Nemzeti Ujság, 1920. július (2. évfolyam, 155-181. szám)
1920-07-10 / 163. szám
2 ben kell magának a bajnak enyhítéséhez is hozzálátni. A bevándorlást intézményileg meg kell szüntetni. Azon bevándorlóitokat, akik nem szereztek magyar állampolgársági jogot, a humanizmus szabályainak szemmeltartása mellett, de kérlelhetetlen szigorral ki kell utasítani. Támogassuk és fejlesszük a szövetkezeteket, ápoljuk a keresztények összetartó érzetét. Jogos és érthető, ha a keresztények, amennyire lehet, üzleteikben egymás iránt különös tekintettel lesznek, egymást támogatják, erkölcsi és szellemi egyértékűség esetében egymásnak előnyt adnak a zsidók felett. És én nem zárkózom el annak a kérdésnek sürgős tanulmányozása elől sem, hogy miképpen lehetne bizonyos arányszámok megállapítása által az egyetemi kérdést is megoldani. Ez álláspontra helyezkedni nehezemre esik, mert ellenkezik a helyes elvi felfogással, mely nem ismer különbséget felekezetek és fajok között, csak azt nézi, hogy ki tiszteli a törvényeket és ki helyezkedik azokkal szembe, kinek mi a kvalifikációja, minő az erkölcse, de minden érdek megköveteli, hogy e lépéseket megtegyük a lehető leggyorsabban. S küzdjünk következetesen és erélyesen mindazon erkölcsi defektusok ellen is, amelyeket joggal vagy jog nélkül a zsidó befolyásnak tulajdonítanak. Az angol hajózási szakértők látogatása a magyar hajógyárakban. A Nemzeti Újság mai számában hírt adtunk arról, hogy a Londonban alakult folyamhajózási szindikátus kiküldött szakértői, Barry, az angol képviselőház tagja és Domaille Thomas kapitány tegnap Bécsből Budapestre érkeztek. Az angol szakférfiak, akik a M. F. T. R. Zsófia nevű luxushajóján maradnak megszállva, ma reggel dr. Vass és Sárvárig, a Dunagőzhajózási Társaság igazgatóinak társaságában látogatást tettek a Társaság óbudai hajógyárában. Az utat a Társaság Schönbrunn nevű hajóján tették meg, mely ez alkalomra az angol hajózási lobogót szökkentette árbocára. Künn a gyárban Schultze és Horváth főfelügyelők, valamint Uttil felügyelő fogadták és kalauzolták az angol vendégeket, akik a legelismerőbben nyilatkoztak a hajógyár hatalmas teljesítőképességéről és modern technikai felszereléséről. Sárváry igazgató szakkérdésekben kimerítő felvilágosítással szolgált az angol kiküldötteknek s főként arra mutatott rá, hogy a megcsonkított Magyarország megmaradt szénbányáinak termelése távolról sem elégséges a vasúti forgalom mellett a hajózási forgalom és a hajógyárak szükségleteinek fedezésére. Domaille kapitány, aki az angliai szindikátus budapesti vezérügynökségének képviselője lesz, a helyzet javulását helyezte kilátásba, ami,tekintve az angol nagytőke közvetlen érdekeltségét a dunai hajózási forgalomban, komolyan várható a közeljövőben. g»a»=»=»=»=»=+=»=»=»=»s»i.»s»::»:z«=«5» Lengyelország nem adja fel a harcot Az oroszok ereje csökken. Ama feltevésünkben, hogy a lengyel hadsereg helyzetéről terjesztett hírek tendenciózusak, nem csalódtunk. Hiteles forrásból értesülünk, hogy az orosz vörös sereg-Csak a front két szélső szárnyán (a Berezinánál és Rovnónál) ért el kezdő sikert, de lökőereje csakhamar kimerült, bár összes tartalékait is tűzbe vetette. Az 1200 kilométeres fronton mozgó harc folyik, mely természetszerűen változásokat mutat fel. A helyzet elbírálásánál figyelembe veendő, hogy Lengyelország a nemzeti egység