Nemzeti Ujság, 1920. május (2. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-26 / 125. szám
/ / r .. Iuter dafioäc. május 26., * II. évf. 126. szám. ^ NEMZETI ÚJSÁG Szerkesztőség , Budapest, VIII., Szentkirályi-utca 28. sz. Telefon: József 65 és József 66. Kiadóhivatal, IV., Gerlóczy-utca 11. sz. Telefon: 150—82. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Tűzi Béla. Előfizetési ár: Egész évre 280 kor, faévre 140 kor. , negyedévre 70 kor, egy hónapra 25 kor. Egyes szám 1 korona. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. A sörtánc Árpád, Budapest, május 25. Tranán jövő utasok beszélik, hogy az ezredéves emlékmű a dévényi tetőn csorbitatlan épségében köszönti a vándort, aki Magyarországnak tart. Pozsonyban, a Bratiszlavának keresztelt ősi városban magyar vendégek várják a dunai hajót, amelynek legénysége magyar szóval fogadja a koronázó város meggyötört lelkű német vagy magyar polgárát. Szimbolikus igazsága ez a magyar jövőnek, amelynek ragyogó fénye vidáman és bátran integet felénk pillanatnyi nyomorúságunk és soha eleven és komoly realitássá nem valósulható felnégyeltetésünk éjjötétjében. A dévényi emlékmű és a Pozsony történelmi kövei közt bujdosó magyar Géniusz azt jelenti nekünk, hogy hiába minden aláírás, hiába minden versaillesi «békeokmány», — a magyar határ ezután is Dévénynél kezdődik s az összetákolt békemű hulláján sohasem lesz rajta a magyar nemzet jóváhagyó és lemondást hirdető kézjegye. A magyarság virrasztó szeme Dévényre figyel s nem Versaillesre s léte és történelmi rendeltetésének határait nem a Clemenceau-vonal szabja meg, hanem a honfoglalásnak és az államalapításnak az az ezeréves gesztusa, amely Dévénytől Predeálig s Vereckétől a tengerpartig rajzolta ki a múltat és a jövendőt. Ha nemcsak érzéseink szövedékéből fonjuk a június 4-iki határidőhöz fűződő gondolatainkat, ide a józanság és a realitás orsójáról pörgetjük : be kell látnunk, hogy az aláírás ténye nem "olyan egyszerű, súlytalan esemény, ahogy vérmes nagyralátóink és kávéházi diplomatáink képzelik és magyarázzák. Az aláírás — ha brutális kikényszerítés árán is — bizonyos előnyt szerez martalóc és parazita szomszédainknak. Annyit mindenesetre, hogy a megszállás hatalmi állapotából jogállapotot teremt, bármilyen siralmas morális alapon állót is. Viszont pillanatnyilag — úgy érezzük magunk is — leverő hatással lesz boldogtalan véreinkre s a hozzánk ragaszkodó nemzetiségi testvérekre. De hát az aláírás megtagadásával kockáztassuk-e utolsó erőtartalékunkat, jobb és szebb jövőnk egyetlen fundamentális ígéretét: a maradék Magyarországot? Azok, akik lázas fővel az aláírás ellen izgatnak, mernék-e vállalni a felelősséget a megtagadás következményeiért, legelsősorban a három oldalról fenyegető koncentrikus-támadásért?"Ha kalandot jelent a megtagadás — pedig ma azt jelenti — nem volna-e oktalanság és köriy-' nyelműség kockára dobni mindent csak azért, hogy három vagy hat hónappal eléje vágjunk az események fejlődésének? A magyar nyilvánosság minden tagjának kötelessége : szemét a dévényi Árpád-emlékre emelve virrasztani, őrködni az oláh, cseh és szerb zsarnokság alatt zsibbadó magyar életek felett s hirdetni és világgá harsogni jajkiáltásaikat a szabadulás boldog teljesüléséig. hatna a tényen, hogy a többségben levő amerikai republikánus párt hallani sem akar akár a versaillesi békéről, akár a nemzetek ligájáról. Knox szenátor a múlt héten hevesen támadta a szenátusban Wilsont, azzal