Nemzeti Ujság, 1920. augusztus (2. évfolyam, 182-206. szám)
1920-08-07 / 187. szám
2 nem lehet még a legkisebb műhelyben sem attól, hogy ne amerikázzék. Ha a gazdaközönség ellen tovább eljárnak, az két következményre fog vezetni. Az első gazdasági és ez az, hogy egyszer majd beszüntetik a termelést és a gazda csak annyit vet, amennyire neki van szüksége és hogy akkor miből táplálják a tisztviselői, munkást és általában a városi lakosságot, azt nem tudom, ha pedig nem lesz gabona, akkor a vidéken ezrével lesznek munkátalanok. Politikai konzekvenciái is lesznek ennek a helyzetnek. Éspedig az, hogy a gazda egyszer csak megbicsakolja magát és azt fogja mondani : Budapestnek pedig semmit. (Nagy zaj.) Mit szólnának hozzá az urak, ha felhoznék Budapestre kétszázezer kisgazdát és azt követelnék, hogy a gabona árát pedig emeljék fel. (Állandó nagy zaj. Közbekiáltások . Izgatás !) Súlyos hiba volna, ha a kormány olyan gyengeséget mutatna, hogy immár kibocsájtott rendeletet megváltoztatna. Ha a rendeletén mégis változtatás történik, az összes politikai konzekvenciákat levonja. Felkiáltások a baloldalról: Hála Istennek! Gaál Gaszton: Keresztényszocialista képviselőtársaimat ara kérem, hogy hangzatos jelszavakért ne reszkírozzák a társadalmi békét (!), amely ma még megvan. Ne válasszák szét Budapestet a vidék hangulatától, mert a vidék le fogja kapcsolni magát erről a fővárosról, amelynek soha egy lélegzete sem volt magyar. Vitter László: Ez izgatást Kuna P. András azt hangoztatja, hogy a kisgazdák eddig is meghoztak minden áldozatot a társadalmi béke kedvéért. Őrgróf Pallavicini György: A gabonarendelettel szemben jogos a kritika és azt a legilletékesebb faktorok is hibásnak tartják. A Haditermény népszerűtlen volt. Új rendszert alkottak és ez a rendszer nehézkesebb, drágább, mint a régi és célját nem éri el. Rámutat a részleges szabad forgalom veszélyeire. Végül indítványt nyújt be, hogy a nemzetgyűlés küldjön ki egy kilenctagú bizottságot a gabonarendelet tárgyalására és módosítására. Rubinek Gyula benyújtja a Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötött szerződésről szóló törvényjavaslatot. Ezután az elnök szünetet rendelt el. Szünet után Perlaki György védelmébe veszi a Gaál Gaszton által jogtalanul megtámadott tisztviselőket. Kisgazda szónok Gaál Gaszton ellen. Berky tírusa elhibázottnak tartja Gaál Gaszton beszédét. Nem helyesli a társadalmi ellentétek folytonos kiélesítését. Nem szabad szembeállítani a falut és a várost, mint ahogy Gaál Gaszton teszi, mert a hibák közösek. A bankóimádás nemcsak a városi hadimilliomosoknál, hanem a falusi lakosság egy részénél is feltalálható. Elfogadja Pallavicini indítványát azzal, hogy a bizottság üljön össze és hozzon olyan rendszabályokat, amelyek azt az egy szempontot vegyék figyelembe, hogy hatévi szenvedés után szűnjön meg végre a felforgatás és rakassunk jól mindenkit legalább kenyérrel. Szilágyi Lajos szerint az ellátatlanok a búza árát és a liszt árát igazságtalannak tartják. Meg kell bélyegezni azokat, akik a legutóbbi választásoknál kortesbeszédeikben belevetették a köztudatba ezt a kérdést és felizgatták a népet. Ezután az elnök javaslatára elhatározza a Ház, hogy legközelebbi ülését holnap, szombaton délelőtt tartja a következő napirenddel: az