Nemzeti Ujság, 1920. április (2. évfolyam, 79-104. szám)
1920-04-01 / 79. szám
Szerkesztőség: Budapest, VIII., Szentkirályi-utca 28. sor. Telefon: József 65 és József 66. Kiadóhivatal: IV„ Gerlóczy-utca 11. sz. Telefon: 150—82. ' • —— ryvafr»»' - ■ ^ Csütörtök, 1120. április 1* * 11. évf. 79. &túm. NEMZETI ÚJSÁG !IKII!f!llllllflll!lllllllllilllillllllllí!ll]|líllllllllllll!!!llfll!iltllilill!i;i:íll[íllllfllllllilUUIIIIIIII[lllll!líllli!lllllllllllllill!IIIIIIN^ KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Túri Béla. Előfizetési árt Egész évre 220 kor., félévre 140 kor., negyedévre 56 kor., egy hónapra 20 kor. Egyes szám 80 fillér. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. (Magyar valuta-probléma. Irta : dr. Frisch Ferenc. Budapest, márc. 31. Valamikor az önálló magyar valuta s ezzel együtt az önálló magyar jegybank kérdése két élesen szembeálló táborra osztotta a magyar politikai világot. Azok is, akik az önállóság mellett voltak s akik ellene voltak szintén, az érvek ellentétes halmazával bizonyították ugyanazt : a magyar gazdasági élet fejlődésének egyedül helyes alapját. A körülmények úgy alakultak, hogy az önállóság hívei nem igazolhatták álláspontjukat a gyakorlatban. Bizonyos azonban, hogy ha a háborúban önálló jegybankkal és önálló valutával vehettünk volna részt, a magyar gazdasági élet összeroppanása nem következett volna be — legalább is nem ilyen súlyosan — a monarchia katonai összeomlásával. A magyar mezőgazdaság feleslegét szomszédunknak a közös valutáért szállítalta, amely az inflációs áradatban egyre gyengült. Ha Ausztria népének és a hadseregnek ráeső részére az élelmicikkeket Ausztria önálló valutájáért adhattuk volna, az odaát és nálunk is sokszor hangoztatott gazdasági fölényünket alaposan kiaknázhattuk volna. Az idegen valutával, fia rossz is lett volna a külföldön, fedezhettük volna összes behozatalunkat, és pénzünk nem lett volna kitéve a közösség hitellel való feltartózhatatlan elértéktelenedésnek. Más oldalról nem lehet kétség afelől sem, hogy ha a katonai összeomlás után nem következett volna be a területi szétbomlás; az összmonarchia valutája nem sülyedt volna annyira sem, mint az elbizakodott Csehországé. Az egyes különálló területek valutájának el kellett értéktelednie, mert egyik sem foglal magában momentán oly gazdasági erőt, amely önmagában a monarchia többi területétől függetlenül helytállásra képesítené őket a hosszú háborúból folyó gazdasági lerongyolódás és elernyedés után. Az egyik ország valutájának elértéktelenedése mégis kisebb, mint a másiké, mert az egyiknek gazdasági talpraállásához több a külföld bizalma, mint a másikéhoz. Az önálló magyar jegybank felállításától várja nálunk a közvélemény az új gazdasági fellendülés kezdetét, a gazdasági nyomorúságnak azonnali, vagy legalább is fokozatos megszüntetését. A bankjegyfelülbélyegezéssel formailag rátértünk az önálló valutára. , Azáltal, hogy az Osztrák-Magyar Bank jegyeinek bizonyos részét nosztrifikáltuk, végleg megszüntettük a pénzbeli közösséget. Ez azonban csak alakiság, lényegileg azonban még semmi az önálló valuta megalkotásában. Az önálló valuta és jegybank felállításának nehézségei nem ottkezdődnek, és talán nem ott a legnagyobbak, mint sokan vélik, hogy hogyan fogjuk az aranyfedezetet előteremteni. Abban ugyanisáltalában megegyeznek a szakvélemények, hogy az aranyfedezet nem veszített annyit jelentőségéből, mint azt a háború alatt hinni lehetett. Maga az aranyfedezet azonban még semmi. Ha az ország dazddtsági ereje nem áll a jegybank fedezete mögött úgy, hogy a mindenkori tartozások és követelések esetleges passzív egyenlege ebben a gazdaasági erőben megtalálja mindig a fedezetet, vagyis, hogy összes szükségleteink fedezetét önmagunkban megtaláljuk, akkor az aranyfedezet előbbintább úgyis csak kivándorol. Az aranyfedezet végre is csak arra jó, hogy a passzív egyenleget kiegyenlítse, de a gazdasági erők feleslegéből új aranyra szóló fedezetnek kell adódnia, hogy az egyensúly ismét helyre legyen állítva. Ha arról volna szó, hogy