Nemzeti Ujság, 1920. június (2. évfolyam, 130-154. szám)

1920-06-01 / 130. szám

N­yu­gati Magyar­lérfiféi tilta­kozása az elszakítás ellen. Három vármegye népe gyűlt össze vasárnap délelőtt a soproni Széchenyi-téren és szilaj elszántsággal, szen­vedélyesen tiltakozott az ezeréves hazától való elsza­­kítás és az Ausztriához való erőszakos odacsatolás ellen. Külön vonatok ontották Sopronba a nyugatma­gyarországi vármegyék népét és a vidék — kiváltkép­­pen a németajkú falvak lakossága — külön zenekar­ral, nemzeti szinti lobogók alatt vonult föl. Dávid La­jos, az iparos-szövetség elnöke, a postapalota erkélyé­ről nyitotta meg a népgyűlést, mire dr. Thurner Mi­hály, Sopron város kiváló polgármestere, tolmácsolta a nyugatmagyarországi németség tiltakozását az or­szág szétdarabolása ellen. „Nem hulla meg, ami fek­szik" — mondotta a többi közt. — Magyarország népe nem halt meg, nem is fog meghalni soha, lesz még feltámadás, lesz még egyszer ünnep a világon, a viszontlátás, az újraegyesülés ünnepe. A viharos lelkesedés lecsillapodása után Szentivé­­nyi Béla kegyesrendi tanár a mosonvármegyeiek, utána Wollenhoff­er Ferenc a vasmegyeiek, majd d­r. Pinezics István ügyvéd, az elszakításra ítélt horvátok nevében először magyarul, utána horvát nyelven be­szélt, olyan lelkesedést keltve, hogy a térség minden sarkából visszhangzott a horvátok ,s zám­­o­k kiállása. Ezután a tömeg a Himnuszt énekelve a Sopronban székelő entente-misszió elé vonult és lelkes tünteté­sével bizonyította a külföldiek előtt, hogy az ország egyetlen lakosa sem akar a magyar hazától elsza­kadni. A soproni népgyűléssel egyidőben tartotta közgyű­lését Budapesten a Nyugatmagyarországi Liga, amely szintén tiltakozott a békeszerződés aláírása ellen. Dr. Thirring Gusztáv elnöki megnyitójában hangoztatta, hogy Nyugatmagyarország lakossága most jobban ra­gaszkodik Magyarországhoz, mint valaha. Dr. Doma­­novszky Sándor pedig előterjesztette a határozati ja­vaslatot, amely Nyugatmagyarország lakossága nevé­ben megbélyegzi a tervezett rablóbékét és fogadást tesz, hogy abba soha bele nem nyugszik. A javasla­tot egyhangú lelkesedéssel fogadták el s a résztvevők a Himnuszt énekelve oszoltak széjjel. is érvényes védelmet a magántisztviselőknek.­ ­"Kamara rendszert és panaszbizottságokat követel in keresz­tény szocialista magántisztviselők országos kongresszusa. Vasárnap délelőtt tartotta első évi országos kon­gresszusát a Gólyavárban, több mint 3000 tag jelenlé­tében, a Keresztényszocialista Magántisztviselők Or­szágos Szövetsége, amelyen a vidéki kiküldötteken és a rokon szakmai szervezetek képviselőin kívül meg­jelent Lipták Pál kereskedelemügyi államtitkár és Frühwirth Mátyás nemzetgyűlési képviselő is. Az elnöki megnyitó során Ujváry Rezső tiltakozott 11 területrabló béke ellen, majd utána Dorosits Kál­mán titkár számolt be az első évi sokoldalú és ered­ményes működésről. Pár hónap alatt 7000 tag lépett a Szövetségbe. Horváth István újonnan megválasztott elnök a megalkotandó magántisztviselői törvény terve­zetét terjesztette elő, melyben a magántisztviselői ka­marák felállítását, fegyelmi, illetőleg panaszbizottságok szervezését, a létminimum biztosítását, a százalékos részesedési rendszert és a nyugdíj biztosítását köve­telik. A