Nemzeti Ujság, 1920. március (2. évfolyam, 53-78. szám)
1920-03-27 / 75. szám
f* /elülbélyegzési törvényjavaslathoz elsőnek Fangler Béla beszélt a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja részéről. A kényszerkölcsönről. Tangler Béla elfogadja a javaslatot, főleg azok alapján, amiket Ernszt Sándor előtte hangsúlyozott. Az ország helyzete parancsolta a felülbélyegzést és a kényszerkölcsönt, mely - be kell vallani — az adózás egyik módja. Sajnos, nincs sok kilátás rá, hogy valami nagy hatása legyen, a kényszerkölcsönnek. Tudjuk, a közönség görcsösen ragaszkodik a készpénzéhez, csak egy dolog indokolhatná az állam beavatkozását, ha az élelmi- és iparcikkek árai úgy csökkennének, amennyire kevesebb pénz kerülhet forgalomba, — azonban az ellenkezőjére van kilátás. (úgy van ! Zsarolnak!) — Az ötven százalékos kényszerkölcsön által kapott pénzügyi léket a termelő majd a fogyasztón akarja behozni. (Úgy van !) Ha a kényszerkölcsönképpen összeszedett pénzt be lehetett volna vonni és megsemmisíteni, annak lett volna hatása, de most az állam nem semmisíti meg az összegyűjtött pénzt, hanem lassan kint fizet vele és újra forgalomba hozza. Az eredmény az, hogy az árak, amelyek kétségtelenül leszállanak, ismét emelkedni fognak. Az okos pénzügyi politika megkívánná, hogy oda fordítsák a pénzt, ahova való, az Osztrák-Magyar Banknak fizessünk vele adósságot. (Helyeslés, ellenmondásose.) (A destruktív zsidóság bűnei. — Örömmel üdvözlöm Somogyi javaslatát, aki a pénzügyi tervek egész komplexumát egyszerre akarja látni és áttekinteni, hogy a közönség elé kerüljön minden, hiszen eyugáttamnak úgyis van hatalma ahhoz, hogy rátegye kezét a menekülő vagyonokra. Jobb szereltem, volna, ha a hadinyereségek, összeharácsolt milliók elvonásával alapozóik volna meg pénzügyi politikánkat... (ügy van ! Ez kellett volna ,) hogy a destruktiv elem, a zsidóság, amely oly könnyen kereste rengeteg pénzt, erélyesebb elbánásban részesült volna. (Viharos helyeslés.) Ez a destruktiv elem megérdemli, hogy megkopassza az állam. (Helyeslés, taps.) A háborúból kivonta magát, nem érezte annak szenvedéseit, megteremtette a vörös uralmat, miután szétrobbantotta a hadseregünket, oka lett ellenséges megszállásunknak, lárabogatásunknak. Viselkedése hazaárulás volt, megérdemelné, hogy az állam ne úgy bánjék vele, mint a többi hazafias polgárával, hanem, mint, hazaárulókkal ! (Viharos helyeslés, taps.) Sándor Pál: Maga se hiszi, amit mond. Közbekiáltások. Ez az őszintesék foguza van ! (Nagy taps minden oldalon.) Fangler Béla : Azt Isten nem hagyhatja büntetés nélkül se elkövetett bűnöket, én bízom benne, de mi is megtesszük a magunkét. Mint Csukás József oly helyesen jegyezte meg : teljesen egységesen fogjuk megcsinálni nemzet kiépítő munkánkat célszerű törvényekkel. (Helyeslés.) 9 milliárd az államkölcsön. Ezután a javaslatot bírálja. A magyar lebélyegzés nem elég éles, el fog mosódni és primitív módon utánozható. Az utánzókra súlyos büntetéseket, vagyonelkobzást és botot követel. (Helyeslés.) Megállapítja a javaslat szövegéből, hogy a március 8 és 18 közti bankbetétek zárolása szintén azt jelenti, hogy a betétek fele is kényszerkölcsönbe megy. A forgó 18 milliárdnyi kékpénzből 9 milliárd így kölcsönbe marad az államnak, amiért évi 350 millió kamatot fizet. Ez sok ... Gaál Gaszton: Így is olcsó kölcsön ez ! Fangier Béla: Az Osztrák-Magyar Bank likvidálására kellett a mi bankóink felülbélyegzése. Ezután az új, önálló bank következik, amelynek alapja vagy arany lesz, vagy, idegen valuta. Aranyalap most elképzelhetetlen és csak a devizaközpont újra felállításával lehet annyi külföldi valutához