Nemzeti Ujság, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-05 / 28. szám

4 NEMZETI UJSÁG Szombat, 1919 február . Sikkasztó kém volt a kassai koronatanú. A halálra ítélt négy magyar katonatiszt. — A csehek ezzel akarják dokumentálni a fegy­verkezés szükségességét. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Jelentettük annak idején, hogy a kassai katonai bíróság négy magyar katonatisztet, köztük Lindner ezredest, kém­kedés vádja miatt halálra ítélt. Ez a hír méltán keltett általános megdöbbenést úgy a Felvidéken, mint Csonka-Magyarországon. A halálos ítélet meg­hozatalában ugyanis a csehek döntő szerepet juttat­tak Gyük József volt 9. honvédgyalogezredbeli szá­zadosnak, aki a kémkedési perben mint katonatanú szerepelt, bár szavahihetőségében a jól informált katonai hatóságoknak éppen elegendő okuk lett volna kételkedni. Gyük József volt honvédszázados ugyanis nemcsak a géppuska kezeléséről írt kézikönyve révén volt ismeretes, hanem egyszers­mind bűnös pénzü­zelmeiről is, amiért Magyaror­szágból a leleplezett hűtlen kezelés és sikkasztás vádja elöl Lengyelországba volt kénytelen szökni, de itt sem találván kedvező fogadtatásra, a csehek­nél vállalt kém­szolgálatot. A vádlottak ellen szere­peltetett díszes férfiú már 1920-ban rendfokozatát vesztette és a magyar hadseregből elbocsátották. A cseh igazságszolgáltatásra és a magyarság üldözé­sére mindenesetre jellemző, hogy ilyen súlyos íté­letet egy sikkasztó és fizetett kém koronatanú val­lomása alapján, minden egyéb bizonyíték hiányá­ban hoznak meg. Ennek az ítéletnek meg kellene döbbentenie nemcsak a Felvidék magyarságát, ha­nem mindazoknak a civilizált államoknak lakossá­gát, ahol az igazság nevében hozzák az ítéleteket. Mint teljesen megbízható forrásból értesülünk, a cseh hatóságok már a tárgyalás megkezdése előtt elhatározták, hogy ebben a perben halálos ítéletet hoznak, amire azért volt főként szükségük, hogy úgy az antant-hatalmak, mint saját nemzetgyűlé­sük előtt igazolják a felvidéki magyarság „irreden­tizmusa“ révén szükségessé vált nagyarányú fegy­verkezést. Jellemző erre nézve a csehek állásfogla­lása a felvidéki magyar lapokkal szemben, amelyek­nek csak néhány soros hivatalos kommüniké kiadá­sát engedélyezték a tárgyalás tartama alatt, míg a cseh szolgálatban álló Szlovenszky Richád hasábos cikkekben számolhatott be a tárgyalásról, felhasz­nálván ezt az alkalmat a magyarság megcsúfolá­sára és a vádlottak szemérmetlen befeketítésére. A cseh katonai bíróság szellemére és igazságszerete­­tére vet élénk világot ennek a lapnak egyik közle­ménye, mely már a­ tárgyalás második napján jelen­tette, hogy a vádlottak közül négyet halálra fognak ítélni. Ily körülmények között egyáltalán nem cso­dálható, hogy a­ katona-bírák a védők többszöri elő­terjesztését tanuk beidézésére és a védelem kiegé­szítésére visszautasították, a beidézett mentő tanu­kat pedig nem eskették meg. A vádlók a tárgyalá­son annak hangoztatásával emelték ki érdemeiket, hogy óriás veszélytől mentették meg a Felvidéket, amikor ezt az árulást fölfedezve lehetetlenné tették „a határszélen