Nemzeti Ujság, 1920. május (2. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-28 / 127. szám

é­­rtfé­k___ma. ­Tózsef előadő szavai után a szakaszt az eredeti ízövé­,­yében fogadják el,­­ valamint a második szakaszt­­ . A harmadik szakasznál Ruppert Rezsi és Pető, J­án­­dor módosítani kívánják a javaslatot. Dömötör Mihály belügyminiszter a felismert$STel szemben ragaszkodik az eredeti szövegezéshez. Végül­­szól arról is, amire nem is tettek észrevételt,­­ hogy a székesfővárosnál rendszeresített tisztviselők a tör­vényhatósági bizottság tagjai nem lehetnek. Ez hosszú­­megfontolás és tárgyalások eredménye, mert más­különben ez a törvényjavaslat prejudikálna az általá­nos közigazgatás reformjáról készítendő törvényjavas­latnak. Ha itt a fővárosi törvényhatósági bizottságba bevennék a tisztviselőket, megkövetelhetnék ezt akkor a megyei és a vidéki városi törvényhatóságoknál is a tisztviselők. Ezt pedig a múltak tapasztalatai alap­ján el akarjuk kerülni. (Helyeslés.)­­ A Ház a szakaszt eredeti szövegezésében fogadja el.­­ A negyedik szakasznál Ruppert Rezső után Rassay Károly ajánl módosítást. Eszerint a törvényhatósági­­bizottság tagjai eljárhatnak a városi középítkezési, ki­sajátítási, ingatlanvásárlási, vagy másféle közszállítási­­ügy kivételével minden más magánügyükben az in­kompatibilitási elvek sejtelme nélkül. Dömötör Mihály belügyminiszter magáévá tette ezt a módosítást, a Ház A szakaszt Rassay Károly módosításával teszi magáévá.­­ Az ötödik szakasznál Rassay Károly azt a módosí­­­tást ajánlotta, hogy szavazati joga csak annak legyen, aki legalább három éve Budapesten lakik. Pető Sándor­­és Dömötör Mihály belügyminiszter felszólalásai után­­a szakaszt eredeti szövegében fogadták el.­­ A hatodik, hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik szakaszok változatlanul átmentek. A tizenegyedik sza­kasznál Bárczy István javasolja, hogy a huszonkét vá­lasztókerület szerint ej­tessék meg a választás, vagy minden kerület a választók számarányához képest megfelelő számú bizottsági tagot válasszon.­­ Pető Sándor után Ernszt Sándor erélyesen hang­súlyozta, hogy ahol nemzeti és történelmi érdekek úgy kívánják, van jog a választókerületek úgynevezett aránytalanságára. Visszautasítja a Bárczy István által­­használt hangot, nincs oka fölényeskedni itt, hisz ép­­­­pen ő alatta jutott oda a főváros gazdálkodása és nívója, ahonnan föl akarjuk most emelni. (Nagy tet­szés, taps.) Rassay Károly a törvény szerkesztési hibáit bírálja és a helyesbítés iránt módosítást nyújt be. Bródi Ernő az idő előrehaladottsága miatt kéri, hogy beszédét holnapra halaszthassa, ehhez a Ház hozzájárul.­­ Holnap folytatják a törvényjavaslat vitáját, s napi­renden lesz még a kiviteli és vámilletékekről és a köz­­­­szolgálati alkalmazottakra vonatkozó egyes intézkedé­sekről szóló törvényjavaslatok tárgyalása. Fél 2 óra­kor Nagyatádi Szabó István közélelmezési miniszter válaszolni fog több hozzá intézett interpellációra. i törökök és az orosz bolsevizm­us. ff" . —■ A „Nemzeti Újság" tudósítójától. —■ Úgy vesszük észre, hogy nemcsak a magyar sajtó,­­hanem a nemzetgyűlés tagjainak egy része is tévedésben,­­van a török-orosz viszonyt illetően. Hogy a közönség­­hamis következtetést ne vonjon a lapok híreiből és egyes honatyák nyilatkozataiból, szükségesnek