jutnunk, amely alapja lenne a mi új jegybankunknak. Amíg a devizaközpont működött, sokkal jobb volt a pénzünk vásárló ereje. Kétségtelen, hogy a valutaüzérkedés okozta a pénzünk leromlását s a valutaüzér mind zsidó, mind galíciai ! (ügy van!) Helyeslés minden oldalon.) Sajnos, a tőzsde is megnyitotta kapuit a valuta machinációknak. Devizaközpontot! Bankok, iparvállalatok és zsidó nagycégek külföldi valutával akarják emelni tőkéjüket. Tegye rá a kezét az állam a zsidó kézbe egy összegyűlendő külföldi valutára, ezért kell a devizaközpont. Vigyázni kell arra is, hogy ezek a zsidó cégek el ne adják külföldi követeléseiket és így kibújnak a vagyonadó alól. Csak a dollár lehet a mi valutafedezetünk, nem a frank, sem a lira, sem a livre sterling. És dollárhoz juthatunk a visszavándorlók által. Visszavándorlóink 3000—5000 dollár átlaggal jönnek vissza és ez a dollároson Széthull, zsidó kézbe, jut véreink kizsarolásával, becsapásával. (ügy van!) Nem faji gyűlölet mondatja ezt vekni, de meg kéli akadályozni, hogy e dollárok azok kezébe, jussanak, akiknek a pénzvágyon kívül semmi ,sem szent (Taps, helyeslés.), még ha zsidó nagybankokról van is szó. (Viharos helyeslés.) ..... Közbekiáltások: Kill tekerni a nyakukat ! Magyar föld a dollárokért. Fangler Béla : Meg kell mentenünk a visszavándorlókat és a dollárokat. Az Országos Központi Hitelszövetkezet, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, a Magyar Földhitelintézet és a Hangya altruista, keresztény erkölcsű és állami ellenőrzés alatt levő intézetei a kormány közbejöttével Triesztben, Rotterdamban és Cherbourgban már fogadják és világosítsák föl a visszavándorlókat, ne engedjék át zsidó kifosztásnak — vegyék át dollárjaikat. (Helyeslés.) Az amerikai magyarok kezében rengeteg pénz van most, csak az amerikai hadi kölcsönre. 270 millió dollárt jegyeztek, több mint 7 milliárd koronát. Az amerikai hadikölcsön még jobb, mint a dollár, ezt is meg kellene szereznünk bankalapnak. Adjunk érte földet az amerikai magyaroknak. (Zugó helyeslés, taps.) Jávos Antal: Nem kell a zsidóknak árendába adni! FanglerBéla : Az amerikai magyarság azért dolgozik, hogy földhöz jusson. Állami ígérvényeket, kapjon az amerikai dollárokért és értékpapírokért, így ő is jól jár, mi is. A részletes kivitelt a kormányra bízza. (Taps, helyeslés. A szónokot számosan üdvözlik.) Magyar Kázmér: Nagy érvágás és vérveszteség ez a javaslat a derék magyarságra, de a kényszerűség elől nem lehet kitérni. Csak az a sajnálatos, hogy nem a nép feltolakodott salakját, a vérszívókat sújtja, hanem a közönséget. Erélyes intézkedéseket sürget a rendelet kijátszói ellen, a deresig,a vagyonelkobzásig el kell menni, hadd lássák, itt vége a tréfának. A kormánynak azért adtunk erőt, hogy éljen vele, ne csak hogy parádénak használja. Vass József beszéde. Tass József (Keresztény Nemzeti Egyesülés): Üdvözli a javaslatot, mint az új pénzpolitika második bátor lépését. A nép tájékozatlanul fogadta a javaslatot, mert elmulasztották a javaslat megjelenését megelőzően a kényszerkölcsön lényegéről felvilágosítani. , Elő kellett volna készíteni a népet, úgy több megnyugvással és hazafias érzéssel fogadta volna a javaslatot. A pénzügyminiszter úr túlságosan elzárkózott a nép elől, de úgy látszik, nagyon is nyílt volt a pénzcsoportok irányában. (úgy van ! ügy van ! a keresztény párton.) Egy kis néplapban tájékoztatni akarta, a népet a lebélyegzésről, de a cenzúra nem engedte meg a cikket. Kéri a pénzügyminisztert, az április 8-ig meghosszabbított határidőben indítsonfelvilágosító propagandát falun röpiratokkal és előadásokkal. (Helyeslés minden oldalon.) A kényszerkölcsön