Nemzeti Ujság, 1919. október (1. évfolyam, 3-29. szám)
1919-10-10 / 11. szám
. ~ (A magyar renaissance), ker. szoc. írók-, zene-, ének-, szin- és festőművészek társaságának első jótékonycélu hangversenye az egyházművészeti festőiskola alapja javára, okt. 11-én, szombaton este 6 órakor lesz a Kath. Kaszinó termében (IV., Molnár utca 11.) — (Tréfa a dohányjegyekkel.) A dohányjegyeket egyes kerületekben már szétosztották s egyben a dohányzókat a nekik kijelölt trafikkal összepárosították. A tréfa itt történt. Például a Krisztinakörut 01. számú házban van trafik is, meg négy emeletnyi lakó is. A dohányos lakókat beosztották a Győri-ut végén búslakodó trafikba s a velük egy házban lakó trafikba a lipótmezei-utról küldtek beosztott dohányosokat. Szenzációs kombinációkat csalt ki a párosító kéz, gondolva, hogy ha már jegy, akkor legyen baj is vele, dohány így sincs. Az sem utolsó, hogy egy hirdetményben azt olvassuk, hogy az utcán ezután nem mindenféle dohányt lesz szabad árusítani. Tehát valamilyet mégis szabad lesz s igy a tréfa tökéletessé válik, mert jegy nélkül a dohányt már a ház kapujában megvehetem, jegy mellett ellenben csak lakásomból egy órányira! Hát nem nagyszerű ez — (Franciaország népesedése.) A történelem tanúsága szerint a hadviselő nemzetek a háború után rendesen rohamosan szaporodnak. Mint ahogy a visszametszett bokor sokkal dúsabban hajt ésfejlődik, éppen úgy növekszik a születések és házasságok száma is a háború után, így történt ez Franciaországban is, amelynek népesedése pedig a háború előtt lefelé csökkenő arányokat mutatott. Igaz, hogy az 1918-ik évstatisztikája még nem ad nagyon biztató eredményeket, de ennek két oka van : az egyik az, hogy 1918-ban még tartott a háború, a másik pedig az, hogy 1918-ban dühöngött a spanyol járvány, amely több, mint 200.000 franciát döntött sírba. Végeredményben Franciaországban 1918-ban 55.700 emberrel született több, mint 1917-ben, a halálesetek száma pedig 175.000- rel volt több ; ebből az következik, hogy a spanyol járvány pusztítása nélkül Franciaország lakosainak száma már 1918-ban növekedett volna. (Tizenhat merénylet a moszkvai bolseviki vezérek ellen.) Bécsből jelentik lapunknak. A Wiener Mittag jelenti Berlinből revüli távirat alapján . Moszkvában egy héten belül tizenhat merényletet követtek el vezető bolsevikiek ellen. Megerősítik, hogy Peters lett festőt meggyilkolták. Hire jár Moszkvában, hogy a legtöbb szocialista és szociálforradalmár elhatározta, hogy a vörös terrorra ugyancsak terrorral felelnek. (Haase merénylője nem őrült.) Bécsből jelentik : A Mittagszeitung jelenti Berlinből. Egy újságíró tegnap beszélgetett a rendőrségen Haase merénylőjével, aki ott a hírlapíró állítása szerint teljesen szabadon mozoghatott. A hírlapíró kijelentette, hogy lehetetlen volt a merénylő Foss összefüggéstelen mondataiból értelmet kiolvasni. Ennek ellenére azt állítja, hogy a merénylő nem teszi elmebeteg benyomását, mert magaviselete azt a látszatot kelti, mintha előadásának összefüggéstelen volta szándékos lenne. Haase képviselő már tegnap vázolta párthívei előtt a merénylet lefolyását. E szerint tegnap a birodalmi gyűlésre menet maga mögött lövést hallott s amikor megfordult, látta, hogy a merénylő még négy vagy öt lövést ad le! Mindenekelőtt arra törekedett, hogy feleségét a birodalmi gyűlés palotájának egyik fülkéjében a golyók elől biztonságba helyezze s mivel észrevette hogy a merénylő az ő fejét veszi célba, lehajolt