indítvány- és interpellációs könyv felolvasása, az alkotmány helyreállításáról szóló 1920 : X. t.c. módosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása, Mahunka Imre és Budavári László indítványának megokolása, Huszár Elemér indítványának folytatólagos tárgyalása és amennyiben sor kerül rá, a bírák és ügyészek illetményeiről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ezután gróf Teleki Pál miniszterelnök mint külügyminiszter válaszol Tömöri Jenőnek Kun Béla és társai kiadatása ügyében hozzá intézett interpellációjára. Az ülésnek ezt a részét lapunk más helyén ismertetjük. Az ülés délután háromnegyed két órakor ért véget. A keresztényszocialista szakszervezetek állásfoglalása. Gaál Gaszton beszédében többek közt azt a kijelentést tette, hogy nem engedné megváltoztatni a gabonarendeletet azért, mert 40 munkásból álló küldöttség jelenik meg a kormánypárt vezérei előtt. Mivel ez a kijelentés a Keresztényszocialista Munkásés Tisztviselőszakszervezetek Vezérlőbizottságára vonatkozott, érthető, hogy a legnagyobb felháborodást váltotta ki a 300.000 főnyi keresztény és nemzeti alapon álló munkásság delegátusai között. A mai estén súlyos megrovásban részesítették Gaál Gasztonnak ezt a kijelentését, annál is inkább, mivel a képviselő így szinte provokálta a munkások és tisztviselők öszszességének megmozdulását. A keresztényszocialista szakszervezetek önmérsékletének köszönhető, hogy a tömegek megmozdulása helyett csak a vezetők jelentek meg a kormányférfiak előtt és Gaál Gaszton is jobban tenné, ha a tömegszenvedélyek szítása helyett a megértés álláspontjára helyezkednék, mint a többi józan gondolkodású kisgazdaképviselő. Országos keresztényszociális vasutas nagygyűlés. A Keresztény szociális Vasutasok Országos Gazdasági Egyesülete tegnap tartotta országos tisztújító nagygyűlését a Gólyavárban. A nagygyűlésen dr. Homonnay Tivadar nemzetgyűlési képviselő elnökölt, aki Wahl Frigyes főmérnök ügyvezető elnökkel együtt megbízatását viszszaadta és az eddigi vezetőség felmentvényét kérte. Dr. Homonnay Tivadar hatalmas beszédben ismertette a vasutasok helyzetét és örömmel számolt be arról, hogy a kormány méltányolva az egyesület indokolt kérését, szeptember hó elején nagyobb anyagi segítséget fog a vasutasoknak juttatni. Az egyesületnek az volt a kívánsága, hogy ne csak a kinevezett tisztviselők, hanem a munkásság is részesedjék abban az anyagi előnyben, amelyet a tarifafelemeléssel érnek el. A nagygyűlés örömmel vette tudomásul az egyesület nemzeti újság .Szombat, 1920. augusztus 7/*'' méltányos kívánságainak a kormány részéről való teljesítését. Ezután Wahl Frigyes ügyvezető elnök a felmentvényt és elszámolást terjesztette elő, melyet a nagygyűlés köszönettel tudomásul vett. Majd óriási lelkesedéssel és frenetikus tapsvihar mellett a VOGE elnökévé újólag dr. Homonnay Tivadar nemzetgyűlési képviselői választották meg. Ügyvezető elnökké, miután Wahl Frigyes főmérnök nagy elfoglaltságára való hivatkozással elhárította magától a tisztséget, egyelőre Misángyi Ferenc főmérnököt választották meg. Friedrete Istvánt kiadják. Döntött a mentelmi bizottság. *— A jelentés holnap kerül a Ház elé." Friedrich István kiadatásának ügyében ma déli 12 órakor ülésezett a mentelmi bizottság Ereky Károly elnöklete alatt. A