Nemzeti Ujság, 1920. szeptember (2. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-21 / 223. szám

'Ktad, 1220 szeptember 21. 'NEMZETI UJSÁG' Az Egyesült Nézeti Kisgazda- és Földműves­párt értekezlete. A Pol. Tud. jelenti: Az Egyesült Keresztény Nem­­zeti Kisgazda- és Földművespárt hétfőn este 7 óra­kor Meskó Zoltán elnöklésével pártértekezletet tar­tott. Az értekezleten a kormány tagjai közül jelen­­voltak: Gróf Teleki Pál miniszterelnök, Bubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter, nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter, Tomcsányi Pál igazságügyminiszter, báró Korányi Frigyes­ pénz­ügyminiszter, Ferdinand­­ Gyula belügyminiszter, Benard Ágost népjóléti miniszter és sokorópátkai Szabó István kisgazdaminiszter. Az értekezleten gróf Teleki Pál miniszterelnök fontos külpolitikai nyilatkozatot tett, amit az értekezlet többek hozzá­szólása után egyhangúlag tudomásul vett. Szabó Ist­ván földmivelésügyi miniszter bemutatta a házhe­lyek kijelöléséről és kishaszonbérletek alakításáról szóló felhatalmazási törvényjavaslatot, amelyet az értekezlet többek hozzászólása után egyhangúlag el­fogadott. be nudcsm tiltást Kü­lpontiksi nyilatkozatok a kormányzó­ párt értekezletén.­­ Haller miniszter holnap zárja ba a numerus clausus vitáját. A numerus clausus vitája holnap előreláthatólag véget ér. Az ülés eseménye Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter nagy beszéde lesz, amely­ben összefoglalja a vita anyagát és minden szem­pontot egybefoglalva, megállapítja a javaslat kap­csán felmerülő nagyjelentőségű problémákat A holnapi nap folyamán báró Korányi Frigyes pénz­ügyminiszter benyújtja a három hónapra szóló in­­de­mnitásra vonatkozó törvényjavaslatot, amely ok­tóber, november és december hónapokra kér a kormány számtára felhatalmazást. Az indemnitási javaslatot a jövő hét közepén, mindenesetre azon­ban az azt követő hét elején tárgyalás alá veszik, minthogy közben ki fogják rá mondani a sürgős­séget. A kormánypárt ma este 7 órakor értekezle­tet tartott, amelyen gróf Teleki Pál miniszterelnök fontos külpolitikai nyilatkozatot tett, melyhez hoz­zászóltak Rakovszky István, Bottlik József, Balla Aladár, Mesók­ Zoltán és Rubinek Gyula. Az érte­kezlet a miniszterelnök bejelentését tudomásul vette. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi mi­niszter ezután,bemutatta a házhelykere vonatkozó 2 szakaszos törvényjavaslatot. in­twMiw mii» »m­­ooaffi­w« . Keresztény nemzeti liga monstre köldfitzsése a kereeéprimésnél. Megalakult az esztergomi hely­­csoport. — A Nemzeti Újság kiküldött tudósítójától —­­Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga dr. lVoitz Károly eln­öke és dr. Szűcs András, a Máv helyet­­t­es elnökigazgatójának vezetésével tegnap kitűnően sikerült hajókirándulást rendezett Esztergomba. A kirándulók mintegy 1500-an teljesen megtöltötték 41 MFTR „Deák Ferenc“ személyszállító gőzösét, melynek fedélzetén dr. Mészáros János pápai pre­­látus, érseki helynök celebrálta a vasárnapi szent­misét. A kirándulókat Esztergomba való érkezé­sükkor dr. Palkovics alispán és dr. Lépesd An­tal pápai prelátus, primási jószágigazgató üdvö­zölték. Dr. Wolff Károly elnök közvetlen szavak­ban mondott köszönetet az üdvözlésért. A primási palota kertjében a tömeg a Himnusz eléneklésével üdvözölte Liernoch János hercegprí­mást, aki házának boltíves bejárója előtt fogadta a tisztelgést. Dr. Wolff Károly, majd dr. Juhász István üdvözölte a hercegprímást, aki meghatott köszönő válaszában az ősrégi ke­resztény hitnerő felidézésére és ápolására buzdí­totta a jelen votákat. Délután fél ötkor a vármegye­ház dísztermében, hatalmas és lelkes tömeg je­lenlétében megalakult a Liga helybeli csoportja, amelynek elnöke egyhangú kikiáltás utján dr. Pal­­kovits alispán lett.