vádolva, hogy elnöki teljhatalmát arra akarja felhasználni, hogy rákényszerítse a szenátust meggyőződéseinek feladására. Knox szenátor pedig az Unió jövő elnöke és Johnston szenátorral, kit az Unió jövő alelnökének emlegetnek, azt tűzte ki programmjára: elutasítani a versaillesi békét és a nemzetek ligáját, ellenben külön békét kötni a központi hatalmakkal és egyidejűleg megindítani egy nagy mozgalmat a nemzetközi törvények megteremtésére és egy nemzetközi ítélőbíróság felállítására. De még egyéb akadály is tornyosul egy életképes liga elé. Úgy beszélik, hogy a felsőbb tanács francia tagjai minden áron azon törekesznek, hogy a felsőbb tanács, mint nemzetközi kormányzó orgánum, továbbra is fennálljon a nemzetek ligája mellett. A Westminster Gazette már félreveri a harangokat, azt írva : ha a fel sőbb tanács a nemzetek ligája helyét akarja elfoglalni, úgy egyenesen gyermekgyilkosságot követ el. Ehhez a szorongatott, ereje megfosztott nemzetek ligájához akarnak utasítani bennünket, jogtalanul megcsonkított országot azzal a biztatással, hogy majd az megorvosolja a mi sebeinket ! Biztatgatnak : ha jók leszünk és odaadjuk az utolsó ingünket, az utolsó darab kenyerünket oláhnak, csehnek és szerbnek — akkor . Magyarország ismét boldog lesz, mert ha netalán valami sérelme lenne, majd utána néz a nemzetek ligája! Azonban tudni kellene: nem-e lesz a nemzetek ligája morálisan úgy megcsonkítva, mint ahogy minket most — egyelőre — megcsonkítanak területileg. Mondom egyelőre. Mert ha csakugyan olyan lesz a nemzetek ligája, mint amilyennek lennie kellene, vagyis egy igazságos ítélőbíró, akkor az idegen banditák nem sokáig terpeszkedhetnek áldott hazai földünkön. Ha pedig a nemzetek ligája csak egy megfélemlített néma gyermek, akkor még van ahhoz elég erős magyar kár, hogy kellő időben igazságot szolgáltasson önmagának. Jávor. A nemzetek ligájának jövője Lausanne, máj. 17. A svájci nép tegnap döntötte el 413.000 szavazattal 320.000 szavazat, ellenében, hogy Svájc is be fog lépni a nemzetek ligájába. Ma Lausanne e nagy esemény örömére fel van lobogózva ; az iskolákban nincs előadás ; a tanulók — apró és felnőtt polgárok — dalokat énekelve, lengő zászlókkal haladnak végig az utcákon. Az egész Svájc ünnepel, örül, — hogy miért, azt nem kérdi, hanem megelégszik azzal, hogy egy új ok van, ami alkalmat nyújt lelkesedésre, mulatásra ... A fentebb említett számokból azonban világosan kitűnik, hogy a lakosság egy nagyon jelentős része ellenezte Svájc belépését a nemzetek szövetségébe, így a szocialista Zürich, a német svájci városok egy része, úgymint Basel, Solothurn, Schaffhausen, St. Gallen, Aargau, valamint a régi patriarkális városok : Úri, Schwyz stb. Miért ez ellenkezés? Mert Svájc a megcsonkított nemzetek ligájától nem remél sokat , még kételkedik, lesz-e ez a liga elég erős ahhoz, hogy ne csak az entente-népek érdekeit szolgálja, hanem magába foglalva egész Európa, sőt az egész világ népeit, mindenkinek igazságot szolgáltasson? Tény az, hogy a kilátások jelenleg nem nagyon biztatóak a liga jövő - életképességére. A valószínűség mind jobban csökken arra nézve, hogy az eszme tulajdonképpeni megteremtője, Wilson, kierőszakolhassa Amerika támogatását. Wilson állítólag ismét nagy beteg és orvosai újabb visszaeséstől rettegnek, de ha még egészségi állapota tökéletes lenne is, az sem változtat v> V v VV V V V V V V V V S/ \S V V V/ V7X7 V Apponyi és Teleki a békeszerződésről. Holnap a