Nemzeti Ujság, 1920. június (2. évfolyam, 130-154. szám)
1920-06-01 / 130. szám
Nyugati Magyarlérfiféi tiltakozása az elszakítás ellen. Három vármegye népe gyűlt össze vasárnap délelőtt a soproni Széchenyi-téren és szilaj elszántsággal, szenvedélyesen tiltakozott az ezeréves hazától való elszakítás és az Ausztriához való erőszakos odacsatolás ellen. Külön vonatok ontották Sopronba a nyugatmagyarországi vármegyék népét és a vidék — kiváltképpen a németajkú falvak lakossága — külön zenekarral, nemzeti szinti lobogók alatt vonult föl. Dávid Lajos, az iparos-szövetség elnöke, a postapalota erkélyéről nyitotta meg a népgyűlést, mire dr. Thurner Mihály, Sopron város kiváló polgármestere, tolmácsolta a nyugatmagyarországi németség tiltakozását az ország szétdarabolása ellen. „Nem hulla meg, ami fekszik" — mondotta a többi közt. — Magyarország népe nem halt meg, nem is fog meghalni soha, lesz még feltámadás, lesz még egyszer ünnep a világon, a viszontlátás, az újraegyesülés ünnepe. A viharos lelkesedés lecsillapodása után Szentivényi Béla kegyesrendi tanár a mosonvármegyeiek, utána Wollenhoffer Ferenc a vasmegyeiek, majd dr. Pinezics István ügyvéd, az elszakításra ítélt horvátok nevében először magyarul, utána horvát nyelven beszélt, olyan lelkesedést keltve, hogy a térség minden sarkából visszhangzott a horvátok ,s zámok kiállása. Ezután a tömeg a Himnuszt énekelve a Sopronban székelő entente-misszió elé vonult és lelkes tüntetésével bizonyította a külföldiek előtt, hogy az ország egyetlen lakosa sem akar a magyar hazától elszakadni. A soproni népgyűléssel egyidőben tartotta közgyűlését Budapesten a Nyugatmagyarországi Liga, amely szintén tiltakozott a békeszerződés aláírása ellen. Dr. Thirring Gusztáv elnöki megnyitójában hangoztatta, hogy Nyugatmagyarország lakossága most jobban ragaszkodik Magyarországhoz, mint valaha. Dr. Domanovszky Sándor pedig előterjesztette a határozati javaslatot, amely Nyugatmagyarország lakossága nevében megbélyegzi a tervezett rablóbékét és fogadást tesz, hogy abba soha bele nem nyugszik. A javaslatot egyhangú lelkesedéssel fogadták el s a résztvevők a Himnuszt énekelve oszoltak széjjel. is érvényes védelmet a magántisztviselőknek. "Kamara rendszert és panaszbizottságokat követel in keresztény szocialista magántisztviselők országos kongresszusa. Vasárnap délelőtt tartotta első évi országos kongresszusát a Gólyavárban, több mint 3000 tag jelenlétében, a Keresztényszocialista Magántisztviselők Országos Szövetsége, amelyen a vidéki kiküldötteken és a rokon szakmai szervezetek képviselőin kívül megjelent Lipták Pál kereskedelemügyi államtitkár és Frühwirth Mátyás nemzetgyűlési képviselő is. Az elnöki megnyitó során Ujváry Rezső tiltakozott 11 területrabló béke ellen, majd utána Dorosits Kálmán titkár számolt be az első évi sokoldalú és eredményes működésről. Pár hónap alatt 7000 tag lépett a Szövetségbe. Horváth István újonnan megválasztott elnök a megalkotandó magántisztviselői törvény tervezetét terjesztette elő, melyben a magántisztviselői kamarák felállítását, fegyelmi, illetőleg panaszbizottságok szervezését, a létminimum biztosítását, a százalékos részesedési rendszert és a nyugdíj biztosítását követelik. A