ezt a valutát, amely Zürichben 3—8.35, Amsterdamban 1.50—1.60, partra hozzuk, gondterhesen kellene hozzáfognunk fz önálló valuta végső kiépítéséhez. Ha arról gondolkodnánk, hogyan is javítsuk a jelenlegi valutánkat, és ez tényleg sikerrel járna, minden értékemelkedés tulajdonképpen újabb és újabb terhet jelentene, mert a rossz árfolyamon kivitt és most külföldön levő, a jövő termelési eredményekre szóló utalványokért és követelésekért, ha azokat nekünk prezentálják, mindig többet és többet kellene adnunk a külföldi valutában kifejezve. De már elég világosan tárul a világ urai elé önmaguk sok baja és a gazdasági manifesztumban már saját krízisükből is tapogatózva keresik a kivezető utat. Franciaország a teljes gazdasági lejtőn van. Belső adóssága már a 100 miliárdot is meghaladja, összadóssága pedig 240 milliárd. Évi költségvetése 48 milliárd, ami tulajdonképpen 1000 frank évi 48 milliárd, ami tulajdonképpen 1000 frank évi terhet jelent fejenként. Ipara áll, kereskedelme egyoldalú, ami iparcikke van, azt pólóm áron összevásárolja a külföld. Kölcsönműveletei már nemsikerülnek, belső kölcsön, adópolitikai irányváltozás már nem segítenek. A Németországból remélt milliárdözön pedig elmarad. Olaszország mezőgazdasága leromlott. Az üzemek produktivitása lényegesen csökkent. Kereskedelmi mérlege több, mint 12 milliárddal passzív. Behozatala révén függő viszonyba került a tengerentúli államokkal. Az ipari termelés súlyos gondokkal küzd a nyersanyag- és szénellátás lehetetlensége miatt. A belső pénzügyi nehézségek is egyre nagyobbak lesznek. Ugyanilyen, vagy még rosszabb gazdasági helyzetet mutatnak a többi győztesek is. A legyőzöttek helyze- tét pedig nem is kell vázolnunk. Az általános gazdasági helyzet jellemzésére elég, ha a semleges piacok árfolyamjegyzését nézzük. A legutolsó zürichi jegyzések (zárjelben a paritás): Paris: 39.90 (100), Milano: 27.90 (100), Brüsszel: 41.30 (100), Berlin: 7.90 (123.45), Prága: 7.40 (105.01), Wien: 2.80 (105.01), Krakó: 2.50 (105.01), Budapest: 3.35 (105.01). Az amsterdami jegyzések: Paris: 18.25 (48.08), Milano : 15.50 (48.08), Brüsszel : 19.25 (48.08), Berlin : .17.25 (59.35), Wien: 1.35 (50.50), Budapest: 1.60 (50.50). Míg arosset valutájú országok számára gazdaságilag lehetetlen helyzet állott elő, úgyszólván megszűnt a nemzetközi gazdasági forgalom, a jó valutájuak éppen ennek a körülménynek hátrányait szenvedik. A jó valuta számukra kiviteli blokád jellegével hat, amelybe előbb-utóbb belepusztulnának. Svájc ipara teljesen pang, kereskedelme kifelé teljesenmegszűnt, mert iparcikkeit nera tudja elhelyezni. A gyárak egymásután szüntetik be üzemüket, vállalatok, melyek azelőtt a legjobbak voltak, máról-holnapra összeroppannak. A külföldi valutákban való óriási érdekeltség sok bankházat megrendített. Hollandia sok áruját még akkor sem tudná elhelyezni, ha majdnem ingyen adná azokat,, sok árucikke még a szállítási költségeket sem bírja el. A heringkereskedők egyesülete a rossz üzletmenet és a még rosszabb kilátások miatt üzemét megszüntette. A szakmabeli vállalatok egész személyzetüket elbocsátották. A jó valuta veszedelme annyira nyilvánvalóvá lett, hogy politikai körök azzal a tervvel foglalkoznak, hogy mesterségesen csökkentik a forint külföldi árfolyamát. Svédország sincsen jobb helyzetben. A fát, papirost olcsóbban kapja, ha Németországból hozatja, mintha a szomszédban lévő erdőt vágatná, vagy saját papirosát használná. Mindezekből látható, hogy általános európai gazdasági feszültség előtt állunk. Ezt a felületi feszültséget nem lehet helyi kezeléssel levezetni, hanem az egész felületen egységesen kigondolt tervvel lehet ismét a normális elhelyezkedést létesíteni. • Ilyen viszonyok között a magyar valutaprobléma egészen más, mintha arról volna szó, hogy mi a többiekkel nem törődve, valutát teremtsünk, azt partra hozzuk, hogy ismét normális feltételek mellett kapcsolódhassunk bele a viszonyokba. Hogy az európai krízis alapja az általános valutaválság, azzal ma már mindenki tisztában van az entente-államokban