Nemzeti Ujság, 1920. augusztus (2. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-07 / 187. szám

2 nem lehet még a legkisebb műhelyben sem attól, hogy ne amerikázzék. Ha a gazdaközönség ellen tovább eljár­nak, az két következményre fog vezetni. Az első gazda­sági és ez az, hogy egyszer majd beszüntetik a termelést és a gazda csak annyit vet, amennyire neki van szüksége és hogy akkor miből táplálják a tisztviselői, munkást és általában a városi lakosságot, azt nem tudom, ha pedig nem lesz gabona, akkor a vidéken ezrével lesznek mun­­kátalanok. Politikai konzekvenciái is lesznek ennek a helyzetnek. És­pedig az, hogy a gazda egyszer csak meg­­bicsakolja magát és azt fogja mondani : Budapestnek pedig semmit. (Nagy zaj.) Mit szólnának hozzá az urak, ha felhoznék Budapestre kétszázezer kisgazdát és azt követelnék, hogy a gabona árát pedig emeljék fel. (Ál­landó nagy zaj. Közbekiáltások . Izgatás !) Súlyos hiba volna, ha a kormány olyan gyengeséget mu­tatna, hogy immár kibocsájtott rendeletet megváltoztatna. Ha a rendeletén mégis változtatás történik, az összes po­litikai konzekvenciákat levonja. Felkiáltások a baloldalról: Hála Istennek! Gaál Gaszton: Keresztényszocialista képviselőtársai­mat ara kérem, hogy hangzatos jelszavakért ne reszkí­rozzák a társadalmi békét (!), amely ma még megvan. Ne válasszák szét Budapestet a vidék hangulatától, mert a vidék le fogja kapcsolni magát erről a fővárosról, amelynek soha egy lélegzete sem volt magyar. Vitter László: Ez izgatást Kuna P. András azt hangoztatja, hogy a kisgazdák eddig is meghoztak minden áldozatot a társadalmi béke kedvéért. Őrgróf Pallavicini György: A gabonarendelettel szem­ben jogos a kritika és azt a legilletékesebb faktorok is hi­básnak tartják. A Haditermény népszerűtlen volt. Új rendszert alkottak és ez a rendszer nehézkesebb, drágább, mint a régi és célját nem éri el. Rámutat a részleges sza­bad forgalom veszélyeire. Végül indítványt nyújt be, hogy a nemzetgyűlés küldjön ki egy kilenctagú bizottságot a gabonarendelet tárgyalására és módosítására. Rubinek Gyula benyújtja a Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötött szerződésről szóló törvény­­javaslatot. Ezután az elnök szünetet rendelt el. Szünet után Perlaki György védelmébe veszi a Gaál Gasz­ton által jogtalanul megtámadott tisztviselőket. Kisgazda szónok Gaál Gaszton ellen. Berky tírusa elhibázottnak tartja Gaál Gaszton beszé­dét. Nem helyesli a társadalmi ellentétek folytonos kiéle­­sítését. Nem szabad szembeállítani a falut és a várost, mint ahogy Gaál Gaszton teszi, mert a hibák közösek. A bankóimádás nemcsak a városi hadimilliomosoknál, ha­nem a falusi lakosság egy részénél is feltalálható. Elfo­gadja Pallavicini indítványát azzal, hogy a bizottság üljön össze és hozzon olyan rendszabályokat, amelyek azt az egy szempontot vegyék figyelembe, hogy hatévi szenve­dés után szűnjön meg végre a felforgatás és rakassunk jól mindenkit legalább kenyérrel. Szilágyi Lajos szerint az ellátatlanok a búza árát és a liszt árát igazságtalannak tartják. Meg kell bélyegezni azokat, akik a legutóbbi választásoknál kortesbeszédeik­ben belevetették a köztudatba ezt a kérdést és felizgatták a népet. Ezután az elnök javaslatára elhatározza a Ház, hogy legközelebbi ülését holnap, szombaton délelőtt tartja a következő napirenddel: az indítvány- és interpellációs könyv felolvasása, az alkotmány helyreállításáról szóló 1920 : X. t.