Nemzeti Ujság, 1920. május (2. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-30 / 129. szám
Álaltháztartásunk helyreállítása írta: Dr. Frisch Ferenc. Kétséget nem szenved, hogy államháztartásunk egyensúlybeli megbomlásának legfőbb oka pénzünk elértéktelenedése. A rendezés terén tehát elsősorban a pénzviszonyokat kell helyreállítani. De emellett a pénzügyi kormányzatnak gondoskodnia kell olyan jövedelmi forrásokról, amelyek biztosak, szociális szempontból pedig minden kritikát kiállnak.E Erenkívüli pénzügyi ziláltságot csak rendkívüli eszközökkel lehet helyrehozni. Különben is rá kell jönnünk arra, hogy egyedül az adózásra felépített pénzügyi politika elégtelen a helyzet konszolidálására. Az államnak elsősorban azokat a feladatokat, amelyek rendes körülmények között a községi háztartások körébe tartoznak, azokra vissza kell hárítani. Iskolaügy, szegényügy, árvaügy rendezése, egyéb kulturális feladatok megoldása nem lehetnek többé kizárólag az állami költségvetés terhei. A községeknek maguknak kell gondoskodniuk jövedelmekről, amelyekkel megoldhatják a rájuk háruló feladatokat. Községi takarékpénztárak, mezőgazdasági községi iparüzemek állanak első helyen és itt a külföldön jól bevált utakat látunk. Ezeken a területeken lényegesebb tőkebefektetés nélkül minimális kockázat mellett biztosíthatják maguknak a községek, távolabb a megyék is a gazdasági tevékenység áldásait. . Az államnak terhei egy részétől megszabadulva, a megmaradó feladatok megoldására új helyes utat kell találnia. Nem lehet elzárkózni az elől, hogy az állam elsősorban igénybe vegye azokat az erőket, amelyek a termelési eszközök kategóriájában a munkanélküli jövedelmet adják. Nem lehet a földkataszter felállításának technikai keresztülvitelét várni, hanem a földhozamnak a pénz értéke szerint való változását akként kell az adózási rendszerben keresztülvinni, hogy a termés bizonyos hányada a mindenkor kifejezet forgalmi árnak összegével legyen beszolgáltatandó. A járadékszerű jövedelem bizonyos hányadát az állam kénytelen igénybe venni, mégpedig progresszíve. A törpe és kisgazdaságban a tulajdonos és családja részéről a birtokra fordított aránytalan munka rendes értékelése mellett ez a járadék jövedelem úgyszólván teljesen eltűnik, itt tehát nagyon enyhének kell lenni e beszolgáltatás kulcsának, viszont a nagybirtokon, ha intenzív gazdálkodás folyik, a járadékjövedelem meglehetős nagy, azért itt erősebbnek kell lenni az adózásnak is területegységenként. Figyelembe vehető ezáltal, hogy az adózásnak nem a területhez kell igazodnia, hanem ahhoz, hogy mit termeltek. Fontos szempontunkból az a gabonarendelet is, amely ellen most csatasorba készülünk állni. Az államnak azután elsősorban ott kell keresni a bevételi forrásokat, ahol azokat a termelők nem tehetik illuzórikusokká. Saját magának is a termelők sorába kell lépnie. A magángazdálkodás hívei mindig előítélettel voltak az állami üzemekkel szemben, de hát a helyzet más és más felfogásnak kell az állam vállalkozói tevékenységével szemben is meggyökeresednie. Nem gondolunk hatalmas állami vállalatok újonnan való létesítésére, amelyekhez nem állanak kellő tőke rendelkezésre, hanem ott vannak meglévő egyedáruságaink fejlesztése, ott vannak az energiakészletek és források állami úton való hasznosítása. Az ipari, kereskedelmi és egyéb a