, * 3