­c. módosításáról szóló törvényjavaslat harmad­szori olvasása, Mahunka Imre és Budavári László indít­ványának megokolása, Huszár Elemér indítványának foly­tatólagos tárgyalása és amennyiben sor kerül rá, a bírák és ügyészek illetményeiről szóló törvényjavaslat tárgya­lása. Ezután gróf Teleki Pál miniszterelnök mint külügymi­niszter válaszol Tömöri Jenőnek Kun Béla és társai ki­adatása ügyében hozzá intézett interpellációjára. Az ülés­nek ezt a részét lapunk más helyén ismertetjük. Az ülés délután háromnegyed két órakor ért véget. A keresztényszocialista szakszervezetek állásfoglalása. Gaál Gaszton beszédében többek közt azt a kijelen­tést tette, hogy nem engedné megváltoztatni a ga­­bonarendeletet azért, mert 40 munkásból álló kül­döttség jelenik meg a kormánypárt vezérei előtt. Mi­vel ez a kijelentés a Keresztényszocialista Munkás­és Tisztviselőszakszervezetek Vezérlőbizottságára vo­natkozott, érthető, hogy a legnagyobb felháborodást váltotta ki a 300.000 főnyi keresztény és nemzeti ala­pon álló munkásság delegátusai között. A mai estén súlyos megrovásban részesítették Gaál Gasztonnak ezt a kijelentését, annál is inkább, mivel a képviselő így szinte provokálta a munkások és tisztviselők ösz­­szességének megmozdulását. A keresztényszocialista szakszervezetek önmérsékletének köszönhető, hogy a tömegek megmozdulása helyett csak a vezetők jelen­tek meg a kormányférfiak előtt és Gaál Gaszton is jobban tenné, ha a tömegszenvedélyek szítása helyett a megértés álláspontjára helyezkednék, mint a többi józan gondolkodású kisgazdaképviselő. Országos keresztényszociális vasutas nagy­gyűlés. A Keresztény szociális Vasutasok Országos Gazdasági Egyesülete tegnap tartotta országos tisztújító nagygyű­lését a Gólyavárban. A nagygyűlésen dr. Homonnay Ti­vadar nemzetgyűlési képviselő elnökölt, aki Wahl Frigyes főmérnök ügyvezető­ elnökkel együtt megbízatását visz­­szaadta és az eddigi vezetőség felmentvényét kérte. Dr. Homonnay Tivadar hatalmas beszédben ismertette a vasutasok helyzetét és örömmel számolt be arról, hogy a kormány méltányolva az egyesület indokolt kérését, szeptember hó elején nagyobb anyagi segítséget fog a vasutasoknak juttatni. Az egyesületnek az volt a kíván­sága, hogy ne csak a kinevezett tisztviselők, hanem a munkásság is részesedjék abban az anyagi előnyben, amelyet a tarifafelemeléssel érnek el. A nagygyűlés örömmel vette tudomásul az egyesület nemzeti újság .Szombat, 1920. augusztus 7/*'' méltányos kívánságainak a kormány részéről való telje­sítését. Ezután Wahl Frigyes ügyvezető­ elnök a felment­vényt és elszámolást terjesztette elő, melyet a nagygyűlés köszönettel tudomásul vett. Majd óriási lelkesedéssel és frenetikus tapsvihar mellett a VOGE elnökévé újólag dr. Homonnay Tivadar nemzetgyűlési képviselői választották meg. Ügyvezető­ elnökké, miután Wahl Frigyes főmérnök nagy elfoglaltságára való hivatkozással elhárította magá­tól a tisztséget, egyelőre Misángyi Ferenc főmérnököt vá­lasztották meg.