Nemzeti Ujság, 1920. március (2. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-27 / 75. szám

f* /e­lülbélyegzési tör­vé­nyj­a­vas­lath­oz elsőnek Fangler Béla beszélt a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja részéről. A kényszerkölcsönről. Tangler Béla elfogadja a javaslatot, főleg azok alapján, amiket Ernszt Sándor előtte hangsúlyozott. Az ország helyzete parancsolta a felülbélyegzést­ és a kényszerkölcsönt, mely -­ be kell vallani — az adózás egyik módja. Sajnos, nincs sok kilátás rá, hogy valami nagy hatása legyen, a kényszerkölcsön­­nek. Tudjuk, a közönség görcsösen ragaszkodik a készpénzéhez, csak egy dolog indokolhatná az ál­lam beavatkozását, ha az élelmi- és iparcikkek árai úgy csökkennének, amennyire kevesebb pénz ke­rülhet forgalomba, — azonban az ellenkezőjére van kilátás. (úgy van ! Zsarolnak!) — Az ötven százalékos kényszerkölcsön által ka­pott pénzügyi léket a termelő majd a fogyasztón akarja behozni. (Úgy van !) Ha a kényszerkölcsön­­képpen összeszedett pénzt be lehetett volna vonni és megsemmisíteni, annak lett volna hatása, de most az állam nem semmisíti meg az összegyűjtött pénzt, hanem lassan kint fizet vele és újra forgalomba hozza. Az eredmény az, hogy az árak, amelyek kétségtele­nül leszállanak, ismét emelkedni fognak. Az okos pénzügyi politika megkívánná, hogy oda fordítsák a­ pénzt, ahova való, az Osztrák-Magyar Banknak fizessünk vele adósságot. (Helyeslés, ellenmondá­­sose.) (A destruktív zsidóság bűnei. — Örömmel üdvözlöm­ Somogyi javaslatát, aki a pénzügyi tervek egész komplexumát egyszerre akarja látni és áttekinteni, hogy a közönség elé ke­rüljön minden, hiszen eyugáttamnak­ úgyis van ha­talma ahhoz, hogy rátegye kezét a­ menekülő va­gyonokra. Jobb szereltem, volna, ha a hadinyereségek, összeharácsolt milliók elvonásával alapozóik volna meg pénzügyi politikánkat... (ügy van ! Ez kellett volna ,) hogy a destruktiv elem, a zsidóság, amely oly könnyen kereste rengeteg pénzt, erélyesebb elbánásban részesült volna. (Viharos helyeslés.) Ez a destruktiv elem megérdemli, hogy megkopassza az állam. (He­lyeslés, taps.) A háborúból kivonta magát, nem érezte annak szenvedéseit, megteremtette a vörös uralmat, miután szétrobbantotta a hadseregünket, oka lett el­lenséges megszállásunknak, lárabogatásunknak. Vi­selkedése hazaárulás volt, megérdemelné, hogy az ál­lam ne úgy bánjék vele, mint a többi hazafias pol­gárával, hanem,­ mint, hazaárulókkal ! (Viharos he­lyeslés, taps.)­­ Sándor Pál: Maga se hiszi, amit mond. Közbekiáltások. Ez az őszinte­sék f­oguza van ! (Nagy taps minden oldalon.) Fangler Béla : Azt Isten nem hagyhatja büntetés nélkül se elkövetett bűnöket, én bízom benne, de mi is megtesszük a magunkét. Mint Csukás József oly helyesen jegyezte meg : teljesen egységesen fog­juk megcsinálni nemzet kiépítő munkánkat célszerű törvényekkel. (Helyeslés.)­­ 9 milliárd az államkölcsön. Ezu­tán a javaslatot bírálja. A magyar lebélyegzés nem elég éles, el fog mosódni és primitív módon utá­nozható. Az utánzókra súlyos büntetéseket, vagyon­elkobzást és botot követel. (Helyeslés.) Megálla­pítja a javaslat szövegéből, hogy a március 8 és 18 közti bankbetétek zárolása szintén azt jelenti, hogy a betétek fele is kényszer­kölcsönbe megy. A forgó 18 milliárdnyi kékpénzből 9 milliárd így kölcsönbe marad az államnak, amiért évi 3­50 millió kamatot fizet. Ez sok ... Gaál Gaszton: Így is olcsó kölcsön ez ! Fan­gier Béla: Az Osztrák-Magyar Bank likvi­dálására kellett a mi bankóink felülbélyegzése. Ezután az új, önálló bank következik, amelynek alapja vagy arany lesz, vagy, idegen valuta. Arany­alap most elképzelhetetlen és csak a devizaközpont újra felállításával lehet annyi