Nemzeti Ujság, 1920. szeptember (2. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-16 / 219. szám

Ára 1 korona. Csütörtök, 1920 szeptember 16. » 11. évf 219. sut. NEMZETI ÚJSÁG llllllllllllllllllllllllllllll!lll!llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllU4fllllillllllllllllllll!lllllllllllllllllllllll!llllllllll!llllllllllllll!IIIIIIIIIIIIIH Szerkesztőség: Budapest, VIII., Szentkirályi­ utca 28. »7. / lét' R p Q 7 T C JaV Pill ITIlIAT NAPIT 4P Előfizetési ár: Egész évre 280 kor., félévre 140 kor., Telefon: József 65 és József 66. — Kiadóhivatal: IV. ker., Q­Ijhtl/ Cli 1 £iH I rULrlIIIVAI H HiIh&i negyedévre 70 kor., egy hónapra 25 kor. Egyes szám Gerlóczy­ utca 11. sz. Telefon: 5—67, 5—68 és 5—69. Felelős szerkesztő: Túri Béla. 1 korona.— Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Ili Ilii IIIMMIIIIMIMIII Ilii IMII IIII llllllllll IMIIM MIM 11 MIMII IMII MM IIMIIilllMIII III iillllllMMMIIMMMI MIMIIM Ilii MIMI IMIIM II MII III Ili! IIIMIIill Ilii MIMI II MIMIM IIIIMIII Mill IIIMIMIMMIIMMIIMII Mi lilllllllMMMIMlllltl Erdély-mint ütközőállam A Nemzeti Újság munkatársának alkalma volt beszélgetést folytatni egy erdélyi poli­tikussal, aki Erdély jogállásáról, Erdély ál­lami egységéről s a régi román királysághoz való viszonyáról az alábbi érdekes nyilatko­zatot tette, melyet természetesen mindenben nem osztunk, de érdemesnek véljük közölni: „Bár sajnos­­ az erdélyi magyarság­ Erdély­ből, főként Kolozsvárról és környékéről töme­gesen jön ki, azért Románia Erdély magyar arculatát, a gazdasági élet magyar vonatkozá­sait nem változtathatja meg. Egyik oka ennek az a körülmény, hogy a székelység és szászság rendü­letlenü­­l ott marad Erdélyben s faji ön­tudatában nem hogy gyengülne, de egyre job­ban erősödik. Erre igazán alkalmazható a latin közmondás: „Sub pondere ereseti pálmáé“. A másik oka abban keresendő, hogy az erdélyi románság, — leszámitva a közhivatalban és a közhivatallal együtt járó jövedelmekben dus­­kálókat, — elégedetlen a román uralommal s az elégedetlenség az állami élet rendezetlensé­gével egyre jobban fokozódik. Erdély állami életének labilitását s főként azt, hogy Erdély a régi Romániával egy állam­i életet nem­­ élhet, legjobban beigazolták az orosz események s téved az, aki azt hiszi, hogy a lengyel győzelmek r­ózsásabbakká tették „Nagy Románia“ helyzetét. Az erdélyi román Nagy-Román­iáért nem megy harcolni és meghalni a Dnyeszter part­jára. Az orosz bolsevizmustól, az erdélyi ro­mán, háza tűzhelyét nem Besszarábiában vé­delmezi, hanem a Kárpátokban. A Kárpátokat pedig nem a királyságbeli románokkal együtt védelmezi, hanem a tűzhelyüket védelmező szé­kelyekkel és szászokkal együtt. Románia belső összetételénél, de geográfiai fekvésénél fogva is számíthat arra, hogy a centripetalis erők érvényesülése rendjén elve­szíti Besszarábiát, Dobrudzsát és Bukovinát Erdélyt készakarva nem sorolom ide, mert Erdélyt egy pillanatig sem nyerhette meg Ro­már.'' Ha Franciaország békét akar a Duna men­­tén, ha a szövetséges és társult hatalmaknak fontos az, hogy a Duna a gazdasági élet lendí­­tőkereke legyen, akkor Magyarországért az erdélyi magyaroknak s Romániáért az erdélyi