­ Dr. Wolff Károly megrázó ere­jű beszédet intézett az alakuló gyűlés közönségé­hez s a megválasztott elnök köszönő szavai után a tömeg lelkes hangulatban tért vissza a hajóra. Az elindulás pillanatában a cseh megszállás alatt nyögő túlsó parton kendőlobogtatással hívták ma­gukra a figyelmet rabsorsban szenvedő magyar testvéreink, amire a hajóról eset, földet rengető éljen-riadalom volt a­ válasz. Egy pillanat alatt fehér zsebkendők megszámlálhatatlan sokasága lendült spontán erővel a levegőbe s mig a zenekar réztrombitái tele tüdővel harsogták a parton len­­getők felé a Rákóczi-indulót, a hajó lassú mozgás­­­­sal megindult Cson­ka-M­a­gyar­or­sz­á­g fővárosa felé. Este a­ hajó nagytermében hangverseny volt, a­melynek keretében a keresztény művészgárda ki­válóságai szórakoztatták a közönséget. Bakó László, a Nemzeti Színház tagjának szavalata meg­rendítő erővel hatott a közönségre,, am­ely sokat tapsolt Hágnál Elmar Ro­hla Margit és­­Toronyi Gyula operaházi tagok énekének, Török Lydia megkapó közvetlenséggel előadott apróságainak és Antalffy László félkezű zongoraművész darabjai­nak is. Szappanos Gerő tárogató művész a fedél­zet közönségét derítette jókedvre édes-bús kuruc nótáival. Külön megemlítést érdemel Ka­­rácsonyi István, az Operaház karnagya, aki szab­­tilis művészettel látta el az énekszámok zongora­­kíséretét. 1­1IHJMÍ Házhoz *Íb­egyek. Telető» HJ-19. ftWin. D»nmiflatiaatw l?«_az..L emelet ■? Az Ébredő Magyarok nagygyűlése• Az ÉNE fajmentő követelései. Halier kultuszminiszter a keresztény intelligencia védelméről. Az Ébredő Magyarok egyre mélyülő mozgalmá­nak hatalmas megnyilatkozása volt­ tegnap, vasár­nap az a nagygyűlés, melyet a Tattersal előtti széles területen tartott tegnap a főváros keresztény népe. Ez a gyűlés újból igazolta, hogy az Ébredő Magya­rok Egyesülete régen túlnőtt az egyesületek meg­szokott keretein, ez a szervezet ma már a keresztény alapon álló magyarság új alapokat építő, megdönt­hetetlenül erős intézménye. A gyűlésen jelen volt Haller István miniszter, továbbá Túri Béla, Milotay István, Bartos János, Avar­ff­y Elek, Homonnay Ti­vadar, Haller József, Frühwirth Mátyás képviselők. Huszonötezer főnyi közönség jelenlétében Szmre­­csányi György, a nemzetgyűlés alelnöke, az ÉME elnöke nyitotta meg a gyűlést. Beszédében utalt arra a nehéz harcra, amelyet a magyar kereszténységnek vívnia kell a zsidósággal, holott a kereszténység az ország lakosságának kilencven százalékát jelenti. Majd így folytatta: . — A harc komoly? — harsogta bele a nemzetbe Túri Béla, a Nemzeti Újság főszerkesztője. Miért kell nekünk harcolnunk! Mert egy sok évtizedre visszanyúló liberális átok ül ezen a szerencsétlen országon! Amikor talpra állottunk, gyönyörű pers­pektívát láttunk magunk előtt, most egy év múlva csalódva nézünk vissza a múlt időkre. Nem telje­sültek azok a kívánságok, amelyeket az ország osz­tatlan keresztény közvéleménye megkövetelt. De te­messük el a múltat és menjünk a nemzeti szinűi ke­resztes lobogó alatt előre, a keresztény Magyaror­szág megteremtése felé! Amikor fellépett az Ébredő Magyarok milliónyi tömege, elkezdődött a konkolyhintés belföldön és külföldön. Minden személyes él nélkül meg kell ál­lapítanom, hogy nemcsak megfelelő­­ támogatásra nem találtunk a kormányban, hanem nagyfokú bi­zalmatlanság nyilvánult meg velünk szemben. An­nál nagyobb örömünkre szolgál, hogy a hatalom tényezői között mégis t vannak, akik a legmelegebb támogatásban részesítenek minket.“ Ezután a meg­jelent Haller István kultuszminiszterhez fordulva, így szólt: „Légy üdvöz és úgy segítsen Téged a jó Isten, mint ahogy velünk fogsz küzdeni!