látjuk a a következőket megállapítani: Törökországban a mohammedán lakosság körében­­abszolúte semmi talaja nincs a bolsevizmusnak. Először is azért, mert Mohammed követői a predesztinációban hisznek : mindent Allah rendelt el s rendelkezésében meg kell nyugodni;; másodszor: mert az ozmán biro­dalomban nincs ipari munkásproletárság ; harmadszor — s ez talán a jelen viszonyok közt a legfontosabb — Törökország még mentes a zsidó demagógoktól. Leninék tisztában vannak mindezzel s ha mégis összeköttetésbe léptek a török nacionalistákkal, annak más oka van, mint a kommunizmus és a szovjetrend­szer propagálása. Az entente tudvalévően a Kaukázus­ban és attól délre három új államot teremtett: Geor­giát, Aszerbejdzsánt és Armeniát. A két előbbit Orosz­ország, az utóbbit az ozmán birodalom integritásának rovására. A jelszó "természetesen a kis nemzetek «fel­szabadítása­­ és az «önrendelkezési» jog volt, valójában pedig Anglia érdeke követelte, hogy ütköző­államok lé­tesüljenek Oroszország és a protektorátusa alatt álló Perzsia között. A londoni Foreign Officeban tudják, hogy akár­milyen államformája lesz a jövőben Oroszországnak, a belső krízis elmúltával ismét keresni kénytelen a nyílt tengerhez vezető utat, mely a mostani változott viszo­­­­nyok között csakis a Perzsa-öbölhöz vezethet. Anglia tehát nem a kommunizmus tovább terjedésé­nek megakadályozása, hanem indiai birtokai miatt akarja eleven gáttal, önállónak nevezett, de tényleg az ő ellenőrzése alatt tartott államokkal elzárni az oro­szok jövőbeli akciójának útját. Lenineknek ennélfogva — még kommunista szempontból is — parancsoló ér­dekük : kiszorítani Angliát és szövetségeseit a Kauká­zusból és segíteni a törököket, kik most szemben állanak Angliával. Nem rokonszenv vagy azonos eszmei fel­fogás, hanem politikai és katonai érdek bírta Musztafa Kemal basát arra, hogy a Kaukázusban tartózkodó Enver basa közvetítésével katonai egyezményt kössön a moszkvai szovjet kormánnyal. A törököknek fegyverre és lőszerre van szükségük, azonkívül biztosítva akarják látni magukat északról jövő esetleges támadás ellen. Mindezt megkapják az oroszoktól — úgyszólván ellen­szolgáltatás nélkül. Aki ismeri, mint e sorok írója, Enver és Musztafa Kemal basákat, csak mosolyoghat ama feltevéseken, hogy az ő patronátusuk mellett szovjetrendszer, bolsevizmus avagy csak szocialista kormányzat létesülhessen Törökországban. Sem az egyik, sem a másik nem degenerált félbolond, mint Károlyi Mihály és még kevésbbé hazátlan szélhámos, mint Kun Béla, született Kohn Bernát. DDII I­­iUOT iDIIMVIT mindennemű ékszert DulIIIAiluli AnAilIfll « legmagasbb napi árban veszek -------------------------------Házhoz megyek. Telefon 163—69, PS8TL ékszerész, IV­, Sem­melweisz-utoa 1», ez., I. emelet, NEMZETI ÚJLÁG PPnfoS. 992??­. mSfas Mínus 3-ikán vissza akarták állítani a proletárdiktatúrát. - Ittffepfsxett összeesküvés. — Voltak a¡@ kommunista gyűlések a Népszavánól ! — A­ „Nemzeti Uiság“ tudósítójától. — Szerdai számunkban megírtuk, hogy ez év március havában a Népszava expediciós helyiségében ismétel­ten megbeszéléseket tartott néhány kommunista a bol­sevizmus visszaállítása érdekében. Közlésünk a Népszavá­nál teljesen indokolatlan felháborodást keltett s ahe­lyett, hogy — amennyiben tényleg tudtán kívül tar­tották volna az említett megbeszéléseket — meggyőző­dött volna a tényekről, hazugságnak minősíti állításun­kat, kijelentve, hogy expedíciós helyiségeiben sem a bolsevizmus előtt, vagy alatt, sem utána semilyen gyű­­lés nem volt, miután a kiadóhivatal vezetősége a leg­­határozottaban megtiltotta, hogy az expedícióba az egyes kihordókon kívül más is betegye a lábát. Nos hát, a tilalom ellenére is folytak bolsevista megbeszé­lések.