Nemzeti Ujság, 1920. március (2. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-26 / 74. szám

Péntek, 1920. március 26. NEMZETI ÚJSÁG életérdek.­­e kívánja a Magyarországgal való közös határt, mely megnyitja neki az Adriá­­hoz s Jugoszláviához való utat. E barátságos és jóakaratú cikkekkel szem­ben annál mérgesebb és rosszindulatúbb ve­zércikk jelent meg a nemzeti-demokrata párt hivatalos lapjában a Gazeta Warszawská­ban. A szolgaiságig franciabarát, oroszbarát s az­előtt a csehekkel is rokonszenvező magyarel­lenes lap éles támadást intézett ellenünk abból az alkalomból, hogy Huszár miniszter­­elnök, Prohászka püspök s Friedrich minisz­ter önérzetes nyilatkozatokat tettek a magyar hadseregről s a magyar föld megvédéséről. Mivel e cikk egyszerű kiollózása a Le Temps egy ily tárgyú támadásának, nem fogunk vele foglalkozni. „A gazemberek szovjetje.“ vita a magyar bolsevistákról az angol alsó­­házban. — A ,,Nemzeti Újság* tudósítóját­ól. — Budapest, márc. 25. A londoni Morning Post ezzel a címmel közli Varmsivorth alállamtitkárnak válaszát, melyet Kenworthy képviselő interpellációjára adott. Ez ,­ Kenworthy úr — ahogy a ma érkezett szűkszavú táviratból kivehető — a magyarországi kommunista pörökről és az ezekben hozott ítéletekről interpel­lált, de olyan gyanúsan makacs következetességgel, amely szinte már fölh­áborító. Mindenáron azt akarta kisütni, hogy ezek az ítéletek szigorúak, sőt párhuzamba merte állítani őket azokkal a törvény­telen gyilkosságokkal, melyeket a vörös uralom követett el, sub titulo jogszolgáltatás. A kellemet­len incidensről a Magyar Távirati Iroda jelentése így számol be: London, márc. 25. -Az angol alsóh­áz hétfői­ ülésén Harmsworth kül­ügyi alállamtitkár egy hozzá intézett interpellá­cióra a következő kijelentéseket tette: — A szovjeturalom alatt Magyarországon nem voltak rendes miniszterek. A közigazgatást úgy­nevezett népbiztosok intézték, akiknek száma kö­rülbelül ötvenre rúgott. Angolország budapesti főmegbízottjának jelentése szerint a népbiztosok túlnyomó része elmenekült, a Magyarországon maradt 14 népbiztos fogságban van. Az eljárás folyik ellenük gyilkosság, pénzhamisítás, rablás, lázadás, erkölcstelen tanúk hirdetése és más vá­dak alapján. A vád minden egyes esetben más és más, a­szerint, hogy az illető népbiztos mit követet­t el. Valamennyit vádolják azonban pénzhami­sítással és budapesti értesülésünk szerint ez a vád megáll és jogi alapon nyugszik. Budapesti főmeg­­bízottunknak nem tartozik hatáskörébe az, hogy bele­avatkozzék a bírói eljárás rendes menetébe, sőt a magyar alkotmányt, a magyar kormányt is eltiltja attól, hogy az igazságszolgáltatásba közvetlenül bele­nyúljon. Kenworthy képviselő kérdi a kormányt, várjon Kun Béla idejében a szövetségeseknek Budapesten működő megbízottai nem léptek-e sikerrel közbe az akkori ítéletek mérséklése érdekében és váljon Angolországnak magyarországi megbízottja nem léphetne-e fel erélyesebben annak a kormánynak ténykedéseivel szemben, melynek megalakításáért mi, angolok vagyunk felelősek ? Harmsworth alállamtitkár: Azt hiszem, a tisz­telt képviselő úr kérdésének első fele helyes, kér­désének második részére azonban nem mondhatok mást, mint amit az előbb mondottam. Kenworthy: Kérdem a miniszterelnöktől artól, akihez tulajdonképpen interpellációra szól, hogy nem lehetne-e valamit tenni azoknak az emberek­nek megmentése érdekében, akik ellen a mostani ítéletek szólnak ? Lloyd George miniszterelnök erre a kérdésre nem ad választ. Kenworthy képviselő kérdi azután, várjon a szi­bériai magyar hadifoglyok hazaszállítása érdeké­ben történtek-e további lépések és várjon a legfel­sőbb tanács küld-e segítséget ezeknek a szerencsétle­neknek arra az időre is, amíg a behajózásra várnak. Harmsworth alállamtitkár kijelenti, hogy a hadi­foglyok hazaszállításának és támogatásának ügyét a népszövetség vette a kezébe és az angol kormány a maga részéről minden tőle telhető támogatást meg fog szerezni, mihelyt a népszövetség konkrét javas­latokat tesz. Akarja-e, hogy kezelési költségei csökkenjenek? Forduljon a Áji ..... " síére" tanácsadó * fii fff központjához. Igaz­■ ■ m 48.’ Telefon?95—SÍ A BIZTOSÍTOTTAK ÉRDEKIKÉPVISELETE. Harc az I. kerületért. I — Schlechte Margit vezet. — Budapest, márc. 25. Az általános választásokon sem ismert hevesség­gel folyt le a főváros I. választókerületének szava­zási harca. Már az utóbbi héten is gyűlést gyűlés ért, plakát-plakát után került a falra, kirakatokba, sőt a fákra és villamososzlopokra­ is. Ami pedig az utolsó napok plakátháborúját illeti, az egyenesen amerikai stílu­sú volt. A Keresztény Nemzeti Eg­­sülés Pártjának Slachta Margit, a Szociális Misszió Társulat köz­ismert nővére, a főváros keresztény választási kam­­pány­ának főszervezője volt a jelöltje. Az ő támoga­tására sorakoztak föl az összes szervezetek hivata­los vezetői és talán ennek kell tulajdonítanunk a plakátharcban követett taktikáját is, amely végül nyugodt és méltóságteljes volt. Mindössze az utolsó napon fakadt ki a párt a feléje zúdított vádak és inzultusok ellen s a választás reggelére árasztotta el a kerületet «hiába minden rágalom» kezdetű és szinte szemrehányó hangon megírt plakátjaival. A kortesfogások minden leleményességével vo­nult fel a Csilléry-párt, amely Csiléry András volt népegészségügyi miniszter, pártonkívüli keresz­tény nemzeti jelölt mellett agitált. Elárasztotta a falakat a maga­ plakátjaival, míg a Slachta-párt plakátjait valóságos szenvedélyességgel tépte és vakarta vagy ragasztotta le. Ennek a módszernek lett az eredménye, hogy a Slachta-parti plakát­ragasztók létrákkal vonultak fel és emeletnyi magasságban helyezték el a plakátokat. Onnan mosolyogtak le gúnyosan a papírok a járdán tehe­tetlenül ácsorgó Csilléry-párt,lakta. Török Elemér antiszemitapárti jelölt szintén erős plakátharcot folytatott, de egész­ más mo­dorban és válogatott eszközökkel. Az Ébredő Ma­gyarok egy kis csoportja ugyan fel-fel­ vonul néha a Slachta-párt irodája elé, de azért a Csilléry­­pártiak, jelöltjük személyéhez méltatlan modorát még sem utánozták. Szmuirmay Ödön táblabíró a negyedik jelölt. Ő volt a legcsendesebb mind a négy mandátum­harcos között. Okát maga adta meg egyik plakát­ján : «Nagyon drága a papá’.» A választás napján zárva vannak a korcsmák és szigetú az alkoholtilalom. A szokásos ünnepi han­gulatot mi sem zavarja meg és szinte alig lehet észre­venni, hogy most dől el a kerület mandátuma. A szavazók a legnagyobb rendben járulnak az ur­­nák elé. Sehol semmi nagyobb tömörülés, mind­­össze a Philadelphia-kávéház előtt áll egy hosszabb sor, estére azonban ez is lefogy. Feltűnő nagy a nők száma. Különösen délután látszik meg ez az arány­talanság, amiből a Schlachta-párt a legjobb követ­keztetéseket vonja le. Délig a Schlachta- és Csil­léry-párt körülbelül egyformán állott, azonban estig, a hangulatot ítélve, mintha a hivatalos jelölt esélye növekedett volna. Délig a Slachta- ás Csilléry-párt körülbelül egyformán állott, délután Slachta Margit kereke­dett felül és a hangulat után ítélve, jó pár száz szavazattal vezet. A holnapi napra mindössze egy harmada maradt a szavazóknak. Slachta meg­választása tehát abszolút többséggel biztosra vehető. Minisztertanács. Ma délután minisztertanács volt, amelyen Si­­monyi-Semadam Sándor miniszterelnök elnökölt. A minisztertanács délután 5 órakor kezdődött, ki­zárólag folyó ügyekkel foglalkozott és éjfél után egy órakor ért véget. Németország a konszolidáció felé. Az új birodalmi kormány. — Stuttgart vagy Berlin? —­ A „Nemzeti Újság“ tudósítójától. —■­­ y Berlin, márc. 25. ! A kommunista izgatás teljesen megszűnt. A ber­lini helyőrség szilárd magatartása megijesztette a kommunista vezéreket és lemondtak a fegyveres államcsínyről. Csak a város északi szélein van még némi nyugtalanság. Berlin egyébként ismét a dolgozó város képét mutatja. A közlekedés meg­indult és a város középpontjában a villlamosvilá­­gítás is működik. Szerdán este már a színházak is tartottak előadást. Megalakul az új birodalmi kormány. . .. Berlin, márc. 25. A birodalmi kormány tegnap tárgyalt a több­ségi pártokkal a kormány megalakításáról, vala­mint azokról a pontokról, amelyekben a szakszer­vezetekkel már megállapodott. A tárgyalás folya­mán csaknem