és akaraterő jegyében áll, mögöttes országrészei érintetlenek s hadseregének s szelleme mintaszerű, míg ellenben Oroszországban minden kaotikus állapotban van s a jelenlegi offenziva a szovjeturalom utolsó kétségbeesett kísérlete. Varsó, jul. 9. A lengyel ellenoffenziva, mely a Berezina középső folyásánál indult meg, eredményesen halad előre. Radziwil Szaniszló herceget, Pilsudszky elnök adjutánsát, ki fogságba esett, a bolsevisták kegyetlen kínzások után meggyilkolták. A vörösök a smerínkai lengyel vöröskereszt-kórházat a benne levő lengyel sebesültekkel együtt felégették. Hit tesz a „Move** szibériai hadifoglyainkért! A MOVE?,tanácsülésének mai második napján dr. Haendel Vilmosegyetemi tanár és Beregi Kornél felszólalásai után a főosztályok referádája következett. Elhatározta a tanácsülés azt is, hogy felhívást intéz a magyar társadalomhoz és arra kéri, részesítse a magyar Nemzeti Hadsereg zászlaját mindig megkülönböztetett tiszteletben. A MOVE ülésének tegnapi első napján Belating-Braun Géza százados beszámolót tartott a MOVE hadifogolymentő mozgalomról. Kifejezte azt a reményét, hogy még a tél előtt összes hadifoglyaink hazai földön lesznek. A hadifoglyok támogatására szükséges összeg gyűjtését a MOVE fogja végezni. Az országos gyűjtés augusztus 20., 21. és 22. napján lesz. 30 milliót remélnek. 180.000 hadifogoly van még kint Oroszországban. Az amerikai gyűjtés eredményéből öt amerikai hadihajó van útban Vladivostok felé, ahonnan az összes Svelet-Szibériában szenvedő hadifogoly honfitársainkat haza fogjákszállítani. Az öt hadihajó szeptember 15. és 30-ika között érkezik Triesztbe. A többi Nyugat-Szibériában, Turkesztánban, a Don vidékén és Szovjetoroszországban sínylődő véreink hazaszállítására minden lépést megtettek és hazautazásuk vonaton és hajón részletesen ki van dolgozva, a szükséges összeg többé-kevésbbé biztosítva. A hadifoglyok Csóton, Miskolcon és Inotán 7—14 napig vesztegzár alatt maradnak és azután leszerelve hazabocsáttatnak. A MOVE hadifogolymentő mozgalom irodája Városligeti-fasor 38. szám alatt van. Idáig 11 millió korona a különböző fogolygyűjtések eredménye. NEMZETI UJSÁG ’Szombca, 198. Juttas film Nagyatádi Szabó István földbirtokreformja. Mindenkine kell földet adni, aki azt meg tudja művelül. — Megváltható minden 500 holdon felüli egy tagban birtok. — A régi birtokost teljesen kártalanítani kell. — Országos telepítési tanács állítandó fel. A tervezet szerint lehetővé kell tenni a földtulajdon megszerzését mindazok részére, akik a földnek gondos és szorgalmas megművelésére képességgel és hajlandósággal bírnak, illetőleg környezetük eddigi viszonyai folytán a kellő földbirtokra szert tenni nem tudtak. Földet kell tehát adni a törpebirtokosnak, a földtulajdonnal eddig nem bírt mezőgazdasági foglalkozású, önálló keresőnek vagy jogilag cselekvőképes férfimunkásnak, mellékfoglalkozásképpen kerti gazdákodással vagy szőlőmiveléssel, gyümölcstermeléssel foglalkozni akaró kisiparosnak, közalkalmazottnak, volt katonatisztnek vagy altisztnek, a végkielégítéssel vagy nyugdíjjal elbocsátott köztisztviselőnek, katonának, hadirokkantnak, özvegynek, árvának. A szükséges földterületek megváltás útján az igényjogosultak tulajdonába mennének át. Megváltható minden 1919 január 1-én 500 holdon felüli területtel bíró, egy tagban levő birtok. Az egyes