­ ­ Fried­r­ete Istvánt kiadják. Döntött a mentelmi bizottság. *— A jelentés hol­­nap kerül a Ház elé." Friedrich István kiadatásának ügyében ma déli 12 órakor ülésezett a mentelmi bizottság Ereky Károly el­nöklete alatt. A bizottság 21 tagja közül 16 jelent meg. Mikovinyi Jenő előadó beterjesztene az ügyészség vád­iratát, amely szerint Friedrich István ellen olyan vallo­mások hangzottak el a hadosztálybíróság előtt Tisza Ist­ván gyilkosainak a tárgyalásánál, hogy az ügyészségnek el kell járnia Friedrich István szerepének tisztázására Másfélórai tanácskozás után a bizottság 9 szavazattal 5 ellen úgy döntött, hogy Friedrich István mentelmi jogát felfüggeszti. Két bizottsági tag nem szavazott.­­ Somogyi István kisebbségi ellenvéleményt adott be, amely szerint formahibák miatt ez a bizottság nem hozhatott érvényes határozatot. Mikovinyi Jenő, a bizottság előadója így nyilatkozott a továbbiak felől : * — Holnap beterjesztem a nevvezetgyűlésnek a bizottsági jelentést a kisebbségi véleménnyel együtt. A házszabá­lyok 183. §-a szerint ilyen esetben nem kötelező az, hogy a jelentést kinyomassák és hogy a beterjesztés meg ,a döntés között három napnak kell letelnie. A Ház akár holnap is dönthet már, ha a kormány vagy a nemzet­gyűlés bármely tagja kéri a sürgősség kimondását­, ille­tőleg az ügy letárgyalását. Mindeddig azonban sem a kormány, sem pedig egy képviselő nem adott be ilyen természetű kérést, s ha holnap sem érkezik, akkor a jelentés felett csak kedden dönt a Ház. Az Ébredő Magyarok a közélelmezési miniszternél. Az Ébredő Magyarok Egyesületének budapesti kerületi szervezetei küldöttségben jelentek meg e hó 6-án nagy­atádi, Azabó István közélelmezési miniszternél s neki egy milliforandumot nyújtottak át a gaborlarendeletnek meg­­­változtatásáról. A miniszter válaszában jóakaratáról biz­tosította a küldöttséget s kijelentette, hogy a pénzügymi­niszterrel egyetemben az ellátatlanoknak ezt a kívánsá­gát felkarolja és amennyiben lehetséges, teljesíti.________ in:zu®u«uwuwu»u«nj®u®u®uvu^uwuwu®u»u®uwuwu5»utsuwu Állítólag véget ér a bojkott. Augusztus 8-án beszüntetik. Hosszú habozás után végre elhatározták a bojkottot rendező elvtársak, hogy visszavonulnak a nemzetközi cselekvés teréről, amelyen a keresztény Magyarország­gal szemben csúfos kudarc érte őket. Az Arbeiter Zeitung jelentése szerint a bécsi szak­­szervezeti bizottság Amsterdamból a nemzetközi szakszervezeti szövetségtől a következő táviratot­­kapta: "Bár a helyzet Magyarországon nem kielégítő, a nemzetközi szakszervezeti szövetség elhatározta, hogy a Magyarország ellen elrendelt bojkottot augusztus 8-ától megszünteti. Kérjük a szükséges intézkedések megtételét. Bővebb megokolást manifesztumban köz­lünk. Fimment. • Az Arbeiter Zeitung az amsterdami távirattal kap­csolatban beismeri a bojkott teljes sikertelenségét és bevallja, hogy a vörös vezérek e terrorisztikus kísér­lete nem vált be teljesen, — mint ő mondja. Nagyon jól tudjuk, hogy annyira nem vált be, hogy a külföld országainak nemcsak a polgárságát, hanem magukat a szakszervezeteket is a legnagyobb mértékben felingerelte a bojkottot elhatározó kolomposokkal szemben, különösen Svájc és Hollandia munkássága újból és újból állást foglalt a bojkott ellen, az osztrák munkás­ság nagy részének ellenzése pedig közismert­. A Het Werk jelentése szerint különben az amster­dami­ szakszervezeti iroda szombati ülésén, amelyen a megszüntető határozatot meghozzák." A bojkottért minden felelősséget az osztrák elvtársakra fogják hárí­tani, mondván : ti akartátok és ha