Nemzeti Ujság, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-04 / 27. szám
ff a ss ifitől«* : Afa* 2 korona. ^?Vf!TTL ^ ^intek, 1921l február 4. évf 27. s*. lllllllll!IHIIillllHltllH!ltllllllllllllllllllllllllllll!Hfffl!ltllllllllllHIIIHIf»»ltllll!l!ll!llllrfilillll(tfltllimminflllllllllll«l»mililltlllflimilllll«IIHIIIIIIIIIIIIIII!l!l!!lllllllllllllllllllllllllllHIIIimllllIIIl lll!!lllim Szerkesztőség: Budapest, Szentkirályi utca 28. Telefoni IIPRFI7T511Y POlTITIKAI NAPILAP Előfizetési ár: Egész évre 440 kor., félévre 220 kor. József 65 és 66. Éjjeli telefon: 75-88 és 75-31.—Kiadó nlintpállinli ULtl 1 IJial nArluAr negyedévre 110 kor., egy hónapra 40 kor. Egyes szám hivatal: Gerlóczy utca 11. Telefon: 5-67, 5-68 és 5-69. Felelős szerkesztő: Túri Béla, 2 korona.— Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. il!!liilillllll)liilMllliillllllliilli<IHIIMllHllillliHU!UiilliiliiiilirHl!iiif4lllfHltriim»Hlfl»H(lflmmifl3rilMUl*WUMUMIUimUliJlittl»lHt»nfJIHlMtllIiliUmil41UláMiliMUfMUUiiifliilltUilimilllUHlJ!mUlUllitf # » / A szMKiráMsszíék M lM mn egy szótöbbséggel győzött Kettéválik a kormányzópárt. — A kormány nem mondott le. — Uj kormánytámogató többség készül. - Izgalmas értekezlet a kormányzópártban. A .I kormányzópárt ma esti értekezletén nyillsfilérkőzéssé élesedett az az ellentét, mely a pártot két részre szaggatta. A sza- Ijai királyválasztók törésre vitték a kérdést négy szótöbbséggel leszavazták azokat,akik a királykérdés kikapcsolásának álláspontján voltak. A mesterséges pántokkal eggyé fogott párt bordarendszeréről lepattantak az abroncsok, a nagy kormányzópárt két részre tört. Az esemény lehet sajnálatos, de nem tragikus és nem is végzetes. Körülbelül egyforma erők mérkőztek, a többséget a véletlen adta, nem pedig a teljes és utolsó felvonulás, melyben a két árnyalat kiadta minden erejét. Az esemény az első pillanatban a nyilvánosság elé pattantja a kérdést, hogy mi lesz hatása. Mi lesz hatása a kormány helyzetére, a keresztény politikára, a konszolid nagy politikai mérkőzésre már a kora esti órákban nagy számban gyűltek össze a kormányzó, párt helyiségében a különböző frakciókhoz tartozó képviselők Csoportokba verődve élénken tárgyalták a lehetőségeket, s mérlegelték a felvonuló erőket, amelyek ma összecsapni készültek. A kormány tagjai 7 óra előtt szintén megérkeztek, úgy hogy Prohászka Ottokár az értekezletet 7 órakor megnyithatta. Mindvégig izgalmas, forró levegőjű volt a hangulat. Teleki miniszterelnök előterjesztéseit még elég nyugodtan hallgatták ugyan, de annál inkább magasra csaptak a szenvedélyek a későbbi felszólalások során. A párt elé két indítvány került. Az egyiket Teleki miniszterelnök terjesztette elő, aki azt indítványozta, hogy a királykérdést mindaddig kapcsolják ki, amíg az ország teljesen szabadon és lehetőleg egységes közvélemény kialakulása mellett dönthet ebben a rendkívül nagy történelmi jelentőségű kérdésben. A másikat Simonyi-Semadam Sándor terjesztette elő, s ebben a szabad királyválasztás elvét kívánta a kormányzó, párt programjául kimondani azzal, hogy az elv megvalósítására törvényhozási úton törekszik. A két indítvány körül szenvedélyes vita fejlődött ki, s míg Teleki tárgyilagos és komoly érvekkel fejtette ki, hogy az ország érdeke ennek a pártbontó kérdésnek kikapcsolását követeli, addig Simonyi-Semadam, s a javaslata mellett felszólalók éles hangon követelték a döntést. Azt vitatták ugyanis, hogy a kormányzat ebben a kérdésben nem semleges és a legitimisták, vagy amint ők nevezik: Karlisták mindenféle eszközt felhasználnak álláspontjuk megvalósítására. Természetesen az ügy ilyen beállítása viharos ellenkezést váltott ki a megtámadottak soraiból. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy az állítólagos legitimista propaganda vádja csak takaró volt a szabadkirályválasztók számára, akik — egyéb hijján — a döntést provokáló indítványuk előráncigálását ilyen módon próbálták indokolni s ezzel ellensúlyozni akarták azt a komoly érvelést, amellyel Teleki és hívei a higgadt álláspontot támogatták. Az értekezleten egyébként hangok emelkedtek aziránt is, hogy a különböző állásfoglalás mellett is meg kell találni a módját az aktuális gazdasági kérdések együttes elintézésének, mindamellett a szavazás eredménye, amely Telesd indítványa ellenében a szabadkirályválasztás elvét erőszakolók indítványának juttatta a 4 szavazatnyi többséget, s a kormányzópárt megbomlásához vezet. A szavazás politikai következménye a párt kettészakadása lesz, amelyről még az év folyamán beható tanácskozást folytattak minden oldalon. A kilépésekről az elhatározások a holnapi nap folyamán tisztázódnak s ezzel a politikai helyzetben hetek óta észlelhető feszültség fordulóponthoz ért. A pártértekezlet után a képviselők még jó ideig együtt maradtak a pártklubban, majd egy részük a további magatartás megbeszélésére a pártklubon kívül tanácskozásra ültek össze. A kormány sorsára — beavatott helyről nyert értesülésünk szerint — a kormányzópárt állásfoglalása valószínűleg nem lesz kihatással. Teleki dáció folyamatára? Ezekre a kérdésekre meg lehet felelni temperamentummal, meg lehet felelni azzal a riadással, mely az izgalmas órák forróságából sistereg, de meg lehet felelni azzal a józansággal, melyet meg kell tartani azokban a percekben, amikor a liberális sajtó együttese a keresztény politika végét ujjongja. A keresztény politika nem bukott meg. Rendszere sokkal szilárdabb, semhogy egy pártkérdés eldőlte meg tudná rendíteni. A pártkérdésnek nem szabad politikai válsággá szélesednie. A kormányt a ma esti események arra, indították, hogy olyan többségre támaszkodjék, mely a kormány álláspontját vallja magáénak. Ez lesz az egészéges alakulás, mely a magyar közéletet kigyógyítja abból a váltólázból, mely minduntalan megrohanta.. A mai eseményekről alábbiakban számolunk be: miniszterelnök felfogása szerint a mai szavazás pártkérdést döntött csupán el, stem parlamenti kérdést, nincs tehát farlamentáris akadálya annak, hogy a kormány topunkba is helyén maradjon, ha megfelelő kormány támasztó többséget tud megszervezni. Az értekezlet lefolyása. Prohászka Ottokár elnöklete alatt 7 órakor kezdődött az értekezlet. Berky Gyula a Rubinek elleni hírlapi tárgyalást teszi szóvá.‘Tudjuk, hogy milyen tendenciával történik a támadás és hogy kik állnak mögötte. Ez már rendszer, ♦’hogy a vezérembereket kompromittálni akarják.' Bizalmat fejez ki és indítványozza, hogy a párt tiszteletét és ragaszkodását nyilvánítsa Bükinek iránt. A párt az indítványt elfogadja. Rubinek megköszönte a bizalmat, mert már családjának tagjait is támadják. A bizalom erősíti, hogy közéleti szerepét folytassa. "A Teleki Pál gróf miniszterelnök terjesztette elő ezután indítványát a királykérdést illetően. Az indítvány igy hangzik: Az egyesült keresztény nemzeti kisgazda földmives párt változatlanul az 1920 I. t.-c. alapján áll. Minthogy az indokok, melyek a királykérdés kikapcsolását kívánták, most is fenntarlanak, a királykérdést most nem tárgyalja. Elitél minden olyan mozgalmat és propagandát,atémelyt a kérdést bolygatja. A határozati javaslatot a miniszerielrök a következő szavakkal indokolta meg: Az egyesült keresztény nemzeti, kisgazda és földműves párt változatlanul az 1920. évi I. törvénycikk alapján áll. Ez a törvény az erkölcsi és anyagi rombolás és pusztulás után újonnan és változatlaul leszögezte a magyar nemzet legszentebb hagyományai által megalapozott álláspontját és egyben számolva a helyzettel, ideiglenesen intézkedett az államfői hatalom gyakorlásáról. Ezáltal lehetővé tette a királykérdésnek oly időben való szabályozását, amikor ez a nemzet egész jövőjével oly szorosan összeforrott kérdés megállapodottabbítása és külső viszonyok között, azoknak komoly ayérsfeáselésével, kellő távolságban a forradalmak izgultjaitok és ,a békekötésnek reárik nehezedett külső kényszeréből , úgy a magyar nemzet akaratának teljes szabadságában, mint nemzeti méltóságunk teljes megóvásával és ítéletünk teljes világosságával lesz megoldható. Változa iánul ezen kérdés megoldása, sőt felvetése előtt szükséges alkotmányunknak korunk demokrata felfogásának és népünk akaratának megfelelő kiépítése és a nemzet erkölcsi és gazdasági konszoldációjának megalapozása. Evégből kell meghozni a nemzetgyűlésnek azon gazdasági, szociális és kulturális intézkedéseket, melyek