vagy, hogy a lövések célt tévesztettek. ’ » (Nyilatkozat.) A mai postával kaptuk a következő sorokat : «Dr. Imre Sándor vallás- és közoktatásügyi miniszteriumi államtitkár a Nyolcórai Ujság-ban megjelent személye és hivatali működése ellen irányuló támadások miatt a vallás- és közoktatásügyi minisztertől saját maga ellen igazoló eljárás megejté- sét kérvén, alulírottak a nevezett miniszter megbízására folyó évi október hó 7-én megjelentünk a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban, Huszár Károly vallás- és közoktatásügyi miniszter elnöklete alatt zsűrivé alakultunk és részletesen megvizsgáltuk dr. Imre Sándornak 1918 november 9-től a mai napig tanúsított személyes magatartását és hivatalos működését. E vizsgálat alapján meggyőződtünk arról, hogy dr. Imre Sándor magatartása és működése a jelzett időben mind pedagógiai, mind nmzeti, mind politikai, mind köztisztviselői szempontból teljesen kifogástalan volt, minélfogva a legcsekélyebb okot sem látjuk fennforogni arra, hogy nevezett ellen az általa kért további eljárás folyamatba tétessék. Budapest, 1919 október hó 7-én. Huszár Károly s. k., vallás- és közoktatásügyi miniszter, elnök, Samassa Adolf s. k.,nyug. belügyminiszter, Raffay Sándor ev. püspök, Fináczy Ernő egyetemi tanár, Justh Ferenc helyettes államtitkár .1» — (A Magyar Nemzeti Szövetség) Almanach-ba it fogja megörökíteni az 1918—19. forradalmi évek hiteles történetét. Felkéri tehát az egész ország magyar közönségét, a városok polgárait, munkásait és a falvak földmivelő népét egyaránt, hogy részletes és hiteles formában közöljék, "lehetőleg eredeti okmányok és fényképek melléklésével mindazon eseményeket, amelyeknek a helyi vagy országos forradalom és ellenforradalom szervezésében és lefolyásában jelentőségük volt. Az adatokat a Szövetség hivatalos helyiségeibe (IV., Gerlóczy utca 11., I. em.) kéri. (Járnak a Zeppelinek.) Németország és Svédország között megindult a légi forgalom a kormányozható léghajókon. Ahogy Berlinből jelentik, a «Bodensee« nevű Zeppelin-hajó október 8-ikán reggel öt órakor indult el Berlinből és délben már Stockholmba érkezett. A rákövetkező napon délután 2 órakor indult vissza és este tizenegy órakor ép állapotban kötött ki Berlinben. Az odautazás tehát csak hét óráig tartott, a visszatérés azonban már kilencig, aminek valószínűleg az ellenkező légáramlatok gátló hatása volt az oka. — (Kétféle erkölcs.) Megrótja a Világ a bolsevista tanárok ellen indított fegyelmi hadjáratot, amely — szerinte — „az új nemzedék erkölcsi nevelőihez“ nem illő dolog. Kigunyolja a „nagy erkölcsi restituciót“ és oly előszeretettel handabandázik az „erkölcs“ nevében, hogy szó nélkül ezt az „erkölcsi“ fölháborodást nem hallgathatjuk. Előre kell azonban bocsájtanunk, hogy erkölcs és erkölcs között óriási a különbség. Az új-guineai pápua, például, erkölcsös dolognak tartja, hogy a szüleit, ha már nem dolgoznak, lebunkózza és aztán fölfalja. Némiképpen hasonlatos volt ehhez az a proletár-erkölcs is, amelyre a Világtól védelmezett bolsevista tanárok oktatták a serdülő ifjúságot. Például, nagyon sokan emlékszünk még egy olyan „költeményre“, amely úgy kezdődött, hogy . ..Dögölj meg, apám .. . dögölj meg, anyám .. . dögölj meg, első tanítóm...