Nemzeti Ujság, 1920. július (2. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-01 / 155. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 1920. július 1. Huszár Károly Fámban. Mint Páriából jelenti a szikratávíró, Huszár Károly volt miniszterelnök, ki Hágából utazott a francia fő­városba, az ottani katholikus alkalmazottak szakszer­vezetében beszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy Magyarország nem bűnös a háború felidézésé­ben. Azután Magyarországnak Franciaország iránt való rokonszenvéről beszélt. Elmondta, hogy Magyar­­ország most a bolsevi­zmus ellen harcol és az ország ke­resztény kormánya az egyetlen védőbástya a nemzet­közi szocializmus ellen. Ha Lengyelországot legyőzik, úgy az egész nyugati kultúra veszedelembe kerül.­­ Huszár ezután részletesen ismertette a magyarországi kommunizmus korszakát, amelyet — úgymond — há­romszáz zsidó teremtett meg. A kommunista uralom állandó rémületben tartotta az országot, kiszámítha­tatlan pénzügyi és erkölcsi károkat okozott nekünk. Amikor ő átvette a kormányt, elsősorban az erkölcsi züllöttséggel kellett szembeszállania. Az egyház két­száznégymillió koronát vesztett a kommunista uralom idején.­­ Végül a kormányzás mostani rendszerét ismertette."­ Kijelentette, hogy Magyarországon nincs fehér terror, jelentette továbbá, hogy bécsi ügynökök terjesztenek külföldön hazug híreket állítólagos magyarországi fehér terrorról. Beszédét azzal fejezte be, hogy Magyaror­szág teljes erejével szállt szembe a bolsevizmus céljá­val , a világforradalommal. ♦o<»c « o*o«o +o+o+o*o+<>oo+oóo<K>+o+o-eoo+ ^pannonhalmi főapát beiktatása. 1 — A Nemzeti Újság“ kiküldött tudósítójától. —■ Pannonhalmán a magyar kultúrának immár csaknem jégy évezredes hagyományairól szentelt, falai között teg­nap, kedden délelőtt történt meg a rend uj főapátjának, Bárdos Remignek beiktatása. A beiktatáson a m. kir. kormány képviseletében Haller István vallás- és közok­tatásügyi miniszter jelent meg dr. Breyer István prelátus­­kanonok, min. tanácsos, dr. Viszota Gyula tankerületi fő­igazgató, dr. Jalsovszky­­Jenő min. osztálytanácsos kísé­retében. A beiktatás ünnepélyére Pannonhalmán megje­lentek még sokorópátkai Szabó István kisgazdaminiszter, Beniczky Ödön volt belügyminiszter, Bárány Gergely csornai prépost, Békefi Rémig zirci rendfőnök, Mlado­­niczky Ignác v. püspök és még számosan a vidék előkelő­ségei, a rokonok és rendtagok közül. A fényes egyházi pompával­­történt felszentelési szer­tartást dr. Fetser Antal győri megyéspüspök végezte. A szertartás alatt, amelyen a növendékpapság ének- és zenekara működött közre, a kormány képviselője a szen­télyben foglalt helyet. A beiktatási ünnepély egyházi szer­tartása után az uj főapát Haller miniszter látogatását fogadta, majd Győr vármegye küldöttsége s az egyes rendházak és notabilitások tisztelegtek a főapát előtt. A fogadások után mintegy kétszáz terítékes ebéd volt, ame­lyen az első fölköszöntőt a pápára az uj főapát mon­dotta. Ebéd után a vendégek megtekintették az apátság történelmi nevezetességeit, s a délutáni órákban elutaztak Pannonhalmáról. Az uj főapát a magyar egységről. A Nemzeti Újság tudósítójának alkalma volt az uj fő­­apáttal beszélgetést folytatni. Ennek folyamán munkatár­­­sunk utalt a főapát ur állásának közjogi jellegére s az aktuális kérdésekről kívánta