birtokok 500 holdon aluli területe csak természetbeni kicserélés alapján vehető igénybe. Meglevő mezőgazdasági iparüzemek fenmaradását megfelelő terület meghagyásával vagy szövetkezeti kezelésbe való vétellel biztosítani kell. A tulajdonosnak teljes kártérítés jár. Ez alatt annak a tiszta jövedelemnek tőkésített értéke értendő, amelyre a tulajdonos tekintettel, az el nem vihető összes beruházásokra szert tehetett. Akinek 1000 kát. holdnál nagyobb földbirtoka marad, a megváltási ár felét záloglevelekben köteles elfogadni. A földhöz jutottak által fizetendő áras eladási és bizonyos pótlék. A haszonbérlőket befektetési költségeikért kártalanítani kell. Magáért a bérletért, a haszonbér egy évi összegével kártalanítandók. Teljes megváltás esetén a birtok élő és holt felszerelése az államnak átvételre felajánlható. A földet igénylőket és az igényeket a fölmivelésügyi miniszter a községi elöljáróságok útján íratja össze. A főispánok és az illetékes törvényszéki elnökök is bevonandók. A terület kijelölésére és az ár megállapítására a vegyes bírósági eljárás a mérvadó. A telepítésre rendelkezésre álló területeket létszámba veszi az Országos Telepítési Tanács. Ez osztályozza a felmerülő igényeket és elosztja a telepeseket. A Telepítési Tanács legsürgősebb feladata a helyi igények kielégítésére nem szükséges nagyobb megváltható birtoktestek megállapítása. A pénzügyi rendelkezések között legfontosabb a Mezőgazdasági Földhitelszövetség létesítése, amely szövetség tagjai volnának egyrészt a hitelre szorulók másrészt azok a gazdák, akik mint hitelezők átveszik a kisajátítási kötelezvényeket. (Fix kamatozású záloglevelek.) A Földhitelszövettség tagjai egyetemlegesen felelnek a záloglevelekért, maga az intézet altruista alapon, miniszteri ellenőrzés mellett dolgozik. Az utolsó fejezet rendelkezik a kedvezményekről. Aki két évnél hosszabb ideje teljesített katonai szolgálatot,legalább hat havi frontszolgálat a vételár háromnegyed részét igényelheti hitelképpen, azonkívül kaphat természetbeni beruházási hitelt is. Kölcsöneinek két évi kamatját az állam viseli és a törlesztés erre az időre föl van függesztve. Aki az új törvény alapján jut földbirtokhoz, az tíz éven belül el nem adhatja, haszonbérbe is csak családi haláleset miatt. A községi elöljáróság véleményére nem megfelelő művelés esetén a birtok elvehető és fölötte újra az Országos Telepítési Tanács rendelkezik. »o*o»o«o*o«o«o«oöo«o*o«o«o*o«Kj*o©o«o«»oiK>»o®ooo«»o*so«o#>o*o®o©o«oeo»o*o*o«o Bokányi ki akar bújni a felelősség alól. A tárgyalás negyedik napja. A népbiztosok bűnperének mai negyedik tárgyalási napján Bokányi Dezső kihallgatását folytatták. Az egykori néptribun hosszadalikasan ismerteti a munkástanács éjjeli ülésének történetét, amelyen annak idején a hatalmat átvették. Csodálkozott, hogy Garami, Peial és Buchinger nem voltak jelen. Kun Bélát meleg üdvözléssel fogadták. Látta, hogy diktatúra készül s kérdést intézett eziránt Kunhoz, aki azzal válaszolt, hogy a diktatúra formailag már az októberi forradalomkor kezdődött, de nem fog tovább tartani az országos választásoknál. A népbiztosok kijelölésénél ellentétek mutatkoztak kommunisták és szocialisták között. Ő nem akart semmiféle álllást vállalni, de amikor a népjóléti népbiztosságra került a sor őt vették elő. Másnap megjelent a statáriumról és alkoholtilalomról