“ stb., amit az egész kis nebulóknak tanítottak a bolsi tanító-bácsik. Az apróbb gimnazistákat meg szépen kioktatták — persze, az emberiség és a tisztultabb „erkölcs“ nevében — hogy ne tiszteljék a szüleiket, hisz nem tartoznak nekik semmivel, mert csak a saját gyönyörűségükre nemzették őket... Ne tépd össze ezt az újságot, nyájas olvasó, ne is gyűrd össze ökölbe szoruló kezedben , és ne mondd, hogy erkölcstelenek vagyunk, amiért milyen gyalázatosságokkal pocsékoljuk be a papirost. Nekünk soha eszünkbe se jutott volna, hogy fölkavarjuk ezt az ocsmányságot, ha a Világ, meg a Népszava, a Pesti Napló és a hozzájuk hasonló ál liberális bolsevista lapok nem vicsorgatnának még most is azokra, akik az ilyen becstelen és elvetemedett amoralisták megbüntetését követelik, de egyszer végre már mégis csak le kell számolni azokkal a kultur-apostolokkal, akik úgy akarták kiölni az új nemzedékből a „burzsuj-erkölcsöket“, hogy a vallásoktatást teljesen beszüntették és az úgynevezett szociológiai előadásokkal pótolták. Aki nem tudja, hogy mik voltak ezek a „szociológiai előadások“, bocsásson meg nekünk, ha most fölvilágosítjuk. A legaljasabb lélekmérgezés volt ez, amit a „természettudományos világnézet“ cégére alatt csöpögtettek be az ifjúság szívébe. Nem a fegyházba, hanem szanatóriumba valók ezek a Világtól védelmezett tanbetyárok, mert amit, például, „a nemi fölvilágosítás“ jegyében elkövettek , az már egyenesen a pathológia körébe vág és Krafft-Ebing keze alá való. A fiatal leányokat — és ez nem mese, hanem szörnyű igazság ! — iskolánként vezényelték ki az anatómiai múzeumokba, ahol meztelen férfiakat stb. mutogattak be részletes magyarázatokkal az undortól ájuldozó, szegény gyermekeknek, sőt előfordult az az eset is, hogy elcipelték őket a klinikákra, ahol in natura mutatták meg nekik a legundokabb betegségeket. Egyik-másik tanár „elvtárs“ pedig egész nyíltan, a tanórán hirdette a serdültebb középiskolai lányoknak, hogy mennyire „élettani szükséglet“ már nekik a szabad szerelem, amelynek következményeitől nincs mit félniük, mert gyermekeiket az állam fogja eltartani — no de meg lehet arról is tenni, hogy következmények ne legyenek . .. Pontot teszünk itten, mert nem akarjuk elveszíteni előfizetőinket. De ennyit mégis meg kellett írnunk, hogy mindenki előtt érthető legyen, miért követeljük a legelszántabb és megalkuvást nem ismerő energiával teljes kiirtását annak a szellemnek, amely ilyen alávalóságra vetemedett a nevelés ürügye alatt. Mert ez a szellem, ez az erkölcs se nem keresztény, se nem magyar — mi pedig keresztények és magyarok leszünk, még hogyha száz Világot kell is rombadöntenünk ezért ! — (Egyházi hangverseny) lesz vasárnap (12-ikén) délután 4 órakor a II. ker., alsóvizivárosi plébániatemplomban (kapucinusok temploma), Fő utca 32, a következő műsorral: Tetteyné énekkara, Rheinberger suitejét előadják Keltscha Nándor (hegedű), Schart (cello) és dr. Dobrzyniecki Árpád (orgona), szólóének Kadnár Mária operaénekesnő. (Két eljegyzés.) Ahogy Pranginsból jelentik,’ gróf Hunyady József, Károly volt király főudvarmestere, jegyet váltott Bellegarde Gabriella volt udvarheggyel. . . Sárvári Landgraf János ny. h. államtitkár leányát, Rózsit, eljegyezte dr. Bogsch Aladár Máv. segédtitkár. (Minden külön értesítés helyett.) — (AKeresztény Behozatali Kereskedelmi Társaság) (IV., Királyi Pál utca 6.) értesíti a tisztelt vevőközönséget, hogy a f. hó 8-ára hirdetett árukiosztás a hajók késedelmes befutása miatt még nem történhetett meg. Az áru megérkezését óráról-órára várjuk, miért is kérjük az érdekeltek szíves türelmét. A szétosztás megkezdésének helyét és idejét lapunkban közölni