bizottság 21 tagja közül 16 jelent meg. Mikovinyi Jenő előadó beterjesztene az ügyészség vádiratát, amely szerint Friedrich István ellen olyan vallomások hangzottak el a hadosztálybíróság előtt Tisza István gyilkosainak a tárgyalásánál, hogy az ügyészségnek el kell járnia Friedrich István szerepének tisztázására Másfélórai tanácskozás után a bizottság 9 szavazattal 5 ellen úgy döntött, hogy Friedrich István mentelmi jogát felfüggeszti. Két bizottsági tag nem szavazott. Somogyi István kisebbségi ellenvéleményt adott be, amely szerint formahibák miatt ez a bizottság nem hozhatott érvényes határozatot. Mikovinyi Jenő, a bizottság előadója így nyilatkozott a továbbiak felől : * — Holnap beterjesztem a nevvezetgyűlésnek a bizottsági jelentést a kisebbségi véleménnyel együtt. A házszabályok 183. §-a szerint ilyen esetben nem kötelező az, hogy a jelentést kinyomassák és hogy a beterjesztés meg ,a döntés között három napnak kell letelnie. A Ház akár holnap is dönthet már, ha a kormány vagy a nemzetgyűlés bármely tagja kéri a sürgősség kimondását, illetőleg az ügy letárgyalását. Mindeddig azonban sem a kormány, sem pedig egy képviselő nem adott be ilyen természetű kérést, s ha holnap sem érkezik, akkor a jelentés felett csak kedden dönt a Ház. Az Ébredő Magyarok a közélelmezési miniszternél. Az Ébredő Magyarok Egyesületének budapesti kerületi szervezetei küldöttségben jelentek meg e hó 6-án nagyatádi, Azabó István közélelmezési miniszternél s neki egy milliforandumot nyújtottak át a gaborlarendeletnek megváltoztatásáról. A miniszter válaszában jóakaratáról biztosította a küldöttséget s kijelentette, hogy a pénzügyminiszterrel egyetemben az ellátatlanoknak ezt a kívánságát felkarolja és amennyiben lehetséges, teljesíti.________ in:zu®u«uwuwu»u«nj®u®u®uvu^uwuwu®u»u®uwuwu5»utsuwu Állítólag véget ér a bojkott. Augusztus 8-án beszüntetik. Hosszú habozás után végre elhatározták a bojkottot rendező elvtársak, hogy visszavonulnak a nemzetközi cselekvés teréről, amelyen a keresztény Magyarországgal szemben csúfos kudarc érte őket. Az Arbeiter Zeitung jelentése szerint a bécsi szakszervezeti bizottság Amsterdamból a nemzetközi szakszervezeti szövetségtől a következő táviratotkapta: "Bár a helyzet Magyarországon nem kielégítő, a nemzetközi szakszervezeti szövetség elhatározta, hogy a Magyarország ellen elrendelt bojkottot augusztus 8-ától megszünteti. Kérjük a szükséges intézkedések megtételét. Bővebb megokolást manifesztumban közlünk. Fimment. • Az Arbeiter Zeitung az amsterdami távirattal kapcsolatban beismeri a bojkott teljes sikertelenségét és bevallja, hogy a vörös vezérek e terrorisztikus kísérlete nem vált be teljesen, — mint ő mondja. Nagyon jól tudjuk, hogy annyira nem vált be, hogy a külföld országainak nemcsak a polgárságát, hanem magukat a szakszervezeteket is a legnagyobb mértékben felingerelte a bojkottot elhatározó kolomposokkal szemben, különösen Svájc és Hollandia munkássága újból és újból állást foglalt a bojkott ellen, az osztrák munkásság nagy részének ellenzése pedig közismert. A Het Werk jelentése szerint különben az amsterdami szakszervezeti iroda szombati ülésén, amelyen a megszüntető határozatot meghozzák." A bojkottért minden felelősséget az osztrák elvtársakra fogják hárítani, mondván : ti