Nemzeti Ujság, 1920. október (2. évfolyam, 232-257. szám)
1920-10-27 / 254. szám
Sbertia, 1920 október 27. NEMZETI ÚJSÁG A XII. Orsi: Katolikus Nagygyűlés, Budapest, okt. 26. A Katolikus Nagygyűlés utolsó, mozgalmas napja volt ma, mely eseményekben és súlyos nyilatkozatokban ép oly emlékezetes, mint volt az első két nap. Reggel 8 órakor Mészáros János érseki helynek szentmisét pontitikált a Szent-Ferenc-rendi templomban, utána Te Deum volt. Ugyancsak reggel 8 órakor volt a Magyarországi Tanítók Országos bizottságának miséje is a Szent István-Társulat kápolnájában, melyet dr. Giesswein Sándor prelátus mondott. Reggel 9 órakor a szakosztályok folytatták tegnap megkezdett tanácskozásukat a Vigadóban s a megvitatott javaslatokat délután fél három órakor tárgyalták le a Nagygyűlés ama tagjai, akik jegyet váltottak, a Központi Kát. Körben. Tudósításunk a mai eseményekről a következő: utolsó pap. A III. nyilvános ülés. A katolikus sajtó, a magyar területi épség és a szabadkőművesség kérdése a nagygyűlésen, Gróf Zichy Nándor emlékezete. — A Nemzeti Újság tudósítójától. — A harmadik Katolikus Nagygyűlés utolsó aktusa, a III. nyilvános ülés, ma, kedden délután folyt le változatlanul hatalmas érdeklődés mellett a Vigadó zsúfolásig telt termeiben. Az utolsó ünnepi aktuson megjelentek a fővárosban tartózkodó összes előkelőségek, akik az előző, üléseken részt vettek. Az előadások előtt, ur/'Zsembery István, az Országos Katolikus Szövetség ügyvezetőelnöke felolvasta a kormányzók válaszát a Katolikus Nagygyűlés üdvözlő táviratára: „A XIII. Országos Katolikus Nagygyűlés üdvözletét szívem mélyéből köszönöm. _A mai nehéz idők megpróbáltatásai között is hiszünk a boldogabb jövőben, mert Istenben bízva egyesitjük a haza jövő nagysága iránti lángoló törekvéseinket. —■ Horthy Miklós.**/ Pater/Banglia a keresztény sajtóról. A^/üjenzés csillapotával P. Bangka Bélalépett az emelvényre s hatalmas koncepciójú szónoklatot mondott a sajtóról. A sajtó a titkok és rejtelmek birodalma. Titkoké és rejtelmeké, amelyekbe azok is csak sejtve pillanhatnak, akik azt hiszik magukról, hogy ott-* honosak ott. Azok a hatalmasságok, melyek a sajtó mögött állanak, maguk őrzik szándékosan titkaikat. "Másrészt titok birodalma a sajtó világa, s mert a sajtó útjait a telkekhez messze elágazó, ’áttekinthetetlen kihatásait" csak az tudná kellőképpen mérlegelni, aki nem egy ember lelkével, hanem az egész műveit újságolvasó világ lelkével pillant bele. A sajtó hatását éppen az fokozza, hogy az emberek nem látják tisztán a sajtó nagy hatásait. Újságolvasás közben pihenő lelki hangulatba helyezkednek. Pedig óriási fontossággal bír az egész ébredő keresztény magyarság és az egész ébredő Adlág szempontjából, hogy világosan lássunk asajtó kérdésében. A sajtó nem csak kellemes pozőr, nem újslágszervirozó szolga, hanem harci eszköz: az újságok ólomkatonái világnézetek, kultúrái és fajok harcát jelképezik. itt szónok itt Dávid és Góliát harcához hasonlította a keresztény sajtó harcát Mammon sajtójával. A keresztény" sajtóvállalatról szólva, viharos éljenzés "és taps szakit»«a még P. Bangha szónoklat’is. / '"Kik adták össze a Sajtóvállalat millióit ? — A taps és hála — mondotta P. Bangha — Szóljon a keresztény magyar nép tízezreinek, akik ■czí a sajjtötőkét összehozták. Nem földesurak, bankárok adták össze ezeket a milliókat, hanem egyszerű varrólányok, cselédek kalauzok, munkások! A feleszmélt magyar nép megértette a keresztény újságírás szavát Mi mindenkit meggyőzni, senkit sem legyőzni akarunk. (Éljenzés.) Mi az eszméinknek érvényesülést akarunk szerezni és azt szeretnénk, ha azok, akik ma ellenünk küzdenek, belátnak maguk is, hogy