Nemzeti Ujság, 1920. július (2. évfolyam, 155-181. szám)
1920-07-01 / 155. szám
2 NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 1920. július 1. Huszár Károly Fámban. Mint Páriából jelenti a szikratávíró, Huszár Károly volt miniszterelnök, ki Hágából utazott a francia fővárosba, az ottani katholikus alkalmazottak szakszervezetében beszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy Magyarország nem bűnös a háború felidézésében. Azután Magyarországnak Franciaország iránt való rokonszenvéről beszélt. Elmondta, hogy Magyarország most a bolsevizmus ellen harcol és az ország keresztény kormánya az egyetlen védőbástya a nemzetközi szocializmus ellen. Ha Lengyelországot legyőzik, úgy az egész nyugati kultúra veszedelembe kerül. Huszár ezután részletesen ismertette a magyarországi kommunizmus korszakát, amelyet — úgymond — háromszáz zsidó teremtett meg. A kommunista uralom állandó rémületben tartotta az országot, kiszámíthatatlan pénzügyi és erkölcsi károkat okozott nekünk. Amikor ő átvette a kormányt, elsősorban az erkölcsi züllöttséggel kellett szembeszállania. Az egyház kétszáznégymillió koronát vesztett a kommunista uralom idején. Végül a kormányzás mostani rendszerét ismertette." Kijelentette, hogy Magyarországon nincs fehér terror, jelentette továbbá, hogy bécsi ügynökök terjesztenek külföldön hazug híreket állítólagos magyarországi fehér terrorról. Beszédét azzal fejezte be, hogy Magyarország teljes erejével szállt szembe a bolsevizmus céljával , a világforradalommal. ♦o<»c « o*o«o +o+o+o*o+<>oo+oóo<K>+o+o-eoo+ ^pannonhalmi főapát beiktatása. 1 — A Nemzeti Újság“ kiküldött tudósítójától. —■ Pannonhalmán a magyar kultúrának immár csaknem jégy évezredes hagyományairól szentelt, falai között tegnap, kedden délelőtt történt meg a rend uj főapátjának, Bárdos Remignek beiktatása. A beiktatáson a m. kir. kormány képviseletében Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter jelent meg dr. Breyer István prelátuskanonok, min. tanácsos, dr. Viszota Gyula tankerületi főigazgató, dr. JalsovszkyJenő min. osztálytanácsos kíséretében. A beiktatás ünnepélyére Pannonhalmán megjelentek még sokorópátkai Szabó István kisgazdaminiszter, Beniczky Ödön volt belügyminiszter, Bárány Gergely csornai prépost, Békefi Rémig zirci rendfőnök, Mladoniczky Ignác v. püspök és még számosan a vidék előkelőségei, a rokonok és rendtagok közül. A fényes egyházi pompávaltörtént felszentelési szertartást dr. Fetser Antal győri megyéspüspök végezte. A szertartás alatt, amelyen a növendékpapság ének- és zenekara működött közre, a kormány képviselője a szentélyben foglalt helyet. A beiktatási ünnepély egyházi szertartása után az uj főapát Haller miniszter látogatását fogadta, majd Győr vármegye küldöttsége s az egyes rendházak és notabilitások tisztelegtek a főapát előtt. A fogadások után mintegy kétszáz terítékes ebéd volt, amelyen az első fölköszöntőt a pápára az uj főapát mondotta. Ebéd után a vendégek megtekintették az apátság történelmi nevezetességeit, s a délutáni órákban elutaztak Pannonhalmáról. Az uj főapát a magyar egységről. A Nemzeti Újság tudósítójának alkalma volt az uj főapáttal beszélgetést folytatni. Ennek folyamán munkatársunk utalt a főapát ur állásának közjogi jellegére s az aktuális kérdésekről kívánta véleményét