akartátok és ha úgy látjátok, hogy bolondot akartatok, mi nem ragaszkodunk hozzá. Bécs népe nagy örömmel fogadja a bojkott megszüntetését. Ezt tükrözi vissza valamennyi polgári lap, amelyek megállapítják, hogy a bojkott vereséggel végződik. A JS Neue Freie JFresse ezt írja ürömmel fogadjuk a szomszédos állammal való összeköttetés küszöbön álló helyreállítását és a rendezett viszonyok visszatérését, amelyeket jobb lett volna meg sem szakítani. Ausztria és Magyarország egymásra vannak utalva, reméljük tehát, hogy a bojkott végső akkordjai rövid idő múlva teljesen elenyésznek. A Reichspost megállapítja, hogy a bojkott tökéletes kudarccal végződött, ,ha a zsidó-bolsevista játékosok, akik az osztrák munkásságot előtérbe tolták és dróton rángatják, azt remélték, hogy a magyar határ elzárásával halálos csapást mérnek a magyarországi keresztény uralomra, akkor nagyon súlyosan csalódtak. A felelősség csak ezeket terheli azokért a károkért, amelyeket a bojkottmozgalom Ausztriának okozott. A Wiener Mittag, a német nemzetiek lapja, nélkülözést és gazdasági áldozatokat okozó tömegcsalásnak bélyegzi a bojkottot, amely pőrén állította elénk az osztályharcos tömegvezérek lelkiismeretlenségét. A Mittagspost is a szociáldemokrácia újabb blamázsának tartja a kudarcot vallott bojkottot. A bojkottot formálisan megszüntető ülést az osztrák szakszervezetek ma délelőtt tartották s erre Fürstner szociáldemokrata vezér is megérkezett. A Reichspost egy jelentése pedig arról ad hírt, hogy Fimmen már július 31-e óta Bécsben van. Zürichi hír is megerősíti, hogy a bojkott végvonaglásban van és azt közli, hogy a svájci munkásszervezetek, amelyek az utóbbi időben három ízben kérték a Magyarország elleni a bojkott megszüntetését, maguk pedig, miként a postai és távirdai szervezetek sem, nem vettek részt benne, most azt az értesítést kapták, hogy a bojkott legkésőbb öt nap alatt véget ér. Ugyanilyen a hangulat Hollandiában is, ahol kezdettől fogva a legnagyobb ellenzéssel találkozott a bojkott eszméje. Az entente Lengyelországért Még mindig csak tárgyalnak. A lengyel helyzetről Illoyd George tegnap az alsóházban, igen komoly nyilatkozatot tett. Közölte, hogy beszélt Kamenevvel és Kraszinnal és kijelentette nekik, hogy a fegyverszünetről való tárgyalás megtagadása és a szovjet csapatoknak lengyel területen egyre tartó előrenyomulása szükségképpen azt a gyanút kelti, hogy a szovjetkormány nem volt őszinte, amikor békeóhaját kifejezésre juttatta és kijelentette, hogy Lengyelország szabadságát és függetlenségét tiszteletben akarja tartani. Az egyetlen mód a gyanú eloszlatására az, ha elfogadható feltételekkel azonnal fegyverszünetet kötnek Lengyelországgal. Ha azokban a gyanú beigazolódik, akkor Lloyd George az alsóházban részletesen fog nyilatkozni a szükségessé váló lépésekről. Hire jár, hogy az angol kormány két hadosztály mozgósításán kívül önkéntes ezredek alakításával is segíti Lengyelországot, azonkívül nagy hitelt is nyújt neki. Curzon lord külügyminiszter tudatta a szovjet kormánnyal , hogy kitérő vagy halogató válasz esetén Kraszinékat azonnal visszaküldik Oroszországba, s a szövetségesek egyetértően megtesznek minden intézkedést Lengyelország védelmére. Varsói jelentés szerint a békedelegáció csak akkor indul el Minszkbe, ha a szovjet