nálunk az igazság, az erkölcs és ők maguk is hozzánk jönnének, csatlakoznának a mi zászlónkhoz. / : Három desiderium. Három desideriumoll, három kékelmet szerethek, előterjeszteni a magyar katolicizmushoz a sajtó kérdéseit illetően. Az első óhapont az, hogy több messziretekintést kívánok. Azt akarom mondani, hogy a nép legszélesebb rétegeinek — és itt nemcsak az egyszerű falusi népet értem — hanem főleg a középosztályt és az intelligenciát — még sokkal inkább, mint eddig, bele kell vinni a tudatába azt, hogy a sajtó nem luxus, nem fényűzés, hogy a sajtónál nem mindegy, hogy ki írja, kinek az ő érdekében és milyen célzattal írja, hogya sajtó hozzátartozik mint egy végvár, a keresztény magyarság fentartásához. Ha ezt belátnák, akkor nem látnánk mindenfelé keresztény embereket, akik a legpromonszírozottabb destruktív lapokat nyíltan olvassák. A másik dolog, amit kérnem Imn, az, hogy több önérzetet! Még egy galíciaiban is van annyi önérzet, hogy soha, még tévedésből sem veszi meg a keresztény lapokat. A mi sajtónk szinte az egyetlen, ami őrzi a mi házunk legdrágább kincsét, a gyermekeink tiszta lelkét, ami őrzi a megszentelt ezeréves jogainkat, ennélfogva ezt a gyermeket bizony szeretni és védeni önérzeti és becsületbeli kötelességünk. Sajtójában él és hal a keresztény Magyarország Végül harmadszor azt kérem a közönségtől, hogy igazán szeressük, támogassuk, érezzük át micsoda nehézségekkel, anyagi, erkölcsi és szellemi akadályokkal kell a keresztény sajtónak megküzdenie. Legyünk elnézők vele szemben, ne feledjük el, hogy a mi mulasztásunk az összkereszténység mulasztása, ha ezek a kezdő lépések csak most történnek meg és nem történtek meg már harminc évvel ezelőtt, amikor az ellenség már régen talpon volt, ne feledjük el, hogy a mi mulasztásunk, hogyha kevés a keresztény újságíró és azok is — megint nem a maguk hibájából — miindezideig a liberális sajtó berkeiben nőttek föl és ha még oly--keresztény lelkületűéi is voltak, akaratukon kivitt rájuk tapadt nem kevés a liberalizmus futókonvakjából. A keresztény zsurnalisztákban olyan hihetetlen erős keresztény és magyar akarás van, hogy nincsen miért kétségbeesni. Becsüljük meg a keresztény újságírókat. Azt mondom: „Testvérek csak kitartást" Tartsuk szem elött a nagy célt, amely még messze van, ne kérdezzelek mást, csak a lelkiismereteseket és a józan eszeteket és aztán bátran, ingadozás nélkül előre!“ Befejezésül Széchenyinek, hatalmas , mondását szeretném mindnyájuknak a lelkébe vésni: „Nyelvében él a nemzet." Amint nyelvében él a nemzet, úgy sajtójában él és hal a keresztény Magyarország! A nagy koncepciója ,és a kérdés minden oldalát megvilágító hatalmas beszéd után szűnni nem akaró éljenzés zugódósul és a közönség percekig ünnepelte a kiváló szónokot. Aladár : . Lesz-e még egyszer ünnep a világon ?• Dr. Krüger Aladár, az Uj Nemzedék, szerkesztője lépett most a szónoki emelvényre s úgyszólván látnoki erőtől hevített, költői beszédet mondott. Misenéző, álomlátó szemmel tekint körül a magyar ma, mikor szertenéz és nem leli Ilonát e házában. Egy nemzet sem várhatott a háború kedvező kimenetelétől oly keveset és mégis a békében sem vesztett annyit, mint a magyar. Pedig van örvendetes jelenség Csonka-Magyarországon is. Itt van a magyarhadsereg, mely a bolsevizmus után rendet teremtett, ez a jövő kezessége, hogy fel fogják állítani a lerombolt millenáris emlékeket Dévénynél, Brassóban és Zimonynál s a nemzeti hadsereg dübörgő léptei nyomán fel fognak harsanni az őskuruc vezényszavak a felséges fejedelem kassai sírja fölött is. A keresztény sajtó nagggyá fejlődött. Feltétlen rend van nálunk, amit az elszakított területeken az