Nemzeti Ujság, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-23 / 43. szám

­Szerda, 1922 február 23. NEMZETI ÚJSÁG tegeti, hogy mindjárt forradalmiságnak bélyegez­nek mindent. Ami az abszolutizmus ellen van, des­trukciónak hirdetik. Koszo Mihály felháborodva kiált feléje: — Hallatlan, hogy egy főpap szájából ilyen han­gozzék el. diesswein ezután lyliberalizm­ussal foglalkozik Ezután Andrássy G.vilagról emelkedett szó­lásra. Beszédét az'egész Ház'feszült érdeklődéssel fogadta s a nagy számban megjelent képviselni vagy figyelemmel hallgatták fejtegetéseit. Beszédét azzal kezdte, hogy legjobban szeretne visszavo­nulni a politikai élettől. A politikában uralk­odó egyéni torzsalkodásokat szomorú szívvel látja. Nem így képzeltem el a nemzeti újjáébredést — mondotta. Sok kicsinyességet és sok kivetni való dolgot látok, pedig aki azt hiszi, hogy az ország­ a veszedelmeken túl van, az nagyon csalatkozik. A nemzet még ma is óriási veszélyektől van környezve a belpolitikai és a külpolitikai téren is. A belpo­litikában közgazdaságunk alapja még nagyon labi­lis, emellett az egész középosztály a legsúlyosabb válságban van, úgy hogy valóban életi-halál küzdel­mét vívja. A külföldön egyetlenegy barátunk nin­csen. Ily körülmények között senkinek sem szabad a saját kényelmét nézni, mindenkinek csak egy kö­telessége van s ez az, hogy ezt a veszélyben lévő nemzetet kell szolgálnia! (Úgy van! Leütés éljen­zés.) Ez a meggyőződés vezetett engem, s amikor elhatároztam aktívabb részvételemet a politikában, elhatároztam azt­ is, hogy csatlakozom a keresztény és nemzeti alapon álló párthoz, melynek meggyő­ződése legközelebb áll az enyémhez. (Percekig tartó lelkes éljenzés és taps.) A nemzeti jelszó Az én szövetségem a kereszténypárttal éppen azért van, mert az megfelel az ízlésemnek. A nem­zeti jelszó egyike azoknak, mely köré a nemzet tö­mörül. Ez nem jelent elzárkózást az emberi szo­lidaritás gondolatától. Ezt össze kell egyeztetni a nemzeti gondolattal. Ellenkezőleg, látjuk azokat az óriási hibákat, melyeket a múltban a nemzeti­ségi politika tépéi­ elkövettek. Ezt mi a jövőben nem akarjuk követni. Mi olyan nemzetet akarunk teremteni, melyben minden nyelven beszélő honfi­társunk megtalálja a maga érdekét gondoskodni kell arról, hogy más nyelven beszélő polgártársaink iskolákban, nyelvükben, a bíróságoknál, a közigaz­gatásban meg­találják védve a maguk érdekeit. Szükséges ez annál inkább is, mert ha, — amit ad­jon Isten — a kocka megfordul és a szerencsétlen trianoni békét revízió alá lehet venni, akkor ne­künk érdekünkben áll majd, azon testvéreinkkel megérhetnünk azt, hogy sem kulturális érdekeiket, sem nemzetiségi, faji egyéniségeiket itt senki bántani nem fogja, mindez számukra biztosítva van. (Helyeslés.) A keresztény gondolat alapja.­­A keresztény jelszó két elgondolásból, két érzés­ből ered. Az egyik forrása az volt, hogy mindenki látta az erkölcsök általános sülyedését és romlását és egyidejűleg mindenki átérezte azt, hogy ebből csak a keresztény erkölcsök emelhetnek ki minket. A másik forrása az a tapasztalat, hogy a nem ke­resztény társadalom nagyobb­ része hagyta cserben a nemze.Itt kemény megpróbáltatásai idejében, mint ezt hittük. A nem keresztény világban nagyobb arányban hódított a forradalmi eszme. A keresz­tény társadalomnak öntudatra kell ébrednie, a ke­resztény társadalomnak helyet kell foglalnia a társadalmi élet minden tevékenységében, különösen a közgazdasági életben (ügy van.) Mindez kizárja a felekezeti gyűlölködést, mely ellentétes a keresz­tény etikával. Kerülni kell­ az egyéni akciókat, me­lyek csak ártanak a nemzeti becsületnek Legyünk tisztában azzal hogy az a munka, amelyre vállal­koztunk, nem oldha­t meg gyorsan. Ez csak hosz­­szú, türelmes, kitartó munkának lehet az ered­ménye. Szalmatűz célhoz nem vezet. Legyen a ma­gyar kereszténytársadalom gazdaságilag ügyesebb, szorgalmasabb. Felejtse el azokat az előítéleteket, amelyek eddig visszatartottak attól, hogy bizonyos foglalkozási ágakban működjék. Nem jöhet liberális politika.