románoknak emberséges sorsot kell biztosí­tani. Ezt a nemzetközi jogokkal körülbástyá­zott Erdélyben, — visszaadván Erdélyt az er­délyieknek, —, el lehet érni. Erdély autonó­miája a kölcsönös megnyugvás stádiumának kezdetét jelenti. Ha a nemzetközi korridor eszméje — mely a Predeal—Marosvásárhely— Kolozsvár, illetve Predeal—Arad vonalat a hozzátartozó néprajzi sávval együtt be akarja kapcsolni Magyarországba, a szövetséges és társult hatalmaknál megértésre talált, s ha ez továbbra is komoly mérlegelés tárgyát képezi, akkor Erdélynek, mint nemzetközileg védett ütköző államnak statuálása inkább meghoz­hatja az Erdélyben élő nemzetek harmóniáját s inkább hozzájárulhat ahhoz a törekvéshez, amely Franciaországot sűtötte az imént, s amely abban csúcsosodott ki, hogy Magyar­­ország és Románia egymásnak békejobbot nyújtsanak, amely csak egy után, Erdélyen keresztül, az Erdélyben élő nemzetek jogainak respektálásával történhet. A cseh szocialista­ párt kizárta a kommunistákat. A cseh kormányválság.­­ Elfogadták a miniszterek lemondását. A cseh korm­ányfránzis oka az, hogy mind a cseh szociáldemokrata pártban, mind a csehor­szági német szociáldemokraták közt pártszakadás állt be. Az utóbbi párt kisebb jelentőségű, az első a fornov/■■V cseh szociáldemokratái­ közt három áramlat dolgozik egymás ellen. A jobb szárnny a cseh polgári pártoknál való együttműködésben a köztársasági alkotmány alapján törekszik a szo­cialista követelések megvalósítására. A balszárny, a kommunisták­ pártja, amely a harmadik inter­­nacionale keretei között mozog, elszakítani igyek­szik a munkásságot az eddigi koalíciótól s a marxista proletariátusnak nemzetiségre való te­kintet nélküli egyesítésével véli lehetőnek a szo­cialista programoi céltudatos keresztülvitelét.. Ez az árnyalat azt vallja, hogy az entente nem puszta szerelemből tömörített annyi idegen nemzetiséget az új cseh államba, hanem csak azért, hogy a saját, netalán szükséges rendelkezésére erős m­i­­litarizmus álljon fenn Csehországban. Az egyetlen mód ennek­­a kapitalista és impenalisztikus ten­denciának letörésére az, ha a cseh és német-cseh szociáldemokrácia egyesül a burzsoázia ellen és munkáskormányt lendít ez országr '''ére .A ’két árnyalat közti, napról-napra erősebb ellentétet egy újonnan alakult kompromisszumos­­ szocialista párt igyekszik, ha nem is kiegyenlíteni, hanem új plattformra előkészíteni. Ez a nem régen tartott mährisch-ostraui és pardubitzi konferenciák hatá­rozatainak alapján republikánus demonstrációval kívánja felépíteni a dikttált hatalommal működő szocialista kormányt. Ezt a követelést a párt mint ultimátumot szegezte a koalíció ellen s természe­tesen a bomlasztó erők hatalmas kalapácsának erejével verte szét egyszeriben a koalíciót. A párt­­vezetőség ugyanennek a kompromisszumos köve­/»w ■____ telésnek irányában elhajlott. De az elhajlásnak a máig való koalíciós uralom esett áldozatul. Prága, szept. 