Nemzeti Ujság, 1920. szeptember (2. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-21 / 223. szám

2 úr, itthon maradt az Er­atzwcsénnél, Hazai mel­lett, ahol sok zsidó is volt. A háborút azért vesztet­tük el, mert a front kezdettől fogva el volt zül­­lesztve, a katonák rongyosan jártak. (Zaj. Közbe­kiáltások: A zsidó, sajtó!) Budaváry László: A zsidók rossz bakancsot szállítottak Rupport Rezső: Ha elfogadjuk másnak, ellen­ségnek a közeledését, miért utasítjuk vissza a zsi­­dók jobbját? Budaváry: Most csak árdrágítással sietnek se­gítségünkre. Sándor Pál: Hát a foglyokat ki hozatta haza? Felkiáltás a kisgazdapárton: Csak az jöhet haza, aki zsidó! Statisztikát hozunk! Ruppert Rezső a javaslatot nem fogadja el. Gömbös Gyula: Személyes kérdésben szólal fel.­­A zsidóság nagy része a háború idején a mögöttes országrészben volt. Az akkori viszonyok között csak egy diktatúra vezethetett volna a magyar faj véráldozatának csökkentésére. A liberálisok és szabadkőművesek diktáltak. Még zsidó miniszter is volt Ami Ruppert képviselő célzásait illeti, ki­jelenti, hogy 23 hónapig volt a fronton, mint ve­zérkari tiszt. Nem az volt a feladata, hogy kézi­gránátokat dobáljon. A numerus clausussal kap­csolatban a magyar faj védelmét tárgyaljuk, ez pedig olyan nagyjelentőségű kérdés, hogy ezt sze­mélyi vitákkal és gyanúsításokkal nem lehet meg­akadályozni. Ezért nem is reflektál bővebben Rup­pert megjegyzéseire. (Éljenzés.) Ezután Mikovényi Jenő előterjeszti a mentelmi bizottságnak­­Rakovszky István és Hencz Károly mentelmi jogának megsértése ügyében hozott ha­tározati javaslatát. Elnök: A jelentéseket ki fogjuk nyomatni és an­nak idején napirendre tűzetnek. Orfsy Imre előterjeszti a pénzügyi és igazság­ügyi együttes bizottság javaslatát a vagyonátru­házási illetékről szóló törvényjavaslat tárgyában. A Ház a javaslatot annak idején napirendre tűzi. Ezután Somogyi István beterjeszti a mentelmi bizottság jelentését a Szmrecsányi György kép­viselő mentelmi ügyében, melyet a Ház annak ide­jén szintén napirendre fog tűzni. Ezután Dánér Béla emelkedett szólásra és n­agy figyelem mellett sorban taglalta a javaslat ellen felszólalók érveit, rámutatva azok tarthatatlansá­­gára. Ugron Gábor és Ruppert Rezső a letűnt liberális korszak liberalizmusával nem voltak megelégedve. Nem voltak megelégedve azzal a móddal, ahogy a földmíves magyar nép nyakára zúdította a letűnt liberális korszak a majdnem rablással határos kereskedelmi ösztönnel felruhá­zott zsidó fajt. Miért akar Ugrón és Ruppert zsi­dóbb lenni a zsidónál, mert hiszen a zsidók meg voltak elégedve. A letűnt korszak két főbűne éppen abban vett, hogy ultraliberális volt a zsidókkal szemben és n­em volt eléggé demokratikus a ma­gyar fajjal szemben, a magyar földnélküliekkel és a magyar munkásokkal szemben. (­Úgy van­ a bal­oldalon.) A zsidóság összevásárolhatott négy mil­lió katasztrális hold földet. S bizony, ha ezt a zsi­dóság által összevásárolt négymillió hold földet elosztanák a kivándorlótt kétmillió magyar között, akkor még a csecsemőkre is jutna két-két hold ma­gyar földecske. A zsidóság egyik legveszedelmesebb fegyvere, hogy elzsidósítja a környezetét is, már a mi par­lamentünkben is tapasztalható, hogy keresztény képviselők használták a lelitézlett szabadelvű fegyvertárat a zsidók javára. Budaváry László: A legszomorubb, ha kereszté­nyek tolják a zsidók szekerét Közbekiáltások: Drozdy is elzsidósodott (De­rültség.) Dánér Béla: Minden zsidó a zsidó világuralmi törekvés égy’ katonája, akár cionista, akár nem. A londoni cionista zsidó konferencián a világ egész zsidó pénzarisztokráciája jelen volt élén a londoni Rothschilddal. A magyarországi zsidókat állítólag­­Vadász Béla sógora képviselte. Itt 17 milliárdnyi zsidó nemzeti kölcsönt szavaztak meg. Tehát Ma­gyarország és a világ majdnem minden állama adófizetője egy zsidó nemzeti