megismerni. — Politikával nem foglalkoztam — mondotta a főapát ur most sem kívánok politikai nyilatkozatot tenni. De, ugye, most nincs és nem is lehet más politikai programm, csak a gerinces, egységes nemzeti érzésű magyarság ? Az egységes magyarság nem is lehet más, mint keresztény. Ez a magyar egység az én ideálom. És ez az egész Magyarországot jelenti. A régi, az egész egységes Magyarország a legközvetlenebb, a legfőbb nemzeti cél most és ennek kell mindent alárendelni, minden áldozatot meghozni, ehhez pedig minden magyar faji és kulturális erő összefogása kell. Ez ma a magyar programm . Az egységes Magyarország, tehát magyar egységre és kereszténységre van szükségünk. A zsidókérdés a főiskolákon. a Főiskoai hallgatók nagygyűlése a Gólyavárban. Magyarország valamennyi főiskolájának ezrekre menőhallgatósága tartott kedden délután nagygyűlést a Gólyavárban a főiskolai zsidókérdés megoldásáról. A Nemzeti Újság több ízben alaposan kifejtette álláspontját ebben a nagyfontosságú kérdésben. A numerus clausus elvét szerintünk a fajvédelem szükségessége igazolja s e téren az arányos faji érvényesülés kell, hogy legyen a keresztény társadalom jelszava. Feltétlenül szükséges azonban, hogy a számbeli arány a magyar főiskolában intézményesen biztosítassék. E mellett az álláspont mellett foglalt tegnap állást a keresztény egyetemi hallgatók nagygyűlése is, melynek egyhangúan elfogadott törvénytervezete, reméljük, hatalmas lépéssel segítette a megoldás felé a régóta vajúdó főiskolai zsidókérdést. A nagygyűlésről szóló tudósításunk a következő : Az elnöki emelvényen dr. Tuzson János bölcsészkari, dr. Kmetty Károly jogi kari dr. Kossalka János műegyetemi tanár és Bornemissza Géza egyetemi hallgató foglaltak helyet. Elsőnek dr. Tuzson János emelkedett szólásra. Hatalmas szónoklatában minden oldalról megvilágította a numerus clausus eszméjét, tárgyalta belföldi vonatkozásaiban, mint az elzsidósított magyar társadalom egészséges egyensúlyának helyreállítására szolgáló legfőbb eszközt, — külföldi vonatkozásaiban, mint a zsidókérdés olyan megoldását, amely ellen a külföld sem emelhet „barbarizmus“, vagy bármi más ürügy alatt kifogást. Ha a nemzetgyűlés azonban a közelgő behatásokig nem biztosítaná törvényhozás útján a numerus clausust, akkor egyelőre fenn kell tartani az eddigi igazolási eljárást. A szűnni nem akaró éljenzéssel fogadott beszéd után #1. Kossalka iáBSG.Í8B£ÖejiS.» SááéklK-dgs BUllti&j tír fejtvén, hogy a tömegeknek nincs meg a kellő judiciuma vezetőinek megválasztására, ezért követte a tömeg a zsidó vezetőket, akik a zsidóság ellen felgyülemlett ellenszenvet a forradalmak csatornáival akarták azután levezetni. Követelte, a tanári testület olyan összeállítását, amely mindig biztosítani fogja a keresztény hallgatóság bizalmát. Az ifjúság felállással üdvözölte a szónokot. A nagygyűlés dr. Tuzson János zárószavai után óriási lelkesedéssel egyhangúan elfogadta dr. Tuzson János törvénytervezetét, melyben tételes szabályokba foglalta az életbeléptetendő numerus clausust. E nagygyűlés kapcsán említjük meg, hogy ugyancsak tegnap délután alakult meg a Turul Bajtársi Szövetség, mely a német „Burschenschaft“-ok hazafias és egyéb nemzetvédő szellemének Magyarországon leendő meghonosítását célozza. A bajtársi Szervezetben minden