véleményét megismerni. — Politikával nem foglalkoztam — mondotta a fő­apát ur most sem kívánok politikai nyilatkozatot tenni. De, ugy­e, most nincs és nem is lehet más poli­tikai programm, csak a gerinces, egységes nemzeti ér­zésű magyarság ? Az egységes magyarság nem is lehet más, mint keresztény. Ez a magyar egység az én ideá­lom. És ez az egész Magyarországot jelenti. A régi, az egész egységes Magyarország a legközvetlenebb, a leg­főbb nemzeti cél most és ennek kell mindent alá­rendelni, minden áldozatot meghozni, ehhez pedig min­den magyar faji és kulturális erő összefogása kell. Ez ma a magyar programm . Az egységes Magyarország, tehát magyar egységre és kereszténységre van szük­ségünk. A zsidókérdés a főiskolákon. a Főisko­ai hallgatók nagygyű­lése a Gólyavárban. Magyarország valamennyi főiskolájának ezrekre menő­­hallgatósága tartott kedden délután nagygyűlést a Gó­lyavárban a főiskolai zsidókérdés megoldásáról. A Nem­zeti Újság több ízben alaposan kifejtette álláspontját ebben a nagyfontosságú kérdésben. A numerus clausus elvét szerintünk a fajvédelem szükségessége igazolja s e téren az arányos faji érvényesülés kell, hogy legyen a keresztény társadalom jelszava. Feltétlenül szükséges azonban, hogy a számbeli arány a magyar főiskolában intézményesen biztosítassék. E mellett az álláspont mel­lett foglalt tegnap állást a keresztény egyetemi hallgatók nagygyűlése is, melynek egyhangúan elfogadott törvény­tervezete, reméljük, hatalmas lépéssel segítette a megol­dás felé a régóta vajúdó főiskolai zsidókérdést. A nagy­gyűlésről szóló tudósításunk a következő : Az elnöki emelvényen dr. Tuzson János bölcsészkari, dr. Kmetty Károly jogi kari dr. Kossalka János műegye­temi tanár és Bornemissza Géza egyetemi hallgató fog­laltak helyet. Elsőnek dr. Tuzson János emelkedett szó­lásra. Hatalmas szónoklatában minden oldalról megvilá­gította a numerus clausus eszméjét, tárgyalta belföldi vo­natkozásaiban, mint az elzsidósított magyar társadalom egészséges egyensúlyának helyreállítására szolgáló leg­főbb eszközt, — külföldi vonatkozásaiban, mint a zsidó­kérdés olyan megoldását, amely ellen a külföld sem emel­het „barbarizmus“, vagy bármi más ürügy alatt kifogást. Ha a nemzetgyűlés azonban a közelgő beh­atásokig nem biztosítaná törvényhozás útján a numerus clausust, akkor egyelőre fenn kell tartani az eddigi igazolási eljárást. A szűnni nem akaró éljenzéssel fogadott beszéd után #1. Kossalka iáBSG.Í8B£ÖejiS.» SááéklK-dgs BUllti&j tír fejtvén, hogy a tömegeknek nincs meg a kellő judiciuma vezetőinek megválasztására, ezért követte a tömeg a zsidó vezetőket, akik a zsidóság ellen felgyülemlett ellenszen­vet a forradalmak csatornáival akarták azután levezetni. Követelte, a tanári testület olyan összeállítását, amely mindig biztosítani fogja a keresztény hallgatóság bizal­mát. Az ifjúság felállással üdvözölte a szónokot. A nagygyűlés dr. Tuzson János zárószavai után óriási lelkesedéssel egyhangúan elfogadta dr. Tuzson János törvénytervezetét, melyben tételes szabályokba foglalta az életbeléptetendő numerus clausust. E nagygyűlés kapcsán említjük meg, hogy ugyancsak tegnap délután alakult meg a Turul Bajtársi Szövetség, mely a német „Burschenschaft“-ok hazafias és egyéb nemzetvédő szellemének Magyarországon leendő megho­nosítását célozza. A bajtársi Szervezetben minden