is. Ezért akarnak valutakonferenciát tartani, ott azonban már alighanem csak a betegség gyógyíthatatlanságát konstatálhatják. Rá kell térniük az egyedül helyes alapra, amely a mai valuta viszonyokat a stabilizált helyzetből adottaknak tekinti. A semlegesekkel együtt érvényesíteni kell az egyedül elképzelhető megoldást, hogy mindennemű valuta diszparitást máról-holnapra kiküszöbölnek oly módon, hogy az idegen piacokon lévő bankjegytömegekre és követelésekre vonatkozó árfolyamjegyzést stabilizáltnak véve, ezeket konszolidált, a külföldi állam valutájára szóló államadóssággá alakítják át, az alapul vett stabilizált árfolyamjegyzésnek megfelelő átszámítással. A követeléseknél lehetne esetleg a követelés keletkezésének időpontjában fennállott árfolyamot is venni. Ezzel máról-holnapra pari árfolyamot lehet létesíteni az új valutára. Mikor a valutaproblémánál az egyik irányban a külföld irányában ily módon tisztában vagyunk és a tényleges helyzetnek megfelelően rendeződött a kérdés, a belső irányban kell az új valutát kiépíteni. Ezt szintén csak a tényleges helyzetnek, vagyis az áreltolódásnak a figyelembevételével tehetjük, amennyiben a mostani pénzünk egységét az 1914-ik évbeli egységhez viszonyítva, ha ezek névben ugyanazok is, eltolódottnak tekintjük és ezt az elvet a gyakorlatban ténylegesítjük. ki angol felsőház népszavazást követel Magyarország részére. Interpellációk a magyar békéról. Paris, márc. 31. Londoni jelentések szerint a felsőház tegnapi ülésén lord Negoe és lord Brece szóbahozta a magyar békeszerződést. Utaltak a kemény feltételekre, majd követelték, engedjék meg a Magyarországtól elszakítandó területek lakosságának, hogy kívánságaikat népszavazás útján fejezzék ki. Lord Crawford azt válaszolta, hogy a kormány e tárgyban nem nyilatkozhatik addig, amíg a szövetséges kormányokkal nem jut egyetértésre. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a Magyarországgal szomszédos államok szemében ez az ország a háború folyamán olyan szerepet játszott, mint Németország az egész világ szemében. Az angol kormány azonban nem fog elmulasztani semmiféle alkalmat, hogy a Magyarországgal szomszédos államokat ráfigyelmeztesse annak szükségességére, hogy Magyarországot helyreállításában segíteni kell, a jövőre nézve pedig a Magyarország elleni ellen-szenv helyett az összeműködés szellemének kell érvényesülnie. (M. T. UIj /Hazai békedelegáció, Neuilly, márc. 31. A magyar békedelegáció kedden este 7 óra 20 perc,kor indult el Páriából s csütörtökön este tíz órakor érkezik meg Budapestre a keleti pályaudvarra. A békedelegáció tagjai közül csupán Praznavszky rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a delegáció főtitkára, továbbá Wellstein követsége tanácsos és a segédszemélyzetnek néhány tagja maradtak Neualyben, megint elfiatalatják a döntést. Páris, márc. 34. A nagyköveti értekezlet egyik ülésén a múlt hét elején a magyar békefeltételekkel foglalkozott és elhatározta, hogy a szövetségesek legfőbb tanácsának azt javasolja, hogy en bloc döntést mondjon ki és azt április 3-a és 6-ike közötti időben közölje a Neuillyben lévő magyar békedelegációval, nyilván azért, hogy ilyen módon tisztába jöjjön Magyarország állásfoglalásával. A legfelsőbb tanács azonban az eljárásnak ezt a módját egy nagyhatalom, tiltakozása következtében elutasította, mert hír szerint olyan aggályokkal is kell számolnia, amelyeket az Egyesült Államok Mpviselete támaszt. Minden valószínűség szerint tehát a döntést megint elhalasztjuk, bár nem lehetetlen az sem, hogy az Apponyiféle kifogások egyes részeinek elintézését még a sanremói értekezlet egybegyülése előtt tudtára adják a magyar meghatalmazottaknak. Olaszország állna» Sllá,Sachia mellett, szibériai hadifoglyaink. Róma, márc. 31. A Gionale di Itália jelenti, hogy Olaszország a nagykövetek tanácsának legutolsó ülésén nem járult hozzá a magyar békekérdésben előterjesztett javaslatokhoz. Ebben az ügyben tehát döntés nem történt, sőt nemis várható megegyezés mindadig, amíg Planz Saorozág és Anglia lényegesen meg nem %