fakulttáson egy vezért, egy alvezért és egy csoportfőnököt választanak. Dr. Strausz Istvánt szabadlábra helyezték. Kivételes bíróság fog ítélkezni Strauss fimében. A budapesti büntető törvényszék ma délelőtt tárgyalta dr. Strausz Istvánnak, a legfőbb állami számvevőszék elnökének ismeretes ügyét. A tárgyalást minden oldalról igen nagy érdeklődés előzte meg, a bíróságnak ugyanis a régi törvények és az újabb rendeletek összeegyeztetésével fontos elvi jelentőségű döntést kellett hoznia. A bíróság úgy döntött, hogy dr. Strausz István ügye a kivételes bíróság hatáskörébe tartozik s ehhez képest Strausz Istvánt azonnal szabadlábra helyezték. A független bíróságnak ezen ítéletét, mely egyúttal Strausz Istvánnak szabadlábra helyezését is jelentette, a közönség nagy lelkesedéssel fogadta. A tárgyalást dr. Szenyi Antal táblabíró vezette, a vádat Szilassy Pál királyi ügyész képviselte, a védelmet pedig Lengyel Zoltán és dr. Török Sándor látta el. A vádindítvány szerint Strausz a kommün kitörése után néhány nappal követte el az izgatást, a Számvevőszék személyzetének gyűlésén. Hangoztatta, hogy az új államalakulatot örömmel kell fogadni. Féltíz órakor nyitotta meg Szenyi Antal táblabíró a tárgyalást. A terem a tanuk tömegével volt tele. Fegyveres őr vezette elő dr. Strausz Istvánt. Az elnök a tanuk igazolása után Strauszhoz fordult. — önt Strausz Istvánnak hívják, az állami számvevőszék alelnöke. Strausz : Nem, kérem, elnök vagyok. A személyi adatok megállapítása után Strausz István engedelmet kér a bíróságtól, hogy egy előterjesztést tehessen. Kijelenti, hogy a legnagyobb tisztelettel van eltelve a bíróság iránt, de hivatali állásánál fogva kötelessége, hogy hatásköri kifogást emeljen a bíróság ellen, mert az 1870. évi 18. törvénycikk és az 1880. évi törvény alapján a magyar királyi legfőbb számvevőszék elnökét kizárólag parlamenti biróság vonhatja felelősségre. Elnök : Mikor nevezték önt ki elnöknek? Vádlott: 1919 március 10-én neveztek ki. Az elnök ezután felolvasott különböző okiratokat, amelyekből kitűnik, hogy 1920 március 25-én a minisztertanács határozatot hozott, amely Strausz István elnökké való kinevezését hatálytalanítja az 1920. évi I. törvénycikk alapján. Vádlott : Engem alelnökké a képviselőkét ajánlatára őfelsége IV. Károly király nevezett ki és a hatásköröm mindvégig elnöki hatáskör volt. Dr. Lengyel Zoltán védő terjedelmes jogi indokolást terjeszt a biróság elé. Órákon át fejtegeti, hogy dr. Strausz Istvánnak a büntetőtörvényszék elé való hozatala törvénytelen. Törvény - télen az nemcsak az 1920. I. törvénycikk alapján, hanem az 1910. törvénycikk szerint is, mely a miniszterek felelősségrevonásáról intézkedik, kifejezetten vonatkozik az állami számvevőszék elnökére is. Az 1870 :18. t.-c. parancsolóan előírja, hogy az állami számvevőszék elnökének mindenkor helyén kell maradnia, mert személyi felelősség terheli. Szilassy Pál államügyész röviden válaszolt a védő terjedelmes előterjesztésére. Kijelenti, hogy Strausz István elnöki kinevezését Szabályszerűen megsemmisítették, de különben is a bűncselekményt, mellyel vádolva van, nem elnöki minőségében követte el. Ezután a bíróság határozathozatalra vonult vissza. A bíróság hosszas tanácskozás után döntött ez ügyben. Dr. Szengi elnök hirdette ki a bíróság végzését, amely