­ Én megvallom, a malban sok tekintetben illúzió­ban éltem. Én azt hittem, hogy a liberális politika jobban magához tudja hódítani azokat az eleme­ket, amelyek nem tagjai a keresztény társadalom­nak. Ebben az illúzióban csalódtam. Ennek a ta­­pasztalatnak a következményeit le kellett vonnom ,s akkor én elhatároztam, hogy belépek a keresz­tény nemzeti egyesülés pártjába. Tudtam, hogy a legkülönbözőbb támadásoknak, gyanúsításnak te­szem ki magamat. Mindezzel azonban én nem tö­rődöm, amikor tisztában vagyok a saját lelkiisme­­retemmel. Elhatároztam, hogy csatlakozom a párt­hoz. De elhatároztam azért is, mert legyenek meg­győződve, hogy irtózatos veszedelem volna az, ha a nemzeti és keresztény jelszavak megbuknának. Nagyon tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a jelszavak lejáratása után valamely liberális poli­tika következhetnék. (Nagy taps. Ügy van!) Ha meghiúsulnának azok a remények melyek a nemzetben a keresztény jelszavak köve­keztében felébredtek, akkor nem a liberális uralom jönne hanem a vörös reakció, a forradalmi szel­lem. Az a forradalmi szellem, melyet már egyszer megismertünk, mikor hátba támad a fronton küzdő hadseregünket, azután eldobatta a fegyvereket és prédára vetette az országot. Ezért a magyar in­telligenciának a keresztény nemzeti zászló alatt kell tömörülnie. Ne várják a kezdetben túlzásokba­­ és az internáltak ügy­én­ek­ felülvizsgálását kéri. Ta­gadja, hogy a zsidókérdés táji kérdés volna, sze­rinte a zsidókérdés gazdasági kérdés. A munká­sokkal szemben a megbékélés politikáját követeli, a külügyi politikában jobb diplomácia kifejleszté­sét kívánja. Ha a kormány olyat tesz, ami elvével ellenkezői, benne ellenzékre talál, esett irányok bukását, mert ez őket is el fogja temetni. ’ Birtk­a József: Prófétai szó! Andrássy Gyula gróf: Ha mindenki, aki a zász­lók alá tömörül, átérzi azt, hogy csak türelem, ki­tartás, céltudatos munka vezethet célhoz, akkor az erkölcsök is megjavulnak és megjavulnak az álla­potok. Ha a mindennapi kormányzati kérdésekkel az ország nem tud megbirkózni, bármilyenek is legyenek a célok, akkor az ország el­ fog fordulni a pártoktól és beletem­etk­ezik a nagy lelki nir­vánába. A jogrend biztosítása Rátér ezután a kormány bemutatkozására és az egyes időszerű kormányzati kérdések megbeszélé­sére. Az első feladat a jogrend biztosítása. Az ál­lam összes közegeit arra kell binni, hogy mindenki maradjon meg hatáskörében, annak határát át ne lépje. A katonaság ne politizáljon, a rendőrség teljesítse­ a maga kötelességét. Helyre kell állítani a tekintély elvet Nem azt érti ezalatt, hogy privi­légiumokat osszanak ki, de legyen mindenki tuda­tában annak, hogy csak annyit ér, amennyit erköl­cse és tudása nyom. A sajtó kérdését is szóvá teszi és ennek kapcsán a sajtótörvénnyel kívan foglal­kozni. ♦Alkossunk új sajtótörvényt, amely szigorú legyen a retorzióban a forradalmú izgatásokkal szemben. Számoljunk le az európai divatokkal. Az új sajtó­törvénynek gyors represszáliókat kell biztosíta­nia, esetleg­ új­ tilalmak felállításával. Nem kívá­nok állandó sajtótörvényt, csak néhány évre szó­lót és ezzel hangsúlyozni akarom, hogy a sajtótör­vény mindenkor megváltoztatható. Erőteljes közigazgatás kell! A vidéken anarchia van, amely a központból ment át a vidékre és amelyet nem igyekeznek megfékezni Mindezek mellett legfőbb gondja legyen a kormányzatnak a közgazdaság és pénzügyeink rendezése. Nem új közjogi törvényekre van szükségünk, hanem szo­ciálpolitikai alkotásokra. Szociális szellemet gazdasági téren is. Is pénzügyminiszter pénzügyi koncepcióját majd a budget alkalmával kell elbírálni. Azt az érdemét már most