kormány biztosította számára a zavartalan távíró- és távbeszélőösszeköttetést Varsóval. Washingtonból azt táviratozzák, hogy az Egyesült Államok távoltartják magukat a lengyel-orosz konfliktustól. A tegnapi minisztertanácson, mely a kérdéssel foglalkozott, Wilson elnökölt, első ízben betegsége óta. Berlin, aug. 6. Varsóból újabban pesszimisztikus jelentések érkeztek. A vörös hadsereg állítólag már csak 50 kilométerre van Varsótól, melynek megvédésére lázasan folytatják a munkálatokat. A polgári lakosság egy része elhagyta a várost. Varsó, aug. 6. A vezérkar aug. 4-iki jelentése szerint a lengyel csapatok Osztrolenkánál az ellenség minden támadását visszaverték, a Bug-folyónál meghiúsították az átkelést és súlyos harc után visszafoglalták Bródy városát. Mikulics mellett sikerült az ellenséget visszaverni a Szeret folyó túlsó partjára. Ebben az ütközetben a bolsevistáknak 1600 halottjuk maradt a csatatéren." Ruppleügyminiszter Oroszország, már ententereles az összes németek föderációjáról. Dr. Simahl, Németország külügyminisztere, nem tartozik a sablonos államférfiak és diplomaták közé. Van bátorsága nyiltan és határozottan beszélni, s ami több: meglátszik nyilatkozataiból, hogy a külügyi politika terén gondolatai mélyre hatolnak és a távolabbi jövőt is felölelik. Legújabban rendkívül érdekes, nyilatkozatot tett egy bécsi lap berlini tudósítója előtt. Olvasóink külügyi tájékoztatása végett helyénvalónak tartjuk az alábbiakban ismertetni Simons kijelentéseit: 1 . Úgy látszik, hogy a londoni konferenciára, mely a keleteurópai kérdéseket volna, rendezendő, nem hívják meg Németországot". „Csodálom, hogy az orosz kormány előiratni engedi magának, hogy kivel tárgyaljon és kivel nem. Ebből azt következtetem, hogy a Szovjet kormány nem oly erős, mint amilyennek látszani szeretne. Hiába küldi a fölényes hangú sürgönyöket az ententenak, ha viszont ellenmondás nélkül belenyugszik abba, hogy a Németországgal való viszonyáról Németországgal nem szabad tárgyalnia. Minket a versaillesi szerződés köt, s ha Oroszországnak nincs kifogása az ellen, hogy a nagy fontosságú német-orosz kérdések Németország belevonása nélkül rendeztessenek, egyelőre mi is kénytelenek vagyunk belenyugodni ebbe''. Az orosz-lengyel tárgyalásról Simons nézete az, hogy a szovjet kormány a tárgyalások megkezdésével késleltetni akarja az entente beavatkozását és így megkísérli további előnyomulással még előnyösebbé tenni katonai helyzetét Lengyelországgal szemben. Ausztriáról a következőket mondota Simons: „Valószínűnek látszik, hogy Dél-Németországot illetően Anglia és Franciaország megegyeztek, ami kellemetlen helyzetbe juttatja Ausztriát, mert egy Duna konföderációba kényszerítése nem felel meg viszonyainak és történeti rendeltetésének. E veszedelemmel szemben a németosztrákoknak ragaszkodniok kell az alapgondolathoz, valamennyi németországi és ausztriai német föderalisztikus egyesüléséhez. Ami a mi viszonyunkat illeti Oroszországhoz, ugyanaz áll Ausztriára is. A londoni konferencia határozhat, ami neki tetszik: azon az alapgondolatot aeki változtathat, hogy Németországot és Oroszországot a legfontosabb gazdasági érdekek egymásra utalják, és ennek a gondolatnak a jövőben érvényesülnie kell. Hasonlóképp valóra fog válni a másik alapgondolat is .