kölcsönnek. A zsidó demokrácia a legnagyobb világcsalás. Hiszen ma­gukat kiválasztott népnek tartják. Az egész világ zsidóságának 95 százaléka cionista. Franciaország­ban 50 millió franciára 95 ezer zsidó jut, ha nálunk ilyen arányt lehetne elérni, akkor a jelenlegi egy­millió zsidó helyett csak 15 ezer lehetne. Felol­vasta Napóleon egyik beszédét a szenátus előtt, melyben már Napóleon intézményesen kíván a zsidók terjeszkedése ellen védekezni A numerus clausus egy ilyen intézményes biztosítok, tehát örömmel megszavazza. (Éljenzés.) Elnök a vitát 5 percre felfüggeszti. Szünet után Sándor Pál tartja meg beszédét. Minden szempontot mesterségesen és az elhangzott vádak lényegének kifordításával úgy csoportosít, hogy a zsidóságnak nincsenek bűnei a forradal­makban és a magyarországi zsidók mindig hűek voltak a magyar állameszméhez. Pető Sándor: Elég volt a felekezeti heccből! Avarffy Elek: Kikérjük magunknak, ez nem fele­kezeti hecc. Sándor Pál: "A hazafias zsidók nevében óvást emel a törvényjavaslat és Bernolák Nándor indít­ványa ellen, amely a zsidóságot, mint külön nem­zetiséget akarja szerepeltetni. Az októberi forradalmat nem lehet a zsidóság nyakába varrni. Állítja és hajlandó bizonyítani, hogy az októberi forradalmat támogatták a­ mai parlantetttben ventő szerepet játszó erasoerek, ahe­lyett, hogy megkísérelték volna a fegyelmet a hadseregben helyreállítni.­­ R­assay Károly: Zsidó agitátorokat küldtek a frontra. . Bán­tor Pál: A mai nemzetgyűlésben­ is vannak olyanok akik akkor is szolgálták a forradalmat, amikor már Batthyány és Lovászy kiléptek és vol­tak forradalmi kinevezések, de nem zsidók­at, ha­nem keresztényeket akartak kinevezni. Rassay Károly: Neveket kérünk. Sándor Pál (egy év papirost nyújt át): Már­ciusban 3000 katholikus szervezet felajánlotta szol­gálatait a Károlyi-kormánynak. Hatter István vallás- és közoki miniszter: Majd felelünk rá! Sándor Pál: A másik vád, hogy a zsidóság a megszálló románokat pénzelte, itt akarta tartani és megvendégelte. Ezt magyar keresztény családok is megtették, amit a „Társaság” c. lap egy számá­val bizonyít. Ereky Károly az­t állította, hogy egy Berényi nevű zsidó Keszthelyről 170 ezer koronát adott Vázsonyinak arra a célra, hogy a románok szállják meg Keszthelyt és maradjanak Pesten. Vázsonyi írásban kijelentette, hogy hazugság az, hogy bárki is pénzt deponált volna. Egyformán kell megítélni a zsidók és kereszte­A Vasvármegyei Népgazdasági Szövetség nagy­­­­szabású ünnepséget rendezett vasárnap Szombat­helyen. Az ünnepségen részt kellett volna vennie Horthy Miklós kormányzónak is, aki azonban be­tegsége miatt Teleki Fiai miniszterelnökkel kép­viseltette magát. A miniszterelnököt elkísérték: Rubinek Gyula, Vass József, Bleyer Jakab, Tom­­csinyi Vilmos Sréter István és sokorópátkai Szabó István miniszterek. Huszár Károly volt miniszter,­elnök és több képviselő. A miniszterelnököt a pá­lyaudvaron gróf Cziráky József Vasvármegye fő­­főispánja üdvözölte. A díszszázad megszemlélése után Herbst Géza alispán, Vasvármegye törvény­­ható­sága nevében köszöntötte a miniszterelnököt, aki a pályaudvarról a díszbe öltözött lovasbandé­rium kíséretében vonult be a város főterére, ahol a helyőrség csapatai felett tartott szemlét. A püspöki rezidencián gróf Mikes János megyés­­püspök üdvözölte a miniszterelnököt. Gróf Teleki megköszönte a ragaszkodást és a szeretet kifeje­zését és azt, hogy a kormány politikájában a cél­tudatos munkát felismerték és támogatni kívánják. Vasvármegye volt — mondotta a miniszterel­nök — talán az összes vármegyék közül leginkább az, amely semmiféle erőnek nem engedő ellenál­lással a vörös éra alatt is komoly munkát folyta­tott és amelynek ellenállásán megtörtek a vörös hullástok­ Azok, akik akkor a kormányzó úr őfői méltóságával Szegedről próbálták a vörös vésze­­delmet m­­egd­önteni, mindenkor