Nemzeti Ujság, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-01 / 25. szám
ul 9 ** * . A német birodalmi gyűlés holnap tárgyalja a párisi konferencia határozatait. Berlin, jan. 31. A birodalmi gyűlés mai ülését félórás késéssel nyitották meg, hogy a kormány — amely éppen tanácskozott — résztvehessen az ülésen. A napirend előtt Simons dr. külügyminiszter, ismertette a párisi konferencia határozatait azzal, hogy a lefegyverzésrevonatkozó határozatokat véglegeseknek kell tekinteni, míg a jóvátételre vonatkozó pontok egyelőre javaslatoknak tekintendők. A miniszter közölte a birodalmi gyűléssel, hogy február végére Németország meghatalmazott képviselőit meghívták a londoni konferenciára. Végül kérte a Házat, hogy a holnapi ülés napirendjére elsősorban a párisi határozatokat tűzze. A miniszter szavait a Ház nyugodtan, szótalanul fogadta. Az elnöknek a napirendre vonatkozó javaslatát a Ház elfogadta. Az ülés után a kormány tagjai újra tanácskozásra ültek össze, Berlin, jan. 31. A birodalmi gyűlés holnapi ülése előtt összeül a külügyi bizottság és a pártok vezee■ tői előtt nyilatkozni fog a helyzetről. Nitti a Versailles i béke ellen, téma, jan. 31. Nitti vélt miniszterelnök a Le-collban azt írja, hogy a versaillesi békét a gyűlöl let diktálta és szigorú végrehajtása újabb háborút is ilellené föl. Németországot csak úgy lehetne fizetlésre kényszeríteni, ha a szövetségesek folytatnák afegyverkezést, ez azonban romlásukat jelentené. A szövetségesek sokkal előbb pusztulnának bele, mint Néiezrtorszáz). Európa nyugalma csak úgy állhat helyre, ha Németországra nem rónak ki nagyobb kártérítési összeget, mint amennyit minden ■ erőszakos intézkedés nélkül megfizethet néhány ésSrányt^ .......— ------ --------- ———*— i *•- / i Ai * ‘ \ ’ f ) y m , 2 v inWlA..- ’ NEMZETI ÚJSÁG Kedd, 1919 február 1. -------------------____1.___-NSf.__________________________________________________________________* titott-Zeppelineket ki kell pótolni. Németországnak a légi rendőrség szervezéséről le kell mondania, és a szövetségesek üzemi szabályait, amelyek a polgári és katonai léghajózás között különbséget hisznek, el kell fogadnia. A szövetségesek megegyezését a jóvátételi kérdésekben közölni fogják a jóvátételi bizottsággal, amely a német kivitelt ellenőrizni fogja. Németország a szövetségeseknek boltokat fognak adni, melyek is megfelelnek az évi törlesztések őket megillető részének. Büntető rendszabályokat is helyeztek kilátásba, elsősorban új területek megszállását, a rajijai tartományok megszállásának, meghosszabbítását. A válogatott szénre kitűzött két aranymárkás prémiumot fentartják- A ffieisei kormány tanácskozásai a legfőbb tanács követeléseiről. Berlin. jan. 31. (Wolff, Hívain Irts jelentés.) A birodalmi kormány ma déli 12 órakor a birodalmi V éjpáh üdzöklésével ülést tartott. A külügyminiszter ésefentést tett a legfőbb tanács e hó 29-iki jegyzékéről. A jegyzék tárgyalására ma délutánra újabb kabinetülést hívtak össze. • Amerika nélkül Európa sent állhat talpra. . Paris, jan. 31. Föltünést kelt Lloyd George-nak a lapiffostzók előtt tett ama kijelentése, hogy bármit határozott is a legfőbb tanács a jóvátételi kérdésekről, Amerika segítsége nélkül Európát gazdaságilag nem lehet talpra állítani. Sajnálatosnak tartja, hogy Amerika szándékait csak találgatni lehet, s az európai válsággal szemben elfoglalt álláspontjáról csak Harding elnök hivatalba lépése után tájékozódhatunk. A német tőzsde nyugodt. Borlin, jan. 31. A párisi határozatok lényegesebb"hatásoan gyakoroltak a tőzsdére, mert nem veszik komolyan, hogy oly nagy kártérítés állapíttassák meg végérvényesen. .Az értékpapírok árfolyama jelentékenyen javult. Kök maktipiisima Picsát!. Zichy