úgy látjátok, hogy bolondot akartatok, mi nem ragaszkodunk hozzá. Bécs népe nagy örömmel fogadja a bojkott meg­szüntetését. Ezt tükrözi vissza valamennyi polgári lap, amelyek megállapítják, hogy a bojkott vereség­gel végződik. A JS Neue Freie JFresse ezt írja ürömmel fogadjuk a szomszédos állammal való összeköttetés küszöbön álló helyreállítását és a rendezett viszonyok visszatéré­sét, amelyeket jobb lett volna meg sem szakítani. Ausztria és Magyarország egymásra vannak utalva, reméljük tehát, hogy a bojkott végső akkordjai rövid idő múlva teljesen­ elenyésznek. A Reichspost megállapítja, hogy a bojkott tökéletes kudarccal végződött, ,ha a zsidó-bolsevista játékosok, akik az osztrák munkásságot előtérbe tolták és dróton rángatják, azt remélték, hogy a magyar határ elzárá­sával halálos csapást mérnek a magyarországi keresz­tény uralomra, akkor nagyon súlyosan csalódtak. A felelősség csak ezeket terheli azokért a károkért, amelyeket a bojkottmozgalom Ausztriának okozott. A Wiener Mittag, a német nemzetiek lapja, nélkü­lözést és gazdasági áldozatokat okozó tömegcsalásnak bélyegzi a bojkottot, amely pőrén állította elénk az osztályharcos tömegvezérek lelkiismeretlenségét. A Mittagspost is a szociáldemokrácia újabb blamázsának tartja a kudarcot vallott bojkottot. A­ bojkottot formálisan megszüntető ülést az osztrák szakszervezetek ma délelőtt tartották s erre Fürstner szociáldemokrata vezér is megérkezett. A Reichspost egy jelentése pedig arról ad hírt, hogy Fimmen már­ július 31-e óta Bécsben van. Zürichi hír is megerősíti, hogy a bojkott végvonag­­lásban van és azt közli, hogy a svájci munkásszerveze­tek, amelyek az utóbbi időben három ízben kérték a Magyarország elleni a bojkott megszüntetését, maguk pedig, miként a postai és távirdai szervezetek sem, nem­ vettek részt benne, most azt az értesítést kapták, hogy a bojkott legkésőbb öt nap alatt véget ér. Ugyanilyen a hangulat Hollandiában is, ahol kez­dettől fogva a legnagyobb ellenzéssel találkozott a boj­kott eszméje. Az entente Lengyelországért Még mindig csak tárgyalnak. A lengyel helyzetről I­lloyd George tegnap az alsóház­­ban, igen komoly nyilatkozatot tett. Közölte, hogy beszélt Kam­enevvel és Kraszinnal és kijelentette nekik, hogy a fegyverszünetről való tárgyalás megtagadása és­ a szov­jet csapatoknak lengyel területen egyre tartó előrenyomu­lása szükségképpen azt a gyanút kelti, hogy a szovjet­kormány nem volt őszinte, amikor békeóhaját kifeje­zésre juttatta és kijelentette, hogy Lengyelország szabad­ságát és függetlenségét tiszteletben akarja tartani. Az egyetlen mód a gyanú eloszlatására az, ha elfogadható feltételekkel azonnal fegyverszünetet kötnek Lengyelor­szággal. Ha azokban a gyanú beigazolódik, akkor Lloyd George az alsóházban részletesen fog nyilatkozni a szük­ségessé váló lépésekről. Hire jár, hogy az angol kormány két hadosztály mozgósításán kívül önkéntes ezredek ala­kításával is segíti Lengyelországot, azonkívül nagy hitelt is nyújt neki. Curzon lord külügyminiszter tudatta a szov­jet kormánnyal , hogy kitérő vagy halogató válasz esetén Kraszinékat azonnal visszaküldik Oroszországba, s a szö­vetségesek egyetértően megtesznek minden intézkedést Lengyelország védelmére. Varsói jelentés szerint a békedelegáció csak akkor in­dul el Minszkbe, ha a szovjet kormány