Vasvár­me­gye felé tekintettek, mert bíztak Vasvármegye erősen ke­resztény hitű népének hazafias érzésében és nem is csalódtak. A miniszterelnök ezután a Nyugat-Magyarországi Cserkészszövetség z­ászlóavatási ünnepélyén­ vett részt. A zászlószenteléssel egyidőben a város kü­lönböző részein magyar, német, horvát és vend népgyűléseket tartottak, amelyen tiltakoztak Ma­gyarország megcsonkítása ellen. A különböző ha­tóságok és testületek tisztelgéseit a vármegyeháza nagytermében fogadta a miniszterelnök, akit Vas­­vámmegye törvényhatósága nevében Veres István törvényh­atósá­gi bizottsági tag üdvözölt. Sopron, vármegye közönsége nevében Wolff Lajos, Sopron­­vármegye alispánja beszélt. Sopron város nevében Trub­ner Mihály polgármester annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy Sopron városa, mint a magyarság nyugati védvára, továbbra is megmarad Hunnia áldott kebelén. A miniszterelnök az üdvözlésekre úgy a maga, mint a kormányzó nevében hálás köszönetet mon­dott a hűségért és ragaszkodásért. — Igen nehéz küzdelemnek vagyunk a­ közepén — mondotta. — Fölismertük végre ellenfeleinket, fölismertük képességeiket, tudjuk, kivel állunk szemben úgy külső, mint belső ellenség tekinte­tében. Ez a felismerés hozta magával azt, hogy az újjászületés Magyarországon megkezdődött, amit letagadni, amit meg nem látni lehetetlenség. Kü­lönösen Nyugati Magyarország iránt tartozik hálával az egész magyar nemzet azért, hogy innen indult ki az az erő, amely Magyarországot megmentette. Azután a népgyülések küldöttségét fogadta a mi­niszterelnök. A magyar népgyülés tiltakozó hatá­rozatát gróf Sigray Antal tolmácsolta. Thurner Mihály a német népgyülés tiltakozását hozta el. Vas-, Sopron- és Mosonvármegyék horvátnyelvű népének küldöttségét Strassner József eseperes ve­zette a miniszterelnök elé és fölhívta a kormány figyelmét arra a nagyfontosságú szerepre, amelyet a fejlett kub­irájú horvát nép betölt, összekötő ka­pocs és egyben egyensúly is és az is akar ma­radni. A jugoszávok által megszállott vend nép nevében Muravidék küldöttségét Sinkovich Elek vezette és tiltakozását jelentette be a békeszerző­dés rendelkezése ellen, hogy őket a szláv nép közé sorolja. Teleki Pál miniszterelnök válaszában biztosí­­totta a küldöttségeket, hogy hírül fogja vinni a kormányzó úr őfőméltóságának a lelkesedést, amit itt Nyugatmagyarország részéről tapasztalt. A Vasvármegyei Népgondozó Szövetség ünnep­ségének keretében Szmadszeelyen, a kultúrpalotában rendezett ipari, iparművészeti és háziipari kiállítást vasárnap hu­eőre 12 órakor nyitott mag Rubinek nyeri cselekedetet. A zsidóságot nem lehet fele­lőssé tenni egyesek tetteiért. (Pető Sándor közbe­­kiált: Zaj.) A zsidóságnak a háborúban való sze­replése ellen sok vád hangzott el. Javaslatot ter­jeszt be, hogy a honvédelmi miniszter két hónap alatt szolgáltasson pontos adatokat a világhábo­rúban résztvett magyar katonák felekezeti meg­oszlásáról. Ameddig pontos adatok nincsenek, ne támadjunk egész felekezetet. A magyar zsidóság hajlandó áldozatokra és legfőbb törekvése az asz­­szimilálódás, de a szellemi ghettót nem tűrik. A javaslatot nem fogadja el Elnök ezután napirendi indítványt tesz. A leg­közelebbi ülés holnap lesz, amelyen folytatják a mai vitát. Elnök az ülést fél 4 órakor berekeszti. Egyes esti lapok hírül hozták, hogy Sándor Pál­nak a mai beszéde után Szmrecsányi György, a nem­zetgyűlés alelnöke és Gömbös Gyula gratuláltak. Ez­zel szemben a tényállás az, hogy egyikük sem gra­tulált, hanem Szmrecsányi György a következőket mondotta Sándor Pálnak: „Ha a magyarországi zsidók nagy része hazafias és nemzeti szempontból becsülettel állta volna meg a helyét, nem félteném a fajomat tőle.