fölfegyverkezve álló magyar hadosz­tály betörését“, —­mint egy cseh lap írta. HÍREK Szókimondó lant. Megrendszabályozzák a bárt Bárunkba s gazdájába. Kohnba. Becsapott a váratlan bomba. Éjfél után kettőre Belépett a rend éber őre. Kérdőre vonni, mért oly éber E héber? Konyháján tűz mért pattog? Mért égnek tiltott hektoraitok? S a női arcok mért égnek? S a szuterénben mért orditnak égnek, Akiknek ordítása, nemde. Úgysem jut föl a mennybe. És diktum-faktum fizetni fog Köhn, Ki van rá róva ötezer krön. És huszonöt a hátrányára. Ez a záróratullépés ára. Köhn úr, egy üzletet ajánlok önnek. Ha majd a 25 bottal jönnek. Hívjon meg a szende látványosságra Mindnyájunkat, kik eljártunk a bárba, S belépti dijat szedjen érte. Mért ne? .­ huszonötön bekapja ön itt Az ötezret, s ön pénzénél lesz. Kvitt. Beau Üzenet. . . . Kerek nagy fejét nekiszegte a szélnek, aztán ment, ballagott az állomás felé. Kopott ködmönet, ha összébb húzta olykor, nagyot kattant a hátán a pléhből való levelesláda, mivelhogy Gécző István bátya a falunk postása. Én pedig, mint fiatalabb, akiben még szaporábban jár a vér, hamar utolér­tem. Gyalogoltam én is, mint ahogyan mindenki tulajdon lábát használja alkalmatosságnak a ház­nál, mióta a Szellőt meg a Rárót kölcsönbe vitték az oláhok. Fujt a szél nagyon, keserűn, mint a látóhatáron gubbasztó tót hegyek késő bánata; alig hallottuk egymás köszönését. Aztán mentünk, ke­rülgettük a pocsétákat és csak akkor néztünk össze barátságosain, amikor az urasági dűlő bokrai föl­fogták a szelét s igy az idő beszélgetésre alkalmato­­sabbnak ígérkezett. István bátya, mint minden pa­lóc, ha öreg, beszédes ember és meg is szólalt az első félóra után, hogy: — Hogy baj lesz abból, könyörgöm. Vártam, lestem a szavát, hogy miből jósol bajt az.ő nagy tapasztalása és amint mentünk, megint csak mentünk, a második félóra után — mert "be­szédes ember — fül­ kosával az árok szélbre mu­tatott. : — Tekintetes uram, látja ezt a vetést? Mondok: látom. És amint, a harmadik félóra után, befordultunk az állomás kavicsos udvarára. István bátya tovább fűzte a gondolatait: —­ A Telisnek elsőbb nyőni kell. —­ Nyőni —hagytam rá.. Majd megváltottam a jegyet, visszatértem a pipázó szaletliba. Hogy rágyújtok, odaáll elébem az öreg, vastag ujját az égnek emeli, megfenyeget: — Elsőbb nyőni kell, ha mondom, hogy kivesse a fejit. — A kalászát? — kérdeztem. — Azt. A fejit. A vonat­barobogott, fülkémbe kászálódtam, aztán kikönyököltem a törött ablakon. A vonatvezető megfújta a szerszámját, a bakter sípolt, István bátya pedig alám következett, intett, hogy még nem fejezte be. — Oszt alondta meg odafent, — kezdte , ha szó esik egymás között őfölsigirül, hogy a vetisnek elsőbb nyőni köll... A kerekek megdübörögtek, a bosszús öreg hátán megkattogott a láda és én átadtam az üzenetet. — (A kultuszminiszter köszönete.) A közoktatásÜKVi mi­niszter Vékári Lajos dr. egyetemi tanárnak a 'börszverp'Vmt és venereológiai ismeretek terjesztése érdekében tett 61.700 koronás alapítványáért köszönetet mondott. — (A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége) értesíti tag­jait, hogy