idegen erőszak nem tud megteremteni. A keresztényszocialista szervezkedés réván a magyar munkásság ma a keresztény nemzeti állam egyik erős bástyája. De váljon a keresztényszocializmus lendülete merész repülés-e fölfelé, a keresztény kurzus keresztény-e annyira, mint amennyire kurzus? Helyzetünk bizonytalanságának érzete két okra vezethető vissza: az egyik a kellő lelki elmélyedés hiánya, másik a területi csonkaság kínzó tudata. Magyarország megcsonkítása a kereszténységnek, ebben is elsősorban a katolicizmusnak rettenetes vesztesége. A Felvidék tele volt katolikus emlékekkel, ma katolikus fájdalommal van tele, mely magyart és tótot egyesit. A rutének a cseh rasszitizmus minden zsarnoksága mellett sem felejthették el a magyar szót. Erdélyben a katolikus egyházi birtokok rovására csinálnak földreformot. Volt idő, mikor a katolikus Tiszántúl minden munkatársa fogságban ült, még a kikeresztelkedés igéreti stádiumában lévő közgazdasági rovatvezető is. A Délvidéken a katolikus sváb és bunyevác gyermekek ma is katolikus magyar iskolába akarnak járni. A katolicizmusnak és a magyarságnak ez az egybeforradása nem maradhat hatás nélkül a jövőre. Az egyetemes katolicizmusnak, a nyugati kitt.urának, és az emberiség haladásának vesztesége az, hogy a katolicizmus és a nyugati kultúra visszaszorult csaknem a Tiszáig s ma a művelt Nyugat nem Brassónál, hanem Debrecennél és Makónál végződik. Az irredentizmus a második honfoglalás, e munkánál mi katolikusok négy tényezőre számítunk. Magyarország megcsonkítása szabadkőműves munka volt, mellyel szemben a katolikus nemzetek becsületbeli kötelessége visszaállítani azt az országot, mely megtörte a pogány törököt és nemrég a zsidó orosz bolsevizmus rohamát. IUI- rr ...r___________________ --.....- Dr. Wolff Károly a szabadkőművességről. A szűnni nem akaró tetszésnyilvánítások után dr. Wolff Károly, az udvarnagyi bíróság elnöke lépett az emelvényre. A szabadkőmives páholyok misztériumairól rántotta le a leplet, s állításait a szabadkőmives szimbolikus nagypáholyban lefoglalt iratok felolvasásával támogatta. Előadása rendkívül érdekes és hatásos volt.. Elsőbben vázolta a szabadkőmives páholyokba való felvétel ceremóniáit, amelyekben a szavak, a szertartások mind héber eredetűek, azután rátért a szabadkőmivességnek a forradalmakban való szerepére. A francia forradalom tisztán szabadkőmives munka volt. A spanyol, portugál forradalmakban, don Carlos megölésében a szerepet a páholyok vitték. Cabrinovics, Ferenc Ferdinand egyik gyilkosa, tárta fel először, hogy a szabadkőmivesek szerint új gyilkosság megengedett dolog. A jámbor keresztény magyarok azt hitték, hogy a magyar géniusz az evolúció folyamán elérkezett egy világhatalmi állomáshoz és követte ezeket az eszméket. Ez nem volt evolúció, ez importált előmenetel volt; idegen eszmék, amelyeket beledobtak a keresztény sokaságba, előidézték azt, hogy megbontották a kereszténység egységes frontját, 'pártszakadást létesítettek a keresztény magyarságban, szembeállították a protestánst a katolikussal', "de közben egy faj, amelyvészesen lapult meg a szabadkőműves munka mögött, előkészítette nekünk ezt' a jelent! ' ■ A katolikus szervezkedési vágy terén előtérbe lépett az autonómia kérdése. Erre a szombathelyi páholy „kalapács alá vette“ ezt a kérdést és aggodalommal állapította meg, hogy a klerikális elemek az ország jövő fejlődésének megbénításáteredmé- ’ nyező térhódításra törnek. Itt van a dokumentuma az autonómia szükségességének! A szabadkőmivesek harca mindinkább radikális térre terelődött, a szociáldemokratákkal a legszorosabb fegyverbarátságot kötötték. Az olasz szabadkőmives páholyokban büszkén hirdették, hogy a szabadkőmivesek ‘ akarták jó háborút az imperialista ■ klerikális Ausztria ellen ésazzal együtt ellenünk! Az Eötvös-páholy az 1918.