munkaidő egyhuzamban i. e. 8—773-ig tartson, mig 5—10 vagy többévi szolgálat után 2—3—1 hét szabadságot élvezettnek a magánalkalmazottak. A felmondási idő segédhivatalnokoknál egy évnél kisebb, illetőleg 5 vagy 10 évi szolgálat után 6 hét, 6 hó és 6 hó legyen, ugyanez az egy évi szolgálat után véglegesítendő tisztviselőknél 6, illetőleg 12 hó. Lipták államtitkár meleg beszédben ígérte meg, hogy a megalkotandó munkaügyi törvényeknél a magántisztviselők érdekeit is meg fogja védeni, míg Frühwirth Mátyás képviselő a magántisztviselői kamarák és a nyugdíjbiztosítás ügyének a nemzetgyűlésen való képviseletére vállalkozott. Mihálik Elemér a pénztári jelentést terjesztette elő. Bevétel 104.000 K, kiadás 36 ezer korona volt, a jövő évi költségvetés pedig 310 ezer K. A választások megejtése. Dorosits Kálmánnak az osztott munkaidő elleni, Kovács Gyulának a szaklap, Horváth Györgynek az osztalékrendszer ügyében előterjesztett indítványa után a budapesti helyi csoport alakult még meg, melynek Bor István lett az elnöke. Budapest, május 31. , Szabó Dezső hitvitája. A reformáció és ellen- TrtMommekkorának komor, tüzes levegőjéből lélekzett az a zsúfolt, áhitatos tömeg, mely hétfőn délután a régi országházának üléstermét zsúfolásig megtöltötte. Valamiképpen Pósaházi és Sámbár Mátyás uraimét, avagy az Igaz papságnak sikerének hitvitázói annak idején megküzködnének, azonképpen folyt nagytiszteletű Bilkei Pap István ref. theologiai tanár elnöklése alatt az izgalmas vita arról a tételről, hogy az Elsodort Falu keresztény műs, avagy antikrisztianus. Bogdán Gyula református prédikátor hívta ki e hitvitára Szálló Dezsőt és hosszas citátumokkal és szillogizmusokkal kimutatta, hogy az Elsodort Falu az Antikrisztus műve, magyargyalázó és a zsidóság apotheozisa, Szabó Dezső pedig azt érdemli, hogy műve megégettessék, ő maga a református ekklézsiából kirekesztessék, és mint istentelen, a törvény elé állíttassák. A védelmet Szabó Dezső maga vállalta, még keményebb citátumokkal és szillogizmusokkal demonstrálván, hogy műve az igaz kereszténység, az igaz magyarság és egyetlen lehető, igaz élet. A vita késő estig eltartott, a közönség a legforróbb szenvedélyességgel tüntetett a kétféle vélemény mellett. Szabó Dezsőné NEMZETI ÚJLÁG Ke56, '1920. jamas ) gül is a közönség többségének rajongó tüntetése melllett hagyta ott a küzdőteret. Szerdán délután 5 órakor Szabó Dezső második és befejező hivitáját fogja állani ugyancsak a régi országháza üléstermében , a tétel, melynek vitatására többen kihívták : A protestantizmusnak van-e ma létjogosultsága, és hogyan töltheti be ezt. testvérek a városházán. Kik a szabadkőműves tanácsnokok? A Nemzeti Újság vasárnapi cikke, mely a budai szabadkőműves páholy lefoglalását írta le és megemlítette, hogy kik a fővárosi főtisztviselők közül az exponáltabb szabadkőművesek, nagy feltűnést keltett a városházán. Sietünk megjegyezni, hogy a vasárnapi számunkban közölt névsor korántsem teljes, mert jóformán szabadkőműves a főváros egész főtisztviselői kara. Néhány héttel ezelőtt akció indult meg a városházán a nem szabadkőműves tanácsnokok tömörítésére. Az ivet, melynek aláírói fogadalmat tesznek, hogy nem szabad kőművesek, a tanácsnak eddig hat