­­ Ez év elején arról, hogy egy kisebb kommunista csoport titkon agitál a bolsevizmus visszaállítása érdekében és még erősen szervezi a puccs végrehajtását. Az in­formátor egy embert kért maga mellé, akit be fog vezetni az összeesküvők közé. A följelentő elve­naponta tegyen jelentést. A följelentő Bognárt elve­zette a Hungária-úti Béke-kávéházba, ahol mint lelkes kommunistát mutatta be Rákosi-Rosenthal Viktornak, az akció vezetőjének, Radics nevű helyettesének, Kohn Manci nyomdásznőnek, akinek a Telefonköz­pont kommunizálása lett volna a feladata. A gyakori megbeszéléseken ezentúl állandóan megjelent Wagner pincér is, akik a tárgyaláso­kon megállapodtak abban, hogy május 3-ára virradó éjjelen, amikor az elsejétől kezdve készültségben levő helyőrség már kimerült lesz, fogják kezükbe keríteni a hatalmat, amellyel — mint azt Rosenthal hangoz­tatta — okosabban fognak élni, mint Kunék. A ter­vük az volt, hogy Kohn Manci megszervezi ezen idő­pontig a telefonközpontokat, néhány katonaruhába bujtatott cinkosuk a laktanyákban fog aknamunkát kifejteni. A kommün kikiáltásakor lezárják a pálya­udvarokat, hogy a burzsik ne menekülhessenek el, a tiszteket pedig egyenként lemészárolják. A sikerhez persze pénzre van szükségük. Oroszországból egy fu­tárt vártak több millióval, Béccsel közlekedő kurzir­­jaik pedig onnan is kecsegtető ígéreteket hoztak. Idő­közben háromszor a Népszava-pincében lévő expedí­ciós helyiségben ültek össze. Itt is jelen volt — a kiadóhivatal vezetőségének határozott tilalma ellenére is — Rákosin és Radicson kívül Glanerné, Kerekesné, Széll Ilonka, Kohn Manci. Március közepe táján levelet írtak Bécsbe az ottani kommunista pártnak, közölve, hogy a szervezés mun­kálatai nagyon előrehaladtak, azonban pénzre van szükségük a további munkához. Ezt a levelet az érte­kezlet vezetői írták alá és átadták annak az egyén­nek, aki az egész aknamunkát leleplezte, hogy­ írassa alá a Thököly-úton lévő vas- és fémmunkás szakszer­vezetben lévő elvtársakkal. A levél legelsősorban került, ahol lemásolták, sőt Wagner pincér nevében alá is írta azt. Ezután a va­sasokhoz került, ahol Stern Izidor, Höristz és Flasch­ner Oszkár írták alá, ezeknek kellett volna különben másnap reggel ezt és több Szántó volt népbiztosnak szóló levelet Bécsbe csempészni. Hajnali 4 órára be­szélték meg a találkozást a keleti pályaudvaron. Másnap hajnalban meg is jelent a találkán Wagner pincér három tár­sával és a futárokat egyenkint lefogták". Ezek még azt is tagadták, hogy ismerik egymást, de a leveleket megtalálták náluk és a szembesítéseken beismerték az összeesküvést. Flaschnernél egész kommunista név­sort találtak. Az említett főkolomposokat és mintegy 62 cinkosukat letartóztatták, csak Rákosit keresték még napokon át, míg a gyűj­tőfogházban Rosenthal néven föl nem találták. A letartóztatottak jelenleg az ügyészségen varrnak, az összeesküvésben