külföldi valutához jutnunk, amely alapja lenne a mi új jegybankunk­nak. Amíg a devizaközpont működött, sokkal jobb volt a pénzünk vásárló ereje. Kétségtelen, hogy a­ valutaüzérkedés okozta a pénzünk leromlását s a valutaüzér mind zsidó, mind galíciai ! (ügy van!) Helyeslés minden oldalon.) Sajnos, a tőzsde is meg­nyitotta kapuit a valuta machinációknak. Devizaközpontot! Bankok, iparvállalatok és zsidó nagycégek kül­földi valutával akarják emelni tőkéjüket. Tegye rá a kezét az állam a zsidó kézbe egy összegyűlendő külföldi valutára, ezért kell a devizaközpont. Vi­gyázni kell arra is, hogy ezek a zsidó cégek el ne ad­­ják­ külföldi követeléseiket és így kibújnak a va­gyonadó alól. Csak a dollár lehet a mi valutafede­zetünk, nem a frank, sem a lira, sem a livre ster­ling. És dollárhoz juthatunk a visszavándorlók által. Visszavándorlóink 3000—5000 dollár átlag­gal jönnek vissza és ez a dollároson Széthull, zsidó kézbe, jut véreink kizsarolásával, becsapásával. (ügy van!) Nem faji gyűlölet mondatja ezt vekni, de meg k­éli akadályozni, hogy e dollárok azok kezébe, jussa­nak, akiknek a pénzvágyon kívül semmi ,sem szent (Taps, helyeslés.), még ha zsidó nagybankokról van is szó. (Viharos helyeslés.) ..... Közbekiáltások­: Ki­ll tekerni a nyakukat ! Magyar föld a dollárokért. Fangler Béla : Meg kell mentenünk a visszaván­­dorlókat és a dollárokat. Az Országos Központi Hitelszövetkezet, a Kisbirtokosok Országos Föld­hitelintézete, a Magyar Földhitelintézet és a Han­gya altruista, keresztény erkölcsű és állami ellen­őrzés alatt levő intézetei a kormány közbejötté­vel Triesztben, Rotterdamban és Cherbourgban már fogadják és világosítsák föl a visszavándorlókat, ne engedjék át zsidó kifosztásnak — vegyék át dollárjaikat. (Helyeslés.) Az amerikai magyarok kezében rengeteg pénz van most, csak az amerikai hadi kölcsönre. 270 millió dollárt jegyeztek, több mint 7 milliárd koronát. Az amerikai hadikölcsön még jobb, mint a dollár, ezt is meg kellene szereznünk bank­alapnak. Adjunk érte földet az amerikai ma­gyaroknak. (Zugó helyeslés, taps.) Jávos Antal: Nem kell a zsidóknak árendába adni! Fangler­­Béla : Az amerikai magyarság azért dol­gozik, hogy földhöz jusson. Állami ígérvényeket, kapjon az amerikai dollárokért és értékpapírokért, így ő is jól jár, mi is. A részletes kivitelt a kormányra bízza. (Taps, helyeslés. A szónokot számosan üd­­vözlik.) Magyar Kázmér: Nagy érvágás és vérveszteség ez a javaslat a derék magyarságra, de a kényszerű­ség elől nem lehet kitérni. Csak az a sajnálatos, hogy nem a nép feltolakodott salakját, a vérszívó­­kat sújtja­, hanem a közönséget. Erélyes intézkedé­seket sürget a rendelet kijátszói ellen, a deresig,a vagyonelkobzásig el kell menni, hadd lássák, itt vége a tréfának. A kormánynak azért adtunk erőt, hogy éljen vele, ne csak hogy parádénak használja. Vass József beszéde. Tass József (Keresztény Nemzeti Egyesülés): Üdvözli a javaslatot, mint az új pénzpolitika máso­dik bátor lépését. A nép tájékozatlanul fogadta a javaslatot, mert elmulasztották a javaslat megjele­nését megelőzően a kényszerkölcsön lényegéről fel­világosítani. , Elő kellett volna készíteni a népet, úgy több megnyugvással és hazafias érzéssel fo­gadta volna a javaslatot. A pénzügyminiszter úr túlságosan elzárkózott a nép elől, de úgy látszik, nagyon is nyílt volt a pénzcsoportok irányában. (úgy van ! ügy van ! a keresztény párton.) Egy kis nép­lapban tájékoztatni akarta, a népet a lebélyegzésről, de a cenzúra nem engedte meg a cikket. Kéri a pénzügyminisztert, az április 8-ig meghosszabbított határidőben indítson­­felvilágosító­­ propagandát falun röpiratokkal és előadásokkal. (Helyeslés min­den oldalon.) A kényszerkölcsön