tagja írta alá, még pedig Buzáth János, Csupor József, Fock Ede, Kralki János, Rényi Dezső és Sallay Árpád tanácsnokok. Hasonló akció indult meg a főjegyzői és jegyzői kartán is, akik közül eddig csupán mintegy tizen jelenteztek, mint nem szabadkőművesek. Ezek az adatok megdöbbentően mutatnak rá azokra a kötelékeire, melyek a főváros csaknem valamenynyi főtisztviselőjét szétszakíthatatlanul fűzték és fűzik a páholypoltika rejtelmes erőihez. A zsidó bizottsági tagok a páholyok mélyén egyesültek titkos szövetségben a városháza főtisztviselőivel, a városházán mindenki szabadkőművessé lett, az is, aki nem akart, mert a kötöny felkötéséhez volt fűzve az előmenetel a magasabb állásba. A páholyokban erjedt mindaz a destrukció, mely a főváros hivatalaiból, a fővárosi iskolák katedráiról kiindulva, előkészítette Budapestet a két forradalomra, melyekben olyan jelentékeny részt vettek a főváros egyes tisztviselői és alkalmazottai. A legnagyobb erélyre és a legkíméletlenebb szigorra van szükség, hogy a városházát a szabadkőműves láncoktól megszabadítsa a keresztény kurzus. A legnagyobbrészt akaratukon kívül szabadkőműves kötelékekbe kerül tisztviselőkön túl magát a rendszert kell örökre kiírani, azt a lehetőséget, hogy a páholypolitika egyáltalán szerepet játszhasson a fővárosi ügyek irányítását smn. Vonatkozással ugyancsak vasárnapi lapunkban megjelent közleményünkre, dr. Bérczes Jenő fővárosi tanácsnok és Rózsa Károly gázgyári igazgató levelet intéztik szerkesztőségünkhöz, melyben kijelentik, hogy nem szabadkőművesek és nem is voltak azok soha. Mennyibe kerül egy métermássá búza! Budapest, május 31. Előre látható volt, hogy az idei termés forgalmának szabályozása körül a politikusok között nem alakul ki egységes vélemény. A kisgazdapárt egy része állítólagos kalkulációk alapján olyan horribilis gabonaárakhoz jutott, amegy, ha a rendelet megvalósulna, a középosztály és a munkásosztály élelmezése körül a legkatasztrófálisabb helyzetet teremtené. Érdekesnek tartjuk Reischer Richard nemzetgyűlési képviselő kalkulációi alapján megállapítani, mennyibe kerül a gazdának egy métermázsi búza előállítása. Egy katasztrális hold földtőke háromszázalékos kamata 480 kor., állami, megyei, községi adó 42 kor, trágyázás 573.80 kor. Háromszori szántás: tartós szántás 483 K, keverő szántás 322.80 K, vetőszántás 183 K. Vetés: vetőmag 317 K, vetés gépet 130 K, boronálás gép előtt 31.90 K, boronálás gép után 18.30 K, tavaszi boronálás 22.88 K, gyomlálás 15 K. Aratás és cséplés 660 K, behordás, átlag 30 kereszt, távolság átlag 3 kilométer 87.30 K, tűzbiztosiás 42 K, jégbiztosítás 90 K, gabonának vasútraszálltása, átlag 10 km. 12 métermázsa 107.58 K, összesen 3146.48 K, levonva a Szalmaértéket 450 K, marad az a apul vett 6 métermázsa termésre 2696.48 K, tehát egy métermázsa búzának előállítási költsége 474.08 K. Mindebből világos, hogy milyen közel vannak a 3000 koronás búzaárt követelők az igazsághoz. TÁVIRATOK ( Arijai herceg a görög trónol»? 