szerint hatáskörét leszállította és az iratokat visszaadta az ügyészségnek. Az indokolásban kimondja a bíróság, hogy az 1849. és 1870. évi törvények, amelyek az állami számvevőszék elnökére vonatkozóan intézkednek, nem voltak hatályon kívül helyezve s a vádiratban irt cselekményt dr. Strausz tényleg mint a számvevőszék elnöke követte el. A végzés kihirdetése után a hallgatóság a bíróságot megéljenezte. A bíróságnak e határozata folytán a királyi ügyészség elrendelte dr. Strausz István azonnali szabadlábra helyezését. Ezt rögtön foganatosították is és dr. Strausz István védőivel együtt két órakor elhagyta az ügyészség fogházát. A Strausz-üggyel különben a nemzetgyűlés is foglalkozni fog, mert, mint értesülünk, dr. Strausz István terjedelmes memorandumot dolgozott ki, amelynek egy példányát a nemzetgyűléshez intézte és a Ház elnökének, Rakovszky Istvánnak kezéhez juttatta el, másik példányát a kabinetiroda útján Horthy Miklós kormányzóhoz, a harmadik példányt pedig ma délelőtt a tárgyalás folyamán a bíróságnak adta át és ezt a tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolták. A terjedelmes elaborátumban részletes és alapos alkotmányjogi tanulmányban fejti ki, hogy ügyének elbírálása a parlamentáris bíróság elé tartozik s kéri, hogy rendes bírósága elől, amelynek tetteiért felelni kész, vagy v T ......! LEGÚJABB A szakszervezeti szövetség lényegesen módosította véleményét a magyar helyzetről. Bécs, június 30. A Deutsches Volksblatt a bojkottról ezeket írja: Az eddigi megbeszélések a nemzetközi szakszervezeti szövetséggel kielégítően folynak, s teljesen a magyar részről felállított keretek között maradtak. Eddig csupán felvilágosításokat adtak. Világosan lehet érezni, hogy a szakszervezeti szövetség a felvilágosítások után a magyarországi helyzetre vonatkozó ítéletét, amely a bojkotthatározat alapjául szolgált, lényegesen módosította. gis-AzsSaSsan msginsSuifi az @9f@nziva. London, juh. 30. Az angol csapatok Bakosaktól keletre Visszaverték Musztafa Kemal egyik seregét, mely 2000 halottat veszített. A görögök Szíriáma felől előrenyomultak és Szórna várost elfoglalták. Lakást kapnak a vagyonlakók. Kéretem a főváros háziuraihoz és lakásbérlőihez. Az ezer sebből vérző csonka Magyarország testén sem a legkisebb sebhely a megszállott területek magyarságának hajléktalansága. Hosszú hónapok óta sok ezer menekült tisztviselő, alkalmazott és munkás volt kénytelen állatok módjára vagyonokban keresni menedéket. Ma végre megtörtént az első komoly lépés ennek a tarthatatlan állapotnak a megszüntetésére s a kormány intézkedett az irányban, hogy a vagyonlakók haladéktalanul lakáshoz jussanak. Az igazságügy miniszter most kiadott rendeletében engedélyt adott a vagyonlakók testületének , hogy a lakásnélküli vagyonlakók számára igényelhető lakások után nyomozhasson s az igy kinyomozott lakásokat haladéktalan helyszíni bírói eljárás alapján a lakásbíróság minden más, esetleg korábbi igény mellőzésével igénybe vehesse a testület javára. A Magyar Vagyonlakók Testülete, mielőtt az így rendelkezésükre adott kényszereszközhöz nyúlna, felkér mindenkit, aki magyar és hazafi, hogy önként, becsületből bocsássa rendelkezésre azt a lakást vagy lakásrészt, melyet lelkiismerete szerint ideiglenesen nélkülözni tud. Önkéntes felajánlásokat a