munkaidő egyhuzamban i. e. 8—773-ig tart­son, mig 5—10 vagy többévi szolgálat után 2—3—1 hét szabadságot élvezettnek a magánalkalmazottak. A felmondási idő segédhivatalnokoknál egy évnél ki­sebb, illetőleg 5 vagy 10 évi szolgálat után 6 hét, 6 hó és 6 hó legyen, ugyanez az egy évi szolgálat után vég­legesítendő tisztviselőknél 6, illetőleg 12 hó. Lipták államtitkár meleg beszédben ígérte meg, hogy a meg­alkotandó munkaügyi törvényeknél a magántisztvise­lők érdekeit is meg fogja védeni, míg Frühwirth Mátyás képviselő a magántisztviselői kamarák és a nyugdíjbiztosítás ügyének a nemzetgyűlésen való kép­viseletére vállalkozott. Mihálik Elemér a pénztári jelentést terjesztette elő. Bevétel 104.000 K, kiadás 36 ezer korona volt, a jövő évi költségvetés pedig 310 ezer K. A választások megejtése. Dorosits Kálmánnak az osztott munkaidő elleni, Kovács Gyulának a szak­lap, Horváth Györgynek az osztalék­rendszer ügyé­ben előterjesztett indítványa után a budapesti helyi csoport alakult még meg, melynek Bor István lett az elnöke. Budapest, május 31. , Szabó Dezső hitvitája. A reformáció és ellen- TrtMom­mek­­korának komor, tüzes levegőjéből lélek­­zett az a zsúfolt, áhitatos tömeg, mely hétfőn délután a régi országházának üléstermét zsúfolásig megtöltötte. Valamiképpen Pósaházi és Sámbár Mátyás uraimét, avagy az Igaz papságnak sikerének hitvitázói annak idején megküzködnének, azonképpen folyt nagytisz­­teletű Bilkei Pap István ref. theologiai tanár elnöklése alatt az izgalmas vita arról a tételről, hogy az Elsodort Falu keresztény műs, avagy antikrisztianus. Bogdán Gyula református prédikátor hívta ki e hitvitára Szálló Dezsőt és hosszas citátumokkal és szillogizmusokkal kimutatta, hogy az Elsodort Falu az Antikrisztus műve, magyargyalázó és a zsidóság apotheozisa, Szabó Dezső pedig azt érdemli, hogy műve megégettessék, ő maga a református ekklézsiából kirekesztessék, és mint istentelen, a törvény elé állíttassák. A védelmet Szabó Dezső maga vállalta, még kemé­nyebb citátumokkal és szillogizmusokkal demonstrál­ván, hogy műve az igaz kereszténység, az igaz ma­gyarság és egyetlen lehető, igaz élet. A vita késő estig eltartott, a közönség a legforróbb szenvedélyességgel tüntetett a kétféle vélemény mellett. Szabó Dezső­né­ NEMZETI ÚJLÁG Ke56, '1920. jamas ) gül is a közönség többségének rajongó tüntetése mel­l­lett hagyta ott a küzdőteret. Szerdán délután 5 órakor Szabó Dezső második és befejező hivitáját fogja állani ugyancsak a régi or­szágháza üléstermében , a tétel, melynek vitatására többen kihívták : A protestantizmusnak van-e ma lét­jogosultsága, és hogyan töltheti be ezt. testvérek a városházán. Kik a szabadkőműves tanácsnokok? A Nemzeti Újság vasárnapi cikke, mely a budai szabadkőműves páholy lefoglalását írta le és megem­lítette, hogy kik a fővárosi főtisztviselők közül az ex­ponáltabb szabadkőművesek, nagy feltűnést keltett a városházán. Sietünk megjegyezni, hogy a vasárnapi számunkban közölt névsor korántsem teljes, mert jóformán s­­zabadkőműves a főváros egész főtisztviselői kara. Néhány héttel ezelőtt akció indult meg a városhá­zán a nem szabadkőműves tanácsnokok tömörítésére. Az ivet, melynek aláírói fogadalmat tesznek, hogy nem szabad kőművesek, a tanácsnak eddig hat tagja