szóló rendelet, melyekről többen nem tudtak. Bokányi ekkor már látta,hogy a diktatúra nagy méreteket fog ölteni. Ezután azt igyekszik megmagyarázni, hogy bár felfogásban nem egyezett társaival, miért maradt meg mégis népbiztosnak.Angol mintára akart szociális reformokat létesíteni. Majd áttér Kun Béla plattformájára. Kun azt állította, hogy a burzsoá diplomáciával szemben a hazugság megengedett erkölcs. A vádiratnak a polgárság lefegyverezésére vonatkozó részét — úgymond — nem érti, mert a polgárságot már a Károlyi-rezsim alatt lefegyverezték. A magántulajdon megsemmisítéséről szóló vádpontra megjegyzi, hogy már az előző kormány erősen angazsálta magát a szociális terén. A földbirtok és a gyáripar szocializálása terén ő a kárpótlás mellett volt. Elnök: Az ékszerészektől kárpótlás nélkül vettek el mindent, a háztulajdonosoktól pedig elvették házukat. Bokányi: Ezzel szemben megreparálták az összes lakásokat. (Elénk derültség a közönség soraiban.) Bokányi ezután áttér a vádnak arra a pontjára, mely arról szól, hogy ő részt vett a tanácskormány alkotmányának meghozatalában. Ezt tagadja. A legnagyobb küzdelmet a választási eljárásoknál vívta, de eredménytelenül, mert a szélsőségesek ezzel kapcsolatban azt akarták kimutatni, hogy Kun Béla is van olyan legény, mint Lenin. Ugyanis az első időben Lenin azt írta, hogy nincsen Magyarországon proletárdiktatúra. Ezután újból visszatér a népbiztosok elleni küzdelmeire. Elmondja, hogy vissza akarta adni a fővárosnak autonómiáját, azonban ez nem sikerült. Rátér a birói függetlenség megszüntetésére, amit mindig helytelenített. Majd a vörös hadsereg megszervezéséről szóló vádra reflektál. Julius 13-án hadtestparancsnokként ment ki a frontra. Mindenütt buzdító beszédeket tartott. A tiszteket nagyon megbecsülte s jól bánt velük. Elnök itt felolvassa Jenei és Rákosi századosok vallomását. Olvassa : Julius 28-án Miskolc közelében a vasúti kocsiban a vezérkari irodában a következő kijelentést tette : A tisztek nagy része megbízhatatlan. Úgy hogy a legnagyobb lelki nyugalommal ötven százalékát föbrelövetném. Később pedig azt mondotta: A hadtestparancsnokság törzsvezérségét fel fogom váltani és helyettük terrorcsapatokat hozok. Bokányi: Július 28-án ott voltam a tiszai fronton, soha arra nem jártam. Landlerrel soha sem utaztam Kassára. Én július 28-án a fronton harcoltam. (Nagy derültség.) Elnök: A hadsereg osztályhadsereg volt, célja pedig hogy a világ proletárságát felszabadítsa. Bokányi: A proletárhadseregbe mindenki beléphetett. Hogy Moszkva felé mivel fűszerezték a rendeletet, azzal nem törődtem. Elnök: Csodálatos, hogy minden rendelet hasonló színezéssel volt ellátva. Bokányi: Én nem hoztam azokat a rendeleteket. Elnök : Majd rátérünk erre. Bokányi (vállat vonva) : Majd rátérünk. Elnök: Velem ne vitatkozzék és figyelmeztetem, ne adjon többé okot hasonló figyelmeztetésre. Bokányi itt kifogást emel, hogy védekezésében kérdésekkel megakasztják. Elnök: Azt én bírálom el, hogy mikor tehetek fel kérdést. Mikor szükségét látom a kérdés feltételének, akkor megteszem. Igenis megengedem, hogy álláspontját kifejthesse annak kereteit és kontúrjait azonban nekem kell megállapítani, mert különben ha teret nyitnék arra, hogy nyílt szónoklatokat tartson, akkor a tárgyalás hetekig és hónapokig eltarthat. (Zajos helyeslés a hallgatóságban.) Elnök