annyira igazságos, hogy igazságtalanság is csúszott bele. A?Jóembertől, elvet' ’tték a keveset, a szegény emberre valósággal katasztrófát jelent a kényszerkölcsön. Kéri a minisztert,, keressen módot arra, hogy a pár koronát összekuporgatott osztályokat kíméljék meg és a most visszatartott csekély kényszerkölcsönüket adják vissza a szegény embereknek. Csodát nem vár a javaslattól, de vár tőle három eredményt. Az első eredmény az, hogy nem nyomnak több bankjegyet és apostapénzt sem szaporítják, a második eredmény az, hogy a trezorokból előhívják a felhalmozott bankjegyeket és végül, hogy a kényszerkölcsön termelő ,fizető eszközzé válik. Ezt a pénzt olyan munkák végzésére kell fordítani, amelyek révén, a munkanélküliek kenyérhez juthatnak. Mint pap,most azzal kezdem, gyónni valónk van. Confiteor... A magyar nép egy hatalmas cselekedetet és egy hatalmas eszmét várt a kommün összeomlása után. Mi megadtuk a népnek a hatalmas eszmét, a keresztény kurzust, a nép pedig elvégezte a nemzetmentő munkát azáltal, hogy parlamentet adott az országnak. Minden egyes nemzetgyűlési tagnak kötelessége, hogy lelkiismereti vizsgálatot tartson és megállapítsa, vájjon meg tudunk-e felelni a várakozásnak ? Mi szemközt állunk egymással— úgymond a szónok —, valami szétválaszt minket: a pártok felületi feszültsége. .Gyanakodva nézzük egymást, a régi pártpolitika stílusa kezd virágozni a nemzetgyűlésen, a pártfalak mögül gyanakodva nézzük, valósággal felülbélyegezzük egymást, koncentrációban vagyunk és a bizalmat kényszerkölcsönnel öklözzük ki egymásból. Sajnos, elmaradt az eredmény a koncepcióból s a keresztény gondolat kifakult a parlamenti életben, úgy viselkedünk, mintha nem is a keresztény nép lelkéből születtünk volna. A nép lelkében pedig az történik, hogy az öntudat alatti régiókból fekete gőz szálldos ki, amely elhomályosítja keresztény orientációját. A felületi feszültség alatt, maradt minden a régiben. Miliárdszámra hemzsegnek és szaporodnak az élősdiek, a panama, az uzsora, a Balkán, az üzérkedés, a láncolás, a román stílus férgei. Néni azt várta tőlünk a nép, amit eddig tettünk. (Taps, tetszés.) • A lelkek valutája. A lelkek valutájának megjavításaihoz a, nemzeti értékméréshez és hűtdhez mindenekfelett kell munka és hitelképesség. Adjunk munkát, csináljuk meg közutainkat, a hivatalok retoriáin keresztül ne akadjon meg minden idea, amely megvalósulásra vár. Lássa a nép, hogy itt valami történik. Koronázzuuk meg munkával a tűrő kereszténységet és irtsunk ki minden gazságot. Ma a magyar nép fején a panama és az uzsora töviskoszorúja van, de ez nem tarthat így tovább, ennek nem szabad folytatódnia, mert különben következik az a másik forradalom, amely az elsőtől csak annyiban különbözik, hogy a keresztény elemek elvesztették bennünk való hitüket is. A foltot, ha megtaláljuk, töröljük ki kérlelhetetlenül és ne csináljunk belőle sem személyi, sehi politikai kérdést. Foltot a tógánkon, amelyet büszkén hordozunk a nép akaratából, öntudatosan nem tűrünk soha. (Élénk taps a Ház mindkét oldalán.) A munkáskérdés rendezésében nem ért egyet Ernszt Sándorral, se Szabó Józseffel. A kapitalitus nem ad hoc forma, ezt a fejlődés hozza magával és amíg jobbat nem hoz, lebontani nem lehet. Új életformát próbált a kommunizmus és benne elsorvadt a gazdasági élet. Erőszakos munkával termelésre nem lehet rákényszeríteni a természetet.. Szterényi József : Nagyon helyes ! Tass József : A munkáso állami védelem nélkül áll. Illuzórius azt kívánni a szociáldemokratáktól és a keresztény,szocialistáktól, hogy mondjanak le öntudatos szervezkedésükről és térjenek le az osztályharc útjáról. Küzdelmük éles