nemzetgyűlésben is nyilatkoznak. — Entente-bizottságok * Magyarországon. • Ámbár a kormány felfogása a békeszerződésre változóan félre nem magyarázhatólag megnyilvánul a legfőbb tanácshoz intézett jegyzékben, a közvélemény és a politikai körök mégis feszült várakozással tekintenek a kormány részéről a nemzetgyűlés színe előtt teendő nyilatkozatok elé. Sokan azt hiszik, hogy amit a jegyzék elhallgatom vagy csak célzással érintett, azt most alkalmuk lesz leplezetlenül meghallaniuk. Nem gondolnék, hogy akár gróf Teleki Pál mint külügyminiszter, akár gróf Apponyi Albert, akit békedelegálási mandátumának letevése ellenére is a magyar nemzet politikai vezérének tekint az ország és a külföld - kiléphessenek abból a tartózkodásból, melyet számukra nem annyira a köteles diszkréció, mint inkább az ország üdve ig elő. Akiket csupán érzéseik befolyásolnak, egy másodpercre se feledkezzenek meg arról, hogy Apponyinnál és Telekinél, jobb, hivebb és önérzetesebb magyarok ők sem lehetnek, csak a legfölebb vérmesebbek és az európai viszonyok megítélésében kevésbbé tapasztaltak. Egyébként mind a két államférfi megszólalt már a mai nap folyamán. Apponyi az Új Nemzedék munkatársának kijelentette, hogy a hatalmak felfogásában változás jelei mutatkoznak, s bölcsebb dolog volt ma az új áramlatba illeszkedni, mint az egész világgal szembehelyezkedve va banque-ot játszani és a javunkra fejlődő hangulatot ezzel ismét megrontani. Kijelentette továbbá, hogy a kormány helyesen határozott és felelőssége tudatában másképp nem is határozhatott. Gróf Teleki Pál a Wiener. Tel. Com. szerkesztője előtt rámutatott arra, hogy a békeszerződés aláírása tekintetében, mint a többi legyőzött állam, Magyarország is a keserű kényszernek engedett. Azok után a borzasztó károk után, amelyeket az ország a bolsevizmus és a román megszállás következtében szenvedett, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy egy esetleges megszállás újabb bajait zúdítsuk magunkra. Annál nagyobb baj volna ez, miután az ország most már szerencsésen a talpraállás és a gazdasági erők javulási stádiumába jutott és senki a felelősséget azért nem vállalná, hogy ezt a javulási folyamatot feltartóztassa, vagy megakassza. A békeszerződés aláírását a minisztertanács határozta el és ez időszerint nem terjeszthető a nemzetgyűlés elé, mert az nem kéviseli Magyarország egész területét.A békeszerződés a magyar államra különösen gazdasági és pénzügyi tekintetben olyan mérvű terheket ró, amelyeket az nem fog elviselhetni. Egyedüli reményünk a békeszerződés végrehajtása rendjén felülkerekedő jobb belátás. A ma délután tartott minisztertanács megállapodott abban, hogy holnap (szerdán) a nemzetgyűlésben Apponyi és Teleki a napirend előtt felszólalnak és tájékhattatni fogják a képviselőket a békeszerződés tekintetében. Vita ezek szerint nem tesz. Párisi jelentés szerint nyomban a béke aláírása után úgy a jóvátételt, mint a határkiigazító bizottságok megalakulnak és június folyamán Budapestre utaznak, hol azonnal megkezdik működésüket. Francia lapok a szerződésről. Versailles, május 25. (Szikratávirat.) A Homime Libre a magyar békeszerződés aláírásáról írva megjegyzi, hogy a magyar kormány csak tiltakozással írja alá a békeszerződést és az a remény él benne, hogy a békeszerződésnek drákói rendelkezéseit, különösen a területi megcsonkítást a népszövetség orvosolni fogja. , A Petite République «Magyarország bátran viseli a békeszerződés megpróbáltatásait» címmel Teleki külügyminiszter legutóbbi beszédéből közöl részleteket. Dr. Benárd Ágost körútja a Tiszántúl. Mindenütt ünnepléssel fogadták a népjóléti minisztert. — Gyűlések Biharban, Békés megyében és a Hajdúságon. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának valósággal diadalmas bevonulása volt a Tiszántúlra az a kettős körút, amelynek egyikét Haller István, a másikat dr. Benárd Ágoston miniszterek vezették. Haller Istvánnal egyidőben indultak el dr. Benárd népjóléti miniszter vezetésével Szabó József képviselő, Székely János államtitkár, dr. Székely György tanár, Slachta Margit nemzetgyűlési képviselő, Lukács János képviselőjelölt, Kaposy Miklós, a miniszter titkára és még sokan, akik a körúton lelkes felszólalásokkal és fáradhatatlan agitációval vettek részt. Pünkösdvasárnap reggelén Tetétlenen beszélt a miniszter Jámbory Kálmán érdekében. A 72 százalékban földnélküli nép nagy érdeklődéssel hallgatta a földreformot illető kijelentéseket, hogy amortizációs alapon, részletfizetésre is földhöz juthat. Délben Földesen özv. Szöllössyné vendége volt a miniszter s a délutáni népgyűlésen olyan sikert aratott, hogy a kisgazdapárt egy szónoka nem is tudott szóhoz jutni. Nagybajomban fehérruhás nők virággal fogadták a minisztert és Veress Jenő képviselőjelöltet. A népgyűlésen fényes tanúságot tett dr. Benárd arról, hogy pártunk nemcsak a ,,pápisták“ pártja, itt is egy emberként áll a református paptanár képviselőjelölt mögé, innen Bárándig minden községben fehérruhás leányok sorfala közvirágzáporban állt meg az autó. Az esti népgyűlésen Benárd Ágoston, Veress Jenő és Szabó József beszéltek, — a budapesti munkásság üdvözletét vive a falu népének, — végül Lukács János nagyszalontai képviselőjelölt szólt a nők választójogáról. Püspökladányban fényes bankett volt a miniszter tiszteletére. Pünkösd hétfőjén Székely János népjóléti államtitkár bontotta ki a párt lobogóját Endrődön, részletesen kifejtette a párt programmját. Felszólaltak még Benárd miniszter, Szabó József és Budavári László is. Délután Mezöberényben, majd Békésen tartottak nagy népgyűléseket és jelölték dr. Székely György p ref. tanárt képviselőnek, aki azonnal nagysikerű pro-1grammbeszédet is tartott. Úgy Mezöberényben, mint Békésen, nagy és általános érdeklődés mellett fejtegette a miniszter, hogy minden romlásunk, jelen nyomorúságunk legfőbb oka, hogy fiai hűtlenek lettek hitükhöz, nemzeti érzésükhöz. Általános helyeslés mellett tiltakozott minden nemzetgyilkoló felekezeti és osztályharc ellen, a lét vagy a nemlét kérdésének idején a magyar testvériség megbontására. A béke aláírásával kapcsolatosan így szólt: „Könnyű lemondani az életről egyes embernek, de, ha nemcsak a saját életéről van szó, hanem egész családjának, nemzetének fenmaradása forog veszélyben, készen kell lennie nemcsak a hősi halálra, hanem még az ennél is súlyosabbra, a szenvedések és megalázásokkal teli, de a jobb jövő reményében dolgozni akaró életre is." A gyűlést Márk Ferenc református esperes rekesztette be. Békéscsabán dr. Bertóti István polgármester hatalmas küldöttséggel, magyar ruhájú leányok virággal fogadták a minisztert, ki igen nagy hatású beszéddel válaszolt a nagyszámban egybegyűltek, előtt, a párt igazságait fejtegetve. Lelkes tüntetésben volt része Slachta Margitnak is. A miniszter kedden délelőtt érkezett meg. Művel a munkásbiztosítás államosításáról szóló törvényjavaslat már a legközelebbi napokban,a nemzetgyűlés elé kerül.