biztosította szá­mára a zavartalan távíró- és távbeszélőösszeköttetést Varsóval. Washingtonból azt táviratozzák, hogy az Egyesült Ál­lamok távoltartják magukat a lengyel-orosz konfliktus­tól. A tegnapi minisztertanácson, mely a kérdéssel fog­lalkozott, Wilson elnökölt, első ízben betegsége óta. Berlin, aug. 6. Varsóból újabban pesszimisztikus jelentések érkeztek. A vörös hadsereg állítólag már csak 50 kilométerre van Varsótól, melynek megvédé­sére lázasan folytatják a munkálatokat. A polgári la­kosság egy része elhagyta a várost. Varsó, aug. 6. A vezérkar aug. 4-iki jelentése sze­rint a lengyel csapatok Osztrolenkánál az ellenség minden támadását visszaverték, a Bug-folyónál meg­hiúsították az átkelést és súlyos harc után visszafog­lalták Bródy városát. Mikulics mellett sikerült az el­lenséget visszaverni a Szeret folyó túlsó partjára. Eb­ben az ütközetben a bolsevistáknak 1600 halottjuk maradt a csatatéren.­­" Rupple­­ügy­miniszter Oroszország, már ententereles az összes németek­­ föderációjáról. Dr. Simahl, Németország külügyminisztere, nem tarto­­zik a sablonos államférfiak és diplomaták közé. Van bá­torsága nyiltan és határozottan beszélni, s ami több: meg­látszik nyilatkozataiból, hogy a külügyi politika terén gondolatai mélyre hatolnak és a távolabbi jövőt is felölelik. Legújabban rendkívül érdekes, nyilatkozatot tett egy bécsi lap berlini tudósítója előtt. Olvasóink külügyi tájé­koztatása végett helyén­valónak tartjuk az alábbiakban ismertetni Simons kijelentéseit: 1 . Úgy látszik, hogy a londoni konferenciára, mely a keleteurópai kérdéseket volna, rendezendő, nem hívják meg Németországot". „Csodálom, hogy az orosz kormány előiratni engedi magának, hogy kivel tárgyaljon és kivel nem. Ebből azt következtetem, hogy a Szovjet kormány nem oly erős, mint amilyennek látszani szeretne. Hiába küldi a fölényes hangú sürgönyöket az ententenak, ha­ vi­szont ellenmondás nélkül belenyugszik abba, hogy a Né­metországgal való viszonyáról Németországgal nem sza­bad tárgyalnia. Minket a versaillesi szerződés köt, s ha Oroszországnak nincs kifogása az ellen, hogy a nagy fon­tosságú ném­et-orosz kérdések Németország belevonása nélkül rendeztessenek, egyelőre mi is kénytelenek va­gyunk belenyugodni ebbe''. Az orosz-lengyel tárgyalásról Simons nézete az­, hogy a szovjet kormány a tárgyalások megkezdésével késleltetni akarja az entente beavatkozását és így megkísérli további előnyomulással még előnyösebbé tenni katonai helyzetét Lengyelországgal szemben. Ausztriáról a következőket mondota Simons: „Valószínűnek látszik, hogy Dél-Németországot illetően Anglia és Franciaország megegyeztek, ami kellemetlen helyzetbe juttatja Ausztriát, mert egy Duna konföderá­­cióba kényszerítése nem felel meg viszonyainak és törté­neti rendeltetésének. E veszedelemmel szemben a ném­et­­osztrákoknak ragaszkodniok kell az alapgondolathoz, valamennyi németországi és ausztriai német föderaliszti­­kus egyesüléséhez. Ami a mi viszonyunkat illeti Oroszor­szághoz, ugyanaz áll Ausztriára is. A londoni konferencia határozhat, ami neki tetszik: azon az alapgondolatot aeki változtathat, hogy Németországot és Oroszországot a leg­fontosabb gazdasági érdekek egymásra utalják, és ennek a gondolatnak a jövőben érvényesülnie kell. Hasonlóképp valóra fog válni a másik alapgondolat is .

Next