“ Gyula kereskedelemügyi miniszter a megnyitó be­szédében rámutatott arra, hogy mindent elragad­hatnak tőlünk, vagyonunkat, személyes szabadsá­gunkat, de a kultúránkat nem. Feladatunk ebből kifolyólag az, hogy a kultúrát közkinccsé tegyük, mert a kultúra minden szellemi és anyagi gazdag­ságnak a legbiztosabb alapja. A nagy tetszéssel fo­gadott beszéd után a miniszter megtekintette a ki­állítást és a látottak felett őszinte örömének és el­ismerésének adott kifejezést. Gróf Bethlen István a királykérdésről. Vasárnap délelőtt tartotta meg gróf Bethlen Ist­ván Hódmezővásárhelyen programmbeszédét, mint a város első kerületének egyedüli képviselője­löltje. Kíséretében voltak Szodeczky Lajos, Temes­vári­ Imre, Pál­ff­y Dániel, Héjj Imre, Kenéz Béla képviselők, Sebess Dénes, báró Horváth Emil és Kutkafalvy Miklós államtitkárok. Gróf Bethlen Istvánt a város közönsége nagy ünnepséggel fo­gadta. Bethlen nagyszabású beszédben fejtette ki programmját Hirdette, hogy egységes magyar közszellemre van szükség. A proletárt a polgár­­öntudattá kell felemelni. Nyilatkozott a Sirályk­ér­­désről is, kijelentette, hogy ennek a kérdésnek az elintézése az ország érdekében igen sürgős. Nézete szerint a leendő magyar király m­ás trónt, mint új magyar trónt nem foglalhat el. Nem híve annak a­ koncepciónak, hogy a régi osztrák-m­agyar mon­archiát föl kell támasztani. Előre biztosítani kell azt, hogy Szí István trónja senki számára ugró deszka ne legyen. Egészen megfelelőnek tartja a mai vá­lasztójogot. Jó külpolitikát — mondta — a mai vi­szonyok között meggyőződésem szerint alig lehet csinálni, mert egy ország, amelyben felelőtlen té­nyerők nap-nap után kardjukat csörtetik, szövet­ségesekre alig fog találni. A kisentente politikáját a magyarság elleni gyűlölet vezeti. A, lelkes tapssal fogadott programan­eszéd i­tt is Kutkafalvy államtitkár szólalt föl s a gyűlést Már­ton Árpád bukaresti menekült református lelkész beszéde zárta be. Délben bankett volt gróf Bethlen István tiszteletére. Bécsből jelentik ! A Politische Korrespondenz uja: Ausztria irányadó politikai kérben gróf Bethlen Istvánnak vasárnap Hódmezővásárhelyen a magyar király-kérdésről mondott beszéde nagy figyelmet ébresztett. Az a felfogás, amit gróf Berta­­len kifejezésre juttatott, hogy a magyar királyság visszaállítása esetén a jövendő királynak eleve le kell mondania minden más trónra való minden­nemű igényéről, kívánatos módon közel jár ahhoz az óhajíláshoz, aminek el kell töltenie Ausztriában a köztársasági államforma minden őszinte hívét. Frühwirth Mátyás beszámolója, Pestszentlőrincen nagy közönség előtt tartotta meg beszámolóját a választók tüntető helyeslése mellett Frühwirth Mátyás képviselő. Utána­­felszó­­lást Haller István miniszter is, akit lelkesen ünne­­peltek, majd Szmrecsányi György, a Ház alelnöke, Taszter Béla, Bernolák Nándori képviselők, Droszt Gyula, a szentlőrinci, Urbányi C. József, a kispesti keresztényszocialista párt elnöke, Kuszenda Lajos jegyző és Varga Géza ref. lelkész. A mindvégig lel­kes gyűlésen a választók intranzigens keresztény politikát követeltek és visszautasították Gaál Gasz­­tonnak a tiszt­v­iselők, munkások ellen irányuló tá­­mad­ását. Czettler Jenő Jászfényszarun. Dr. Czettler Jenő, a jászapáti kerület nemzet­gyűlési képviselője tegnap mondta el képviselői be­számolóját Jászfényszaru nagyközségben. A kép­viselő, dr. Karafi­áth Jenő, Huszár Elemér, Róbert Emil és Magyar Kázmér is érték el, vele érkezett továbbá dr. Bendrd Ágost népjóléti miniszter és Bénitz István is. A minisztert és a képviselőket nagy ünnepségek­ között fogadták. 12 órakor kezdte el beszámoló beszédét Czettler Jenő. A külügyi bizottság ülése. A­ nemzetgyűlés külügyi bizottsága csütörtökön, szeptember 23-án délután négy órakor a nemzet­­gyűlés olvasótermében ülést tart. * Hyusatmagyarország tüntetett a magyar haza mellett Z** Hímetek, horvátok, vendek demonstrációja Szombathelyen, Teleki miniszterelnök politikánk irányairól. NEMZETI Ujistr Vt­ 7 Terfit,'­­sseplis a­ Ser­­if.

Next