írta alá, még pedig Buzáth János, Csupor József, Fock Ede, Kralki János, Rényi Dezső és Sallay Árpád ta­nácsnokok. Hasonló akció indult meg a főjegyzői és jegyzői kartán is, akik közül eddig csupán mintegy tizen jelent­­eztek, mint nem szabadkőművesek. Ezek az a­datok megdöbbentően mutatnak rá azokra a kötelékei­re, melyek a főváros csaknem valameny­­nyi főtisztvi­selőj­ét szét­szakí­thatatlanul fűzték és fűzik a páholypo­ltika rejtelmes erőihez. A zsidó bizottsági tagok a páh­olyok mélyén egyesültek titkos szövetség­ben a városháza főtisztviselőivel, a városházán min­denki szaba­dkőművessé lett, az is, aki nem akart, mert a köt­öny felkötéséhez volt fűzve az előmenetel a magasabb állásba. A páholyokban erjedt mindaz a destrukció, mely a főváros hivatalaiból, a fővárosi is­kolák katedráiról kiindulva, előkészítette Budapestet a két forra­dalomra, melyekben olyan jelentékeny részt vettek a főváros egyes tisztviselői és alkalma­zottai. A legnagy­obb erélyre és a legkíméletlenebb szigorra van szükség, hogy a városházát a szabadkőműves lán­coktól meg­szabadítsa a keresztény kurzus. A legna­gyobbrészt akaratukon kívül szabadkőműves kötelé­kekbe kerü­l tisztviselőkön túl magát a rendszert kell örökre kiír­ani, azt a lehetőséget, hogy a páholypoli­tika egyálta­lán szerepet játszhasson a fővárosi ügyek irányítását s­­mn. Vonatkoz­ással ugyancsak vasárnapi lapunkban megjelent közleményünkre, dr. Bérczes Jenő fő­városi tanácsnok és Rózsa Károly gázgyári igazgató levelet inté­ztik szerkesztőségünkhöz, melyben kijelen­tik, hogy nem szabadkőművesek és nem is voltak azok soha. Mennyibe kerül egy méter­­mássá búza! Budapest, május 31. Előre lát­ható volt, hogy az idei termés forgalmának szabályozása körül a politikusok között nem alakul ki egységes vélemény. A kisgazdapárt egy része állítólagos kalkulációk alapján olyan horribilis gabonaárakhoz jutott, am­egy, ha a rendelet megvalósulna, a közép­­osztály és a munkásosztály élelmezése körül a legkatasz­­trófálisabb helyzetet teremtené. Érdekesnek tartjuk Reischer Richard nemzetgyűlési képviselő kalkulációi alapján me­gállapítani, mennyibe kerül a gazdának egy métermázsi búza előállítása. Egy katasztrális hold földtőke háromszázalékos kamata 480 kor., állami, megyei, köz­ségi adó 42 kor, trágyázás 573.80 kor. Há­romszori szántás: tartós szántás 483 K, keverő szán­tás 322.80 K, vetőszántás 183 K. Vetés: vetőmag 317 K, vetés gépet 1­30 K, boronálás gép előtt 31.90 K, boro­­nálás gép után 18.30 K, tavaszi boronálás 22.88 K, gyomlálás 15 K. Aratás és cséplés 660 K, behordás, átlag 30 ke­reszt, távolság átlag 3 kilométer 87.30 K, tűzbiztosiá­s 42 K, jégbiztosítás 90 K, gabonának vasútraszá­lltása, átlag 10 km. 12 métermázsa 107.58 K, összesen 3146.48 K, levonva a Szalmaértéket 450 K, marad az a apul vett 6 métermázsa termésre 2696.48 K, tehát egy métermázsa búzának előállítási költsége 474.08 K. Mindebből világos, hogy milyen közel vannak a 3000 koro­nás búzaárt követelők az igazsághoz. TÁVIRATOK ( Arijai herceg a görög trónol»? 