február 5-ére a MOVE helyiségében tervezett gyű­lés elmarad. — (P. Bangha Béla) S. J. holnap, szombaton dél­után 6 órakor a lipótvárosi Bazilikában férfiak ré­szére konferencia-beszédet mond. — (Farsang.) A Budapesti Budai Torna Egylet holnap, szombaton este 9 órakor szénatéri klubtermeiben táncmulat­ságot rendez. A Közgazdász-bál holnap,­­szombaton este lesz a Gellért­­szálló termeiben esti 11 10 órai kezdettel. A bálon, melynek elnökségében Teleki Pál gróf miniszterel­nök és sok kiváló társadalma előkelőség szerepel, a keresztény úri­­ társadalom nagyszámban ve­tz részt. Jegyet a bál előkészítő irodájában (a Hungá­ria-,-­záró sárgatermében) lehet kapni.­­ (Hóvihar Bécsben.) Bécsből jelenti tudósítónk, hogy ott ma nagy hóvihar volt, amely a telefon­­vezetékeket súlyosan megrongálta és számos bal­esetet okozott. A késő délutáni órákban a hóvihart heves eső váltotta fel.­­ (A budapesti népszámlálás eredménye.) Je­lezte a Nemzeti Újság, hogy Thirring Gusztáv, a statisztikai hivatal igazgatója ma tett jelentést Sipőcz Jenő polgármesternek a népszámlálás ered­ményéről. A jelentés szerint Budapest lakosainak száma 925.724, ami az 1910. évi népszámlálás 880.371 lakosával szemben 45.353 léleknyi szaporulást je­lent. Megdöbbentőek a népmozgalomra vonatkozó adatok; a természetes n­épmozgalom számlája az előbbi évtizedek alatt észlelt körülbelül 65.000 főnyi gyarapodás helyett 15.264 főnyi veszteséget mutat. Az adatok szerint Budapest lakosságának 90,9 szá­­zaléka magyar. Örvendetes jelenség, hogy a zsi­dók száma az utolsó évtizedben alig 4 százalékkal emelkedett, szemben az 1910—1920-iki szaporulat­tal. Kevésbbé örvendetes azonban, hogy a lakosság 22,9 százaléka zsidó, abszolút számban kifejezve 212.078 zsidó él a fővárosban. — (A belvárosi keresztény nemzeti párt) szombaton, feb­ruár­­tan (dél után -4 ómkor a Wernkheim­-palotában gyűlést tart. Kérik a párttagokat, hogy teljes ezáuibaji jelenjenek meg.­­ (Politikusok párbaja.) Korányi Frigyes bárót még minisztersége idején több ízben súlyosan meg­támadta Ereky Károly nemzetgyűlési képviselő. Korányi a Házban valótlanságnak mondta Ereky állításait, mire az utóbbi súlyos sértéssel válaszolt. Korányi erre provokáltatta Erekyt. A párbaj a tiszti becsületügyi választmány hosszabb tárgya­lása után ma­ történt meg. Korányi pisztolya csü­törtököt mondott, Ereky nem talált. A felek nem békü­ltek ki. A lovagiasság szempontjából ezzel a két politikus ügye el van intézve, de annál súlyo­sabb sérelem esett azon a keresztényi szellemen, melyet mind a két politikus úr képvisel.­­ (A 6-os honvédhuszárok vacsorája ) A régi y­alae'k­ril'- 5-7,egy 16-os honvédhuszár tisztikar február 6-án este nyolc órakor Országos Kaszinó nyilvános étte­rmébe­n vacsorát tart- a rendezőbizottsá­g ezután kéri fel úgy a tényleges, mint a­ tartalékos tisztikar tagjait, hogy minél számosabban jelenjenek meg a vacsorán.­­ (A debreceni templomgyalázás) ügyében a nyomozás változatlan erővel folyik. A gazdasági akadémia mulató hallgatóit egytől-egyig kihallgat­ták, de egyelőre valamennyien tagolnak. A debre­ceni nagytemplomot március 2-án országos ünnep keretében avatják fel újból.