elismerem, hogy akcióba lépett és meg­­mozdí­totta az országot. Az adótörvényekben érvé­nyesülnie kell a szociális szellemnek és gondos­kodni kell az adóteher aránylagos és igazságos elosztásáról. A legfontosabb kérdések egyike az ellátás kér­dése. Erre ugyanazt mondom, amit Gaál Gaszton barátom, hogy szabadságé, akaro­k. Az állam örö­kös beavatkozása nem teremthet egészséges viszo­nyokat Itt is azonban fokozatos átmenet vezet cél­hoz, melyel biztosítani kell az ellátatlanok dolgát. El­­képzelhetetlen, hogy az ellátatlan középosztály helyzetén ne segítsünk. A felfordulás, a forrada­lom nem a munkásoktól jön hanem mindig az el­­nyomorodott középosztályból indul ki A munkáskérdés.­ Ezután áttért a munkáskérdésre és a szocialista párt legújabb formában történt akcióba lépésére. Örömmel üdvözli, hogy a szocialista párt kilép ed­digi visszavonult­ságiból; csak azért viseltetik némi aggodalommal az új alakulás iránt, mert azt látja, hogy az új liberális blokk úgy hasonlít a forrada­lom előtti alakulathoz, mint egyik tojás a másik­hoz. De reméli, hogy a munkásság nem fogja hagyni magát újra felhasználni. Az internálásokat nem helyesli. Nem szabad en­gedni, hogy intrikákkal fölborítsák egyesek a fele­kezetek közötti békét. A korrupciót le kell törni. A korrupció, nem szabad a mai rendszer rovására írni, annak közgazdasági okai vannak. Legyünk óva­tosak a választásoknál, kinevezéseknél, a támadások­nál pedig követeljük a bizonyítást. E téren ne hasz­nálják ki a cenzúrát. Ezek után befejezem beszé­demet és kijelentem, hogy amennyiben a kormány programja és azok között, amiket én kifejtettem, eltérés nincs, azok összevágnak és miután egyes kérdésekben haladást látok, miután a kormány egységesebb, a jogrendet mindjobban helyre tudja állítani, ennélfogva a kormányt mindaddig, amíg h­ű marad kitűzött programjához, abban a remény­ben, hogy férfias nyíltsággal és erélyesen fogja politikáját végrehajtani, támogatom. (Hosszantartó lelkes taps és éljenzés, a­ szóistkos, számosan üd­­vözlik.) Az elnök az ülést öt percre felfüggesztette. Szünet után Rassay Károly állt fel szólásra, mi­vel azonban alig 3­4 képviselő van csak a te­remben, elállt, a szótól és később máskorra irat­kozott fel. Utána Ssíjj Bálint szólal­ fel. A kor­mányprogram végrehajtása már biztosítja a kon­szolidációt. A kisgazdatársadalom nevében üdvözli a pénzügyminisztert azért, mert programjába fel­vette a takarékosságot és a szabadforgalmat. A szabadforgalom rögtön bztosí­ani fogja a közélel­mezést. Kéri a miniszterelnököt, hogy­ mielőbb oldja meg a belügyminiszter válságot, mert a köziga­zga­­tás reformjára égető szükség van. A katonák és tisztviselők ellátásához a kisgazdatársadalom, ez­­után is hozzá fog járulni. Holnap kezdik meg ismét a tár­­gyalást Nyugat-M­agyarországról.­ ­ Osztrák hang, az átcsatolás ellen, — Vasra egy n és Sopron tiltakozása. A párisi Temps közli bécsi keltezéssel Meran gróf cikkét, aki annak szükségét fejtegeti, h­ogy Nyugat-Magyarország kérdését barátságos egyez­séggel intézzék el Sajnálkozik azon, hogy Ausztria ezt a kérdést pártpolitikai szempontból nézi. Nyugat-Magyarországnak Ausztriához való csato­lása abszurdum, mert oda­ vezetne, hogy Ausztria teljesen elszigetelt helyzetbe kerülne. Nyugatmagyarországiak Nyugat-Magyar­­országért*­ ­ Vas vármegye törvényhatósági bizottsága. U MSZ napi közgyűlésén egyhangú határozatot fogadott el, melyben a legerél­yesebben tiltakozik a vármegye, területének bárminemű magasan kilósa ellen s azt lávája, hogy hazánk és Ausztria barátságos meg­egyezése alapját! Nyugat-Magyarország kérdése oly­képpen nyerjen megnyugtató rendezést, .UstSá' az összes területek Magyarországéi •elyradigtiák. Tilta­kozik továbbá a határozat az ellen is, hogy a jugo­­szlávok erőszakosan elfoglalták a vu­i­aszombati­ca szentgotthárdi júrás több községei. Sopron város