fakult­­táson egy vezért, egy alvezért és egy csoportfőnököt vá­lasztanak. Dr. Strausz Istvánt szabadlábra helyezték. Kivételes bíróság fog ítélkezni Strauss fimében. A budapesti büntető törvényszék ma délelőtt tár­gyalta dr. Strausz Istvánnak, a legfőbb állami szám­vevőszék elnökének ismeretes ügyét. A tárgyalást minden oldalról igen nagy érdeklődés előzte meg, a bíróságnak ugyanis a régi törvények és az újabb rendeletek összeegyeztetésével fontos elvi jelentőségű döntést kellett hoznia. A bíróság úgy döntött, hogy­ dr. Strausz István ügye a kivételes bíróság hatás­körébe tartozik s ehhez képest Strausz Istvánt azon­nal szabadlábra helyezték. A független bíróságnak ezen ítéletét, mely egyúttal Strausz Istvánnak szabadlábra helyezését is jelentette, a közönség nagy lelkesedéssel fogadta. A tárgyalást dr. Szenyi Antal táblabíró vezette, a vádat Szilassy Pál királyi ügyész képviselte, a védelmet pedig Lengyel Zoltán és dr. Török Sándor látta el. A vádin­­dítvány szerint Strausz a kommün kitörése után néhány nappal követte el az izgatást, a Számvevőszék személy­zetének gyűlésén. Hangoztatta, hogy az új államalakula­tot örömmel kell fogadni. Féltíz órakor nyitotta meg Szenyi Antal táblabíró a tárgyalást. A terem a tanuk tömegével volt tele. Fegyveres őr vezette elő dr. Strausz Istvánt. Az elnök a tanuk iga­zolása után Strauszhoz fordult. — önt Strausz Istvánnak hívják, az állami számvevőszék alelnöke. Strausz : Nem, kérem, elnök vagyok. A személyi adatok megállapítása után Strausz István engedelmet kér a bíróságtól, hogy egy előterjesztést te­hessen. Kijelenti, hogy a legnagyobb tisztelettel van el­telve a bíróság iránt, de hivatali állásánál fogva köteles­sége, hogy hatásköri kifogást emeljen a bíróság ellen, mert az 1870. évi 18. törvénycikk és az 1880. évi törvény alap­ján a magyar királyi legfőbb számvevőszék elnökét kizáró­lag parlamenti biróság vonhatja­ felelősségre. Elnök : Mikor nevezték önt ki elnöknek? Vádlott: 1919 március 10-én neveztek ki. Az elnök ezután felolvasott különböző okiratokat, amelyekből kitűnik, hogy 1920 március 25-én a miniszter­­tanács határozatot hozott, amely Strausz István elnökké való kinevezését hatálytalanítja az 1920. évi I. törvénycikk alapján. Vádlott : Engem alelnökké a képviselőkét ajánlatára őfelsége IV. Károly király nevezett ki és a hatásköröm mindvégig elnöki hatáskör volt. Dr. Lengyel Zoltán védő terjedelmes jogi indokolást terjeszt a­ biróság elé. Órákon át fejtegeti, hogy dr. Strausz Istvánnak a bün­tetőtörvényszék elé való hozatala törvénytelen. Törvény­ - télen az nemcsak az 1920. I. törvénycikk alapján, hanem az 1910. törvénycikk szerint is, mely a miniszterek felelős­­ségrevonásáról intézkedik, kifejezetten vonatkozik az állami számvevőszék elnökére is. Az 1870 :18. t.-c. pa­­rancsolóan előírja, hogy az állami számvevőszék elnökének mindenkor helyén kell maradnia, mert személyi felelősség terheli. Szilassy Pál államügyész röviden válaszolt a védő terjedelmes előterjesztésére. Kijelenti, hogy Strausz István elnöki kinevezését Szabályszerűen megsemmisítették, de különben is a bűncselekményt, mellyel vádolva van, nem elnöki minőségében követte el. Ezután a bíróság határozat­­hozatalra vonult vissza. A bíróság hosszas tanácskozás után döntött ez ügy­ben. Dr. Szengi elnök hirdette ki a bíróság végzését, amely