Nemzeti Ujság, 1920. június (2. évfolyam, 130-154. szám)

1920-06-03 / 132. szám

2 .emelés az egész vonalon. ( Az átmeneti közgyű­lés mai ülése. / A főváros átmeneti közgyűlése ma délután dr. Si­­pöcz Jenő kormánybiztos, helyettes-főpolgármester/el­nöklete alatt ülést tartott. Dr. Sipöcz elnöki megnyiló­­jában elparentálta báró Lóczy Lajost és Abraky^^ Emilt, majd a békeszerződés aláírása kapcsán ama re­ményét fejezte ki, hogy Magyarország fel fog támadni és szebb és boldogabb jövőre virrad. Jelentette, hogy a nemzetgyűlés befejezte a községi választásokról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A napirend során Bérczes tanácsnok jelentette, hogy a harmadik kerületi ,,Magyar Koronához“ címzett fő­városi épületet a III. kerületi Keresztény Társaskörnek adták öt évre bérbe. Rényi tanácsnok előterjesztésé­ben elfogadták a Svábhegyi Fogaskerekű R.-T. tarifa­emelési kérvényét, mely szerint a menetdíj oda-vissza 8 korona. Baráth­ tanácsnok a fővárosi iskolákban fize­tendő díjak emeléséről számolt be, az emelés 100—150 százalékos. Márker tanácsnok az állatvásári és köz­­vágóhídi hatósági díjak újabb megállapításáról ter­jesztette elő ügyosztálya tervezetét. Csupor tanácsnok­a pedig azt kérte, hogy a közkórházi ápolási díjak újabb megállapítása ügyében sürgősen írjanak fel a népjó­léti minisztériumhoz. A mai betegápolási díjak mellett havonta háromnegyedmillió koronát fizet rá a főváros a kórházakra. Városi­ tanácsnok előterjesztésére a víz­­díjat köbméterenként 50 fillérről 2 koronára emelték fel. Bódy polgármester megjegyezte, hogy a felsőbb emeleteken nincs viz ami katasztrófális lehet. Városi­ és Buzáth tanácsnokok megjegyezték, hogy a vizzel mindenképpen takarékoskodik a főváros, és erre ké­rik a közönséget is. A tömlővel való öntözést már be­tiltották, azonban a vízhiányon csak a vízművek ki­bővítésével lehetne segíteni. Ezután apróbb ügyeket intéztek el, majd a Krisztinavárosi Nyári Színkört a kultuszminiszterrel egyetértőleg újabb három eszten­dőre a mai bérlőnek juttatták. •0£0»o«ooo©o«o@ooo©o*o«o«o«oeb®o*o ! , Felülvizsgálják­­az italmérési engedélyeket* | Italmérési engedélyt csak megbízható ember kap. —­­A hazafias szövetkezetek és a háború rokkantjai el­­­­sőbbségbeen részesülnek, il­lta W1 PVtV muktra visszatekintő italmérési tör­vény még abban az esetben is módosításra szorulna, ha az elmúlt évek nem is lettek volna az egész világot megrázkódtató események szakadatlan láncolata. A kialakult új világnézetek és életviszo­nyok az államnak kötelességévé teszik, hogy a leg­­m­ostohább helyzetben levő s a hazáért súlyos áldo­zatokat hozott polgárainak életlehetőségeit biz­tosítsa. A pénzügyminiszter ennek tudatában sür­gős feladatának tekintette, hogy a tisztességes meg­élhetés eszközeinek nyújtására igen alkalmas italmé­­rési engedélyek kiszolgáltatását szabályozó tör­vényt ezeknek a szempontoknak figyelembe vételé­vel módosítsa s a törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé terjessze. A ma benyújtott törvényjavaslat amelyben a keresztényszocialista párt régi követelései való­sulnak meg, az állami fölmérési jövedékről ki­mondja, hogy bornak, sörnek és égetett sze­szesitaloknak bárminemű eladása