következő címre kell bejelenteni ! Magyar Vagyonlakók Testülete, V, Deák Ferenc utca 10., félemelet, ajánlott levélben: Miklós Imre. A magyar ifjúság nemzeti sportünnepélye. A kormányzó szózatig az Hiúsághoz. — A „Nemzeti Újság“ tudósítójától. — A Védőő Ligák Szövetsége tegnap délelőtt nagyszabású nemzeti ünnepélyt rendezett az Ügetőversenypályán, melyen Horthy Miklós kormányzó és József főherceg jelenlétében a középiskolák ifjúsága demonstrált az ezeréves magyar haza területi integritása mellett. Az ünnepély délelőtt 10 órakor kezdődött. Négy különböző helyen dr. Persay Ferenc alispán, dr. Ráth Endre v. országgyűlési képviselő, dr. Király Aladár főispán és dr. Temanovics Zoltán, Szabadka törvényhatósági vezetője intéztek lelkesítő s az integrális Magyarországért való küzdelemre buzdító szavakat az ifjúsághoz. Nem sokkal ezután ágyuk dörgése és a közönség lelkes éljenzése közben érkezett meg József főherceg, akit a fogadóbizottság élén Urmánczy Nándor, a Védő Ligák Szövetségének elnöke üdvözölt. Szavai végeztével átnyújtotta aVédő Ligák Szövetségének jelvényét a főhercegnek, aki azt sapkája mellé tűzve, néhány szóval mondott köszönetét érte. „Nagyon köszönöm meleg szavait — mondta — szívvellélekkel egy vagyok, voltam és leszek önökkel örömben és bánatban.“ Nem sokkal ezután érkezett meg Horthy Miklós kormányzó, akit ugyancsak Urmánczy Nándor üdvözölt. Lelkes éljenzéssel fogadott beszéde után megkezdődött a tábori mise, melyet MészárosJános érseki helynök celebrált. A szentmise után a protestáns egyházak nevében Raffay Sándor ev. püspök, Takaró Imre ref. lelkész és dr. Baross György unitárius theológiai dékán intéztek rövid könyörgést az Ég Urához, áldását kérve a nemzetre és a nemzet vezérére. Ezután következett a szabadgyakorlatok bemutatása, melyeket a hatezer is fából álló falanksz meglepő tökéle tességgel és pontossággal végzett. Az utolsó mutatványnál egy zászlójelzésre elementáris erővel zúgott fel hatezer ■érces torokból a tiltakozás. Nem, nem, sokat Horthy Miklós kormányzó intézett ezután rövid, de nagyszabású beszédet a kormányzói páholy köré csoportosult ifjúsághoz. Rámutatott arra, hogy a magyar nemzet ezután is — mint eddig — barátok és rokonok nélkül fog állni s ezért szükséges, hogy az országot harcratermett és harcrakész lakosság lakja. „Legnagyobb hibája azonban a magyar fajnak — mondotta —, hogy nincs benne összetartás, pedig enélkül nem tudunk odajutni, ahova akarunk. Az összetartást — ha másként nem lehet — rá kell kényszeríteni a nemzetre. Pártokat többé nem ismerünk : egy irányban haladunk valamennyien — a keresztény és nemzeti irányban.“ Hangsúlyozta ezután a testedzés szükségességét és a tanulás fontosságát, majd így fejezte be szavait: — Politikai pálya kitűzését nem ajánlom senkinek a haza érdekében. Azt, aki hivatott az ország hajóját kormányozni, vagy kormányozni segíteni, azt a nép jelölje ki azok után, amiket produkált, és nem önmaga. Azt tartsátok mindig szemetek előtt, hogy nekünk mindnyájunknak csak egy kötelességünk van : Hazánkat és népünket erőssé, gazdaggá és boldoggá tenni ! A kormányzó tomboló lelkesedéssel fogadottbeszéde után az ifjúság elénekelte a Szózatot, majd az iskolák, egyesületek s a cserkészcsapatok díszfelvonlásávaT'ai 'ifaniTacan cil-ninUmruvmnutBanzvnAHrw&Mh ,‘a.I.