annyira igazságos, hogy igaz­ságtalanság is csúszott bele. A?Jóembertől, elvet­' ’t­ték a keveset, a szegény emberre valósággal ka­tasztrófát jelent a kényszerkölcsön. Kéri a minisz­tert,, keressen módot arra, hogy a pár koronát össze­­kuporgatott osztályokat­ kíméljék meg és a most visszatartott csekély kényszerkölcsönüket adják vissza a szegény embereknek. Csodát nem vár a javaslattól, de vár tőle három eredményt. Az első eredmény az, hogy nem nyomnak több bankjegyet és a­­postapénzt sem szaporítják, a második ered­mény az, hogy a trezorokból előhívják a felhalmo­zott bankjegyeket és végü­l, hogy a kényszerkölcsön termelő ,fizető eszközzé válik. Ezt a pénzt olyan munkák végzésére kell fordítani, amelyek révén, a munkanélküliek kenyérhez juthatnak. Mint pap,­­most azzal kezdem, gyónni valónk van. Confiteor... A magyar nép egy hatalmas cse­lekedetet és egy hatalmas eszmét várt a kommün összeomlása után. Mi megadtuk a népnek a hatal­mas eszmét, a keresztény kurzust, a nép pedig el­végezte a nemzetmentő munkát azáltal, hogy par­lamentet adott az országnak. Minden egyes nem­zetgyűlési tagnak kötelessége, hogy lelkiismereti vizsgálatot tartson és megállapítsa, vájjon meg tudunk-e felelni a várakozásnak ? Mi szemközt állunk egymással­­— úgymond a szónok —, valami szétválaszt minket: a pártok felületi feszültsége. .Gyanakodva nézzük egymást, a régi pártpolitika stílusa kezd virágozni a nemzetgyűlésen, a párt­­falak mögül gyanakodva nézzük, valósággal felül­bélyegezzük egymást, koncentrációban vagyunk és a bizalmat kényszerkölcsönnel öklözzük ki egymás­ból. Sajnos, elmaradt az eredmény a koncepcióból s a keresztény gondolat kifakult a parlamenti élet­ben, úgy viselkedünk, mintha nem is a keresztény nép lelkéből születtünk volna. A nép lelkében pedig az történik, hogy az öntudat alatti régiókból fekete gőz szálldos ki, amely elhomályosítja keresztény orientációját. A felületi feszültség alatt, maradt minden a régiben. Miliárdszámra hemzsegnek és szaporodnak az élősdiek, a panama, az uzsora, a Balkán, az üzérkedés, a láncolás, a román stílus fér­gei. Néni azt várta tőlünk a nép, amit eddig tet­tünk. (Taps, tetszés.) • A lelkek valutája. A lelkek valutájának megjavításaihoz a, nemzeti értékméréshez és hűtdhez mindenekfelett kell munk­a és hitelképesség. Adjunk munkát, csináljuk meg közutainkat, a hivatalok retori­áin keresztül ne akadjon meg minden idea, amely megvalósulásra vár. Lássa a nép, hogy itt valami történik. Koro­názzuuk meg munkával a tűrő kereszténységet és irtsunk ki minden gazságot. Ma a magyar nép fején a panama és az uzsora tövisk­oszorúja van, de ez nem tarthat így tovább, ennek n­em szabad folyta­tódnia, mert különben következik az a másik forra­dalom, amely az elsőtől csak annyiban különbözik, hogy a keresztény elem­ek elvesztették bennünk való hitüket is. A foltot, ha megtaláljuk, töröljük ki kérlelhetetlenül és ne csináljunk belőle sem sze­mélyi, sehi politikai kérdést. Foltot a­ tógánkon, amelyet büszkén hordozunk a nép akaratából, öntudatosan nem tűrünk soha. (Élénk taps a Ház mindkét oldalán.) A munkáskérdés rendezésében nem ért egyet Ernszt Sándorral, se Szabó Józseffel. A kapitalitus nem ad hoc forma, ezt a fejlődés hozza magával és amíg jobbat nem hoz, lebontani nem lehet. Új életformát próbált a kommunizmus és benne el­sorvadt a gazdasági élet. Erőszakos munkával ter­­­­m­elésre nem lehet rákényszeríteni a­ természetet.. Szterényi József : Nagyon helyes ! Tass József : A munkáso­ állami védelem nélkül áll. Illuzórius azt kívánni a­ szociáldemokratáktól és a keresztény,szocialistáktól, hogy mondjanak le öntudatos szervezkedésükről és térjenek le az osztályharc útjáról. Küzdelmük éles is lehet.. A magyar munkás-érték, bármiképpen van is megszervezve és kell, hogy munkás-öntudata legyen. Csak azt a munkás-öntudatot, lehet kárhoztatni, amely a társadalomban a munkásságnak követeli a vezető szerepet. (Általános helyeslés.) Elfogadja a javaslatot, de népfelvilágosító propa­gandát kövesdl a kényszerkölcsönről és a javaslat kor­­rektívumát a kispénzek visszatérítésére. (Nagy tet­szés, taps minden oldalról. A szónokot számosan üdvözlik.)