Lujza grófnőt sokadmagával letartóztatták. Nemzeti Ujszig(mBkiőjtitóL) Vasárnapi számú mtH**Ímrt adtunk arról a fölháboritó Hásról, amellyel a pécsi szerb csendőrök és állítólagos jmagyar kommunisták január 24-én a nőegyletben összegyűlt magyar nőket szétkergették. Kaposvári tudósítónk most a következő újabb részleteket táviratozza: — A nőügyfél háza előtt, többezer asszony és leány várakozott, akik közé lovascsendőrök rántottak és bikaösökkel meg karddal ütlegelték őket. A munkásasszonyok körében mérhetetlen elkeseredést keltett a tettlegesség, s hangosan kifakadtak: — Hát ezért kell kommunista uralom! Ezért akarják,itt tartani,a szerbeket? A csendőrök több nőt és férfit legutulták lovaikkal. Másnap tizenöt nőt, köztük Zichy Lujza grófnőt, letartóztatták és többeket, kösszök véresre vertek. Elfogtak azonkívül néhány úriasszonyt, akik a , kommunisták által megölt Dózsa önkéntes temetését rendezték, s ezeket is tettleg bántalmazták. Agyunkba tódul a vér, midőn e gyalázatosságoat leírjuk és elképpedve kérdezzük kikből állanak a Pécsett tartózkodó antant-misszió tagjai? Férfiak és gentlemanek eltűrhetik-e, hogy nőket az utcán és börtönben megverjenek és megkínozzanak? Lehetséges ez Párisban vagy Londonban? Reméljük, a külügyminiszter az antant-missziók budapesti vélkéteinek haladéktalanul tudomására hozza a Pécsen történteket és közbelépésre, bírja őket. A kassai négy halálos ítélet. A pozsonyi cseh kémiroda csapdája. — Nagy izgalom a Felvidéken. — Mit mond a cseh vádirat f.- Nemzeti Uiságk tudósítójától Néhány nappal ezelőtt jelentette a céltávirati iroda, hogy a kassai cseh hadbíróság kémkedés vádja miatt halálra ítélte a magyar Kelemen Béla urt és Lindner Gusztávot és a s tót Utóddá Károlyt és Polotzek Róbertet. A négy halálraítélt a pozsonyi cseh kém iroda agent,provokátorjeinek az áldozata. Kassa város és a Felvidék magyarsága nagy fölháborodással és izgalommal tárgyalja most a négyes halálos ítélet ügyét, amely az ötvenes évek cseh spion-rendszerét is megszégyenítő aljasságokat produkált. Badda Károlyt, Paletzek Róbertet, Kelemen Béla drt és Lindner Gusztávot azzal vádolta a cseh katonai ügyészség, hogy 1920 januárjában és február elején, amikor nyilvánvaló volt, hogy a cseh köztársaság Magyarorzággal szemben katonai rendszabályokat, tett — erődítési munkálatokat, csapatmozgásokat és elhelyezéseket, a Felvidéken történő cseh hadműveleti ténykedéseket, végül a cseh hadsereg békeszervezésére-vonatkozó tudósításokat szereztek meg, hogy azokat a magyar katonai hatóságokhoz juttassák. . . A Nemzeti Újságnál módjában van közölni a cseh katonai vádiratot, amely a cseh katonai büntetőtörvénykönyv 321. szakaszába ütköző kémkedéssel vádolja meg a négy vértanút. A vádiratnak a cseh agent-provocateu-manipulációkra jellemző része így szól: A pozsonyi cseh propaganda, iroda, közegei: Xuracska, Duracsek Pál, Korstal Gusztáv és Polák Oszkár felkeresték 1020 február elején Kelemen Béla dr. eperjesi ügyvédet és magukat, cseh államellenes magyar szervezkedés tagjainak adván ki, feladatukra és közös eljárásukra tájékoztatást kértek. Kelemen dr., mint, munkatársakat, lelkesedéssel fogadta őket. Ezután Poletzek Róbert vádlott Polákkal aki a Kopcsányban (Pozsony mellett) állomásozó 14. cseh ezred Mészáros nevű, magyar főhadnagyának adta ki magát — katonai fontosságú dolgokról tárgyalt. — Kelemen dr. kijelentette, hogy Kassa fölött, az ohysáncéi (magyarul: abosi■) erődítési munkálatokat ismeri, majd felszólította valamennyiöket, hogy hasonló erődítési munkálatokat, és a csapatmozgásokat ügyeljék meg és jelentsék. Polószék közölte, hogy az eperjesi cseh védőszakasz minden egyes lövészárkát fölkereste. ' • * — Kelemen dr. az eperjesi