1 ----•" Párig, május 31. A Petit Parisien jelenti Londonból, hogy még meg­erősítésre v­áró hírek szerint Sándor görög király nem tér vissza ebbe Görögországba, hanem egy angol h­er­­ceg kerül­t görög trónra. " A német választások: V. Bécs, máj. 31. Vasárnap, június 6-án kezdődnek Németországban a képvisel­őválasztások. Az agitáció eddig nem ismert arányokba­n és formákban folyik; az egyes pártok riasztó hírekkel akarnak a választókra hatni, és min­denféle puccskísérletek híreit terjesztik, amelyek ellen a meggyamisított szélsőbaloldali szocialisták és a kon­zervatív p­ártok is egyformán tiltakoznak. A jelekből ítélve a szavazatok aránya lényegesen a jobboldalnak fog kedvez­ni, és legjobb kilátásai az u. n. német nép­pártnak (­ centrumnak) vannak, amelyet a nehézipar is támogat. A demokraták szavazóik egyharmad részé­nek elvesztésére számítanak és­­valószínű,­­hogy ennek neffvrpsrál nfmirttTWn&H- ksmíí»-. - — . A Nemzeti Hitelintézet megalakulása A keresztény tőke sikere. A keresztény és nemzeti gondolat ülte ma diada­lát, mikor Pest megye ősi székházában a Nemzeti Hitelintézet R.-T. alakuló közgyűlését a közönség nagy érdeklődése mellett megtartotta. Az alapítók intencióit a nagy magyar keresztény társadalom a legteljesebb megértéssel fogadta és a magyar pénzintézetek megalakulásánál eddig páratlanul áll azon igyekezet, melyet a társadalom minden rétegéből, mint a munkás méhraj a kaptár mézét, hordták össze apró tételekben azt a tőkét, amely egyik pillére lesz a magyar nemzeti élet teljességének. A több mint 14.000 részvényjegyző, legnagyobb­részt a falvakból került ki. Sziklaszilárd és meg­bízható alak ez, mely erkölcsi kötelességévé teszi az intézet mindenkori vezetőségének, hogy kitű­zött céljaitól el nem térve, minden irányban füg­getlenül oldja meg a reá véró nagy feladatokat. Az intézet megalakulásáról egyébként a következők­ben adunk tudósítást: Ma alakult meg a Nemzeti Hitelintézet R.­T. a keresztény társadalom minden rétegéből, különösen a vidéki közönség köréből meg­jelent részvényesek óriási részvétele mellett, kik Pest­megye székházának hatalmas közgyűlési termét a fül­­lődésig megtöltötték. Az alapítók nevében Zakar Ferenc vezérigazgató emelkedett szólásra és első szavait el­szakadt magyar véreinknek szentelte, megfogadtatván a lelke mélyéig meghatott közönséggel, hogy soha addig megnyugodni nem fogunk, míg drága mártír­jainkat újra keblünkre nem ölelhetjük. Majd a kitörő lel­kesedéstől meg-megszakított beszédben ismertette az alapítás történetét, céljait és kimutatta, hogy csakis a falura támaszkodva lehet az alapjait megtalálni egy keresztény és nemzeti irányt szolgáló hatalmas pénzintézetnek, melyhez minden előfeltételt biztosítva lát a megalapítandó intézetben. Ajánlatára Szájbély Gyula üdv. tanácsost választották a részvényesek elnökké, aki megnyitván a közgyűlést, megállapította annak határozatképességét. Az alapszabályoknak töb­bek hozzászólásával történt elfogadása után nagy lel­kesedéssel kimondotta a közgyűlés a részvénytársa­ságnak 46 millió korona alaptőkével való megalaku­lását, mely tőkére az alakulás napjáig máris mintegy 15 millió korona túljegyzés történt. Majd megválasztották az­gazgatóságot a következő tagokkal: Szájbély Gyula udv. tan., Miskolczy Ferenc nyug. főispán, Morvay János, a jegyzőegylet elnöke, Dobosi Gábor, a jegyzőárvaház elnöke, gróf Somssich Tihamér, a Magyar Királyság Pártjának elnöke, dr. Angyal Pál udv. tan. egyetemi tanár, Balogh János