Nemzeti Ujság, 1920. szeptember (2. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-26 / 228. szám

2 ben vívott háborúban elesettek“ számára biztosít kedvezményeket. Iver­te a pénzügyminisztert, hogy járuljon hozzá ahhoz a módosításhoz hogy a kedve­zmények a hősi halált haltak hagyatékiéra vonatkozzanak. Több rendbeli módosítást nyújt be a szakasz­­hoz. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter nem ellenzi a Szilágyi által benyújtott módosítások­at, konkrét kérdésére pedig­­ kijelenti, hogy a vörös hadsereg hadműveletei nem állottak az ország ér­dekében, minthogy már maga a bolsevista rend­szer szembehelyezkedett az állammal. A nemzetgyűlés a Szilágyi-féle mód­osít­ásokkal elfogadja a 7. szakaszt. A 11. szakasznál Ugrón Gábor terjeszt elő módosítást a megszállott területekről idemenekül­tek érdekében, mert nem szabad ezeket az em­bereket kettős adóztatással sújtani. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter elfo­gadja Ugrón módosítását, amihez a száz is hozzá­járul. A többi szakaszt ezután, vita nélkül fogadta el a nemzetgyűlés. Elnök napirendi indítványt tesz. Indítványozza, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését hétfőn tartsa és annak napirendjére az adócsalásról és a vagyonátruházási illetékről szóló javaslatok har­madszori olvasását, az intemnlást és az állami számvitelről szóló törvény, módosítását tartalmazó javaslatot t­űzzék. A Ház ily értelmű határozathozatala után rá­térnek a kérvények tárgyalására. Mátéffy Viktor előadó: A kérvények legutóbbi tárgyalásakor, mikor a kisiparosok védelméről volt szó, Pálffy Dániel képviselő olyan kifejezése­ket használt, amelyek sértik a nemzetgyűlés tag­jainak jóakaratos tevékenységét. A kisiparosok ér­­dekeit az egész nemzetgyűlés támogatja. Ernszt Sándor hasonló értelemben szól fel. Kisiparosra szükség van és a kisiparos nemzeti szempontból is megbízható. Elsőrangú szociális, közgazdasági és nemzeti szükség is, hogy a kis­iparosokat támogassuk. Frishuhzz Mátyáska kisiparosok részére pilla­natnyi segítséget is"­Sürget. Tessék őket a­­közszál­­litásokban rögtön részeltetni s­­ezeket nem­­nagy­­vállalkozóik kezére juttatni. Indítványozza hogy nyersanyaggal lássák el a kisiparosokat. Rövid szünet után a stáz­­áttért az­­ interpellációkra. Eközben jelenik meg először gróf Csáky Imre, az uj külügy Tum­isofér. Karafiáth Jenő a köztisztviselők beszerzési csoportjainak feloszlatása és azoknak a köztisztvi­selők fogyasztási szövetkezetébe való beolvasztása ügyében terjeszt elő interpellációt. A beolvasztás — úgymond — azt jelenti, hogy a köztisztviselők részére kiutalt kedvezményes áru­élelmezési cik­kek kiadását ezentúl a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete fogja végezni. Ez veszedelmes dolog, mert a szövetkezetnek kevés a fiókja s igy nehéz­kesen tudná a szétosztást lebony­olí­tani. Azért ter­jeszt elő interpellációt a közélelmezési és a pénz­ügyminiszterhez, hogy ne kerüljön ismét arra a sor, hogy­ a köztisztviselőknek vagy családtagjaik­nak ismét sort kelljen­ állniuk. Az interpellációt kiadják a közélelmezési és a pénzügyminiszternek. • Tasnáády Kovács József a temetkezési vállalatok ügyében terjeszt elő, interpellációt. Szóváteszi, hogy a­ diktatúra idején