fölött az ál­lam rendelkezik és így szeszesitalt csak az mérhet vagy adhat el, akinek a pénzügyi hatóságtól erre engedélye van. Engedélyt csak olyanok kaphatnak, akik teljesen megbízhatók, feddhetsen előéletűek, csőd alatt nem állnak és magyar állampolgárok. Az italmérési engedély csak meghatározott helyi­ségre, illetőleg alkalomra adható. Ha a kimérési üzletnek áthelyezése szükségesnek mutatkozik, az engedélyes köteles felszólítás után záros határ­idő alatt más alkalmas helyiségbe áthelyezni. Az italmérési engedélyt írásban előterjesztett kérelemre az illetékes pénzügyigazgatóság adja meg. Ha az italméréssel kapcsolatban az üzletben más cikkek (élelmiszerek) árustása is történik, előzete­sen iparigazolvány szükséges. Az egyes községek területén engedélyezhető korlátlan kimérési üzle­tek meghatározott számhoz vannak kötve. Korlátlan kimérési engedélyek kiadásánál elsőbb­ség adandó azoknak, akiknek szállodájuk van. Ezután sorrendbe jönnek a hazafias szolgálatban álló fogyasztási szövetkezetek, a háború rokkantjai, akik a háborúban elvesztették az ő eltartásukról gon­doskodó férjüket, atyjukat, illetve gyermeküket, fel­téve, hogy életfentartásukhoz megfelelő vagyonuk vagy kereseti forrásuk nincsen, a szakmabeli ipa­rosok és szakmunkások, az önhibájukon kívül állá­sukat elvesztett közszolgálati alkalmazottak, az önhibájukon kívül munka nélkül álló hazafias munkások és alkalmazottak, hivatásuk teljesítése közben munkaképtelenné vált közszolgálati, vagy magánalkalmazottak, ezek özvegyei és árvái, akik a világháború és a forradalmak alatt törvényte­len intézkedések folytán létfentartásuk feltételeit elvesztették és végül akik 1918. évi november első napja előtt legalább 12 héten át arcvonalbeli szolgá­latot teljesítettek. Rendkívül fontos a törvényjavaslatnak az a ren­delkezése, hogy a törvény életbelépése napján ér­vényben levő engedélyeket az engedélyes személyi meg­bízhatósága szempontjából felül kell vizsgálni, figye­lembe véve a törvénybe foglalt egyéb körülményeket is. A személyi megbízhatóság felülbírálása során az engedélyt el kell venni azoktól, akik állam és tár­sadalom elleni tanok terjesztését, illetve ilyen irányú politikai izgatást üzletükben lehetővé tettek, vagy a törvényben megszabott feltételeknek egyébként sem feleltek meg. E­G TÁVIRATOK és unitáriusok Szakoznak román atrocitások ellen. S., jun. 2. A Manchester Guardian közli az angol és külföldi unitárius egyesületek határozatát, mely tiltakozik az erdélyi román megszálló hadsereg által elkövetett kegyetlenkedések ellen és felszólítja az angol kormányt, valamint a népszövetséget, hogy hasonlítsa össze pártatlanul ezen ország sorsát a múltban és jelenben és védelmezze meg azt a polgári és vallási szabadságot, melyet a magyar nép sok nem­zedéken át élvezett.