1 ----•" Párig, május 31. A Petit Parisien jelenti Londonból, hogy még megerősítésre váró hírek szerint Sándor görög király nem tér vissza ebbe Görögországba, hanem egy angol herceg került görög trónra. " A német választások: V. Bécs, máj. 31. Vasárnap, június 6-án kezdődnek Németországban a képviselőválasztások. Az agitáció eddig nem ismert arányokban és formákban folyik; az egyes pártok riasztó hírekkel akarnak a választókra hatni, és mindenféle puccskísérletek híreit terjesztik, amelyek ellen a meggyamisított szélsőbaloldali szocialisták és a konzervatív pártok is egyformán tiltakoznak. A jelekből ítélve a szavazatok aránya lényegesen a jobboldalnak fog kedvezni, és legjobb kilátásai az u. n. német néppártnak ( centrumnak) vannak, amelyet a nehézipar is támogat. A demokraták szavazóik egyharmad részének elvesztésére számítanak ésvalószínű,hogy ennek neffvrpsrál nfmirttTWn&H- ksmíí»-. - — . A Nemzeti Hitelintézet megalakulása A keresztény tőke sikere. A keresztény és nemzeti gondolat ülte ma diadalát, mikor Pest megye ősi székházában a Nemzeti Hitelintézet R.-T. alakuló közgyűlését a közönség nagy érdeklődése mellett megtartotta. Az alapítók intencióit a nagy magyar keresztény társadalom a legteljesebb megértéssel fogadta és a magyar pénzintézetek megalakulásánál eddig páratlanul áll azon igyekezet, melyet a társadalom minden rétegéből, mint a munkás méhraj a kaptár mézét, hordták össze apró tételekben azt a tőkét, amely egyik pillére lesz a magyar nemzeti élet teljességének. A több mint 14.000 részvényjegyző, legnagyobbrészt a falvakból került ki. Sziklaszilárd és megbízható alak ez, mely erkölcsi kötelességévé teszi az intézet mindenkori vezetőségének, hogy kitűzött céljaitól el nem térve, minden irányban függetlenül oldja meg a reá véró nagy feladatokat. Az intézet megalakulásáról egyébként a következőkben adunk tudósítást: Ma alakult meg a Nemzeti Hitelintézet R.T. a keresztény társadalom minden rétegéből, különösen a vidéki közönség köréből megjelent részvényesek óriási részvétele mellett, kik Pestmegye székházának hatalmas közgyűlési termét a füllődésig megtöltötték. Az alapítók nevében Zakar Ferenc vezérigazgató emelkedett szólásra és első szavait elszakadt magyar véreinknek szentelte, megfogadtatván a lelke mélyéig meghatott közönséggel, hogy soha addig megnyugodni nem fogunk, míg drága mártírjainkat újra keblünkre nem ölelhetjük. Majd a kitörő lelkesedéstől meg-megszakított beszédben ismertette az alapítás történetét, céljait és kimutatta, hogy csakis a falura támaszkodva lehet az alapjait megtalálni egy keresztény és nemzeti irányt szolgáló hatalmas pénzintézetnek, melyhez minden előfeltételt biztosítva lát a megalapítandó intézetben. Ajánlatára Szájbély Gyula üdv. tanácsost választották a részvényesek elnökké, aki megnyitván a közgyűlést, megállapította annak határozatképességét. Az alapszabályoknak többek hozzászólásával történt elfogadása után nagy lelkesedéssel kimondotta a közgyűlés a részvénytársaságnak 46 millió korona alaptőkével való megalakulását, mely tőkére az alakulás napjáig máris mintegy 15 millió korona túljegyzés történt. Majd megválasztották azgazgatóságot a következő tagokkal: Szájbély Gyula udv. tan., Miskolczy Ferenc nyug. főispán, Morvay János, a jegyzőegylet elnöke, Dobosi Gábor, a jegyzőárvaház elnöke, gróf Somssich Tihamér, a Magyar Királyság Pártjának elnöke, dr. Angyal Pál udv. tan. egyetemi tanár, Balogh János jegyző, Csete