elkommunizálták az össz­es te­metkezési vállalatokat és a főváros ezt a centrali­­zálást­­ma is fentartja. Az interpellációt kiadják a szakminiszternek. Hornyán­szky Zoltán aziránt interpellálja az igazságügyminisztert, hogy a váci fegyintézet ipari üzemének­ mind a három bérlője zsidó, hogy a gaz­dálkodás rossz és az ellenőrzés hiányos. Vizsgálat elrendelését kéri. Az interpellációt kiadják az igaz­ságügymin­isztern­ek. Hornyámszky Zoltán második interpellációjában arról tesz panaszt, hogy az 1919. szeptember 4-ike óta érkező menekült tisztviselőknek nem utalják ki fizetéseiket. Gyors intézkedést kér. Az interpellá­ciót kiadják a pénzügyminiszternek. Budaváry László a lakásk­érdésben terjeszt elő interpellációt és szóvá teszi, hogy a vagyonlakók még mindig nem jutnak hajlékhoz, holott itt van az ősz, rövidesen a tél is. Felhívja a kormányt, hogy október 15 ■ é ég juttassa lakáshoz az összes­ vagyonlakókat. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a Lakáshivatal dolgával is foglalkozik. Ha nem állí­tották volna fel a Lakáshivatalt, akkor talán volna lakás. Beszélnek arról is, hogy csak pénzért lehet lakáshoz jutni. Szóváteszi, hogy számos nem ma­gyar állampolgár zsidó van még Budapesten, aki­ket ki kellene utasítani, lakásukba vagyonlakókat költöztetni. Javasolja, hogy egy lakásnál többje sen­kinek ne lehessen, a lakásuzsorát üldözni kell. Javasolja továbbá, hogy a­ jövőben csak kereszté­­nyek kaphassanak­ Budapesten lakást. Interpellá­cióját kiadják az igazságügyminiszternek. Hornya­nszky Zoltán Pless György bíró lakása ügyében terjeszti elő harmadik interpellációját. Janka Károly tár­folyamszabályozó­ és ármente­­sítő társulatok működése ügyében, majd pedig a Bodrogköz 1. vidékének vetőmagszükséglete tárgyá­ban terjeszt elő interpellációt. Mindkét interpellá­ciót kiadják a földművelésügyi miniszternek. Az­ ülés egynegyed négy órakor ért véget. Az új külü­gyminiszter hivatalában, Gróf-Csirky Im­r külügyminiszter tegnap délelőtt 11 órakor fogadta a külügyminisztérium tisztviselői karának tisztelgését. Ambrózy követ üdvözlő beszéde után, aki az új miniszternek a külügyminisztérium megszervezésében való nagy érdemeit méltatta, a miniszter politikai vonatkozások mellőzésével, köz­vetlen szavakban köszönte meg a tisztviselői kar ragaszkodását. Felébredt Magyarok Politikai Pártja. Tegnap megalakult, a Felébredt Magyarok Poli­tikai Pártja, melynek tagjai nemzetgyűlési képvi­selők és fővárosi törvényhatósági bizottsági tagok. Az új alakulás célja az intranzigens keresztény po­litika biztosítása. A megyei és községi választások reformja.­ ­ A megyei és községi képviselőtestületek reorgani­­■s.ú/hírfrdi szóló, törvényjavaslat csaknem teljesen ké­szen várja a nemzetgyűléshez való benyújtását. A megyei,­ illetve községi választásokat az általános választói jog alapján tartják meg, de a képviselő­­testületi tagokat három kategória közül választják. Az első kategória tagjai közül, amely a képviselő­testület egy f­arm­ail részét teszi, az általános választó­jog alapján beválasztható minden magyar állam­polgár, férfi vagy nő, akire nézve törvényszerű ki­zárási ok nem forog fenn. A második kategória sze­rint azok választhatók, akik egy minimális földadót fizetnek. A harmadik kategóriát a virilisták alkot­ják. A virilistákat is választják, még­pedig négy­szer annyi jelöltből, mint amennyi az ő kontingen­sük. Az így megválasztottak lesznek a virilisjogú testületi tagok. YUNNST, MUUWAT «••»•list O­­­­ .