Nemzeti Ujság, 1920. október (2. évfolyam, 232-257. szám)

1920-10-20 / 248. szám

duA 1 *Vf\ ivY -v A t ^ Bit "'fi:', \ vJ \ \ ' KvA* f jf,<t till (, ftra: hétköznap I fccfeonty vasárnap 2 korona. szerda, 1920 orafper 20 » ti.*,/. 2és. NEMZETI ÚJSÁG Szerkesztőség: Budapest, Szentkirályi­ utca 28. Telefon: I/mnr SZTFNY PftTITTETAT NAPIT AD Előfizetési ár: Egész évre 280 kor., félévre 140 kor., József 65 és 66. Éjjeli telefon: 32-99 és 110-55. — Kiálló­- ArcaDO­1CHI TOLU 1R&1 n ArlLAl negyedévre 70 kor., egy hónapra 25 kor. Egyes szám hivatal: Gerlóczy­ utca 1. Telefon: 5-67, 5-68 és 5-69. Felelős szerkesztő: Turi Béla. 1 korona. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. UllllllljllllllUiUHIIllimílllitUiUlllltlllLttflbilüi^itiHmliilsilMiUUlliniilltHlliilttiimitliliiilHlHUlilUlitlHiMHtUiHlttilltintttttltlltHltlHililllHIIIillltlIllliHlilHItltlIiittimitflllUlltlillllliiliiiilltiflIllliU Igyesüf árnyán Irta: Habe­r Istfá c vallás- és közoktatásügyi m­iniszter. A keresztény restauráció munkájának legnehezebb része az lesz, amelynek hiva­tása a gazdasági téren pozíciót, később ve­zetést biztosítani a keresztény magyarság­nak. Ez a harcnak az a része, amelyet tör­vénnyel elintézni nem lehet, sőt szolgálni is csak meglehetősen gyarlan. Itt más nem segít, mint a meglel­ő gazdasági erőknek organizálása és egy olyan összetartásnak megszervezése, amely egy fillért sem enged ki többé saját kezeléséből s egy koronát sem ad arra, hogy más gazdagodjék belőle. Ma a pénzügyi politika súlyos és itt-ott egyenesen képtelen szituációba kerül, mi­kor nagyobb állami üzletet kell lebonyolí­tani. Szüksége volna hitelre, ilyen és amo­lyan akciók lebonyolítására száz és száz milliókra. Keresztény pénzt kellene igény­be vennie, hogy a haszon is a keresztény tőkének jusson. A keresztények azonban évtizedeken át megszokták, hogy pénzüket nem maguk kezelik, hanem oda hordják a nagy pénzintézetek trésorjaiba,, ah­ol mil­liárdos tőkékké nő. A kulcs a bankigazgató kezében van s ezek ritka kivétellel nem ke­resztények. A kormány tehát a keresztény pénzt zsidó kezekből kapja. Hogy keresz­tény pénzt kap, az egészen bizonyos, — mert a betevő nagy-nagy többségével ke­resztény, miután a zsidó — üzletember lévén — pénzét nem kamatoztatja betét­ként, hanem vagy maga forgatja, vagy elő­nyösen befekteti értékpapírokba, vagy vál­lalkozásba. A betevő tehát keresztény, a kölcsönkérő kormány szintén keresztény, de a közvetítő már zsidó. Ezért nincs veze­tés a közgazdasági téren a kezünkben s ezért megy a térfoglalás itt, lassan és nehezem A keresztény közönség érzi, hogy tenni kellene valamit s nagy nekibuzdulásokkal készül alapítani pénzintézeteket Úgy lá­­tom azonban, hogy újból nem járunk a leg­helyesebb után. Három-négy vagy még több nagy intézmény van alakulóban elég jelen­tékeny alaptőkével. Háború előtti időkben százmilliós alaptőkével valóban óriási dol­got lehetett volna a pénzügyi téren művel­ni s egy ilyen intézetnek a küzdőtéren való megjelenése forradalmat idézett volna elő a pozíciókban lévő érdekeltek között. Ma azonban ahhoz, hogy a pénzvilágban egy intézet tényező lehessen, milárdok kelle­nek. Célt tehát csak úgy fogunk érni, ha az alakulóban lévő intézmények egymással fuzionálva egyetlen többszázmilliós alap­tőkéjű pénzintézetet csinálnak, hogy a ke­resztény betéteket egységesen ide lehessen dirigálni.. Egy ilyen­­ intézmény rövid idő alatt a betétek százmillióival rendelkeznék, s így az alaptőkével egyetemben milliárdos tőke felett disponálva, súlyával megfelelő irányba terelhetné az ország pénzügyi poli­tikáját. De parcellázzuk azt az anyagi erőt amely felett rendelkezünk! Ne az legyen a célunk, hogy csermelyeknek és patakoknak ássunk medret. Egyesítsük a kisebb vizeket folyó­­vá, mert csak ez bírhatja el azoknak a kisebb-nagyobb vállalkozásoknak a hajóját amelyeknek sorra kell következniök, ha a gazdasági élet különféle terein döntő harcba akarunk bocsátkozni. Egyetlen nagy, de valóban