Nemzeti Ujság, 1921. március (3. évfolyam, 48-68. szám)
1921-03-05 / 48. szám
“,öt%v 191 MAR 5. 0 . // f / \ Ura: 2 korona. *^> 'Cfrwi óf. • in. évf. 48. m NEMZETI ÚJSÁG tiiiii!i!in!!ii!!i::!(iiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiii:iiiiiiiii!ii!iiitiit!iiiiiiiiiiiifiiiiiii!i!i!iiiiiiiiiiiiiiiiii!ifiiii!ii!iiiiii!!ii!i!!iimiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiiiimiitmiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimi!iiiii Szerkesztőség: Gerlóczy-ute2ll.Telefoia:Júzs.65,Jőzs.66, l?IfRI!Q7TPWV Dill ITIETAI 11 A DII AD Előfizetési ár: Egész évre 440 kor., félévre 220 kor., IIiliíÜii!!I!llIlllilll!lllilll!llllll!illllfllllillil|||ill||||||||||||||||f||||||llllllll||||i||||||||!|||||j||||||||J|i||||||||||i|||||!|i|i|||||||t|||||||fi|||f|||||||||!llllllll||||||!||||||í||||||lillll!lll!|||||||||||||IIIIIIIUIIIIllj|lll(lll!llllÍ 5-67, 5-6S, S-S9. Éjjeli telefon : 75-88 és 75-31. — Kiadó- illlilli ö£( 1 Un I lULllllll HnllLnl negyedévre 110 kor., egy hónapra 40 kor. Egyes szám hivatal: Gerlóczy utca II. Telefon: 5-67, 5-6S és 5-69. Felelős szerkesztő: Túri Béla« 2 korona. — Hirdetések milliméteres díjszabás szériát. Kényszerszünet után. Négynapi kényszerszünet után újra megindul a rotációs gép, újra szárnyat kap a gondolat és újra érvényes az a törvény, hogy gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti. Szabadon közölhetjük tehát most azt a fondolatunkat, hogy a sajtószabadság, — amiről újabban olyan sok szó esett — az állami cenzúra nélkül is csak akkor ér valamit, ha van szedőgép és van rotációs hozzá. Enélkül a legtökéletesebb sajtószabadság is csak papirosjog marad. Adva van egy közjog, amivel a köz csak akkor élhet, ha egy törpe minoritás megengedi. A modern politikai élet szövevényesen bonyolult szerkezetének egyik oldala ez. A másik, a gazdasági oldal még sokkal különösebb. Itt adva van a munkás joga a sztrájkhoz, a jog egy olyan fegyver használatához, amellyel megélhetésének feltételeit kiküzdheti. Ám ez a jog cenzúrát, a közéletre rákényszerített némaságot, társadalmat nyugtalanító helyzetet, államérdeket sértő hatalmi harcot is jelenthet. Bonyolult és nehéz helyzet ez, de valamiképpen meg kell oldani. Mert sajtószabadságot követelni s egyszersmind hurkot is vetni a szabadság nyakába, jobb megélhetésért harcolni és lerontani azt a jogrendet, ami több kenyeret nyújthat, olyan veszedelmes ellentmondás, amit megoldás nélkül hagyni többé nem lehet. Az utcaseprők vagy a befekötők munkabeszüntetése lehet érdekes s mihelyt hatalmi kérdéssé növi ki magát, lehet kellemetlen is, de az a sztrájk, melynek gazdasági jellege már egyetemes veszedelmet jelent, mégis csak más lapra tartozik. Az a sztrájk, amely puszta jelentkezésével közjogot sért, mégis csak több meggondolást követelne s ha ez hiányzik, több preventív intézkedést. A gondolatok szabad közlésének joga nem egyeseké, hanem mindenkié. Kérdjük: szabad-e ezt a jogot semmivé tenni, szabad-e gazdasági harc címén letörölni a társadalom ábrázatáról az élet elevenségének színezetét? Szabad-e ki tudja kinek, ki tudja milyen intésre cenzúrát gyakorolni a szabad gondolat fölött, mikor ez a jog az állami végrehajtó hatalmat is csak kivételesen és csak felelősség mellett illeti? Lehet-e eltűrni, hogy a gazdasági harcból politikai