Nemzeti Ujság, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-04 / 27. szám

ff a ss ifitől«* : Afa* 2 korona. ^?Vf!TTL ^ ^intek, 1921l február 4. évf 27. s*. lllllllll!IHIIillllHltllH!ltllllllllllllllllllllllllllll!Hfffl!ltllllllllllHIIIHIf»»ltllll!l!ll!llllrfilillll(tfltllimminflllllllllll«l»milill­tlllflimilllll«IIHIIIIIIIIIIIIIII!l!l!!lllllllllllllllllllllllllllHIIIimllllIIIl lll!!lllim Szerkesztőség: Budapest, Szentkirályi­ utca 28. Telefoni IIPRFI7T511Y POlT­ITIKAI NAPILAP Előfizetési ár: Egész évre 440 kor., félévre 220 kor. József 65 és 66. Éjjeli telefon: 75-88 és 75-31.—Kiadó­ nlintpállinl­i ULtl 1 IJial nArluAr negyedévre 110 kor., egy hónapra 40 kor. Egyes szám hivatal: Gerlóczy­ utca 11. Telefon: 5-67, 5-68 és 5-69. Felelős szerkesztő: Túri Béla, 2 korona.— Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. il!!liilillllll)liilMllliillllllliilli<IHIIMllHllillliHU!UiilliiliiiilirHl!iiif4lllfHltriim»Hlfl»H(lflmmifl3rilMUl*WUMUMIUimUliJlittl»lHt»nfJIHlMtllIiliUmil41UláMiliMUfMUUiiifliilltUilimilllUHlJ!mUlUllitf # » / A szMKiráMsszíék M lM mn egy szótöbbséggel győzött Kettéválik a kormányzópárt. — A kormány nem mondott le. — Uj kormánytámogató többség készül. - Izgalmas értekezlet a kormányzópártban. A .I kormányzópárt ma esti értekezletén nyillsfil­érkőzéssé élesedett az az ellentét, mely­ a pártot két részre szaggatta. A sza- Ijai k­i­rályválasztók törésre vitték a kérdést négy szótöbbséggel leszavazták azokat,­­akik a királykérdés kikapcsolásának állás­pontján voltak. A mesterséges pántokkal eggyé fogott párt bordarendszeréről lepattantak az ab­roncsok, a nagy kormányzópárt két részre tört. Az esemény lehet sajnálatos, de nem tragikus és nem is végzetes. Körülbelül egy­forma erők mérkőztek, a többséget a véletlen adta, nem pedig a teljes és utolsó felvonu­lás, melyben a két árnyalat kiadta minden erejét. Az esemény az első pillanatban a nyil­vánosság elé pattantja a kérdést, hogy mi lesz hatása. Mi lesz hatása a kormány hely­zetére, a keresztény politikára, a konszoli­d nagy politikai mérkőzésre már a kora esti órákban nagy számban gyűltek össze a kormányzó, párt helyiségében a különböző frakciókhoz tartozó képviselők Csoportokba verődve élénken tárgyal­ták a lehetőségeket, s mérlegelték a felvonuló erő­ket, amelyek ma összecsapni készültek. A kormány tagjai 7 óra előtt szintén megérkeztek, úgy hogy Prohászka Ottokár az értekezletet 7 órakor meg­nyithatta. Mindvégig izgalmas, forró levegőjű volt a hangulat.­­ Teleki miniszterelnök előterjeszté­­seit még elég nyugodtan hallgatták ugyan, de an­nál inkább magasra csaptak a szenvedélyek a ké­sőbbi felszólalások során. A párt elé két indítvány került. Az egyiket Teleki miniszterelnök terjesz­tette elő, aki azt indítványozta, hogy a királykér­­dést mindaddig kapcsolják ki, amíg az ország tel­jesen szabadon és lehetőleg egységes közvélemény kialakulása mellett dönthet ebben a rendkívül nagy történelmi jelentőségű kérdésben. A másikat Si­­monyi-Semadam Sándor terjesztette elő, s ebben a szabad királyválasztás elvét kívánta a kormányzó, párt programjául kimondani azzal, hogy az elv megvalósítására törvényhozási úton törekszik. A