fogjuk. (Kire üt a «Bunkós Ember !») A csípős szél rájárt és hozta-cibálta a lefoszló falragaszcsomót az egyik hirdetőoszlopon. A kisfiú, amint ott apjával a villamosra vártak, észrevette, hogy a falragaszok egyszer csak szélnek repülnek s ott marad lelepleződve a Vörös Ember. — Nini, apa, kibújt alóla a Bunkós Ember ! Hát eddig hol volt ? — Eddig is alatta volt megbújva, fiacskám, csak nem vettük észre. — Apa, kire akar ütni a Bunkós Ember azzal a bunkóval ? — Talán a vasat akarja ütni. — Dehogy, apa, hiszen ha valamire ilyen nagyot ütne, az egészen elromlana! Nem dolgozni emelte ilyen magasra a bunkót, hanem embert akar ütni, agyonütni. Most egy célvizes ember jött és ráragasztott a Vörös Emberre egy új falragaszt. — Nini, nincs már Vörös Ember — mondta a kisfiú. — De van fiacskám, csakhogy most megint el van takarva. Ha nagy szél jönne, megint kibújhatna. .. — (Tolvajok menedékhelye.) Üzleti ház, stréberek, árulók és rendőrkémek tanyája a bécsi kommunisták alserstrassei párttitkársága. És ezeket a mázsás gorombaságokat — vagy súlyos igazságokat? — nem mi mondjuk, az ellenfelek, hanem egy bizonyos nevezetű Bettelheim, aki bizonyára nagyon jól ismerte a cimboráit, mert hiszen maga is bolsevista volt, sőt Kun Bélának volt az agitátora Bécsben. Mikor a szovjet megbukott Magyarországon is Bécsben kezdett meleg lenni a föld a «nemzetközi politikusok» talpa alatt, a derék Bettelheim szépen befeküdt hamis néven a Cottageszanatóriumba. De a bécsi detektívek megszimatolták és fülönfogták a jeles «magyart», akinél, mikor megmotozták, terjedelmes, magyar nyelven irt jelentést találtak a bécsi kommunista mozgalomról. Ezt a jelentést titkos futárral akarta leküldeni Kun Bélának, aki akkor még uralkodott Budapesten, de a futár, a határzár miatt, nem indulhatott. így rekedt a jelentés Bécsben, ami még szerencse, mert csakis így tudhattuk meg, milyen jó véleménnyel voltak egymásról — persze egymás háta mögött — a budapesti és bécsi kommunisták. — (Halálozások.) Dr. Todorffi Domokos ny.1 táblabiró folyó évi okt. hó 7-én elhunyt. Temetése október hó 10-én d. u. 4 órakor lesz a kerespesi-uti temető halottasházából. F. Kiss Lajos, a Magyar Vendéglős- és Kávésipar szerkesztője, szerdán délután ötvenegy éves korában a Grünwald-szanatóriumban meghalt. "NEMZETI újság 1913. október 10. Minden trafikban, kávéházban, vendéglőben, vasúti és nyilvános elárusító helyen követeljük a Nemzeti Újságot. Fártszerveskedés. Kiskí a niU napja. A keresztény nők kérik úgy a keresztényszociális párt, mint a keresztény blokk összes férfiszervezeteit, hogy kedd délutánokon semmiféle összejövetelt ne rendezzenek. A kommün bukása óta a keresztényszociális párt női szervezeteinek munkáját a keddi női nagygyűlések szolgálják s e napra tett egyes gyűlések az egységet és eredményt rontják. A Keresztényszociális Párt Női Szervezete kéri mindazokat a keresztény nőket, kik még nem léptek be a pártba, hogy a kerületi női irodákban mielőbb jelentkezzenek. Gyűléseinkre ezentúl csak tagsági igazolvánnyal lehet belépni s ezért kívánatos, hogy azt minden keresztény nő mielőbb beszerezze. A kerületi női irodák címei ? I. kerületben: Attila-utca 14., Budafoki-út 24.,Krisztina-körút 89. II. kerületben: Fő-utca 58. III. kerületben : Zsigmond-utca 10 és Lajos-utca 13. IV. kerületben : Egyetem-utca 6. V. kerületben: Hold-utca 10. VI. kerületben: Bajza-utca 32. sz. VII. kerületben: Damjanich-utca 12. VIII. kerületben: Szentkirályi-