tőkeszervezettségen alapuló vállalatoknál a részesedés alapjára kell helyezkednünk. Ki lehet ezt az elvet építeni az egyszeri vagyonadóval is, de most is napról-napra adódnak alkalmak, amelyeket a megváltozott viszonynál fogva az államhatalomnak meg kell ragadni. Majd mindennap olvasunk tőkeemelésekről, amely alkalommal régi részvényesek ajándékhoz jutnak, vagy a részvényeket parin felül az értékpapírpiacon eladva, a tartalékok növekednek hatalmasra. A pénzügyi kormányzat eddig szinte közömbösen nézi ezeket a tranzakciókat, ahelyett, hogy odaállna és az állami részesedés elvét keresztül vinné. Minden tőkeemelésnél az árfolyamnyereség jelentékeny részét követelje magának részvények alakjában, ezzel a politikai hatalomhoz jutott kurzus, amely most az állam házai-.met. reprezentálja, és a közhangulatban gyökeredzik, bevonulna mint részes a keresztény nemzeti iránytól eddig meglehetősen távol állott kapitalizmus érdekköreibe. A kurzus gazdasági hatalmának megalapozása itt kezdődhetnék, amellett, hogy a vállalati nyereség is biztosítva volna az állam részére. Ott van a külföldi tőke bevonulása gazdasági területeinkre. Az államhatalom jól felfogott érdeke, itt nem merülhet ki abban, hogy a külföldi valutát a lehetőségekhez képest biztosítja magának. Ennek az eljárásnak értéke felett már szinte napirendre lehet térni, a helyes eljárás az volna, hogy a valutáris nyereségeket szintén magának biztosítsa részvények alakjában. Természetesen a gyakorlati életben újabb és újabb utak fognak kínálkozni, melyeken az állam mint részes fél a vállalkozói hasznot biztosíthatja magának. Az ily módon elért bevétel mindig stabil és a szociális szempont is mindenképpen meg van védve az eddigi utakkal szemben, ahol a tömegek életnívóját tekintve, rendesen a legvégzetesebb helyzet állott elő. ^,L % * * F^5ffr?m^ 1920. mdjm 30, * 71. ewf.j$9» seiftmTi NEMZETIUJSÁG Oflinflllllll1lllllll1lllllllllll!llllllllllll|||||||||initlIllllltlllllllllllllllllllllllllilllllltlllllllllIIII!lll!!III!lll||!l!||!li|||||tl!llt!l!llllilllllllll!IIIHIIIIIIIIIIIIIillll! lllllll1lllll!IIIIIIIIIilII!!llllIIIIIIilIIII!IIMIIIIH1lllll!l!lllllll!IIIIIIIIIIIIIIIIIillII!llllllltll!IIIII!IIIHI!IIIIIT Szerkesztőség: Budapest, VIII., Szentkirályi utca 28. s*. ITE'DE'07Tt'WY DIU ITIII AI VADIT AD Előfizetési ár: Egész évre 280 kor., félévre 140 kor. Telefon: József 65 és József 66. állított 1 LR I rULl 1 IftAl RArlLAr negyedévre 70 kor., egy hónapra 25 kor. Egyes szám Kiadóhivatal, IV., Gerlóczy utca 11. sz. Telefons 150—82. Felelős szerkesztő: Túri Béla. 4 korona. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint DIUU!llltlllllllll|||if|||||||||||||[||||||||||||ni||||||||||||||||||l|||||||||||||||||i||ini|[||||||||||||||||||||||||||||M||!|||||||||||||||||||!|||ini!||ll||||||ll||||inillillMlllllllllllM!lliminillMIIIII!IIIIIUIII!linilllllllllllllllil[llllll!llllll!ll>illlllll|llllllllllllllillillllMlllllllUill VWVVVVVVVVVVVVVWVVVVVVVvVVWVVVV' Feloszlatták az összes szabadkőműves páholyokat Lefoglalták a Helyiségeiket, vagyonukat. — Mit találtak a budai páholyban? — A fekete kamra titkai. — A fővárosnak csaknem egész tisztikara szabadkőműves . Ma reggel megtörtént a régóta követelt fontos és döntő lépés Magyarország eddig hatóságilag engedélyezett legveszedelmesebb és nemzetgyilkoló titkos társasága, a szabadkőművesség