két indítvány körül szenvedélyes vita fejlődött ki, s míg Teleki tárgyilagos és komoly­­ érvekkel fejtette ki, hogy az ország érdeke ennek a párt­bontó kérdésnek kikapcsolását követeli, addig Si­­monyi-Semadam, s a javaslata mellett felszólalók éles hangon követelték a döntést. Azt vitatták ugyanis, hogy a kormányzat ebben a kérdésben nem semleges és a legitimisták, vagy amint ők ne­­vezik: Karlisták mindenféle eszközt felhasználnak álláspontjuk megvalósítására. Természetesen az ügy ilyen beállítása viharos ellenkezést váltott ki a megtámadottak soraiból. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy az állítólagos legitimista propaganda vádja csak takaró volt a szabadkirályválasztók számára, akik — egyéb hijján — a döntést provo­káló indítványuk előráncigálását ilyen módon pró­bálták indokolni s ezzel ellensúlyozni akarták azt a komoly érvelést, amellyel Teleki és hívei a hig­gadt álláspontot támogatták. Az értekezleten egyéb­­ként hangok emelkedtek aziránt is, hogy a külön­böző állásfoglalás mellett is meg kell találni a­ módját az aktuális gazdasági kérdések együttes elintézésének, mindamellett a szavazás eredménye, amely Telesd indítványa ellenében a szabadki­rályválasztás elvét erőszakolók indítványának jut­tatta a 4 szavazatnyi többséget, s a kormányzó­párt megbomlásához vezet. A szavazás politikai következménye a párt kettészakadása lesz, amely­ről még az év folyamán beható tanácskozást foly­tattak minden oldalon. A kilépésekről az elhatáro­zások a holnapi nap folyamán tisztázódnak s ezzel a politikai helyzetben hetek óta észlelhető feszült­ség fordulóponthoz ért. A pártértekezlet után a képviselők még jó ideig együtt maradtak a párt­klubban, majd egy részük a további magatartás megbeszélésére a pártklubon kívül tanácskozásra ültek össze. A kormány sorsára — beavatott helyről nyert értesülésünk szerint — a kormányzópárt állásfog­lalása valószínűleg nem lesz kihatással. Teleki dáció folyamatára? Ezekre a kérdésekre meg lehet felelni temperamentummal, meg lehet felelni azzal a riadással, mely az izgal­mas órák forróságából sistereg, de meg lehet felelni azzal a józansággal, melyet meg kell tartani azokban a percekben, amikor a libe­rális sajtó együttese a keresztény politika végét ujjongja. A keresztény politika nem bukott meg. Rendszere sokkal szilárdabb, semhogy egy pártkérdés eldőlte meg tudná rendíteni. A pártkérdésnek nem szabad politikai vál­sággá szélesednie. A kormányt a ma esti események arra, indították, hogy olyan többségre támaszkodjék, mely a kormány álláspontját vallja magáénak. Ez lesz az egészéges alakulás, mely a magyar közéletet kigyógyítja abból a váltólázból, mely mind­untalan megrohanta.. A mai eseményekről alábbiakban számolunk be: miniszterelnök felfogása szerint a mai szavazás pártkérdést döntött csupán el, s­­tem parlamenti kérdést, nincs tehát f­arlamentáris akadálya an­nak, hogy a kormány topunkb­a is helyén mar­adjon, ha megfelelő kormány támasztó többséget tud meg­­szervezni. Az értekezlet lefolyása. Prohászka Ottokár elnöklete alatt 7 órakor kez­dődött az értekezlet. Berky Gyula a Rubinek elleni hírlapi tárgyalást teszi szóvá.