­­ (Az Ébredő Magyarok Egyesülete) február 5-én este hét órakor Bajza­ utca 31­ szám alatt vasrv propaganda-gyűlést tart. A gyűlésen felszólal a többek között Budaváry László nemzetgyűlési képviselő, Szabó Pr­zsil, Verkely Tibor és Laskay Iarván). — (Műsoros-est Slachta Margit országgyűlési képviselő tiszteletére budai úrileányok holnap, szombaton este 9 órakor mű­soros-estést rendeznek a Krisztina-tér 1. silm alatti polgári kaszinóban* -- — - -— (Bethlen István gróf Szegeden.) Szegedről je­lentik: Bethlen István gróf nemzetgyűlési képvi­selő, az Országos Menekültügyi Hivatal elnöke, ma reggel Szegedre érkezett, hogy meggyőződjék arról, miként vannak a városban a menekültek elhelyezve és hogy a menekült egyetemek Szegeden való el­helyezéséről tanácskozzék. Kisé­retében utaztak Pet­­richevich,Horváth Emil államtitkár, továbbá a ko­lozsvári egyetem tanári karának küldöttsége. Sze­ged városa délután Bethlen István gróf és kísérete tiszteletére ebédet adott.­­ (A goromba kalauz.) Utolsót hörgött a túlzsú­folt, rozoga villamoskocsi és a nagy ügygyel-bajjal kinyitott ajtón keresztül tépett utasok préselődtek az utcára. Faluról jött deputáció, ködmenes,­­csiz­más magyarok. Módfelett haragosak. — Így bánni az emberrel! — Szemtelenség! Jönne csak hozzánk! Villogó szemek tűznek vissza az elhagyott ko­csira, sőt néhány keztyűtlen ököl is megsuhant a gyenge, sárga villanyfényben. Kiderül, hogy a ka­lauzzal volt baj. Gorombáskodott, vagy csak a szo­kott modorban tárgyalt a jegyváltás és az utazás labirintusában járatlan atyafiakkal, akik nagyon is a szivükre találták venni ezt a náluk bizonyára szokatlan bánásmódot. Pesti embernek nem tűnt volna fel és esze ágába se jutott volna haragudni, ha a kalauz szokott merészséggel elrugaszkodott a szalonképes diskurzustól. Falun bizonyára nem tud­ják, hogy két teljesen idegen és egymást soha nem látott pesti polgár olyan stílusban diskurál egy­mással, ahogy azt otthon, a halálos ellenségek szokták. Apróbb gorombaságok nálunk már figyel­­lembe se jönnek, sőt egyenesen nehéz ma Buda­pesten valakit megsérteni. A boldog hajdankorban mosolygó arccal, barátságos szóival fogadták az idegent, aki szívesen látott vendég volt az ország­ fővárosában. Ezen a téren csak Bécs tett túl raj­tunk. Azt beszélik, m­a már ott is máskép van. Az ökleiket rázó, haragvó atyafiak ne bántsák a szegény kalauzt. Nincs annak semmi hibája, csak elfeledkezett arról, hogy nem pestiekkel áll szem­ben.­­ (Házasság.) Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter leányát, Jolánkot eljegyezte Ocskay Sándor, a Hangya Szövetkezet és a Futura r.­t. aligazgatói vezértitkára. Stampay Béla áll. tanító jan. 26-án tartotta eskü­vőjét Nógrádmarcaliban Istenes Jucikéval. Madarász József, a keresztényszocialista szak­­szervezetek központi titkára eljegyezte Kopytinszky Matildot Budapesten.