Nemzeti Ujság, 1920. április (2. évfolyam, 79-104. szám)

1920-04-01 / 79. szám

Csütörtök, 1920. április 1* --------------------------------------­NEMZETI ÚJSÁG Három szírfrankos. Franciaországi magyar foglyok a Nemzeti Hadseregért.­ ­ Budapest, márc. 31. Francia félről, Aisne-Laon-b­ól, ötpecsétes leve­let hozott ma számunkra a posta. Az ottani 253-ik fogolyszázad magyarjai küldtek három darab száz­­frankossal, melyet frankonként adtak össze a Hu­szár-féle inségakció és a Nemzeti Hadsereg javára. A pénzhez a következő írást mellékelték : Kísérő szó filléreinkhez ! Amikor forron imádott, áb­rán maradt kis Hazánk koporsóját gyalulják alig száz kilométerre tőlünk, hogy a könnyekben a mi könnyeink is ott legyenek : csendesen tesszük ezt a szerény pár fillért a Haza oltárára. Tudjuk bár, hogy kevés jajt csilit el e kevés fillér, de hozzá­­szóljük, még az idegenben is csak Hazánkért verő tiszta szívünk minden dobogását. Idegen nap nyugszik le felettünk minden este, de mi tántorghatatlanul csak arra nézünk, amerre a nap kél ! Idegen kenyeret eszünk, de minden fatalja tiszta magyar vért szül ereinkben ! Idegen drót övezi szamo-u kis tanyánkat, de lopva, titkon, álomban, könnyben mindig hazajárunk ! Lopva, titkon küldjük ezt a kis összeget is, amit a véletlen vezet és szeretetünk, aggódásunk kisér hosszt­, újján. És ha haza érne, kérjük ezt a kicsit is két részre osztani. Egyik felét a szívünk küldi a­ Nemzeti Hadsereg­nek, a­ másik felét a lelkünk küldi, Huszár Károly miniszterelnök úr segélyakciójának alapjához, azoknak a, véreinknek, akiknek legtöbb a könnyük, legnagyobb a gyászuk, legnehezebb a fájdalmuk ; akik éheznek, szen­vednek azért, mert magyarok maradtak ! H Ha az uj seregnek csak egy gombot szerzünk is vele, hacsak egyet­len didergő árvának melegítjük is meg vele kis fészkét, a mi szom­orú­sághoz szokott lelkünknek vigasztodó öröm lesz ez is ! j/f Ma csak rejtegetve gyűjtött filléreinket bírjuk kül­deni, de ha hazaérünk, a szíveinket adjuk ! Várjon reánk fekete kenyér, nehéz élet , csendes békével viselünk minden rosszat, szerető egyetértéssel osztunk meg minden jól. Bár már megoszthatna.. " Hisszük, bízzuk a nagy Mindenhatót, hogy felébred m­ég egyszer a földön is az igazság — feltámad még egy­szer egy kis ország, akinek vérrel ázott sok rögéért nem feledkeznek meg imádkozni a francia homoksivatagon elrejtett kis magyar sziget száműzöttei : Franciaország, 1920 március 15. A 253-as magyar fogolyszázad. Aisne-Ision, France. A háromszáz frankot, mely a mai kurzus szerint 4800 koronát tesz ki, illetékes helyre juttattuk. Hálás és büszke szívvel gondolunk az aisne-laon-i magyarokra, akik sanyarú helyzetükben is nagyszívűek maradtak, hogy filléreikből adni tudtak. ''' Budapest, márciusiul. Az ep­élyi oláhok autonómiát akarnak. Ko­lompárról jelentik. A román kormányválság­­házfe­l­osz­l­atás legsúlyosabb következménye, hogy az erdélyi román lakosság nem akar többé tudni a középponti kormányzásról és autonómiát követel. A nagyszebeni kormányzótanács volt tagjai memorandumot intéztek a királyhoz, amelyben az a nyílt fenyegetés foglaltatik, hogy ha Erdély nem kap autonómiát, a lázadás elkerülhe­tetlen. A rPetit Párisiény egy nagyszebeni táv­irata szerint az erdélyi elszakadási mozgalom mögött befolyásos magyar elemek állanak. Való­színű, írja a lap, hogy Ferdinánd király Erdély­ben a katonai diktatúrát fogja bevezetni a nagyobb bonyodalmak megelőzése céljából. a dán királyság válsága, a destruktiv áramlat­ aknamunkája. — Balra kanyarodnak a nemzetköziek. — Terror és általános sztrájk. — Ellenkormány és ultimátum. — Nacionalisták harca a defétista szocialistákkal. —­­A „Nemzeti Újság" tudósítójától. Budapest, műrc. 31. A szocialista Zahle-kormány lelkiismeretlen köny­­nyelműsége súlyos alkotmányválságba sodorta Dániát, amelynek népe két nagy táborba tömö­­­rülve néz farkasszemet, fölkészülve a nagy mérkő­zésre. A konfliktus oka röviden ez : A békekon­ferencia a Németországhoz tartozó Schleswig tar­tományban eredetileg három zónára osztotta a népszavazási területet; később úgy módosította a népszavazás