ellen. A belügyminiszter rendeletéből az ország összes szabad-/ kőműves páholyait a kirendelt kormánybiztosok lefoglalták. Ez a rendelet véglegesen feloszlatta a Magyarország területén levő összes szabadkőműves páholyokat, egyesületeket és intézményeket és a rendelet végrehajtásával a vármegyék, városok, egyes törvényhatóságok kormánybiztosait bízza meg mint miniszteri biztosokat. A rendelet hangsúlyozza, hogy 7." a szabadkőműves páholyok az országban már a háború előtt társadalomfelforgató törekvéseket hirdettek, legfőbb tényezői voltak a háború felidézésének, a háború végén pedig és a fegyverletétel után a defaltizmus és általában a destrukció előidézésében tevékeny részük volt. Az ő művük a Károlyi-forradalom és annak folyományaképpen a bolsevizmus lángrakeltése. .A páholyok mindennemű vagyona hatósági zár alá kerül és azt a kormány emberbaráti és közművelődési célokra, mindenekelőtt pedig keresztény és nemzeti irányú akciók támogatására fordítja. Budapesten e szigorúan bizalmas rendelet végrehajtására dr. Sipőcz Jenő fővárosi kormánybiztost küldötte ki a belügyminiszter. A kormánybiztos annak idején maga is az elsők közt volt, aki élesen kárhoztatta a szabadkőművesek veszedelmes törekvéseit és aki most a legnagyobb körültekintéssel és gyorsasággal intézkedett is. A Podmaniczky utcai Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy palotáját a MOVE már egy-két hét előtt lefoglalta és birtokba vette. Ott tehát új intézkedésre már nem volt szükség. Ma már csak a budai «Gallilei» és a «Hajnal» elnevezésű páholyok kerültek sorra, amelyek lefoglalásával Lobmayer Győző főjegyző, miniszteri biztos vezetésével Faller Jenő tanácsjegyzőt, Kornay István számtanácsost és a rendőrség részéről Vasskó Gyula rendőrkapitányt rendelték ki, a megfelelő karhatalommal. A budai páholy a Margit-körút 44. számú bérház hátsó részében egy melléképületből áll, amelynek fényesen berendezett termei emeleti, földszinti és pincehelyiségekben helyezkedtek el. Az első emeleten van a gazdagon felszerelt könyvtár, mintegy 6000 kötet könyvvel, csupa felforgató, szemita, keresztény-ellenes, anarchista, szocialista mű. A könyvtár legnagyobb része azonban már hiányzik az irattár jelentős részével együtt. A földszinten van az étkező terem, a szuterénben pedig a szabadkőműves gyűlések «vakolások» számára használt díszterem. A teremben két hatalmas márványoszlop elnöki emelvénnyel, fölötte villamos transzparens, lámpákból kirakott, egymásra fordított kettős háromszöggel, ez a középkori boszorkányláb és zsidó pajzs, az úgynevezett «Mogendoved». A gyűlésterem két-háromszáz ember befogadására alkalmas. Mellette ugyancsak pincében van az úgynevezett fekete kamra, 8 külön fülkével, ezekben fekete koporsót, emberi csontvázakat és több koponyát találtak — a felvilágosodottnak kikiáltott szabadkőművesség titokzatosan naiv és igazán középkorian rémregényszerű szertartásaihoz való eszközöket. Az irattárból a leltározásra való anyag óriási mennyisége miatt ezúttal csak a legfontosabb iratokat foglalták le egyelőre. Ezek közt volt természetes Aflwyfejstem lépett, tagok teljes és hiteles névsora. Kiderült belőle, hogy a fővárosi tisztviselői kar legnagyobb része tagja volt a szabadkőműves páholyoknak, így Bárczy István volt főpolgármester a nagypáholy nagytanácsának volt a tagja. A Hajnal páholynak