részes kato­nai személyek pedig a Margit-körúti fogházban várják méltó bűnhődésüket. A politik­a hírei. Minisztertanács a kormányzó részvételével. Ma délután 5 órakor a kormányzói palotában Horthy Miklós kormányzó úr őfőméltósága előlülésével minisz­teri tanácskozás volt, amelyen a kabinet minden tagja részt vett. A minisztertanács este fél 9 órakor ért véget. A kabinet tagjai a kormányzónál tartott tanácsko­zás után ma este 9 órakor a miniszterelnöki palotá­ban Sviányi-Semadam Sándor miniszterelnök elnöklé­sével rendes minisztertanácsra ültek össze. A minisz­tertanács kizárólag folyó ügyeket tárgyalt és éjfél u után fél 2 órakor ért véget. Bailer István nagy agitációs körútja a Tiszán­túlon. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának nagyobb képviselőcsoportja indul szombaton tiszántúli körútra Haller István kultuszminiszterrel az élén. Somogyi Ist­ván, Kontra Aladár, Rassay Károly­ és Szűcs Dezső képviselőkön kívül dr. Jalsovszky Jenő miniszteri osz­tálytanácsos, Fritsche Ernő miniszteri összekötő tiszt, Biloveczky tanár és dr. Bieber József vesznek részt a pártközpont részéről. Az agitációs körút első állomása vasárnap délelőtt Földeák lesz, ahol az állomáson lesz a gyűlés, míg Apát­falván az ott elesett 40 ellenforradalmár sírját fogják megkoszorúzni. Csanádpalotán ugyanaznap délelőtt, Battonyán pedig délután lesznek népgyűlések. Mező­hegyesen az állomáson lesz ünnepélyes fogadtatás. Hét­főn délelőtt, Hajdúszoboszlón, délután Nyírbátoron fejtik ki a miniszter és a képviselők a párt programmját. Kedden Nagykállón, délután Nyíregyházán tart a párt gyűléseket. Az agitációs körút utolsó napját a szerda délelőtti hajdúböszörményi és a délutáni hajdu­­szoboráz­ai és kábai gyűlések fejezik be. A nemzetgyűlés bizottságaiból: A nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága ma délelőtt fél 10 órakor ülést tartott, amelyen a Dömötör Mi­hálynak belügyminiszterré történt kinevezése folytán megüresedett elnöki helyet Hencz Károllyal töltötte be. A bizottság az árdrágító visszaélésekről szóló tör­vényjavaslat előadójává Wagner Károlyt választotta meg. Következő ülését, amikor ezt a törvényjavasla­tot tárgyalás alá veszi, holnap, 28-án délután fél 6 órára tűzte ki. Ugyancsak ülést tartott ma a mezőgazdasági bizott­ság is és a mezőgazdasági kamarák ügyét tárgyalták. A keresztény párt és a sajtókérdés. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja Egyetem­ utca 6. szám alatti helyiségében kedden este 6 órakor pártérte­kezletet tart, melyen a képviselők és a párttagok is résztvesznek. Az értekezlet tárgya a sajtókérdés, előadó Linganer Albin nemzetgyűlési képviselő. Vasutas küldöttség a kormánynál. A keresztényszo­­cialista vasutasok országos gazdasági egyesületének 12 tagú küldöttsége Róbert Emil képviselő vezetésé­vel ma felkereste Korányi pénzügyminisztert, Emich kereskedelemügyi minisztert, Lipták Pál államtitkárt és Tasnádi-Szücs Már­ kormánybiztos-helyettest. A küldöttség szónoka utalással a vasutasság nyomasztó helyzetére, gyorssegélyt és naturáliákkal való fokozot­tabb ellátást kért. A miniszterek megígérték, hogy a méltányos kívánságot lehetőség szerint teljesítik , a naturallákkal való ellátásba cipők, ruhák és fehér­­neműek kiutalását is felveszik, még­pedig a család- tagok részére is. . Franciák