­­ '­­ Bezárják a vitát. * Reicshl Richárd tart tőle, hogy az isé elhangzot­tak nem javítanak a vahitán dom­éliumutat a pénz­­lebélyegzés hibáira. A vidéki lebélyegzőhelyekről jelentik, hogy a nagypénznek alig pár koronát visz­nek lebélyegzés alá, ami azt jelenti, hogy jókor értesültek a pénzügyi tervekről és védekeztek is ellene. Elvárja a pénzü­gyyminisztertől, ne a kisembe­reket­ sújtsa méltatlanul, hanem azokat, akik a hábo­rúban a nemzet vérével, most meg már a rongyaival, kereskednek. (Hosszantartó zajos helyeslés.) Drákói szigort követel a manipulálok ellen. Letenyei Pál a földmivesnép bajairól beszél, az ipar­ és kereskedelem sokkal jobban él, mint a föld­­míves és áruikkal aránytalanul visszaélhet. Giesswein Sándor szociális szempontok érvénye­sülését kívánja. Egyensúly kell a társadalomban, és jól átgondolt szociálpolitika. Javítást kíván­­t­­javaslaton, adják vissza az összekupargatott fillé­reket. Budaváry László és Henzer István bejelentik,­­ hogy az idő előhaladottsága miatt a részletes vitá­­­­ban fejtik ki mondanivalóikat. Az elnök ezzel le­zárja, az általános vitát, a pénzügyminiszter emel­kedik szólásra. A pénzügyminiszter beszéde, Báró Korányi Frigyes a­ békefeltételek igazság­talanságairól szól elsősorban. A felülbélyegzést meg kellett csinálni, hogy a­ magyar pénzt külön­­válasszuk a többitől. Meggyőződése, hogy ez a szét­választás csak előnyére válhatik a magyar pénz­nek. Hiszen Zürichben már­is felment a magyar pénz értéke 3 frank 25 és fél centimesre. Dacára, hogy­ nem tudják ezt a szegény országot milyen mértékben fogják megcsonkítani, mégis emelkedik a magyar pénz értéke, mert külföldi gazdasági kö­rökben tudják, hogy Magyarország a megcsonkítás dacára is­ egészséges nép hazája lesz. (Úgy van !) — Valutát javítani csak úgy lehet, ha megfogjuk az eke szarvát, ha megragadjuk a kalapácsot és dolgozunk. Mert, hiába kaptunk volna külföldről aranykölcsönt, ha külkereskedelmünk állandó passzivitást mutat, az arany újból kiszivárgott volna. * Orvosolni kell a pénzügyi bajokat, elsősorban redukálni kiadásainkat. A polgárság adózó erejét igenis a legnagyobb mértékben igénybe kell venni. Sokan azt akarják, hogy én egész pénzügyi pro­­grammot terjesszek most be. Ez azonban most lehetetlen, nem ismerjük az ország területét, se vagyoni viszonyait. A kormány nem fog biztatásra, szorulni, amikor arról lesz szó, hogy a nemzet által viselendő terheket igazságosan és teljes szigorúsággal elossza. Én is azon az állásponton vagyok, hogy aki ma nem teljesül kötelességét az állammal szemben, az valóban hazaáruló. (Zajos helyeslés és éljenzés.) Friedrich István : Botot neki ! Nem bélyegzik le a postapénzt. Báró Korányi Frigyes: Sokan bizonyos igazság­talanságot látnak abban,­hogy a postapénzt nem bélyegzik felül. Azonban ne felejtsük el, hogy an­nak idején mi a tisztviselőket postapénzzel fizettük és iparkodtunk a postapénz tekintélyét emelni. Megígértük, hogy a postapénzt nem bélyegezzük fel is. Hangsúlyozom itt az egész ország színe előtt, hogy a­ postapénzből nem fogunk kényszerkölcsönt venni! (Általános helyslés.) A kényszerkölcsönt azért immobilizáltu­k, m­ert nem akarjuk, hogy az új címletek károsan hassa- 2 NEMZETI UJSAJt (Szombert, 7920 ,indrciüS 27)

Next