nagy intézet egy hálózattal, amely magához csatolja a községi takarékpénztá­rakat, az egyházmegyei pénzintézeteket, oly keresztény erőt fog képviselni, mely a pénz-­ ügyi téren is felveheti a versenyt és joggal igényelheti a külföldi keresztény tőkével a kapcsolatot, a magyar kormánytól pedig azt, hogy az állami ügyletek, lebonyolításá­nál elsősorban vétessék figyelembe. Egyetlen nagy és egész pénzügyi erőn­ket képviselő intézetre vár a közönség és vár az ország. Fogjanak össze, akik külön­­külön közepes eredményt tudnak csak el­érni, hogy együtt döntő csatát nyerjenek. WWW Al Sanresmy készül Görögországban. lau­dor királyt állítólag megmérgezték.­­ Athénből K­aszio hírei érkeznek a fiatal király megmérgez­éséről és Yoratel­osz annak tervéről, hogy a dinasztia­­ el távoli­, ásásai köztárssággá prokla­­málja Görögországot Párisi és római lapok még arról is említést tesznek, hogy Athénben Vemze­­los­z­i gyanúsítják Sándor király megmérgezésével. Mindezeket a jelen­éseket tartózkodással , kell fogadni. Görögországban most készülnek az álta­lános választásokra (november 10-ike a dátum), s ilyenkor a görög pártok és politikusok nem­­igen válogatósak egymás megrágalmazásában. A jelen­legi helyzet különösen elére állított. Nagy és erős pártja van Venizei­asznak, de nem csekély elkese­redett ellenfeleinek a száma sem. Kréta sziget hírneves szülöttje nemcsak kíméletlenül félretolta jóformán az összes nevesebb politikusokat, hanem üldözőbe vette mindazokat, kik hívei maradtak az általa lemondásra kényszerüétt és­­ száműzetésbe kergetett Konstantin­ királynak. Venizelosz­ kétség­kívül nagys­élű államférfi s erős egyéniség, épp ezért fanatikusan tombol körülötte a rokon- és ellenszenv. Mint tudjuk, július végén, Parisban gyil­kossági merényletet kíséreltek meg ellene Kon­stantin exkirály hívei, minek megtorlásául Görög­országban sok száz konstantinistát börtönbe ve­­tettek. Bizonyos, hogy Venizelosz­b­em lelkesedik az uralkodócsaládért, mely a hábor­ú alatt a központi hatalmakhoz húzott, — (Konstantin _felesége Vil­mos császár nővére) — és éberen őrködik, hogy az eltávolított Konstantin vissza ne térhessen a trón­ra. Ilyen kísérletet föltétlenül megakadályozna még vérontás árán is. Azt azonban méltatlanság fölté­telezni róla, hogy Konstantin király fiát,, . ."bábki­rályként szereplő, fiatal és csak mulatságokra gon­doló Sándort láb alól eltétetni próbálta volna. Ezt a mesét ellenfelei röpítették világgá. Veniz­eloszról tudjak­ — e sorok írója többször érintkezett vele,­­ hogy elvben republikánus, azonban Anglia jóvá­hagyása nélkül nem­­kísérelné meg köztársasággá tenni Görögorszá­got. Az sem valószínű, hogy di­nasztia kicserélésre törekedjék. Nem egészen száz év alatt már a második uralkodóháza van a gö­rögöknek, s a második, a Dániából származott, oly mély gyökereket eresztett és annyira nemze­tivé vált, h­ogy az ország belső nyugalmára végze­tes volna egy harmadik dinasztiával való kísérle­tezés. A görög helyzet — objektív megítélés szerint — viharos, de nem aggasztó. Ha Sándor király fel­gyógyul betegségéből, (mely majom vagy­ kutya­­harapás okozta vérmérgezés), a választási küzde­lem hullámai minden valószínűség szerint le fog­nak csillapodni. A görög temperamentum a nagy hangot és a heves gesztziusokat szokta meg, nem pedig a tetteket A távirati jelentések így szólnak: Róma, okt. 19. A Corriere d’Italia a következő táviratot kapta athéni tudósítójától: Az állítólagos majomharapásról szóló mesét senki sem akarja elhinni. Nem lehet elnémítani azokat a híreket, hogy Venizelosz akarta eltétetni láb alól Sándor királyt A legkomolyabban beszélik, hogy Venize­losz orgyilkosokat bérelt, akik mérget adtak be a királynak. Azt mondják, hogy Venizelosz állam­csínyre készül. Fegyveres erővel fogja szétverni az új képviselőházat, ha a többség ellene lesz. Páris, okt 19. Legújabb athéni jelentések szerint Sándor király állapota jobbra fordult. Vidal híres párisi orvos tan­ár vette át gyógykezelését. Bern, akt 19. Hir szerint Konstantin őskirály elő­készületeket tett, hogy fia halála esetén visszatérjen Görögországba. (b. a.) Az angol bányasztrájk súlyos következménye. Munkanélküliek véres tüntetése. London, okt. 18. A bányamunkások sztrájkja csak­nem teljesen megbénítja a kereskedelmet és ipart. A nagy ipari központokban a munkások ezerszámra ál­lanak foglalkozás nélkül. Még mindig reménykednek benne, hogy sikerül a konfliktust békésen megol­dani.