eljutottak a teljes megegyezésig és valószínű, hogy a kormány még a mai nap folya­mán megalakul. Berlin, márc. 25. /XAz Achtuhr Abendblatt szerint a birodalmi ka­binet az átalakulás után a következőkből fog állni: Birodalmi kancellár: Bauer, helyettes kan­cellár és igazságügy miniszter: Schiffer, birodalmi hadügyminiszter: dr. Gessler, birodalmi pénzügy­­miniszter: Cuna, birodalmi kincstári miniszter: Bols, újjáépítési miniszter: Silberschmidt, belügy­miniszter: Koch, közlekedésügyi miniszter: Bell, postaügyi miniszter: Iriesberts, külügyminiszter: Müller, gazdasági miniszter: Schmidt, birodalmi munkaügyi miniszter: Schlicke, tárcanélküli mi­niszter: dr. David. (M. T. I.) Stuttgart lesz a birodalmi főváros . Lemondott a porosz kormány. Berlin, márc. 25. Müncheni Jelentések szerint a délnémet politiku­sok más birodalmi székhelyet óhajtanak Berlin helyett. Azzal érvelnek, hogy a legutóbbi esemé­nyek is bebizonyították, hogy Berlin sokkal in­kább az utca hatalmában van, semhogy a kormány nyugodtan és terrorisztikus befolyás nélkül tudna dolgozni a birodalom közérdekében. Stuttgartot ajánljál, birodalmi székhelynek és ezt a megoldást a Württemberg­ kormány­a is szívesen venné. A berlini zavargások utókövetkezményeként Hirsch porosz miniszterelnök átadta a porosz nemzetgyűlés elnökének a kormány lemondó kér­vényét. Parlamenti körökben azt hiszik, hogy Nos­­kenak az új porosz kormányban fölajánlják vala­melyik tárcát. (Ezt a hírt egy később érkezett táv­irat megcáfolta. Szerk.) Rendes Hadsereg Indul a Ruhr-vidéki sperlakások ellen. Paris, márc. 25. A Chicago Tribune tudósítója kimerítő jelentés­ben számol be annak a jegyzéknek a sorsáról, melyben a német kormány azt kérte a nagykö­vetek tanácsától, hogy a Ruhr-vidéki bolsevi ki­­zendülés leverésére a békeszerződésben kikötött létszámnál több katonát küldhessen a forrongó tartományba. Az operációhoz — írja a chicagói lap — a német kormánynak 100.000 ember kell. Minthogy ugyancsak 100.000 embert köt le az or­szág többi forrongó része, a nagykövetek tanácsa elhatározta, hogy Németországnak megengedik, hogy a jövő hónapig 200.000 főnyi sereget tarthas­son fönn. Ezt a döntést heves vita előzte meg. A­ német jegyzék ugyanis azt az alternatívát állította föl, hogy: vagy módosítsák a szövetségesek a bé­keszerződés rendelkezéseit, vagy maguk­ készülje­nek k­atonai intervencióra a német bolsevisták el­len. A franciák elleneztek minden változtatást, de tiltakozásuk megtört az angol és amerikai megbí­zott magatartásán. Az angol megbízott­ azzal is ér­velt, hogy a tanács döntése a spartakusokra is megteszi majd a hatását és esetleg katonai inter­vencióra egyáltalán nem kerül a sor. A franciák­nak azzal édesítették meg a szerződés­változtatás keserű piluláját, hogy Fochnak fölhatalmazást ad­tak az előnyomulásra arra az esetre, ha a német kormány akciója sikertelen marad. Más forrásból nyert értesítés szerint lehet, hogy erre a formális hadjáratra nem is lesz szükség. Ugyanis Giesbert birodalmi miniszter, aki már na­pok óta tárgyalt a Ruhr-vidéki vörös hadsereg kommunista vezéreivel, állítólag már teljes meg­állapodásra jutott a lázadóikkal. A megállapodás szerint a munkások ugyanolyan engedményeket kapnak, mint a berliniek. Viszont kötelezik magu­kat arra, hogy tíz napon belül minden fegyvert beszolgáltatnak, a munkát pedig a legközelebbi napokban teljes mértékben megkezdik. 3 Szigorú ostromállapot Dublin­ban. Berlin, márc. 25. A Tägliche Rundschau jelenti Zürichből. A Daily News szerint Dublinban kihirdették a szigorított ostromállapotot. (M. T.­­.) Újabb magyar jegyzék az atrocitá­sokról. Neuilly, májc. 25. A magyar békeküldöttség újabb jegyzéket nyúj­tott át a békeértekezletnek azokról az atrocitásokról és elnyomási, kísérleteiről, amelyek a megszállott területen állandóan megismétlődnek. A jegyzék rámutat arra, hogy noha mind a mai napig nem hallgatták meg azt a kérésünket, hogy ezekre a területekre ellenőrző bizottságot küldjenek, mégis az emberiséggel szemben tartozó kötelességünknek is­merjük, hogy ezt a kérésünket benyújtsuk és remél­jük, hogy azt sürgősen tejesítlni fogják.

Next