szerint hatáskörét leszállította és az iratokat vissza­adta az ügyészségnek. Az indokolásban kimondja a bíró­ság, hogy az 1849. és 1870. évi törvények, amelyek az állami számvevőszék elnökére vonatkozóan intézkednek, nem voltak hatályon kívül helyezve s a vádiratban irt cse­lekményt dr. Strausz tényleg mint a számvevőszék elnöke követte el. A végzés kihirdetése után a hallgatóság a bíróságot megéljenezte. A bíróságnak e határozata folytán a királyi ügyészség elrendelte dr. Strausz István azonnali szabadlábra helyezését. Ezt rögtön foganatosították is és dr. Strausz István védői­vel együtt két órakor elhagyta az ügyészség fogházát. A Strausz-üggyel különben a nemzetgyűlés is fog­lalkozni fog, mert, mint értesülünk, dr. Strausz István terjedelmes memorandumot dolgozott ki, amelynek egy példányát a nemzetgyűléshez intézte és a Ház elnökének, Rakovszky Istvánnak kezéhez juttatta el, másik példányát a kabinetiroda útján Horthy Miklós kormányzóhoz, a harmadik példányt pedig ma dél­előtt a tárgyalás folyamán a bíróságnak adta át és ezt a tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolták. A terje­delmes elaborátumban részletes és alapos alkotmány­­jogi tanulmányban fejti ki, hogy ügyének elbírálása a parlamentáris bíróság elé tartozik s kéri, hogy rendes bírósága elől, amelynek tetteiért felelni kész, v­ag­y v T ......! LEGÚJABB A szakszervezeti szövetség lényegesen módo­­­sította véleményét a magyar helyzetről. Bécs, június 30. A Deutsches Volksblatt a bojkottról ezeket írja: Az eddigi megbeszélések a nemzetközi szak­­szervezeti szövetséggel kielégítően folynak, s teljesen a magyar részről felállított keretek között maradtak. Eddig csupán felvilágosításokat adtak. Világosan lehet érezni, hogy a szakszervezeti szövetség a felvilágosítások után a magyarországi helyzetre vonatkozó ítéletét, amely a bojkotthatározat alapjául szolgált, lényegesen módosí­totta. gis-AzsSaSsan msginsSuifi az @9f@nziva. London, juh. 30. Az angol csapatok Bakosaktól keletre Visszaverték Musztafa Kemal egyik seregét, mely 2000 ha­lottat veszített. A görögök Szíri­áma felől előrenyomultak és Szórna várost elfoglalták. ­Lakást kapnak a vagyonlakók. Kéretem a főváros háziuraihoz és lakásbérlőihez. Az ezer sebből vérző csonka Magyarország testén sem a legkisebb sebhely a megszállott területek magyarságá­nak hajléktalansága. Hosszú hónapok óta sok ezer mene­kült tisztviselő, alkalmazott és munkás volt kénytelen állatok módjára vagyonokban keresni menedéket. Ma végre megtörtént az első komoly lépés ennek a tarthatat­lan állapotnak a megszüntetésére s a kormány intézkedett az irányban, hogy a vagyonlakók haladéktalanul lakáshoz jussanak. Az igazságügy miniszter most kiadott rendeletében engedélyt adott a vagyonlakók testületének , hogy a lakás­nélküli vagyonlakók számára igényelhető lakások után nyomozhasson s az igy kinyomozott lakásokat haladék­talan helyszíni bírói eljárás alapján a lakásbíróság minden más, esetleg korábbi igény mellőzésével igénybe vehesse a testület javára. A Magyar Vagyonlakók Testülete, mielőtt az így rendel­kezésükre adott kényszereszközhöz nyúlna, felkér min­denkit, aki magyar és hazafi, hogy önként, becsületből bocsássa rendelkezésre azt a lakást vagy lakásrészt, melyet lelkiismerete szerint ideiglenesen nélkülözni tud. Önkéntes felajánlásokat a következő