Kergés-kávéházban zárt levelet, adott át l'iuracskának Magyarországba való továbbítás Végett, — a felnyitott tevésben a, Bi'damer környéki csődítés vázlatai voltak a csapatok elhelyezésével és tervbevett mozgásával . Végül a csehszlovák hadsereg béketagozásáról és erejéről egy gépírásos tudósítás. Az összes, közölte-Hatók a 11. csehszlovák gyalog hadosztály farancsnokság vezérkarának, köztévéi szerint a tényállást fedik. A ■csők vezérkar szerint igen értékesek e mlnek,mert a szervezési és erődítési munkálatok változását elárulták a magyar békeszerződés aláírása előtt, amikor is at helyi, elég aggályos volt. Durácska a levelet Pozsonyban lefényképezte, majd közölte Kelemennel, hogy nem tudja Magyarországba juttatni. •»* Kelemen dr. ekkor arra, utasította. Puracékát, adja át a levelet továbbítás végett Lindfiernek. Lindner nagyon föl volt indulva, szemére vetette Duracskának, hogy mint katona. . ily fontos dolgot hogyan kevertethetett ilyen sokáig, majd ő továbbítja Magyarországba.. A Cseh-szlovák hadsereg szervezetéről szóló tudósítást Badda Károly szerkesztette meg.*• A vádlottak, akik valamennyien a volt osztrák* magyar hadsereg tisztjei, tagadták a kémkedést, amellyel szemben Duracska, Duracsek, Kozstal és Polák tanúvallomásai és cseh katonai szakértők hites közlései állanak. Eddig szól a vádirat. A tárgyalás alatt azonban kiderült, hogy a cseh hadsereg békeszervezetéről szóló jelentés nem egyéb, mint a Prager Tagblatt katonai szakértőjének újságjában megjelent ismertetése az új cseh hadseregről — a többi víllólagos titkos adat pedig — eltűnt. A pozsonyi kémiroda mindenre kapható ügynökeinek a tanúságára ítéltek hat halálra négy embert, akinek ügyében mindenki fölmentő ítéletet várt. A halálraítéltek a kassai cseh katonai fogházban várják most a végső döntést Prágából. Mikapcsoljuk a királykerítést. Mozgalom a kormuányzópárt egysége mellett. Újjászervezik az intézőbizottságot. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A politikai helyzetben a„ nemzetgyűlés 3-iki üléséig újabb ?Nekiü»*''alig várható. A képviselők jórésze vidéken van s természetszerű, hogy egyik frakció vezetői sem óhajtanak állásfoglalást provokálni anélkül,hogy az azonos felfogásúak számára a véleménynyilvánítást a. legszélesebb kör 2015 jéve'tiM iL'.i--. i‘ 'AG-- ii• .i.V.-.■ _.. óAV, szeülésével bizonyára rövidesen kialakul a jövő kibontakozásának képe. A kisgazdapártiak ama csoportja- amely kezdettől fogva keresztény és nemzeti alapra helyezkedett, akciót indított, hogy a keresztény nemzeti egyesülés pártjának azokat a tagjait, akik tárgyalásokat folytattak új pártalakulás előkészítésére, meggyőzzék az eddigi pártkeretek megbolygatásának szükségtelen voltáról. Határozott lépés a kiválás tekintetében még nem történt. Abban a tekintetben egyre jobban megnyilvánul az a kívánság, hogy a királykérdés kiélezése végzetes lehet kül és belpolitikai szempontból egyaránt. Maga nagyatádi Szabó István határozottan kijelentette, hogy a királykérdésre nézve konzekvenciák levonására késztető mindennemű állásfoglalást helytelenít és időszerűtlennek tart, s Rubinek Gyula, aki pedigtöbb ízben élénk ellenkezést kiváltó nyilatkozatokat, tett, újalában szintén enyhébb húrokat penget. Mai nyilatkozatában azt hangoztatja, hogy a királykérdést teljesen ki kell kapcsolni, s a nemzetgyűlésnek is napirendre kell térni felette. A királykérdésben való egységes állásfoglalás — a kérdés tárgyalásának elhalasztása mellett — magában hordja a kibontakozás lehetőségét, s megtörténhetik a kormányzópárt intézőbizottságának újjászervezése is, amire azért van szükség, hogy a párt miniszterviselt tagjai, — akik eddig, mint miniszterek nem voltak benn az intézőbizottságban a párt