15. A cseh szociáldemokrata párt képviselete tegnap értekezletet tartott Nemec kép­viselő elnöklésével. Nemec jelentést tett a politikai helyzetről és a párt belső viszonyairól, majd felol­vasta a szociáldemokrata miniszterek levelét , a­melyben a párt hozzá­jámlását­ kéri ahhoz, hogy a miniszterek kiléphessenek a kormányból. A mi­niszterek kívánságához hozzájárultak. Tomasek­­nak, a képviselőház elnökének azt a kérését, hogy tisztéről szintén lemondhasson, egyhangúlag el­vetették. A kongresszus elnapolására vonatkozó in­dítványt elfogadták. A szociáldemokrata párt tegnap kimondotta, hogy valamennyi vezérét, aki a III. Internationale mellett foglalt állást, mint kommunistákat, a párti­ból kizárja. r­ átálrják a kormány lemondását.­­ Prága, szeptember 15 (Cseh sajtóiroda.) A minisz­tertanács ma délután egy órakor ült össze, amelyen az egész kormány lemondását aláírták. A minisz­tertanács ülése után az állandó bizottság ült össze, amelyen a miniszterelnök közölte a minisztertanács határozatát. A bizottság ezután tizennégy napra el­napolta magát. Délután Massaryk elnöknél tanács­kozások voltak az új kormány összeállítása­­ügyé­ben. A kormánylistát már holnap közölni fogják. (M. T. I.) Tusko berlini cs­eh követ lesz. Prága, szeptember 15. A dr. Körner eddigi berlini cseh követ lemondására vonatkozó hírrel kapcsolat­ban a Prager Tagblatt arról értesül, hogy Tusar lesz a berlini követ. k­én igazságügymiszter 9 MsM4^1-A nemzetgyűlés nagy szötes­sége büntetett Sréter raellelt, A nemzetgyűlés mai ülésén válaszolt Sréter Ist­ván honvédelmi és Tomcsányi Vilmos Pál igazság­ügyminiszter Fanaler Béla interpellációjára a Hel­­tai Viktor, volt forradalmi városparancsnok szö­kése ügyében. Sréter miniszter beszéde: Sréter István honvédelmi miniszter: Heltai Vik­tor szereplésével nem kíván foglalkozni, csak a szökés körülményeivel. Heltai szökéséről az ,,Em­ber“ című szenvlapból értesült. A megindított vizs­gálat során a szálak dr. Ulain Ferenc és dr. Len­gyel Zoltán ügyvédekhez vezettek, meghallgatta tehát őket is. Megállapittatott, hogy János Andor hírlapírót a hadbíróság augusztus 13-án a Tisza­­pörben kihallgatta, augusztus 16-án izgatás miatt letartóztatta és augusztus 28-án szabadlábra he­lyezte. Augusztus 29-én János Andor már Bécsben volt. Heltai Viktor Ulain Ferenc és Lengyel Zoltán ügyvédek útján hajlandónak nyilatkozott arra,, hogy Bécsbe megy és János Andor vallomását írásba veszi és visszahozza Budapestre. Az ügy­védek Sztupka őrnagy bevonásával megegyeztek abban, hogy Heltai egy hadnagy kíséretében Bécsbe megy, megszerzi a fontos vallomást írás­ban és visszajön Budapestre. Heltai Bécsben le­rázta magáról kisérőjét és elment az ,,Ember“ című laphoz, ahol leadta hazug és rosszindulatú nyilatkozatait. Mindent összefoglalva: arról van szó, hogy egy ravasz zsidó gyerek trükkjének be­ugrott a jóhiszemű katonai hatóság. A történtek után rögtön megindította a vizsgála­tot és felkérte Polónyi Dezső ügyvédet, hogy kö­zölje vele mindazokat a szabálytalanságokat, me­lyeket a hadbírósági tárgyaláson észlelt. Mihelyt a bejelentést megkapja, megindítja a vizsgálatot visszamenőleg a hadbíró­sági tárgyalás első nap­jáig. (Helyeslés.) Bejelenti, hogy anélkül, hogy az „Ember“ című napilapot bizonyító eszközül elfo­gadni).