“ A tomboló lelkesedéssel fogadott beszéd után Haller István kultuszminiszter programmeg­­jelentő szónoklatban ismertette a zsidókérdéssel szemben elfoglalt álláspontját. — Egy vita folyik a Házban, amelyet én provo­káltam egy javaslattal — kezdte beszédét a kultusz­­miniszter — amely javaslat ellen felvonultak a zsidó zsidók és a zsidó magyarok. Azt mondották, javaslatom szabadságjogokat tesz tőikre. Azt mond­ják, hogy ez a javaslat antiliberális. Nos, én előre bejelentettem, hogy szakítok azzal a liberalizmussal, amely minket idejuttatott s amely csak nemzetrab­­lás és mérgezés volt a liberalizmus cégére alatt. A miniszter ezután ismertette a keresztény ma­gyar ifjúság érdekében tett tanügyi intézkedéseit, szólt a felvételi vizsgákról, a közgazdasági egyetem­ről, melynek hivatása az lesz, hogy gazdasági tévés is a megfelelő ismeretekkel, ésszel és erővel mehes­­sen neki a keresztény ifjúság a nagy versenynek. Végül felhívta a jelenlevők figyelmét a szegény, nyomorgó diákságra. Indítsunk akciót az érdekük­ben, hogy tanulmányaikat zavartalanul befejez­hessék. A szűnni nem akaró tetszéssel fogadott beszéd után Lukasovich Géza ismertette az ÉME társadal­mi programmját, majd Szmrecsányi György elnök kimondotta, hogy a naggyűlés az elnöki konferencia határozati javaslata értelmében összeállított huszon­öt pontot, mint" a magyar nemzet követelményeit el­fogadja és a határozati javaslatot kedden délelőtt tizenegy órakor fogja átadni a kormánynak a par­lament épületében. A nagygyűlés a Himnusz elének­­lésével fejeződött be. Az ÉME által elfogadott javaslat főbb­ pontjai ezek: Numerus clausus. — Közgazdasági egyetem felállítása. — A fővárosi iskolák államosítása. — Szegénysorsú egyetemi hallgatók megélhetésének biztosítása. — Állami iskolákban csak keresztény­­tanerők. — Az irodalom és sajtó termékeinek ke­resztény nemzeti szempontból való ellenőrzése.1 ^ Újságírói kamara. — Büntetőjogi felelősségrevo­­nása azoknak az újságoknak, amelyeknek az or­­szág lerombolásában bizonyíthatólag részük van. — A bomlasztó és nemzetellenes sajtó állami tá­mogatásban nem részesülhet. — Mindennemű ál­lami jogok, kisebb árusítási engedélyek hadirok­kantait, hadiözvegyek és árvák részére biztosi­­tandók. — Az összes eddig kiadott jogok és jogo­­sítványok legsürgősebben felülvizsgálandók. — Mindennemű gyárak, vállalatok kötelezendők a legmesszebbmenő munkásjóléti intézmények sür­gős felállítására. — A munkásbiztosítás államo­sítása. — Sürgős állami gondoskodás tisztviselők­nek és munkásoknak tűzifával és szénnel való el­látására. — Nagylakások elszakítható részei vag­­yonlakók számára elrekvirálandók. — A gali­­ciaiak azonnali kitoloncolása. — Iparigazolvá­nyok mind felülvizsgálat alá veendők. — Azon­nal kezdessék meg a háborús nyereségnek oly­­képpeni megadóztatása, hogy az adókulcs a va­­gyon nagyságával fokozatosan emelkedjék és bi­zonyos összegen túl az egész vagyon elvétessék. Lengyelország békefeltételei Galíciában visszaszorítják a vörösöket. Rigai jelentés szerint a lengyelek­ békefeltételei a következők: A határ azonos az 1773-iki orosz-legyel határral. Mindazokat a területeket, melyek ettől a határtól nyugatra esnek, Lengyelország és Litvánia között fogják felosztani. A fegyverszünet megkötésekor mindkét fél hadserege azokban az állásokban ma­rad, amelyeket a szerződés aláírásának pillanatában elfojtják Ezzel szemben az oroszok csak a Curzon­­vonalat hajlandók elismerni, további engedménye­ket nem tesznek. Másrészt ragaszkodnak ahhoz a kö­vetelésükhöz, hogy Oroszország szabadforgalomba léphessen Nyugat-Európával. Varsóból táviratozzak, hogy az ellenség üldözése során megszállották a Zbrucs alsó