végrehajtását, hogy csak két körzetet hagyott meg és e két körzetből az északiban Dánia javára ütött ki a népszavazás, a déli ellen­ben megmaradt Németországnak. A nacionalisták szerint ez hazaárulás volt, mert ha megmarad az eredeti három körzet, akkor Dánia nagyobb terü­letet kapott volna. A nacionalisták ezen az alapon követelték a Stahle-kormány lemondását és a parlament fel­oszlatását , és mivel a kormánynak se a parlament­ijén nem volt többsége, se az országban népszerű­sége. X. korosztály fölszólította a Zahle-kormányt a lemondásra s amikor a kormány erre nem volt haj­landó, egyszerűen elcsapta és új, ügyvezető kor­mányt nevezett ki. A radikális pártok — noha kisebbségben vannak — nem fogadták el a király döntését, hanem ellenkormányt alakítottak, a tör­vénytelen kormányt támogató szocialista párt pedig kimondta az általános sztrájkot. Kopenhága, márc. 31. A szociáldemokrata párt tegnap este ultimátumot adott át a királynak, amelyben követeli, hogy Zahle­­kormány­át helyezze vissza a király, az országgyűlést pedig hívja össze a választójogi törvény elintézése végett, H­a a király ma reggelig nem ad kielégítő választ, kihirdetik az általános sztrájkot. A király kijelentette, hogy nem követett el államcsínyt, hanem elbocsátotta Zahle kormányát, amelynek már nincs többsége a képviselőháziban. Ma délelőtt, rövid idővel a határidő lejárása előtt, közöltette a király a szociáldemokrata párt vezetőségével, hogy az ultimátumot elutasítja. Erre a párt vezetői nyom­ban ülést tartottak, ma délután pedig nagy nyil­vános tüntetést rendeznek a király ellen. Csöndes forradalom Kopen­hágában. Kopenhága, márc. 31. Tegnap késő éjszakáig óriási néptömeg tartotta megszállva az Amalienburg környékét és a belvá­rost. A tömeg az utolsó szocialista tiltakozó gyűlés után még hatalmasabbra nőtt. Mindenfelé az álta­lános sztrájk volt a beszélgetés főtárgya. Tegnap délután a közönség megrohanta az élelmiszeres üzlete­ket, hogy az általános sztrájk kihirdetése esetére hosszabb időre ellássa magát élelemmel. Igen sok üzlet már tegnap kifogyott minden készletből. Még mindig remélik, hogy az­ általános sztrájkot nem lehet megvalósítani és arra számítanak, hogy a légszesz-, víz- és elektromos áramszolgáltatást a sztrájk nem fogja érinteni. A kastély előtti teret és az odavezető utcákat a rendőrség és a katonaság tegnap este is szigorú kordonnal zárta el, a tömeg azonban nyugodtan viselte magát, csak itt-ott lármáztak és hallattak királyellenes kiáltásokat. szociádem­ok­raták és konzervatívok. Kopenhága, márc. 31. A szociáldemokrata párt fölhívást tett közzé, amely a többi közt ezt mondja : Legközelebb valószínűen választani fogunk. A választásokon, a jelszó az alkotmány demokratizálása, a köztársasági, állam­forma bevezetése, az egykamararendszer, valamint a választói korhatárnak leszállítása a huszonegy évre. Az alkotmányt egységessé kell tennünk, hogy semmiféle királyi szeszély se zavarhassa meg a parlament nyugodt fejlődését. A konzervatív párt a következő felhívást bo­csátotta ki a dán néphez : A király alkotmányos jogánál fogva és a parlamenti szokásoknak telje­sen megfelelően a néphez appellált. A konzervatív párt nyomatékosan kéri az ország valamennyi higgadt gondolkodású és hazafias érzésű polgárát, egyesüljön az államra nézve veszedelmes és bom­lasztó irányú mozgalmak ellen. Általános sztrájkra izgatnak.­ ­ — Zavargások nincsenek. ■—­­ Kopenhága, márc. 31. A kormány ma délelőtt 10 órakor a király elnök­lete alatt összeült. Tizenkét órakor kezdődtek a szakszervezetek tanácskozásai. A délután folyamán az általános sztrájk ügyében döntés fog történni. Mindkét részről igyekszenek a sztrájkot elkerülni. A független szocialisták az általános sztrájk ellen vannak, a szindikalisták tegnap estig szintén a sztrájk ellen voltak, d­e ma röpiratokban­ általános sztrájkra hívják fel a munkásságot. Kopenh­ágában teljes nyugalom van. A gyűlések és tüntetések min­den zavargás nélkül folytak le. Kedden általános sztrájk. Kopenhága, márc. 31 _ Tegnap este tartotta az új minisztérium a királynál első ülését és aláírta az országgyűlés által jóváhagyott