irányításába aktíve és közvetlenebbül befolyhassanak. Erre valószínűleg a legközelebbi pártértekezleten kerül a sor, amikor is az újjászervezett, intézőbizottság utasítást kap a pártprogram megfelelő átdolgozására is. Andrássy a keresztény nemzeti irányzat szükségességéről. Andrássy Gyula gróf egyik reggeli lapban ma nyilatkozott azokról az okokról, amelyek arra kényszerítették, hogy nyíltan kiálljon a nemzeti és keresztény irány mellé. — Céltudatos, erős, egységes kormány és kormányzat kell, — mondotta Andrássy — mmelynek gyökerei a forradalom letörése óta diadalmaskodó keresztény és nemmszeti irányban vannak. A destrukció győzelme esetén Lengyelország sorsára juthatunk, amely fokozatosan ment tönkre többszöri erőszakos beavatkozás útján. Ha a keresztény és nemzeti jelszó által felébresztett személyekben csalatkoznánk, a Károlyitól kinig eléggé megismert destruktív erők ismét előtérbe nyomulnának. A sikeres kormányzásra képesített egységes kormány egyik előfeltétele, hogy hindazok, akik a nemzet, lelkéből keletkezett nagy célokat helyeslik, azt a helyet elfoglalhassák az alkotó munkánál, amelyre tehetségük, tudásuk, tapasztalatuk utalják őket. Ez a meggyőződés vezetett ahhoz az elhatározásomhoz, hogy nyíltan magamévá teszem a ma uralkodó jelszavakat, a.m*v ~%epDKfc ~k~dB?ny.' -telenül a. nemzet, nagy érdekében van. Andrássy annak a reményének ad kifejezést, hogy mindenki, aki érzi, magában az erőt a cselekvésre, s aki bizonyos értéket reprezentál, csatasorba fog állani, hogy a szebb jövőt a mai rezsim sikereivel biztosítsa. Apponyi párisi utazásáról és a királykérdésről Apponyi Albert gróf, aki a nemzetek szövetségének támogatására alakult. Uniók ülésein volt Párislmre szombat este hazaérkezett, Budapestre. Megérkezése után részletesen nyilatkozott útjának eredményéről és elmondotta, hogy a Magyar Külügyi Társaság képviseletében vett részt az Unió két igazgatósági ülésén, ahol a júniusi genfi közgyűlés napirendjét állapították meg. Fenkért Alajossal és Köttevényi-Nagy Olivérrel két indítványt tettek a nemzeti kisebbségek védelméről és az általános lefegyverzésről, s ezeket a közgyűlés napirendjére tűzték. Az a benyomása, hogy a francia mértékadó tényezők előtt egyre növekszik a helyes tájékozódás a magyar dolgokról. Magyarország iránt sokkal több jóindulatot tapasztalt, mint néhány hónappal ezelőtt. A francia politika jóindulatú irántunk, de csak addig, ameddig ez a kisantant érdekeibe nem ütközik. Apponyi visszaérkezése élénken foglalkoztatja a politikai köröket is, amelyek különös fontosságot tulajdonítattak egy az Amerikai Magyar Népszavában most megjelent cikkének. Az alkotmány kérdés Magyarországon című cikkében Apponyi összefoglalta véleményét a királykérdésről. A cikk legérdekesebb részletei ezek: — Legyünk tisztában azzal az alternatívával, amely nem más, mint: jogfolytonosság vagy forradalom. Az elő és le non. mondott, koronás király mellőzése forradalmi tény: a helyébe választott uj királynak hatalma felett nem az ősi magyar jogon és annak folytonosságán, hanem ellenkezőleg annak megszakításán és uj forradalmi jogon alapulna. A jogfolytonossági eszmekörnelm erejét mutatja az hogy, akik tőle tényleg elpártolnak, a szabad királyválasztók önmaguknak sem merik ezt bevallani, még kevésbé a nagyközönségnek, hanem mindenféle körmönfont okoskodással iparkodnak valahogyan belekapcsolódni az ősi jogrendbe. Ámde ez nem változtat a dolgok valóságán, azon az igen komoly igazságon, hogy a koronás király mellőzésével nem a jogi folytonosság felületére lépnénk vissza (amint azt népünk egészséges ösztöne kívánja), melyet csak a helyzet abszolút kényszere folytán hagytunk el ideiglenesen, hanem azzal szakítva, végleg áthelyez-