­­ (A dőzsölő Budapest) című minapi közlemé­nyünkben felsoroltuk azokat a mulatókat és a báro­kat, ahol a záróra-rendelet semmibevételével éj­­fél után is rendszeresen folyik a dáridó. A főkapi­tányság utcarendészeti osztálya közleményünk eredményeként megfigyelés alá vette azokat a bá­rokat, kávéházakat és vendéglőket, amelyek zár­óra után is kiszolgáltatnak italokat. A megtartott razzia egész sereg bár, kávéház és étterem tulaj­donosát juttatta a kihágási bíróság elé. A mai tár­gyaláson a „Parison Grill“ tulajdonosát, Deák Ele­mért, a „Park-szálloda és bar“ tulajdonosát, Hei­zer Ödönt; a „Casino de Paris“ tulajdonosát, Ke­leti Henriket; a „Palace-kávéház“ tulajdonosát, Gál Dezsőt; a­z „Emke-kávéház“ tulajdonosát, Wassermann Mórt; a „Liszt Ferenc kávéház“ tu­lajdonosát, Haupt Hermant s a Nagymező-utcai bár tulajdonosát, Vadász Józsefet vonták felelős­ségre záróra túllépés és világítási rendelet megsze­gése miatt. A bizonyítás kiegésztése céljából íté­letre ma nem került sor.­­ Ugyancsak ma tár­gyalta az V. kerületi kapitányságon Szigethy Fe­renc dr. fogalmazó a „Turul-kaszinó“ ügyét. A múlt hónap 17-én éjjel 1 órakor detektívek körül­belül 60 főből álló társaságot találtak a kaszinó kártyaszobájában, amely fényesen ki volt vilá­gítva. A kihágásért Lázár Lajos háznagyot 150 napi elzárást helyettesítő 5000 korona pénzbünte­tésre ítélték.­­ (Gyászrovat.) Biehenhorsti Marnó Emil lovag m. kir. honvéd-alezredes, több hadi kitüntetés bir­tokosa, 47 éves korában, háborúban szerzett súlyos betegségből eredt hosszú szenvedés után Budapes­ten meghalt. Ma, csütörtökön délután temették el a budai farkasréti­ temetőben. Bures Antal ciszterci aranymisés áldozópap, kö­zépiskolai tanár, a Rend szeniorja 80 éves korá­ban, szerzetességének 62-ik, áldozópapságának 55-ik évében Zircen meghalt, Sándor József érettségit tett főgimnáziumi tanul, 19 éves korában Budapesten meghalt. Dávid József és neje, született Fábry Jolán, négy­hónapos kisleánya, Jolika Budapesten meghalt.­­ Mielőtt bármely hangszert eladna, becsül­­tesse Sternberg hangszergyárral ! Rákóczi-út 60. ­. A Magyar Köztisztviselők Fogyasztási, Ter­­melő és Értékesítő Szövetkezete közleményei. A „Hangya** szövetkezetnek a kedvezményes ellátás le­­bonyolítása alól való felmentése December 2-á­n a ..Hangya' »/.kivetke*e­ttel megegyezést kötöttünk arra nézve?. . hogy. .a vidéki ellátást jak­uár 1-tól kezdve — bizonyé*»* városokat ’ ki­véve — saját vidéki szerve­ivel bonyolítja Ic- A. januári ellát­mányt e célra a „Hangyádnak ki is utaltuk. Január 2.V-ény a „Hangya“ igazgatósága arra kért bennünket, hogy vidéki szerveinek vonakodása miatt a megállapodás alól mentjük fel őket és a nekik már rendelkezésükre bocsátott januári ellátmányt fölük vegyük vissza. Igazgatóságunk, ne angiv a tisztviselők ellátása a január hónapon kívül­i még tovább is késést szenvedjen, a ,Jiangyá­f-t m­egál­lap­odá­si kötelezett­ségei alól felmentette­ és az­on tisztviselők januári ellátmányát, akik a. ,,Hasigyár‘­’hoz lettek utalva, a februári ellátmánnyal együtt fogja magá­t a régi utódon lebooroltani, túzok -egy hó­na­pi kócosért, rajtol saját hibánkon kívül, történt elnézést kérünk. Rajta leszünk, hogy a vidéki sz­ervezkedést­el leg­állo# 2 havi mulasztást rövidesen helyrehoznuk* .......--1*' -

Next