­­ NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap, 1920 szeptember 26. Linder elkergette a pécsi magyar tisztviselőket. A pécsi kommunisták „polgármester“-ré választották Lindert. Pécs városának törvénytelenül összeállított tör­vényhatósága — zsidó irányítás alatt álló gyüle­­vész kommunista társaság — szept. 20-ikei tiszt­újító közgyűlésén polgármesterré választotta a Károlyi-kormánynak Magyarországról megszökött, részeges hadügyminiszterét, Linder Bélát Főjegy­zőnek dr. Deb­re Jánost, akol a Károlyi-uralom alatt Szeged kormánybiztosa volt. tanácsnokoknak Bodnár Zsigmond tanítót, Lépes György volt Máv. mérnököt, aki a diktatúra idején egy délvidéki terrorcsapat vezetője volt, Rab Dezső pénzintézeti tisztviselőt és dr. Soltész Jánost, városi főkapitány­nak pedig Pohly János tanítót választották meg. Dr. Doktor Sándornak, a Bábaképző Intézet igaz­gatójának üdvözlő szavaira Linder programmbe­­szédet mondott, amelyben a­­ cgkval­ifiká­latlan­abb hangon fordult Magyar­or­szág egész rendszere ellen, hosszan foglalkozott a valutakérdéssel, majd kije­lentette, hogy a kaszárnyákat átalakítják munk­ás­­kaszárnyákká, manden üzem fölé ellenőrző tanácsot szerveznek és minden monopóliumot megszüntet­nek, végül köszönetet mondott a S. H. S. kormánynak, önzetlen támogatásáért, amellyel lehetővé tette a nép szabad akaratának megnyilvánulását. A közgyűlés azután a „polgármester“­ indítvá­­nyára elhatározta, hogy üdvözli Károlyi Mihályt és mindazokat, akik megteremtették a magyar köztársaságot. Az új „polgármester“ huszonharma­dikán délután megjelent Nendtvich eddigi polgármesternél és fel­szólította, hogy ad­ja át hivatalát. Nendtvich­­kije­lentette, hogy a tisztújítás törvénytelen volt és megatagadta a hivatal átadását. Erre letartóztatták és a demarkációs vonalon túl szál­lították. Linder ezután a tisztviselőket hivatta magához, akiknek dél­tán három óráia gondolkozási időt adott, hogy folytatni akarják-e munkájukat és hajlandók-e esküt tenni. A legtöbb tisztviselő azon­nal megtagadta az eskü letételét. A rigai' 'lengyel-orosz béketárgyalásokhoz fű­­zött­ remény­ségek halványulni kezdenek. Telnek a napok s még mindig nincs hir arról, hogy leg­alább a­­ fegyverszünet kérdésében megállapodás létesült volna. Noha Jo­jic, az orosz békeküldött­­ség elnöke bárányszer­űséggel hangoztatja, hogy a két állam közt nincs oly ellentét, mely „kölcsö­nös jóakarat“ mellett a békét megakadályozhatná s hogy a szovjet­ korm­ány a vérontásnak véget vetni igyekszik, mégis azoknak lesz igazuk, akik az első perctől kezdve csupán taktikázásnak vet­ték az orosz közeledést (lengyelek megszállják Litvániát. London, szept. 25. A lengyel kormány értesítette a népszövetséget, hogy Lengyelország kénytelen lesz Litvániát megszállani. Páris, szept. 25. (Reuter.) A litván ügyvivő a nép­­szövetség főtitkárához megkeresést intézett, amelyben a lengyel-litván konfliktusba való haladéktalan inter­venciót kér. Harc az egész vonalon. Varsó, szept. 