jegyző, Csete József földbirtokos, Folkusházy Lajos Budapest alpolgármestere, Fronius Károly Vilmos nagykereskedő, Fröhlich Albin kapitány, földbirtokos, Gellén József földbirtokos, Hanzély Márton nyug. árv. elnök, báró Jeszenszky Sándor földbirtokos, Kalotay Viktor ny. jegyző, dr. Koncz János, a jegyzőegylet főjegyzője, dr. Kovács István álamtitkár, Könyves Árpád nyug. jegyző, dr. Körmendy Ékes Lajos városi tanácsos, Libits Adolf udv. tan., József főherceg jószág­kormányzója, dr. Lippmann Frigyes kereskedelmi tanácsos, vezérigazgató, Eötvös Gyula főjegyző, Péchy István várm. főjegyző, Rónay Béla, a jegyzőegylet igazgatója, tb. főszolgabíró, Szájbély Iván százados, Szele Alajos gyógyszerész, Székely Lajos főjegyző, báró Szepessy-Sokoll József nyug. ezredes, dr. Vén Ferenc főszerkesztő, Veress Zsigmond­­vezérigazgató, dr. Weiss Konrád nemz. gy. képviselő,­ Zakar Ferenc alelnök­­vezérigazgató. A felügyelő-bizottság tagjaivá lettek: Brogli József jegyzőárvaházi igazgató, Csernyus Alán, Csilléry Ferenc jegyző, Csizmadia László főjegyző, Horváth Béla tb. főszolgabíró, Horváth Lajos nyug. ezredes, Janza Gyula főjegyző, Kovács Béla műszaki tanácsos, Krause Kornél gazdatiszt, Küttel Árpád jegyző, Seel­őssy János főjegyző, dr. Móricz Samu ügyvéd, dr. Morvay István államvasúti titkár, Papp János főjegyző, Petneházy László miniszteri tanácsos, Rück Lajos építész, Sas Ede író, Simonyi Dénes föld­birtokos, dr. Szabó Ambrus ügyvéd, Szekeres Zoltán nyug. pénzügyi tanácsos, Tóth József főjegyző, Vargha Károly főjegyző, Veres Barna gyógyszerész, Zadák József bizományos, Zakar Albert főellenőr. Végül tekintettel a vidéknek az intézeti érdekkörébe való mind teljesebb bekapcsolódására, aminek bizony­sága az, hogy a már eddig mintegy 25 vidéki központon felállított fiókon kívül számos új helyen folynak fiók­­felállítási munkálatok, valamint tekintettel arra, hogy a községi és körjegyző hazafias buzgalma folytán a ma­gyar gazdaközönség érdeklődése egyre nagyobb ará­nyokat ölt, elhatározta a közönség az alaptőkének 120 millió koronára való felemelését. Itt Szegedy Albert, a pest megyei jegyzőegylet tb. elnöke kért szót és kö­szönetet mond a jegyzői karnak az alapítási munkála­tok körüli odaadó közreműködéséről elhangzott elis­­merő szavakért, jóleső örömmel látja, hogy a jegyzői kar befolyása az intézet vezetésében a megfelelő mó­don biztosíttatott. Ez alkalomból közzéteszi a megalakult intézet, h­gy a részvények az eredeti alapítási tervezetben foglalt feltétlek mellett még csak folyó évi július 1-ig jegyez­hetők, e naptól kezdve az új feltételek mellett eszközöl­tetnek már a jegyzések, s az e nap után jegyzett rész­vények nem mint a régiek 1920 január 1-től, de csak 1920 július 1-től kezdve bírnak osztalékjogosultsággal. Részvények jegyezhetők Budapesten a Nemzeti Hitel­intézet R.-T. ideiglenes helyiségében (VIII­, Üllői­ út 2.) és vidéken minden községi irodában. Jegyzést, ha alá­írási iv nem volna kéznél, elfogad az intézet levélheti bejelentésre is. Az uj r.-t. szűkebb vezetősége Szájbély Gyula udv. tan., elnök, dr. Miskolczy Ferenc és Morvay János ig. elnökök, Doboss Gábor, gróf Somssich Tihamér alelnö­­kök, Zakar Ferenc alelnök-vezérigazgató és Rónay Béla ügyvezető -igazgatóból-40. • *

Next