­r­egindítja a vizsgálatot mindazon ügyekben és személyek ellen, kiket az „Ember“ megnevez. Garanciákat szerzett, továbbá arra is, hogy a jövő­ben határátlépési engedélyeket illetéktelen egyé­nek, bármilyen jóhiszeműség is forogjon fenn, ne adhassanak ki. A további tendenciózus támadásokkal szemben kijelenti, hogy hasonló tárgyú interpellációra ér­demleges választ mindaddig nem ad, míg a meg­indított összes vizsgálatok befejezést nem nyernek. Ha a Ház az ő intézkedéseit és válaszát nem, tar­taná elegendőnek, felveti a bizalmi kérdést. (Nagy taps, a Ház percekig melegen tüntet P­éter minisz­ter mellett.") Fangler Béla emelkedett szólásra ezután s kéri a Házat, hogy a honvédelmi miniszter válaszára az igazságügyminis­zter válasza után együttesen reflektálhasson. Tomcsányi János Andorról. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter vá­laszában kijelenti, hogy ő az interpellációnak főleg ama részével kíván foglalkozni, mely János An­dorra vonatkozik, miután a honvédelmi miniszter úr Heltai ügyét kellőképpen megvilágította. Kas­sán a múlt évben megjelent egy röpirat: Mi történt Magyarországon­? címmel. Ez a röpirat izgatást, lázítást és gyalázkodást tartalmazott és ezért meg­indult­ a budapesi ügyészségen az­ eljárás. A gyanú az volt, hogy a röpirat szerzője János Andor. Nem találták, ezért nyomozólevelet bocsátottak ki el­lene. Ebben a stádiumában állott az ügy, amikor János Andor tanúként jelent meg a katonai bíró­ság előtt. Augusztus­­ 13-ikán hallgatták ki. Mikor a detektívek, akiknek­ ki volt adva a nyomozóle­vél, az újságból értesültek erről, előállították Já­nos Andort a rendőrségre. Ez augusztus 16-án, tehát három nappal a kihallgatása után történt. A rendőrségről az ügyészségre kísérték, ahol kihall­gatták, majd megindították a vizsgálatot. Ez azon­ban negatív eredménnyel végződött. Semmi bizo­nyítékot nem lehetett szerezni arra, hogy a szóban forgó röpiratot János Andor írta­. Éppen ezért az ügyészség megszüntette ellene az­ eljárást. Az ügy előadója azonban János viselkedését és szereplé­sét a magyar társadalomra károsnak találta és ezért előterjesztést tett a főkapitánysághoz János Andor internálása végett Az előadó meg is kérte a vizsgálóbírót, hogy az ügy összes iratait tegye át hozzá. Itt azután sajnálatos, de könnyen megma­gyarázható tévedés történt. A vizsgálóbíró nem az előadónak adta át az ügy iratait, ha­nem a soros ügyésznek. A soros ügyész nem lévén értesülve az­ előző lépésekről, minden további nélkül szabadlábra helyezte János Andort. A tévedés csak másnap derült ki, de akkor n­­ár késő volt, mert János megszökött a fővárosból. Alapos vizsgálatot rendeltem el ebben az ügyben és ha azt fogom látni, hogy nem jóhiszemű, minden emberrel megtörténhető elnézéssel állunk szemben, akkor a legszigorúbb megtorlással fogok élni. Ami Pul­si János szökési lehetőségét illeti, csak azt mondhatom, hogy az ügyészség már augusz­tusban intézkedett, hogy Paksi ellen hamis t­anú­­zásra való csábítás és hamis tanúzás miatt meg­induljon­­ a­z eljárás. Hogyha a vizsgálat véget ér és kiderül, hogy elkövette ezeket a bűncselekmé­nyeket, ha szükségessé válik letartóztatása, ez a le­tartóztatás meg is fog történni. Végül Ulain Fe­­renc Esély egyes lapokban megjelent nyilatkozatára tért ki a miniszter és kijelenti, hogy bekérték a

Next