25. Harctéri jelentés: Pripjettől délre az ellenség üldözése tovább tart. Zaslaw el­leni támadások alkalmával csapataink megsemmi­sítették a­ 24. bolsevista gyaloghadosztályt. A Pripjettől északra az egész fronton súlyos harc fejlődött ki. Csapataink győzelmesen vonulnak előre. A poseni különítmények Bolkoviskót meg­szállták. Brzestowice vidékén az ellenség összes­­ támadásait visszavertük. Kucnicénék különítmé­­­­nyeink Grodno várához közelednek. Északi ope­rációs csoportomé átlépte a Nyernem. A Sejny-­* Suwalki szakasztól északra a litvánok csapatain­kat tüzérséggel lövik. Blokád Oroszország ellen, Paris, szept. 25. A nagykövetek tanácsa elhatáá­rozta, hogy Szovjetoroszország ellen október 15-én életbe léptetik a blokádot, ha Oroszország október 10-ig nem írja alá a lengyelekkel a békét. Lengyelország békefeltételei. London, szept. 25. Rigából táviratozzék a Mor­ning Postrlak. A béketárgyalások legközelebbi ülésén a lengyel delegáció elő fogja terjeszteni feltételeit, amelyeknek főbb pontjai a követ­kezők: 1. Az ellenségeskedések azonnali megszünte­tése. "• 1 • 2. A bolsevikok az úgynevezett Pilsudszkyi vo­nal mögé húzódnak vissza, amelyet a lengyelek az orosz előnyomulás előtt júliusban szálltak meg. 3. A békeszerződés egy pontja meg fogja ál­lapítani annak a haderőnek nagyságát, ame­lyet a két ellenség a béketárgyalás alatt tart­hat. 4. A lojalisták—Krajevói vonalat a fegyver­szüneti szerződés aláírásától kezdődőleg Kelet- Európa és Oroszország között az átjáró forga­lom számára nyitva tartják. Budapest, szeptember 25. Képviselői beszámoló Frühwirt Mátyás nemzetgyűlési képviselő vasárnap Taksony és Soroksár községben beszámolóbeszédet mond. Útjára több képviselő kíséri el. Hillerams politikája nem változik. Új miniszterelnök, régi kormány. Az új köztársasági elnök meglepetéssel szolgált a francia közvéleménynek és a külföldnek is, ameny­­nyiben miniszterelnöknek nem a kombinációba vett államférfiak egyikét, hanem a politikailag aránylag csekély súlyú Leystues Györgyöt, a szenátus külügyi bizottságának előadóját nevezte ki, ki egyúttal a külügyi tárcát is kezelni fogja. Millerand emez elha­tározása kétségtelenné teszi, hogy eddigi Programm­­ját és politikáját­ változatlanul fentartani óhajtja. Miután a kabinet összes tagjai megmaradnak helyü­kön, a Leygues-kormány egyszerűen folytatása a Millerand-kormánynak. Leygues, ki már több izbem volt tárcaminiszter, Clemenceau hívei közé tartozott, de kétségtelen­, hogy most mindenben Millerand föl­fogásához fog alkalmazkodni. Az új kormány ma délelőtt Millerand elnöklete alatt minisztertanácsot tartott, melyen megállapítot­ták a kamarák elé terjesztendő kormánynyilatkoza­tot. A párisi sajtó megelégedéssel állapítja meg, hogy az angol lapok előzékeny hangon kommentál­ták úgy Millerand megválasztását, mint Leygues kinevezését. ai Vatikán még nem tárgyalta a cseh állam és egyház kérdését. Cáfolat egy hivatalos cseh nyilatkozatra. Prága, szept. 25. A volt közoktatásügyi miniszter ama nyilatkozatával szemben, hogy a pápai szék nem­ kifogásolja a csehországi egyház elválasztását az államtól, a Czech című lap kijelenti, hogy a római egyház illetékei, tényezői nem­ tettek ilyenforma nyi­latkozatot, sőt ezt a kérdést eddig egyáltalán nem is , tárgyalták. (MTI.) .

Next