is lehet.. A magyar munkás-érték, bármiképpen van is megszervezve és kell, hogy munkás-öntudata legyen. Csak azt a munkás-öntudatot, lehet kárhoztatni, amely a társadalomban a munkásságnak követeli a vezető szerepet. (Általános helyeslés.) Elfogadja a javaslatot, de népfelvilágosító propagandát kövesdl a kényszerkölcsönről és a javaslat korrektívumát a kispénzek visszatérítésére. (Nagy tetszés, taps minden oldalról. A szónokot számosan üdvözlik.) ' Bezárják a vitát. * Reicshl Richárd tart tőle, hogy az isé elhangzottak nem javítanak a vahitán doméliumutat a pénzlebélyegzés hibáira. A vidéki lebélyegzőhelyekről jelentik, hogy a nagypénznek alig pár koronát visznek lebélyegzés alá, ami azt jelenti, hogy jókor értesültek a pénzügyi tervekről és védekeztek is ellene. Elvárja a pénzügyyminisztertől, ne a kisembereket sújtsa méltatlanul, hanem azokat, akik a háborúban a nemzet vérével, most meg már a rongyaival, kereskednek. (Hosszantartó zajos helyeslés.) Drákói szigort követel a manipulálok ellen. Letenyei Pál a földmivesnép bajairól beszél, az ipar és kereskedelem sokkal jobban él, mint a földmíves és áruikkal aránytalanul visszaélhet. Giesswein Sándor szociális szempontok érvényesülését kívánja. Egyensúly kell a társadalomban, és jól átgondolt szociálpolitika. Javítást kívántjavaslaton, adják vissza az összekupargatott filléreket. Budaváry László és Henzer István bejelentik, hogy az idő előhaladottsága miatt a részletes vitában fejtik ki mondanivalóikat. Az elnök ezzel lezárja, az általános vitát, a pénzügyminiszter emelkedik szólásra. A pénzügyminiszter beszéde, Báró Korányi Frigyes a békefeltételek igazságtalanságairól szól elsősorban. A felülbélyegzést meg kellett csinálni, hogy a magyar pénzt különválasszuk a többitől. Meggyőződése, hogy ez a szétválasztás csak előnyére válhatik a magyar pénznek. Hiszen Zürichben máris felment a magyar pénz értéke 3 frank 25 és fél centimesre. Dacára, hogy nem tudják ezt a szegény országot milyen mértékben fogják megcsonkítani, mégis emelkedik a magyar pénz értéke, mert külföldi gazdasági körökben tudják, hogy Magyarország a megcsonkítás dacára is egészséges nép hazája lesz. (Úgy van !) — Valutát javítani csak úgy lehet, ha megfogjuk az eke szarvát, ha megragadjuk a kalapácsot és dolgozunk. Mert, hiába kaptunk volna külföldről aranykölcsönt, ha külkereskedelmünk állandó passzivitást mutat, az arany újból kiszivárgott volna. * Orvosolni kell a pénzügyi bajokat, elsősorban redukálni kiadásainkat. A polgárság adózó erejét igenis a legnagyobb mértékben igénybe kell venni. Sokan azt akarják, hogy én egész pénzügyi programmot terjesszek most be. Ez azonban most lehetetlen, nem ismerjük az ország területét, se vagyoni viszonyait. A kormány nem fog biztatásra, szorulni, amikor arról lesz szó, hogy a nemzet által viselendő terheket igazságosan és teljes szigorúsággal elossza. Én is azon az állásponton vagyok, hogy aki ma nem teljesül kötelességét az állammal szemben, az valóban hazaáruló. (Zajos helyeslés és éljenzés.) Friedrich István : Botot neki ! Nem bélyegzik le a postapénzt. Báró Korányi Frigyes: Sokan bizonyos igazságtalanságot látnak abban,hogy a postapénzt nem bélyegzik felül. Azonban ne felejtsük el, hogy annak idején mi a tisztviselőket postapénzzel fizettük és iparkodtunk a postapénz tekintélyét emelni. Megígértük, hogy a postapénzt nem bélyegezzük fel is. Hangsúlyozom itt az egész ország színe előtt, hogy a postapénzből nem fogunk kényszerkölcsönt venni! (Általános helyslés.) A kényszerkölcsönt azért immobilizáltuk, mert nem akarjuk, hogy az új címletek károsan hassa- 2 NEMZETI UJSAJt (Szombert, 7920 ,indrciüS 27)