‘­Tudjuk, hogy milyen tendenciával törté­nik a támadás és hogy kik állnak mögötte. Ez már rendszer, ♦’hogy a vezérembereket kompromittálni akarják.' Bizalmat fejez ki és indítványozza, hogy a párt tiszteletét és ragaszkodását nyilvánítsa Büki­nek iránt. A párt az indítványt elfogadja. Rubinek meg­köszönte­ a bizalmat, mert már családjának tagjait is támadják. A bizalom erősíti, hogy közéleti szerepét folytassa. "A­­ Teleki Pál gróf miniszterelnök terjesztette elő ez­­után indítványát a királykérdést illetően. Az indít­vány igy hangzik: Az egyesült keresztény nemzeti kisgazda földmives párt változatlanul az 192­0 I. t.-c. alapján áll. Minthogy az indokok, me­­lyek a királykérdés kikapcsolását kíván­ták, most is fenntarlanak, a királykérdést most nem tárgyalja. Elitél minden olyan mozgalmat és propagandát­,atémely­t a kér­dést bolygatja. A határozati javaslatot a miniszerielrök a követ­kező szavakkal indokolta meg: Az egyesült keresztény nemzeti, kisgazda és föld­­műves­ párt változatlanul az 1920. évi I. törvénycikk alapján áll. Ez a törvény az erkölcsi és anyagi rom­bolás és pusztulás után újonnan és változatlaul le­szögezte a magyar nemzet legszentebb hagyományai által megalapozott álláspontját és egyben számolva a helyzettel,­ ideiglenesen intézkedett az államfői ha­talom gyakorlásáról. Ezáltal lehetővé tette a király­kérdésnek oly időben való szabályozását, amikor ez a nemzet egész jövőjével oly­ szorosan összeforrott kérdés megállapodottabb­ítása és külső viszonyok között, azoknak komoly ayérsfeáselésével, kellő távol­ságban a forradalmak izgultjaitok és ,a békekötésnek reárik nehezedett külső kénys­zeréb­ől , úgy a­­ magyar nemzet akaratának teljes szabadságában, mint nem­zeti méltóságunk teljes megóvásával és ítéletünk teljes világosságával lesz megoldható. Változa i­ánul ezen kérdés megoldása, sőt fel­vetése előtt szükséges alkotmányunknak korunk demokrata felfogásának és népünk akaratának meg­felelő kiépítése és a nemzet erkölcsi és gazdasági konszol­dációjának megalapozása. Evégből kell meg­hozni a nemzetgyűlésnek azon gazdasági, szociális és kulturális intézkedéseket, melyek a feldúlt jog­rend teljes helyreáll­ítá­sára, a nép széles rétegeinek a közügyekbe való bevonására, a földművész- és munkásosztály érdekeinek megvédésére és gazda­sági felvirágoztatására és a keresztény nemzeti gon­dolat intézményes fejlesztésére szükségesek. A nagy megrázkódtatások és szabad rendelkezé­sünk — mondjuk, valóságos függetlenségünk — be­­folyásolhatatlanul teljes visszanyerése után legelső feladatunk megteremteni a nemzet megújhodását egy erős, mindenkinek jogát és mindenkinek mun­káját egyesítő közösségben, amely egyértelműséggel határozhasson jövőnk felett. E legszükségesebb alapok lefektetése előtt a királykérdés felvetése időszerűtlen és ezért elíté­lendő és megakadályozandó bármily célzattal folyta­­tott handa-banda és minden olyan mozgalom, mely a kérdésnek idő előtt való felvetésével alkalmas arra, hogy nyugtalanságot, izgalmat idézzen elő és ezáltal elvonja a nemzetgyűlést is legégetőbb fel­adat annak komoly teljesítésétől. A vita. Simonyi:Semadam Sándor: Egy év előtt ő is azt tartotta (Grieger: Akkor miniszterelnök