és Sopro m megye szintén a legheve­sebben tiltakoznak az igazságtalan trianoni béke keresztülvitele elle­n és leleplezik a Bécsben szerepel­tetett született bécsiekből és erdélyi szászokból tobor­zott „nyugidmagyarországi“ küldöttséget. A sopronmegyei német és konyái községek nap­­nap után ugyancsak népgyűléseket tartanak és száz­számra küldik Gratz külügyminiszterhen az elszakí­­tás ellen tiltakozó táviratokat. Nemcsak az elszakí­­tásra ítélt területek lakossága, hanem a­­­zepiszédos, sőt távolabb eső községek is tüzes, hazafias hangú határozatokban jelentik be azt az eltökélt szándéku­kat, hogy az élszakitás erőszakos keresztülvitelének kísérlete esetén készek fegyverrel is védeni Magyar­­országot. De elkeseredetten tiltakoznak az ellen is, hogy sorsukról a kormány tárgyalásokba bocsátkoz­zék. A magyar delegáció megérkezése Bécsbe* Bécs, febr. 22. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése.) A magyar delegáció a saint-ger­­m­ain és trianoni békeszerződések Nyugat-Magyar­­országra vonatkozó határozatainak megbeszélésére ma este ideérkezett. A pályaudvaron di Pauli osz­trák külügyminisztériumi osztálytanácsos és Bérczy magyar alkonzul fogadták. A küldöttség tagjai Csáky Imre gróf, Khuen-Héderváry Sándor gróf, Edvi Illés Aladár miniszteri tanácsos, Éber Antal osztálytanácsos, Tréger Ernő, Dési Tibor és Lin­­gauer Albin. A magyar delegáció a magyar követ­ség épületében szállt meg. A tárgyalások holnap délelőtt 11 órakor kezdődnek a külügyminiszté­riumban. Osztják részről a tárgyalásokat Davy dr. belügyminiszteri osz­ályfőnök, dr. Dipauli külügy­miniszteri osztálytanácsos vezetik. A tárgyalások néhány napig fognak tartani. Félhivatalosan jelentik: A nyugatmagyarországi kérdésben az osztrák kormánnyal megindult tár­gyalásokat holnap folytatja az e célból megbízott magyar küldöttség. Ezeket a részletes tárgyalásokat ama irányelvek alapján folytatják, amelyeket Gratz Gusztáv külügyminiszter legutóbbi bécsi tartózko­dása alatt Mayr kancellárral megállapított. A tár­gyalás előreláthatólag néhány napig tart. Andrássy Gyula gróf beszéde. 3 Elnök indítványára elhatározza a Ház, hogy a holnap, szerdán délelőtt tíz órakor tartandó ülés napirendjére az indítvány- és interpellációs köny­vek felolvasását és a kormányprogram fölötti vita folytatását tűzik ki Az ülés vége két órakor. mm „ ,m ... Megváltoztatják a török békeszerződést Megkezdődött a londoni konferencia. Mint a párisi Matin londoni információ alapján jeleneti, Briand és Lloyd-George hétfőn előzetesen tanácskoztak és megállapodtak abban, hogy a ve­zető nagyhatalmaknak a Keleten törekedniük kell az érdekek kiegyenlítésére és át kell venniök a döntő bírák szerepét. Ez a nyilatkozat már ma­gában foglalja a sévres-i szerződés revízióját s egyúttal a nemzeti ellenállás tényleges sikerét je­lenti. Hogy meddig fog terjedni a revízió, azt e percben még nem tudjuk, de valószínű, hogy Szmirna — a török birodalom második legfonto­sabb kereskedelmi emporiuma — nem marad a görögök kezén és Ciliciát is ki fogják a franciák üríteni. Egészen bizonyos, hogy Anatólia északi, része, melyet az örmények maguknak szántak, to­vább is Törökországé marad, úgyszintén Kurdisz­­tán, melyből a beteges ambicióju Serif basa önálló országot szeretett volna teremteni. Berlin, febr. 22. Az Acht Uhr.Blatt jelenti: Mayr dr. osztrák szövetségi kancellár londoni utazását Anglia visszautasította. London, febr. 22. A legfőbb tanács ma, kedden tartotta első ülését. Az ülést megelőzően vasárnap előkészítő ülést tartottak a tanács tagjai, amelyen megállapították az egész hét napirendjét. Sznandnak az az álláspontja, hogy a szöve­tégesek nem ratifi­kálhatják ezt a szerződést mindaddig, amíg Konstant­in király ül a görög trónon. Az előértekezlet nem dönthetett véglegesen ebben a kérdésben, K­ánéra s­­ülön bizottságot küldött ki. .

Next