csendre inti a hallgatóságot, majd öt perc szünetet rendel el. Szünet után Bokányi folytatja vallomását. A középületek megszállásában — szerinte — semmi része nincs. Mikor népbiztos lett, felment a minisztériumba, ahol egy titkár fogadta. Kérdésére, hogy szocialista vagy kommunista-e, a titkár kijelentette, hogy egyik sem. Nyúzságáért megtartotta titkáráinak. Elnök: Visszatérve a forradalmi törvényszék bíráira, elképzelheti-e annak helyességét, hogy haramiák ítélkezzenek? Bokányi : A forradalmi törvényszék ügyeit jogászok csinálták. Amikor ő a városházára került, megakadályozta a tervezett elbocsátásokat. A négy polgármesternek kijelentette, hogy rendelkezésükre áll. Túszok elfogásáról tudott, mert többen jártak nála ebben a dologban, de ő maga nem fogatott el senkit. A hadseregparancsnoki állást azért vállalta, mert Böhm megkérte, hogy megbízható csapatokat szervezzen arra az időre, amikor új politikai orientálódás fog bekövetkezni. Népszerű ember volt s tudott a katonákra látni, ezért állították őt egy hadtest élére. A szolnoki front összeomlása után tervezett új offenzíváról ő beszélte le Kun Bélát. Elnök : Szóval ön úgy tünteti fel a dolgot, hogy ön mentette meg a helyzetet, Haubrich szintén úgy tüntette fel, hogy ő mentette meg. Adatok vannak arra nézve, hogy Trockij önhöz fordult s Kun Béla iránt érdeklődött. Bokányi ezt tagadja. Elnök most levelet olvas fel, melyet Bokányi irt 1919 január 20-án és a börtönből csempészett ki. A levél egy része így szól:Gödöllő rossz volt királyi nyaralónak, de még roszszabb munkásfészeknek. Az embernek, ha ilyen fészket lát, a proletárdiktatúra után csorog a nyálas. Bokányi: Ez csak képlet volt, melyet nem politikai vonatkozásban alkalmaztam. (Élénk derültség a közönség soraiban). Aczél főügyész: Van-e tudomása arról, hogy Garbai egyik beszédében kijelentette, hogy sírba tették a magyar alkotmányt? Bokányi: Tudom. Garbai kijelentése egyszerű frázis. Elnök :• Csodálatos, hogy ezek a frázisok mind valósággá váltak. Bokányi a főügyész kérdésére elmondta, hogy a kommunisták nem bíztak a Népszavában s követelték, hogy a lap munkatárai között az ő embereik is ott legyenek. Ezért jelentek meg túlzó cikkek a Népszavában is. Elnök ! Ha így volt, akkor aNépszavá-t meg kellett volna szüntetni, mint a többi újságokat. Bokányi: Ezzel a kérdést meg lehetett volna kerülni, de nem megoldani. Elnök : Ha Garami itt tudta hagyni az országot, ön is itthagyhatta volna. Aczél főügyész azt kérdezi Bokányitól, hogy szerinte Károlyi jogosítva volt-e átadni a hatalmat a kommunistáknak? Bokányi erre azzal válaszol, hogy Károlyinak a Nemzeti Tanács adta a hatalmat, de nem úgy ruházta rá, hogy köteles neki visszaadni. Károlyi tehát annak adhatta át a hatalmat, akinek akarta. (Zúgás a közönség soraiban.) Aczél főügyész : Akkor tehát átadhatta volna Oroszországnak is. Elnök itt a tárgyalást megszakítja s annak folytatását másnap reggel 9 órára tűzi ki. A törökök elhagyták Pártot Páris, jul. 9. A török békedelegáció pár titkár hátrahagyásával tegnap délután elhagyta Versailest és visszautazott Konstantinápolyba. Deschanel Bemondani készül. Genf, jul. 9. Megerősítik, hogy Deschanel köztársasági elnök, kiismeretes vasúti balesete óta visszavonulva él, lemond az elnöki tisztségéről. Utódjául Millerandot és a volt elnököt, Poincarét emlegetik.