volt!), amit a miniszterelnök. Szükséges volna ma is, de a másik oldalról nem hagyják békében. (Nem áll!) Sigray Antal kormánybiztossága és Lehár kinevezése a nyugatmagyarországi katonai erők felé, mutatja, hogy a kormány nem semleges többé. Az ő meggyő­ződése, hogy elérkezett az idő, hogy döntsünk a ki­rálykérdésben. Izgatnak mindenfelé. Hajlandó eltolni a kérdést, ha garanciát ad arra, hogy a karlisták nem cselekedhetnek De ilyen ga­ranciát nem lát. Azután a jogot is kezdik kétségbe­­vonni. Minden eszközzel dolgoznak, pénzzel, befo­lyással. Indítványt terjeszt a párt elé, amely a kö­vetkezőket tartalmazza: A párt 1920 dec. 2. határozatához ragasz­kodva, a szabad királyválasztás elvi alap­ján áll és a törvényhozási úton való meg­valósításra törekszik. Teleki Pál megvédi Sigrayt és Lehárt, kik nem karlista propagandát csinálnak és azért kerültek a helyükre, mert az ottani vidék is ezt óhajtotta. Bethlen István gróf: Ő sem ilyen, sem olyan­­ista. Egyedül a nemzeti királyság pártján áll. Akkor vétessék elő a kérdés, mikor a nemzet egysé­ges álláspontja kialakult. Simonyi azt mondotta, hogy nem lehetünk olyan gyávák, hogy ne merjünk dönteni. Erre azt feleli, nem lehetünk olyan gyávák, hogy népszerű jelszavak elől ne merjünk dönteni. Ha a királykérdésben veszekedünk, ebből köztársa­ság lesz. Nem tudja volnak,e köztársaságiak, de Benes szándékának így tesznek szolgálatot. A mi­niszterelnök indítványát fogadja el. Ha a párt más­kép határoz, levonja a következtetést. Rubinek Gyula: A helyzet kiélesedett, a koroná­zás előfeltételei megszűntek. A kormányelnök a kor­mányzásban a nehezebb részt választotta, Lfinxsze­­rűen viselkedik, ez kelt bizalmatlanságot, ami lehe­tetlenné teszi a pártéletet. Ha nem a miniszterelnök adta volna be az indítványt, annak leszavazásából nem állna elő kormányválság, így azonban a hely­zet válságossá válik. „Váljunk szét!“ Rubinek azt indítványozza, hogy váljunk szét a királykérdés alapján, de küldjünk ki bizottságot, mely a közös kérdésekben együttműködik Elfogadja Simonyi-Semadam javaslatát. Dömötör Mihály hosszabb beszédben Simonyi-Se­madam javasatát pártolja. Huszár Károly leszögezi, hogy ne vádoljuk egy­mást. Ha már megvan a két különböző álláspont, vigyázzunk, hogy azokat a kérdéseket oldjuk meg, melyeket az ország érdekében el kell végezni. A kormány tegyen meg mindent, hogy ez a kérdés ne legyen a politikának az ütköz­­pontja. Nagyatádi Szabó István: Súlyos a helyzet és vá­ratlanul jött. Ő bár mindig támadott, az erők össze­hozására törekedett. Ma szomorúan látja, hogy szét kell menni. December 2-án ő már nyilatkozott a ki­rálykérdésben. A szabad királyválasztók is el akar­ják halasztani a kérdést, tehát nincs oly nagy kü­lönbség. Ő ebbe tehát nem csinálna pártkérdést. Mert mi történik a szétválasztás után? Nagy vesze­delmek fenyegetnek, teh­át újra össze kell fogni. Azt szeretné, hogy a döntést halasszák el, ha ez nem történhetik meg, akkor ő régi álláspontjára helyez­kedik. Aki ide most más javaslattal jön, avval szembe kénytelen helyezkedni. Tomcsányi Vilmos: Azt fejtegeti, hogy a minisz­terelnök indítványa nem szembehelyezkedés a sza­­ ­k nagy mérkőzés.

Next