folyását, valamint Huszyatin, Tremblova, Olejov, Tarnopol és Brody városokat. Kemény küzdelem után csapataink el­foglalták Dubnót, Rovnó irányában. A front többi részén ránk nézve kedvező helyi jellegű harcok és élénk­ felderítő tevékenység. A Knemen mentén és a Szcara partján nagy ellenséges erőket vontak össze. Sejnytől nyugatra a litvánok megerősítik állásaikat. a szerbek©!» Szabad közlekedés a határvonalakon. Mint Szegedről tudatják, a szerb demarkácioná­­lis vonal mentén levő magyar vármegyék és a megszállás alatt levő vármegyék szerb megbízottai közt tegnap egyezmény jött létre a határvonal át­lépése tárgyában. Ez az egyezmény a tanulókon kívül csak azokra terjed ki, kiknek a demarkációs vonaltól legfölebb húsz kilométer távolságban mű­velést igénylő földjük van vagy ilyet bérelnek. A kölcsönös közlekedés a kijelölendő útvonalon tör­ténik. Mindennemű termény szabadon szállítható, a szükséges vetőmag azonban visszahagyandó. Az egyezmény alapján átvitt állatokat és gazdasági felszereléseket egyik fél sem fogja rekvirálni. Az egyezmény kiterjed Szegeden, illetőleg Újszegeden lakó ama v­árosi és magántisztviselőkre meg mun­kásokra, kiket életfentartásuk vagy hivatásuk a túlsó oldalra utal. Az újszegedi óvodát és elemi iskolát Szeged városa magyar tanerőkkel meg­­nyithatja. Az Ébredő Magyarok küldöttsége a miniszterelnöknél. Az Ébredő Magyarok Egyesületének igazgató­sága, élén Szmrecsányi György elnökkel, holnap délelőtt 11 órakor tiszteleg gróf Teleki Pál miniszter­elnöknél és átnyújtja az országos nagygyűlés 25 pontból álló határozatát, egyidejűleg a határozato­dat tárcák szerint benyújtják a nemzegyűlésnek is. 3 Megszűnt a­­horvát parasztlázadás. A horvát elszakadási törekvések. A bécsi lapok közlése szerint a horvát parasz­tok legutóbb nyílt felkelésigl­ törtek ki, mely a honvét elszakadási törekvésekkel függ össze. A felkelésről Veznics miniszterelnök a belgrádi par­­lamen­tben a következő kijelentést tette: — A novoszelói és strizsevói vasútvonalon a lázadó parasztok­ megtámadták és kifosztották a vonatot. A lázadók száma mintegy háromezer, fel­ vannak szerelve puskával és három-négy gépfegy­verrel. összeköttetésben állanak egymással és a parasztköztársaság kik­ültdést követelik. A lázadás Szentiván-Zeleniben, és a járásban tovább terjed. Kasztni községben a jegyzőt és bírót meggyilkolták. Belovármoravec község elöljáróságát megtámadták és elűzték. A szinei járásban a lázadás egyre na­gyobb mérveket ölt. Innen száz katonát és két gép­fegyvert kértek. Zagorjében és Máriaboronban ki­­fosztották az üzleteket.­­ A dubnicai járásban a lázadás egyre több és több községre terjed, Krizsevcinél heves összeütkö­zés történt a hatóság és a lázadók között. A köz­séget rohammal elfoglalták. Egy katonánk elesett, d­égy megsebesült. A Délszláv sajtóirodának legújabb közlése sze­­rint a parasztlázadás megszűnt. A lakosság meg­kezdte a munkát. A bán kiáltványt bocsátott fel, amelyben a lerekvirálásról elterjedt híreket kohol­taknak jelenti ki és biztosítja a lakosságot, hogy az állami­ hatóságok kezeskednek azért, hogy házi­állatokat vagy más tulajdont fizetés nélkül nem fognak rekvirálni. A bécsi lapok szerint Horvát­országban kihirdették az ostromállapotot. A láza­dást katonai erővel nyomták­ el. Budapest, szeptember 20. A keresztény községi párt ma este ülést tartott az Egyetem­ utcai helyiségében. A gyűlés tárgya a fővá­rosi tanácsnokok megválasztása volt, amely kérdést részletesen megvitatták. Az értekezlet egyhangúan úgy határozott, hogy ragaszkodik ahhoz az elvhez, hogy volt szabadkőműveseket nem választ meg városi tanácsnokoknak és a választások alkalmával ezt az elvet következetesen keresztül is viszi.

Next