József földbirtokos, Folkusházy Lajos Budapest alpolgármestere, Fronius Károly Vilmos nagykereskedő, Fröhlich Albin kapitány, földbirtokos, Gellén József földbirtokos, Hanzély Márton nyug. árv. elnök, báró Jeszenszky Sándor földbirtokos, Kalotay Viktor ny. jegyző, dr. Koncz János, a jegyzőegylet főjegyzője, dr. Kovács István álamtitkár, Könyves Árpád nyug. jegyző, dr. Körmendy Ékes Lajos városi tanácsos, Libits Adolf udv. tan., József főherceg jószágkormányzója, dr. Lippmann Frigyes kereskedelmi tanácsos, vezérigazgató, Eötvös Gyula főjegyző, Péchy István várm. főjegyző, Rónay Béla, a jegyzőegylet igazgatója, tb. főszolgabíró, Szájbély Iván százados, Szele Alajos gyógyszerész, Székely Lajos főjegyző, báró Szepessy-Sokoll József nyug. ezredes, dr. Vén Ferenc főszerkesztő, Veress Zsigmondvezérigazgató, dr. Weiss Konrád nemz. gy. képviselő, Zakar Ferenc alelnökvezérigazgató. A felügyelő-bizottság tagjaivá lettek: Brogli József jegyzőárvaházi igazgató, Csernyus Alán, Csilléry Ferenc jegyző, Csizmadia László főjegyző, Horváth Béla tb. főszolgabíró, Horváth Lajos nyug. ezredes, Janza Gyula főjegyző, Kovács Béla műszaki tanácsos, Krause Kornél gazdatiszt, Küttel Árpád jegyző, Seelőssy János főjegyző, dr. Móricz Samu ügyvéd, dr. Morvay István államvasúti titkár, Papp János főjegyző, Petneházy László miniszteri tanácsos, Rück Lajos építész, Sas Ede író, Simonyi Dénes földbirtokos, dr. Szabó Ambrus ügyvéd, Szekeres Zoltán nyug. pénzügyi tanácsos, Tóth József főjegyző, Vargha Károly főjegyző, Veres Barna gyógyszerész, Zadák József bizományos, Zakar Albert főellenőr. Végül tekintettel a vidéknek az intézeti érdekkörébe való mind teljesebb bekapcsolódására, aminek bizonysága az, hogy a már eddig mintegy 25 vidéki központon felállított fiókon kívül számos új helyen folynak fiókfelállítási munkálatok, valamint tekintettel arra, hogy a községi és körjegyző hazafias buzgalma folytán a magyar gazdaközönség érdeklődése egyre nagyobb arányokat ölt, elhatározta a közönség az alaptőkének 120 millió koronára való felemelését. Itt Szegedy Albert, a pest megyei jegyzőegylet tb. elnöke kért szót és köszönetet mond a jegyzői karnak az alapítási munkálatok körüli odaadó közreműködéséről elhangzott elismerő szavakért, jóleső örömmel látja, hogy a jegyzői kar befolyása az intézet vezetésében a megfelelő módon biztosíttatott. Ez alkalomból közzéteszi a megalakult intézet, hgy a részvények az eredeti alapítási tervezetben foglalt feltétlek mellett még csak folyó évi július 1-ig jegyezhetők, e naptól kezdve az új feltételek mellett eszközöltetnek már a jegyzések, s az e nap után jegyzett részvények nem mint a régiek 1920 január 1-től, de csak 1920 július 1-től kezdve bírnak osztalékjogosultsággal. Részvények jegyezhetők Budapesten a Nemzeti Hitelintézet R.-T. ideiglenes helyiségében (VIII, Üllői út 2.) és vidéken minden községi irodában. Jegyzést, ha aláírási iv nem volna kéznél, elfogad az intézet levélheti bejelentésre is. Az uj r.-t. szűkebb vezetősége Szájbély Gyula udv. tan., elnök, dr. Miskolczy Ferenc és Morvay János ig. elnökök, Doboss Gábor, gróf Somssich Tihamér alelnökök, Zakar Ferenc alelnök-vezérigazgató és Rónay Béla ügyvezető -igazgatóból-40. • *