címre kell be­jelenteni ! Magyar Vagyonlakók Testülete, V­, Deák Ferenc­ utca 10., félemelet, ajánlott levélben: Miklós Imre. A magyar ifjúság nemzeti sportünnepélye. A kormányzó szózatig az Hiúsághoz. — A „Nemzeti Újság“ tudósítójától. — A Védőő Ligák Szövetsége tegnap délelőtt nagyszabású nemzeti ünnepélyt rendezett az Ügetőversenypályán, me­lyen Horthy Miklós kormányzó és József főherceg jelen­létében a középiskolák ifjúsága demonstrált az ezeréves magyar haza területi integritása mellett. Az ünnepély délelőtt 10 órakor kezdődött. Négy kü­lönböző helyen dr. Persay Ferenc alispán, dr. Ráth Endre v. országgyűlési képviselő, dr. Király Aladár főispán és dr. Temanovics Zoltán, Szabadka törvényhatósági veze­tője intéztek lelkesítő s az integrális Magyarországért való küzdelemre buzdító szavakat az ifjúsághoz. Nem sok­kal ezután ágyuk dörgése és a közönség lelkes éljenzése közben érkezett meg József főherceg, akit a fogadóbizott­ság élén Urmánczy Nándor, a Védő Ligák Szövetségének elnöke üdvözölt. Szavai végeztével átnyújtotta a­­Védő Li­gák Szövetségének jelvényét a főhercegnek, aki azt sap­kája mellé tűzve, néhány szóval mondott köszönetét érte. „Nagyon köszönöm meleg szavait — mondta — szívvel­­lélekkel egy vagyok, voltam és leszek önökkel örömben és bánatban.“ Nem sokkal ezután érkezett meg Horthy Miklós kor­mányzó, akit ugyancsak Urmánczy Nándor üdvözölt. Lel­kes éljenzéssel fogadott beszéde után megkezdődött a tábori mise, melyet Mészáros­­János érseki helynök celeb­rált. A szentmise után a protestáns egyházak nevében Raffay Sándor ev. püspök, Takaró Imre ref. lelkész és dr. Baross György unitárius theológiai dékán intéztek rövid könyörgést az Ég Urához, áldását kérve a nemzetre és a nemzet vezérére. Ezután következett a szabadgyakorlatok bemutatása, melyeket a hatezer is fából álló falanksz meglepő tökéle­­ tességgel és pontossággal végzett. Az utolsó mutatványnál egy zászlójelzésre elementáris erővel zúgott fel hatezer ■érces torokból a tiltakozás. Nem, nem, sokat Horthy Miklós kormányzó intézett ezután rövid, de nagyszabású beszédet a kormányzói páholy köré csopor­tosult ifjúsághoz. Rámutatott arra, hogy a magyar nem­zet ezután is — mint eddig — barátok és rokonok nélkül fog állni s ezért szükséges, hogy az országot harcrater­­mett és harcrakész lakosság lakja. „Legnagyobb hibája azonban a magyar fajnak — mondotta —, hogy nincs benne összetartás, pedig enélkül nem tudunk odajutni, ahova akarunk. Az összetartást — ha másként nem le­het — rá kell kényszeríteni a nemzetre. Pártokat többé nem ismerünk : egy irányban haladunk valamennyien — a keresztény és nemzeti irányban.“ Hangsúlyozta ezután a testedzés szükségességét és a tanulás fontosságát, majd így fejezte be szavait: — Politikai pálya kitűzését nem ajánlom senkinek a haza érdekében. Azt, aki hivatott az ország hajóját kor­mányozni, vagy kormányozni segíteni, azt a nép jelölje ki azok után, amiket produkált, és nem önmaga. Azt tart­sátok mindig szemetek előtt, hogy nekünk mindnyájunk­nak csak egy kötelességünk van : Hazánkat és népünket erőssé, gazdaggá és boldoggá tenni ! A kormányzó tomboló lelkesedéssel fogadott­­beszéde után az ifjúság elénekelte a Szózatot, majd az iskolák, egyesületek s a cserkészcsapatok díszfelvo­nlásávaT'ai 'ifaniTacan cil-ninU­­mruvmnu­tBanzvnAHrw&Mh ,‘a.I.

Next