­­ Lloyd Georga tárgyal a bolse­­­­wiftekkal. frisuteki ország tiltakozik a tárgyalások ellen. London, jan. 2. A Times több tiltakozó levelet közöl a közönség köréből és elítéli Lloyd Georgeot, hogy tárgyalásokat kezd Kraszinnel, az orosz bolsevikok kiküldöttjével. Millerand és Nitti, akiket Lloyd George megkért, hogy szintén képviseltessék magukat a tár­gyaláson, kijelentették, hogy ezt hivatalosan nem te­hetik és delegáltjaik nem a kormány képviseletében, hanem csak mint hallgatók lesznek jelen. Így tehát a tárgyalás tisztán orosz-angol konferecia volt, ame­lyen angol részről Lloyd George, Bonar Law és lord Curzon vettek részt. Az eredmény hír szerint az, hogy az angol kormány megengedi a szovjet kormánynak, hogy az Angliával való közvetlen kereskedelmi forga­lom megkezdése végett haladék, nélkül központi hiva­talt állítson föl Londonban. (MTI.) A Vossische Zeitung jelentése szerint Franciaország tegnap tiltakozott a Lloyd George és Krassin közötti tárgyalások ellen. Combon francia nagykövet megje­lent a külügyminisztériumban és hivatalosan felhívta a figyelmet a tervezett angol-orosz csoportosulás nagy veszedelmére. Combon ezzel egyidejűleg azt a nyilat­kozatot tette, hogy Franciaország az e téren követett angol politikát nem fogja jóváhagyni, sőt ez egyene­sen kínosan érinti. (MTI.) Kiriew és Wnszk a lengyeleké, Tarsin,június 2. A lengyel főhadiszállás május 31-iki jelentése szerint a lengyelek hősies ellentállás után megtörték a vörös hadsereg támadását a Duna és a Pripjet között. A bolseviki lovasság rendetlenül vo­nult visza és Minszk meg Kiev a lengyelek kezén­­ maradt. NEMZETI UJSÁ6 4 ^sUtoTtöS, 1926. ’juiilas & /Változások a Lakáshivatalban. Különválasztják a Lakáshivatalt és a Lakásügyi miniszteri biztosságot. — Meghiúsult aknamunka » Lakáshivatal vezetői ellen. — Miért elégedetlen ti Lakáshivatallal? .iwwi'i ’ —­T ,,Jva nzgfi Újság" tudósítójától. — Hónapok óta a legsúlyosabb problémája Budapestnek a lakáskérdés s jelenleg csaknem minden harmadik budapesti embernek van valamilyen ügye a Lakáshi­vatalban, amely alig képes kielégíteni a hozzáfordu­lók negyedrészének igényeit is. A lakásügyek élére állítok miniszteri biztos, dr. Borsós Endre — aki nagy objektivitással és hozzáértéssel igyekezett a helyze­tet, a meglévő lakásoknak lehető igazságos elosztásá­val enyhíteni, — többször tett előterjesztést olyan in­tézkedések iránt, amelyek Budapest komoly teher­mentesítését célozták volna és amelyeknek végrehaj­tása Budapestet éppen az improduktív, sőt káros ele­mektől szabadította volna meg, akiknek lakását a több ezernyi hajléktalan menekült közt lehetett volna felosztani. Megírtuk annak idején például, hogy a miniszteri biztos előterjesztést tett az árdrágítók, táncosok, mun­­kátalanok, galíciaiak lakásainak elrekvirálása iránt azzal, hogy egyidejűleg rendelje el a kormány a visz­­szaözönlés megakadályozása végett a fővárosban való tartózkodásnak letelepülési engedélyhez való kötését. Mindebből semmi sem lett, néhány galíciait muta­tóba eltoloncoltak ugyan, a tisztogatást azonban nem hajtották végre teljesen, s a Lakáshivatal elleni pa­naszok egyre szaporodtak. Ilyen körülmények között néhány héttel ezelőtt dr. Borsos bejelentette azt, hogy két heti szabadságra megy- És midőn távollétében burkolt vádakat emeltek ellene, vizsgálatot kért maga ellen, amely a leg­szélesebb nyomozás ellenére sem tudott konkrét adatokat találni működése ellen, az ismeretlen hírterjesztők azonban még ekkor sem nyugodtak meg, s míg az első napokban csak Borsós „elcsapa­­tásáról“ véltek tudni a folyosók jólértesültjei, a leg­utóbb már arról