­­ London, okt 19. A munkanélküliek tegnap nagy­arányú utcai tüntetést rendeltek­ Mintegy húszezer tüntető vonult a­­White­ Hall­ elé. A Downing­ streeten a tüntetők összeütköztek a rendőrséggel. Lovasrend­őrök nekitámadtak a tüne­őknek, az összeütközésnek több mint 120 halottja és sebesültje van. Mintegy ötven rendőr megsebesült. Sok embert­ letartóztattak. London, okt. 19. Két-három nap múlva közvetítő­­javaslattal fognak előállani a szénbányászok sztrájk­jának abbanhagyására. Az Evening Telegraph úgy értesül hogy valószínűleg ugyanolyan kivezető utat fognak találni, mint a múlt esztendőben a vasutas­­sztrájknál. Az ügyet kedden, nyomban az alsóház összeillése után szóvátesák és azt hiszik, hogy a kor­mány 1 schillinges naponkénti azonnali béremelést fog javasolni. A bányászok követelése 3 shilling. Bécs örökre végzett a bolsevizmussal. 82—84 lesz a keresztényszocialista mandátumok végleges száma. — Az osztrák főváros bosszút állt a zsidó bojkottmozgalomért. — Kombinációk az uj elnök személyéről. A bécsi lakosság a tegnapelőtti választáson vég­­zi sír, és letre nem érd­mnően végzett a bolseviz­­mus és a prolatárdiktatúra, veszélyével. Most, a­­választási izgalmak előltével, a pártok közt bizo­nyos enyhülés állt be, de már folynak az­ egyes pár­­lok kebeleken a tárgyalások a közel­jövő. oshelyse- • geire nézve.­Nyilvánvaló, hogy­ ezentúl a kérész, tényszocialisták fogják azt a szerepet játszani, amit eddig a szocialisták vittek. A kormány és a kormányzóképes többség alakítása iránti kezdemé­­nyezés immár a keresztényszocialisták feladata. Hogy ez koalíciós alapon történik-e meg, még tel­jesen bizonytalan. A szocialisták mindenképpen ki akarják vonni magukat a kormányzás felelőssége alól s a koalíció gondolatától merőben idegenked­nek, de a nagynémetek is visszautasították azt az ajánlatot, hogy a keresztényszocialistákkal koalí­cióra lépjenek." Az elnöki állásra a Mittagspost érte­sülése szerint báró Beck Vladimírt, dr. Klein Fe­rencet és­­ Weisskirchner veit polgármestert emle­getik. Érdekes tünete volt a választási harcoknak, hogy a szociáldemokratákkal szemben a Magyar­­ország elleni bojkott gaztettét hozták fel, mint olyan bűnt, mellyel a szociáldemokraták Bécs eg­zisztenciális érdekeit sértették meg. Imrén magya­­­­rázható a kommunisták megsemmisítő veresége­ is. A Reichspost rámutat, hogy „a kommunista párt­nak reng­eteg orosz pénz állott rendelkezésére. Az eredmény az volt, hogy a kommunisták még any­,­nyi szavazatot sem kaptak, mint a cionistái. Ki lesz az új kancellár! A végleges választási eredmények: Bécs, október 19. A vidékről eddig .Beérkezett jelentések azt mutatják, hogy a keresztényszocia­lista párt­ túlnyomó erős csoportja lesz az új nem­­­zetgyűlésnek. . A pártok erőviszonya a következő: 77 fősresztényszocialista (nyertek 14 mandátu­mot), 63 szociáldemokrata (vesztettek 6 mandátu­mot), 19 nagynéniet (vesztettek 7, nyertek 1 man­dátumot) és 1 polgári munkapárti (gróf Czemin)­­ Az osztrák nemzetgyűlésnek összesen 175 tagja van. Eddig 160 mandátumot töltöttek be. Karin­­thiában, ahol egyelőre még nem tartják meg a vá­lasztást, az eddigi képviselők mandátumuk birto­kában maradnak. A 160 mandátumhoz jön még a birodalmi jegy­zék 15 mandátuma, vagyis azok a mandátumok, amelyek a szavazatok aránylagos számbavétele alapján jutnak az egyes pártoknak. Minthogy né­hány vidéki kerületből eddigelé csak az egyes pár­tokra esett mandátumok száma ismeretes, elren­­dek a leadott szavazatok­ száma még nem, ezért

Next