törvényeket. A szakszervezeti vezetők mai ülésében a jövő keddre tűzték ki az általános sztrájkot. A mun­kások követelései részben politikai, részben gazdasági természetűek. (M. T. 1.) Az Ébredő Magyarok tír Debrecenben. A zsidókérdés megoldása. — Felirat a nem­zetgyűléshez. Budapest, márc. Sír A liberálisnak hí­resztelt, de a zsidó szellemmel jól lakott Debrecen városában,­­a maga nemében páratlan hatású és messze kiható jelentőségű gyű­lést tartottak az Ébredő Magyarok. Jellemző a megváltozott korszellemre, hogy ugyanabban a vá­rosban, amelyet még nemrégen magukénak mon­dottak a vörösek mindörökre, a nagy­gyűlés kere­tében Debrecen egész lakossága tanúságot tett a keresztény és nemzeti érzület mellett, jeléül annak, hogy ez a tősgyökeres magyar város sohasem mon­dott le a Magyarországot ezer évig fentartó nem­zeti eszmékről. A gyűlésre Budapestről a központ Szabó Dezső írót, Luk­ácsovich Lajos igazgatósági titkárt, Módi Gézát, a propaganda-osztály főnökét és Lukáts Loránd ház­nagyot küldötte ki. A debreceni állomáson a teljes számban kivonult egyetemi ifjúság fogadta őket. A gyűlésterem, az „Arany Bika“ óriási termre, zsú­folásig megtelt. Dr. Pröhle Vilmos debreceni egyetemi tanár nyitotta meg a gyűlést. Lukácsovich Lajos köz­ponti kiküldött ismertette az „Ébredő Magyarok“ ter­veit és statisztikai adatokkal bizonyította, hogy a zsidó-kérdés nemzeti létünk legfájóbb és legsürgősebb’ megoldást követelő kérdése. Szabó Dezső, — akit zajos tapssal és éljenzéssel köszöntöttek, — másfélórás beszéde során egyeb­ek­ közt ezeket mondotta : Megtanulhattuk a múltból, hogy csak a magunk­­ erejére számíthatunk és amikor ezzel számot vetünk, nem szabad elfelejtenünk, hogy az árulók garmadája leselkedik közöttünk is arra a pillanatra, midőn a nemzet kiterítve fekszik, lecsapjon reája, mint pré­dára. Az entente, ha tőle függ, sohasem fogja vissza­adni országunkat, a külföldi szimpátia-hajhászás meddő és céltalan. Hiába keresi az aggódó és kutató magyar szem a zajló politikai életben azokat a lépé­seket, melyek azt mutatnák, hogy a zsidósággal a mai irányzat radikálisan akarna elbánni. Mindenütt csak félénkséget, megalkuvást látunk, mintha bűn volna az, amit mi követelünk: a keresztény Magyarország. E követelésünket eltitkolnunk nem szabad, még ha a-. szabadkőműves entensenak nem is tetszik. A nagyhatású beszéd alatt a gyűlés résztvev­ői Balthazar püspök ellen tüntettek és elkeseredett kifakadások h­allat­szanak el. Előfizetőinkhez­­iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiviiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimv A Nemzeti Újságra április 1-vel új előfizetést nyitunk. Azokat a vidéki elő­fizetőinket, kiknek előfizetése márc. 31-én lejár, kérjük a további előfizetés beküldé­sére és hogy az előfizetési díj beküldése­kor az utalvány hátlapjára egy régi cím­­szalagot, amellyel lapunkat eddig kapták, szíveskedjenek ragasztani, mert ezáltal a kiadóhivatal munkája igen nagy meg­­könnyítést nyer. Szíves tudomásvétel végett közöljük, hogy bármely címváltozás esetén a kiadó­­hivatallal közölni kérjük az előbbi címet is, ahová a lap járt, mert az esetleges név­ -s azonosságból eredő késedelmekért -így tévedésekért a kiadóhivatal­t felelősség nem terhelheti. Minden olyan esetben, amikor előfize­tőink lapunkat rendetlenül kézbesítve vagy későn kapják, kérjük, hogy a kiadó­­hivatalt haladéktalanul értesíteni szíves­kedjenek, mert a reklamációknak elinté­zése, illetve a hibák kijavítása is, tekintet­tel a jelenlegi közlekedési viszonyokra,­ H pár napi időveszteséget jelent és ezáltal a lap kézbesítésében fennálló akadályokat csak hosszabb idő alatt tudjuk elhárítani. A „Nemzeti Újság“ előfizetési ára : 1 hóra .is... 20.— K. Negyedévre . . . 56.— „ Félévre ..... 110.— „ A „Nemzeti Újság1’ vidéki előfizetési, osztálya. 3. Akarja-e, hogy kezelési költségei csökkenjenek? Forduljon* ! védelmi rt. . biztosítottak ré­igi m hm -----___ s*ére tanácsadó ♦ HW Ws Ilii, IkU központjához. Igaz­ig IS fl itto­gatóság: BUDAPEST, .fsvll ll ‘Wa v,,-i Erzsébet - körút 43. Telefon: 95—11. A BIZTOSÍTOTTAK ÉRDEKKÉPVISEUXE.

Next