beszéltek, hogy Matzke napjai is meg vannak számlálva. Felesleges talán különösebben rámutatni arra, hogy milyen következményei lenné­nek annak, ha a túlterhelt hivatal egyszerre két veze­tőjét is elveszítené és teljesen tájékozatlan emberek kerülnének a hivatal élére. Értesülésünk szerint különben a minisztertanács is foglalkozott a lakáshivatal feltétlenül szükséges újjá­szervezésének kérdésével és ennek megkezdéseként elhatározta, hogy a lakáshivataltól különválasztják a lakásügyek miniszteri biztosságát, amelynek élén to­vábbra is dr. Borsós Endre marad. Külön szerv­ként fog működni a budapesti lakáshivatal, külön el­nökkel az élén. A lakáshivatal elnöke kiszivárgott hí­rek szerint Térffy táblai tanácselnök lesz, míg a he­lyettes elnök valószínűleg Matzkó Károly lesz továbbra is, — bár egyes hírek szerint ez a teljesen indokolat­lan mellőzés Matzket valószínüleg arra fogja indítani, hogy a hálátlan hivatalt, amelynek Borsóssal együtt eddig is csak az ódiumát kellett viselnie, — elhagyja. Ebben az esetben Bodó Farkas táblabírót emlegetik a helyettes elnöki tisztségre. bsk. Apostoli nuncius Berlinben. . Köln, június 2. Gasparri bíboros, szentszéki állam­ra - rímwhihiH! Ír ir­ént - a vatikáni német nagykö­vettel a pápa őszentségének azt az elhatározását, hogy Berlinben nunciaturát állít föl és erre a tiszt­ségre a mostani müncheni pápai nunciust, Mr. Pacel­­lit szemelte ki. ­Menekültek ipari és keres­­kedelmi üzeme. Menekü­ltig­gyi Hivatal alapítása. Az Országos Menekültügyi Hivatal (VL. Andrássy­­út 19.) alapításában egy nagyszabású ipari és keres­kedelmi üzem felállításáról számolhatunk be. Az eredeti terv koncentrálni akarja egy munkásszövetkezetben azokat a menekülteket, akik jövőjüket az ipar és ke­reskedelem terén kívánják biztosítani. Értesülésünk szerint az ipari és kereskedelmi üzem tömeggyártásra rendezkedik be. Házi eszközök, műtárgyak, ruházati cikkek, játékszerek, egyszóval mind elsőrendű szük­ségleti cikk kerül gyártásra. Beállítandó kereskedelmi üzemük útján — az alkalmazottak természetesen itt is menekültek — maguk­ hozzák forgalomba készítmé­nyeiket. Az ipari és kereskedelmi üzembe külön tiszt­viselői csoportokat állítanak be, ahol a menekült vagy kiutasított és esetleg beosztás nélkül maradt tisztvise­lők, menekült diákok és egyetemi hallgatók szakszerű képzés mellett életpályát kezdhetnek. Mint értesülünk, hasonló ipari telepeket szervez a Menekültügyi Hiva­tal azokban a vidéki várakban is, ahol a menekültek nagyobb számban vannak koncentrálva. A szervezés nagy munkáját báró Horváth Emil államtitkár végzi nagy körültekintéssel. HÍREK V (Személyi hír.) Dr. Rassay Károly volt igazság­ügyi államtitkár a Budapesti ügyvédi Kamara kötelé­­k­én"Tatét "felvételét kérte. -f (A premontreiek nyolc­százéves jubileuma.) Szom­­bat 41 é-ről jelentik : A premontrei kanonokrend alapí­­tásának" 800 éves évfordulója alkalmából a rend ve­zetősége fényes vallásos ünnepségeket rendez június 5-én és 6-án az egész város közönségének részvételé­vel a premontrei főgimnázium dísztermében. (Szabó Dezső befejező hitvitája.) A régi ország­­gykisteremnek tegnapelőtt fölforrósodott levegőjébe maráppoly zsúfolt tömeg gyűlt be meghallgatni