évben dr. Bálint titkár’jelentésében a szabadkőmivesség végcéljául a kozmopolitizmust, ateizmust és kommunizmust jelölte meg! • Sándor Pál a Neue Freie Presse egyik számában a következőket írta októberben: „A liberalizmus Magyarországon nem halt meg, hanemcsak béklyókban hever a földön. Ha ezek a béklyók feloldódnak, a liberalizmus feltámad, akkor újból minden máskép lesz.“ Lehetséges egy ilyen feltámadás Magyarországon, amely újra béklyókba verje a nagy keresztény sokaságot? Csernoch hercegprímás záróbeszéde." Csernoch János biboros-hercegprímás, a katolikus egyház magyar hajójának igen biztos kezű, eszes és bölcs kormányosa .Rezumárta ezután a dolgokat. Megjelenését nagy taps és éljenzés fogadta.. -Őröl Zichy Nándor emléke. Lehetetlen, hogy ezen ünnepélyes alkalommal meg ne emlékezzünk a' katolikus mozgalmaink egyik 'nagy hőséről, gróf Zichy Nándorról. Vannak sírok, amelyek nem a halálnak és az enyészetnek jelei, hanem, az élet kutforrásai. Ilyen sír Zichy Nándornak a sírja is. Amiért ő tántoríthatatlanul szenvedett, azt most ishirdeti az ő szerény nagyabonyi sírja. Zichy Nándor adta ki a jelszót az egyházpolitikai törvények hozatala idején, hogy ki kell tűzni a katolikus politikának zászlaját és ez alá kell tömörülni, nem hogy jogaikban talán megrövidítsünk más felekezeteket, hanem hogy a saját jogainkat megvédjük. Az ő általa létesített párttal vonuut be a katolikus politikai felfogás a magyar parlamentbe és ez, a párt visszautasított minden támadást, amit a katolikus egyház ellen intéztek. — Már az első Katolikus Nagygyűlés alkalmával látnoki ihlettel hirdette elődöm, egy egyszerű szerzetes, hogy ha Magyarországot meg akarjuk menteni, akkor ragaszkodni kell a kereszénységhez. Magyarországért kereszténység nélkül nem állhat fenn !Ha fel akarjuk építeni Magyarországot újból és nagggyá akarjuk tenni, akkor meg kell újhodnunk a keresztény szellemben. Ezt a keresztény szellemben való megújhodást mindenkinek maga magán kell kezdeni (Éljenzés). De szükséges ehhez erős akarat is. Az erős akarat számára semmi sem lehetetlen. Mi magyar katolikusok joggal számítunk európai katolikus testvéreink támogatására, mert olyan igazságtalanságot semmi más felekezet ellen sem követett el sem a versaillesi, sem a neuilli béke, min velünk, katolikusokkal szemben. Szent Istvánnak nemcsak ezeréves birodalmát darabolta fel ez a béke, hanem romba dömölte az ő ezeréves egyházának szervezetét is. — Ami velünk történt, el , nem ismerjük ,csínéin is fogjuk elismerni soha. (Zajos éljenzés.)" Egyik kezünkben kard lesz, a másik kezünkben pedig kalapács,, minta murka jele és úgy fogunk dolgozni lankadatlanul és akkor vissza fogjuk szerezni Magyarországnak integritását. Ne legyünk azonban deklamáló magyarok és katolikusok. Én öreg ember vagyok, sokat tapasztaltam, megengedik talán, hogy őszintén úgy szóljak, ahogy érzem (Halljuk!) én úgy látom, hogy mi sokat ünnepelünk, de keveset dolgozunk. (Úgy van!) • — Végül mindazoknak, akik ezen nagygyűlés szervezése körül fáradoztak, mindnyájunk nevében leghálásabb köszönetemet nyilvánítom. Végül hódolatteljes köszönet az apostoli nuncius nagyméltóságának, aho oly rövid idő alatt már magyarul érez és megszerette a magyarokat- Igen sokat építek az ő jelenlétére, bízom benne, hogy ő segítségünkre lesz nagy munkánkban. Tartsunk ki. Nagygyűlés, megtermékenyítve az előadottaktól, munkálkodjék mindenki a saját körében és kövessen el mindent, hogy visszaszálljon Magyarország régi nagysága és régi dicsősége, amely mindnyájunk 3