főmestere, Rukovszky Viktor tanácsnok, helyettese pedig Lieber Endre főjegyző, aki most is a menekült tisztviselők kormánybiztosa. Ezt a vizsgálóbizottság tagjai annál nagyobb meglepetéssel állapították meg, mert a főváros elnöki osztályának vezetésével az elhelyezett dr. Kemény Géza tanácsnok helyett a kormánybiztos, akit úgy látszik nem jól, vagy célzatosan informáltak, Bukovszky Viktor tanácsnokot bízta meg. A főváros tisztviselői közül egyébként még a szabadkőművesek névsorában szerepel Déry Ferenc alpolgármester, Harrer Ferenc volt alpolgármester, Várossy, Wildner, Bérczes tanácsnokok, Gárdonyi Albert főlevéltáros, Rózsa Károly gázgyári aligazgató, Édes Endre főjegyző, Bertl Tivadar tanácsjegyző és még igen sokan. A lefoglalási eljárás délután 3 óráig tartott. Búcsúzóul a bizottság felfedezett az egyik teremben egy hatalmas kereszténygyalázó képet, ezzel a címmel:• A Messiáse. Az ismeretlen festő ezen a képen a római pápát hatalmas, de inogó trónuson ábrázolja, fejéről lebillenőben van a hármas tiara, körül pedig mindenfelé nyomorgó, zúgolódó és lázongó tömeg, amelyet maga Krisztus, hatalmas palástba burkolva, lázadásra izgat a pápa ellen. A békét a honvédelmi miniszter? írja alá. Gróf apponyi filbert levele. Budapest, május 29. A minisztertanács ma újból megfontolás tárgyává tette, hogy a kormány nevében ki írja alá a békeszerződést. Tegnap és ma reggel gróf Bethlen István és több más erdélyi notabilitás hosszabb megbeszélést folytatott gróf Teleki Pál külügyminiszterrel, melynek eredményeként a minisztertanács bádokiSoós Károly honvédelmi minisztert bízta meg a békeszerződés aláírásával. A ceremónia június 4-én délután lesz a versaillesi Grand Trianon épületben. Gróf Apponti Albert az Új Nemzedékhez intézett levelében kifejti,hogy halogatni nem lehetett a döntést, mert pozitív, tudomása szerint a hatalmak akitérő vagy halogató választ, nemlegesnek vették ,volna s ez a nyílt megtagadás összes következményéi idézte volna föl. A szerződés aláírását egyedül az ellenállhatatlan kényszerhelyzet igazolja. Folsenhatkilí bihari falvak. Averuíakin román miniszterelnök Szatmár-Németi-JbWn. — A cseh katonai diktatúra megszűnik. Bécsi tudósítónk telefonálja, hogy kassai jelenleg szerint a csehek és románok Szatmár-Németiben tárgyalásokat folytattak és ezek eredményeképpen a szatmár-cémeti-i román bizottság elrendelte a Tiszaújlai és Nagyszőllős közötti terület kiürítését. Ruszka- Krajna többi megfelelő részének kiürítése a vasutak kérdésének tisztázása után fog bekövetkezni. Máramaros vidékén szintén működik egy cseh-román bizottság, amely május 26-án kezdte meg működését. Avereszku május 30-ára jelezte érkezését Szatmár-Németibe. Bihar megyében a román csapatok a békeszerződés rendelkezése ellenére megszállva tartották Pocsaj, Körösopáti, Bedő és Kokad községeket. A budapesti ellense-missziók külön bizottságot küldtek a helyszínére, mely a román véleménnyel szemben egyhangúlag úgy döntött, hogy ezek a falvak feltétlenül a magyar imperium alá tartoznak. A bizottság felhívására a románok elvonultak és a négy falut átadták a magyar hatóságoknak. Ingván zárhat jelenti, hogy pár nap előtt odaérkezett Pa Hter miniszterelnökségi tanácsos, aki kijelentette, hogy a cseh kormány pár napon belül meg-szünteti Felsőmagyarországon és a kárpáti Ruténföldön elrendelt katonai diktatúrát.