a vitát arról a títillről, hogy van-e ma létjogosultsága a pro­testantizmusnak, és miképp töltheti ma be a protes­tantizmus a hivatását. Szabó Dezső, akit a vitára ki­hívtak, elnöklő Bilkei Pap Ferenc fölhívására elsőnek tartotta meg beszédét. Kifejtette, hogy a protestantiz­musnak szakítania kell eddigi meddő negatív és sé­­relmi politikus magatartásával, el kell végképp fordul­nia eddigi destruktív szövetségeitől és fentartás nél­kül, a kereszt szimbóluma alatt kell közös útra lép­nie a katholicizm­ussal, teljes bizalommal testvériségben egyesülve a magyar fajiság megmentésére. Ellenfél­ként Sebestyén Jenő ref. theológiai tanár szólt aztán. Megvédte a protestantizmust a libertinizmus és nega­­tivizmus vádjától. A századokon át frontban álló ke­resztény felekezetek mögött lassanként egy nagy kö­zös front alakult ki: a racionalista hitetlenségé, mely a forradalmakat hozta. Egyetért Szabó Dezsővel, hogy e közös front ellen a nagy keresztény egységben fön­­tartés nélkül egyesülni kell. —4 (A hadifoglyokért.) A ..MOVE“ hadifogolymentő mozgalom június 4-én d. u. fél 6 órakor egyházi hang­­verselyT" Festhez a belvárosi plébániatemplomban ha­difoglyaink javára. Közreműködnek Ákom Lajos, Pi­linszky Géza és Zsigmond, Schmahl Raynoldné és Karácsonyi István. — Itt említjük meg, hogy az Ügető­­verseny­ Egyesület ötvenzer koronát adományozott ha­difoglyaink hazahozatalának céljaira s egyben ugyan­ennek a hazafias célnak érdekében a belépőjegyek árát az első helyen 2, a második helyen 1 koronával fel­emelte. ~­ (Akin m­ár a keresztvíz se javit.) Erdélyi oláh la­pok írják, hogy dr. Varjassy Lajos, a szegedi ellen­­forradalmi kormány volt kereskedelmi minisztere, legközelebb tárcát kap Avarescu-kabinetjében. Ez a „száraz“ hír azonban többet mond annál, hogy megint akadt egy „renegát magyar“, aki eladta magát. Mert Varjassy Lajos, mint „szerkesztő“ és kereskedelmi ka­marai titkár, a bifurkációs családi politika révén „emelkedett“. Amíg ugyanis apja, a polgármester úr, a mindenkori kormányok készséges uszályhordozója volt, addig a fiú állandóan kacérkodott a „radikális“ zsidósággal és csakhamar vezére lett a Jásziékkal egy búron pendülő aradi szabadkőműveseknek. Természe­tes hát, hogy az októberi forradalom után ő lett Arad vármegye kormánybiztosa és az is maradt a proletár­diktatúra kitöréséig. Mikor a franciák megszállták Szegedet, Varjassy már hófehér volt, mint a liliom és „vállalta“ az ellenforradalmi kormányban a kereske­delmi tárcát, azzal a hátsó gondolattal, hogy Kun Bi­­tóékat kibékíti a Károlyi Gyula kormányával. Nem rajta múlt, hogy ez nem sikerült, de azért, mikor a Friedrich-kormány megalakult, Varjassy feljött Bu­dapestre és­­ megint nem tagadta meg önmagát, mert Vázsonyi pártjához csatlakozott. Most pedig tagja lesz, mint a „nagyoláhországi“ nemzetiségi kisebbségek minisztere, az Avarescu-kormánynak, ami megint stíl­­szerű, mert Varjassy is egy „nemzetiségi kisebbség“ — a zsidóság — gyermeke volt. Sőt, úgy látszik, a keresztvíz se javított rajta, mert a meggyőződésével és „hazafiságával“ éppen úgy seftel, mint többi faj­társai táncolnak a portékával. A magunk részéről sok­ ilyen minisztert kívánunk Nagyoláhországnak!

Next