a feldúlt jogrend teljes helyreállítására, a nép széles rétegeinek a közügyekbe való bevonására, a földművész- és munkásosztály érdekeinek megvédésére és gazdasági felvirágoztatására és a keresztény nemzeti gondolat intézményes fejlesztésére szükségesek. A nagy megrázkódtatások és szabad rendelkezésünk — mondjuk, valóságos függetlenségünk — befolyásolhatatlanul teljes visszanyerése után legelső feladatunk megteremteni a nemzet megújhodását egy erős, mindenkinek jogát és mindenkinek munkáját egyesítő közösségben, amely egyértelműséggel határozhasson jövőnk felett. E legszükségesebb alapok lefektetése előtt a királykérdés felvetése időszerűtlen és ezért elítélendő és megakadályozandó bármily célzattal folytatott handa-banda és minden olyan mozgalom, mely a kérdésnek idő előtt való felvetésével alkalmas arra, hogy nyugtalanságot, izgalmat idézzen elő és ezáltal elvonja a nemzetgyűlést is legégetőbb feladat annak komoly teljesítésétől. A vita. Simonyi:Semadam Sándor: Egy év előtt ő is azt tartotta (Grieger: Akkor miniszterelnök volt!), amit a miniszterelnök. Szükséges volna ma is, de a másik oldalról nem hagyják békében. (Nem áll!) Sigray Antal kormánybiztossága és Lehár kinevezése a nyugatmagyarországi katonai erők felé, mutatja, hogy a kormány nem semleges többé. Az ő meggyőződése, hogy elérkezett az idő, hogy döntsünk a királykérdésben. Izgatnak mindenfelé. Hajlandó eltolni a kérdést, ha garanciát ad arra, hogy a karlisták nem cselekedhetnek De ilyen garanciát nem lát. Azután a jogot is kezdik kétségbevonni. Minden eszközzel dolgoznak, pénzzel, befolyással. Indítványt terjeszt a párt elé, amely a következőket tartalmazza: A párt 1920 dec. 2. határozatához ragaszkodva, a szabad királyválasztás elvi alapján áll és a törvényhozási úton való megvalósításra törekszik. Teleki Pál megvédi Sigrayt és Lehárt, kik nem karlista propagandát csinálnak és azért kerültek a helyükre, mert az ottani vidék is ezt óhajtotta. Bethlen István gróf: Ő sem ilyen, sem olyanista. Egyedül a nemzeti királyság pártján áll. Akkor vétessék elő a kérdés, mikor a nemzet egységes álláspontja kialakult. Simonyi azt mondotta, hogy nem lehetünk olyan gyávák, hogy ne merjünk dönteni. Erre azt feleli, nem lehetünk olyan gyávák, hogy népszerű jelszavak elől ne merjünk dönteni. Ha a királykérdésben veszekedünk, ebből köztársaság lesz. Nem tudja volnak,e köztársaságiak, de Benes szándékának így tesznek szolgálatot. A miniszterelnök indítványát fogadja el. Ha a párt máskép határoz, levonja a következtetést. Rubinek Gyula: A helyzet kiélesedett, a koronázás előfeltételei megszűntek. A kormányelnök a kormányzásban a nehezebb részt választotta, Lfinxszerűen viselkedik, ez kelt bizalmatlanságot, ami lehetetlenné teszi a pártéletet. Ha nem a miniszterelnök adta volna be az indítványt, annak leszavazásából nem állna elő kormányválság, így azonban a helyzet válságossá válik. „Váljunk szét!“ Rubinek azt indítványozza, hogy váljunk szét a királykérdés alapján, de küldjünk ki bizottságot, mely a közös kérdésekben együttműködik Elfogadja Simonyi-Semadam javaslatát. Dömötör Mihály hosszabb beszédben Simonyi-Semadam javasatát pártolja. Huszár Károly leszögezi, hogy ne vádoljuk egymást. Ha már megvan a két különböző álláspont, vigyázzunk, hogy azokat a kérdéseket oldjuk meg, melyeket az ország érdekében el kell végezni. A kormány tegyen meg mindent, hogy ez a kérdés ne legyen a politikának az ütközpontja. Nagyatádi Szabó István: Súlyos a helyzet és váratlanul jött. Ő bár mindig támadott, az erők összehozására törekedett. Ma szomorúan látja, hogy szét kell menni. December 2-án ő már nyilatkozott a királykérdésben. A szabad királyválasztók is el akarják halasztani a kérdést, tehát nincs oly nagy különbség. Ő ebbe tehát nem csinálna pártkérdést. Mert mi történik a szétválasztás után? Nagy veszedelmek fenyegetnek, tehát újra össze kell fogni. Azt szeretné, hogy a döntést halasszák el, ha ez nem történhetik meg, akkor ő régi álláspontjára helyezkedik. Aki ide most más javaslattal jön, avval szembe kénytelen helyezkedni. Tomcsányi Vilmos: Azt fejtegeti, hogy a miniszterelnök indítványa nem szembehelyezkedés a sza k nagy mérkőzés.