veszedelme Szíriában. .Azerbak és törökök Bagdad felé vonulnak. Bécs, májusi 27. Szíriából riasztó hírek érkeznek. Fejszal­omir, Szíria és Palesztina királya, a francia csapatok kétségbeesett ellenállása dacára Bejrútig nyomult előre seregével. A város eleste, noha kikötője előtt francia hadihajók horgonyoznak, minden órában várható. A Moszkvai jelentés szerint orosz tüzér­séggel megerősített török és arab haderők Bagdad felé vonulnak. Az angol hadsereget Baszra és Bag­dad közt koncentrálták. Az előbbi város állítólag a török nacionalisták kezében van. Misssrkot köztársasági elnökké választották. A németek kivonultak az ülésből. . Prága, május 27. A nemzetgyűlés két kamarájának együttes ülésén Massarykot köztársasági elnökké választották. Ösz­­szesen 411 érvényes szavazólapot adtak le. A leadott szavazólapok közül 211-en Massaryk neve volt. A né­metek zajosan tüntettek, mikor az elnök nevét csehül olvasták és később tüntetőleg ki is vonultak az ülés­terem­ből. Japánok &keletek Szibériátlan, London, máj. 27. A japán nagykövetség nyilatkozata szerint Janin autonóm kelet-szibériai államot akar létesíteni, mely Transz-Bajkáliától a tengerpartig terjedne, magába foglalva az Anuui-tartományt is.._Ez az ütköző­állam Japán befolyása alatt állana^^--^ ^_t. or ÉgÉfei» lett a posta. A posta- távírda- és távbeszélő-díjtételek felemelése. A Magyar Távirtati Iroda jelenti: A kereskedelemügyi mi­niszter folyó évi június hó 1-i hatállyal a posta-, távirda- és távbeszélő díjszabást a következőképpen módosította: A) Postai díjszabás. Levelek : a belföldön, (Ausztriába, Né­metországba, a szerb-horvát-szlavon királyságba és az általa megszállott magyar területekre) 20 grammig egy korona, min­den további 20 grammért 20 fülért, egyéb külföldre 20 grammig 2 korona 50 fül., minden további 20 gramm 1 korona 50 fillér. Levelezőlapok : belföldre darabonkint 60 fillér, külföldre 1 korona. Ajánlási díj minden viszonylatban 2 korona 50 fillér. Postautalványok: Belföldre 100 koronánként 80 f. Értékle­velek : Egy ugyanoly súlyú és rendeltetésű ajánlott levél díján kívül a belföldön minden korona ezer után értékdij 1 K. A levél legkisebb üssidija azonban 1000 koronáig 8 K, 2000 koronáig 16 K, 3000 koronáig 24 K., ezenfelül 32 K. A nem­zetközi forgalomban az értékdij :300 frankonkint 1 korona 50 fillér. Csomagok : A belföldi forgalomban : a) kizárólag élelmi­szereket tartalmazó, vagy kizárólag ezek szállításához szük­séges üres tartályokból álló csomagokért 5 kg­-ig 5 K, 10 kg-ig 10 K­, 15 kg-ig 15 K, 20 kg-ig 20 K. b) minden más tar­­talmú csomagért 5 kg-ig 5 K, 10 kg-ig 16 K, 15 kg-ig 24 K, 20 kg-ig 32 K. Értékdíj : 1000 K-ként 1 K, az egyenkint rova­­tolandó (általában 600 K értéket meghaladó) csomagok után ajánlási díj küldeményenként 2 K 50 f. Utánvételes külde­mények és postai megbízások előmutatási díja 80 f. Posta­takarékpénztári csekk fizetési utalványok közvetítési díja 50 K-ig 20 f, ezen összegen felül 1000 K-ként 1 K. Expressdij : Levélpostai küldeményekért, értéklevelekért és postautal­ványokért a belterületen 3 K, csomagokért 10 K. A nemzet­közi forgalomban 15 K. B) Távirdai dijszobil. A táviratok szódíja a belföldön 40 fillér, hirlaptáviratok szódija 20 f, táviratonként a legkisebb dj 4, K, a helyi és szomszédos forgalomban a díj ugyanúgy.

Next