erőpróba, az erőpróbából kicsikart hatalmi pozíció, a hatalmi pozícióból ismeretlen szándékú ismeretlen erők előnye legyen? Mindenki szabadon közölheti a gondolatait, mondja a törvény, de hol van ennek a szankciója, ha mindenkinek ezt a jogát, egyetlen intésre, semmivé teheti a kevesek erőszaka? Ne tessék ezeket a kérdéseket kicsinyeim, mert nem az újságírók, még csak nem is a lapkiadók érdeke ez. Ha egy némává erőszakolt társadalomban el lehetne tüntetni a köznyomort, meg lehetne szüntetni a korrupciót, az erőszakot, a bomlást, a kátmérgezést és a lelki tévelygéseket, akkor hadd legyen igaza az antizsurnalizátusnak, amely tokig lakva, sajtóbűnökkel, a boldogság állapotát valamilyen általános némaságban keresi. A némaság azonban csak elfojt, de nem jávít: akinek jogrend, munka, több kenyér, emberség kell, annak nem a gondolatok szabad közlésének jogára ráhurkolt kötél az érdeke. Nem ez az érdeke a munkásnak sem. Ám, ha nem érdeke, ne is fogja meg azt a kötelet, melynek végén a hurok a gondolat, szabad közlésének torkára szorul. A technikus ifjúság szembehelyezkedése a kényszernémaság erőszakával, a társadalom jogos önvédelme volt Nem munkásellenes hangulat robbant ki abban az önfeláldozó fáradozásban, ami ,ezt a derék ifjúságot egy sötét lehetőség elhárítására bevítette, hanem az a megérzés, hogy túl a gazdasági harc érdektelen területén, a szervezett erőszakkal szemben ellenállásra, a közérdek sérelmével szemben közvédekezésre ennek, a még mindig szervezetten polgári társadalomnak múlhatatlan szüksége van. Ez a sztrájk teljesen felfedte azt a meggondolandó valóságot, hogy a szó joga e szervezett kisebbség hatalmi igényein múlhatik s ennek akarata ellenére az a sajtószabadság, ami nélkül nincs keresztény restauráció, írott betű, erőtlen elv marad csupán. Felfedte azt a valóságot, hogy miként a sajtó megrendszabályozásában, mulasztások történtek a társadalomnak minden eshetőségre való felkészülése körül s hogy a veszedelmekkel szemben nem a gyöngeségek elleplezése, hanem csak a tett, a szociális problémák megoldása , a destrukcióval való tökéletes leszámolás védheti meg a keresztény magyarság életét. fiz Egyesült államok új nemzetközi programja. ■ Harding elnök üzenetet hivatal belépése alkalmából. — Amerika nem óhajt résztveszni az Óvilág sorsának intézésében. — Wilson búcsúja. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Harding, az Amerikai Egyesült Államok új elnöke ma foglalta el hivatalát és ma intézte első üznetét a washingtoni szenátushoz. Ez az üzenet Amerika jövendő programját jelenti, új fordulatot és új mentalitást az államfővel. „The great man of America“, a mindenkori Elnök, aki az új uralkodó eszméket hozza, sohse volt annyira várva-várt Európa számára, mint most. A száraz elméleti tudós, Wilson után, aki eldöntötte Európa legnagyobb háborújának a sorsát, az igazi amerikai élet, a praktikusság nagy embere jön és átüzen első szavával Európának: nincs köze az Óvilág ügyeihez, mert Monroe óta ez az elv volt az Unió nemzeti nagyságának alapja. És átüzen, hogy Amerika nem tűr tekintélyt a saját szuverenitása fölött, ezzel megrendült az antantnépszövetség. A wilsoni véres yankee-öböl elvonult Európa felől, Harding munkára használja fel az amerikai kezet, ezzel vége a lidércnyomásnak, Európa szabad erői előtt "áll azt jóvátenni, amit egy idegen teoretikus rontott közöttünk, felhasználva a csillagos lobogó mérhetetlen energiáit és véletlenül rendelkezésre álló teljes hatalmát. Wilson búcsúja, Harding hivatalbalépése. • Washington, márc. 4. Wilson, Amerika távozó elnöke tegnap a Fehérházban búcsúzott el a kormány tagjaitól. Beszédében felemlítette az elnöksége idején előfordult fontosabb eseményeket és kijelentette, hogy Amerika nem kerülhette el azt, hogy részt vegyen a világháborúban. Megokolta ezután az amerikai kormány magatartását a világháborúba való beavatkozás idején. Végül egyenként búcsúzott el minden egyes minisztertől. Az új elnök, Warren Gamaliel Harding, ma foglalta el hivatalát. A Capitoliumban teszi le az esküt a bibliára. Külügyminisztere C. E. Hughes —Wilson egykori megbukott ellenjelöltje —, római nagykövetté Lodge szenátort, bécsi követté ,Ndsteadet, budapesti követőt pedig Grant Smith jelenlegi főmegbizottat nevezi ki. ‘ Harding szünete. Washington, márc. AJ Ukráing elnök fiivára,„a- lépése alkalmával üzenetet intézett az Unió népéhez, amelynek beszelésében rámutat arra, hogy a világ katasztrófájában, melyet a nagy háború okozott, az Egyesült Államok sértetlenek és civilizációjuk biztos birtokában maradtak. A szabadságok az erkölcs és a civilizáció korlátain belül egymástól elválaszthatatlanok és bebizonyult, hogy mindkettőnek legbiztosabb garanciája a mai amerikaiak elődei által alapított kormányrendszer. Az Egyesült Államok eddigi anyagi és szellemi haladása következményei a politikai szabadságnakés annak az elvnek, hogy az óvilág ügyébe bele nem avatkoznak. — Abban a képességünkben megbízva — mondja az üzenet, — hogy önmagunk döntsünk saját sorsunkról és annak a jogunknak a védelmében, hogy nem óhajtunk részt venni az óvilág sorsának intézésében, nem akarunk egyéb felelősséget vállalni annál, amelyet lelkiismeretünk és ítélőképességünk elénk szólt. A mi Amerikánk, amely apáinktól lefektetett alapra van felépítve, nem lehet állandó katonai szövetségek részese, nem mehetünk bele olyan politikai kötelékekbe és nem vállalhatunk olyan gazdasági kötelezettségeket, amelyek elhatározásunkat más tekintélynek, mint sajátunknak rendelik alá. A kölcsönös megértést óhajtjuk előmozdítani. A magunk részéről hozzá akarunk járulni ahhoz, hogy a támadó háborúk előkészítése olyan gyűlöletesnek tűnjék fel, hogy azoknak a népeknek kormányai, akik ehhez az eszközhöz nyúlnak, vagy be kell hogy bizonyítsák ügyük igazságát, vagy pedig mint gonosztevők kell hogy álljanak a civilizáció ítélőszéke elé. Készek vagyunk arra, hogy a világ népeivel tanácskozásokra gyűljünk össze és megmutassuk azt az utat, amely a leszerelésre vezet. Hajlandók vagyunk a választott bíróság megalakításához hozzájárulni, hogy ez döntsön a nemzetek vitás kérdéseiben, de mindennek szuverenitásunk keretében kell történnie. Reg Erika új nemzetközi programja. A Chicago Tribune szerint Harding nemzetközi programja a következő lesz: 1. Békekötés Németországgal Lodge szenátor nyilatkozatának értelmében, amelyet Wilson elvetett. 2. Külföldi kormányokhoz intézendő javaslatok a fegyverkezések korlátozása tárgyában. 3. Nemzetközi bíróság alakítása. 4. Nemzetközi konferencia összehívása azoknak a politikai kérdéseknek megoldására, amelyek nem esnek a nemzetközi bíróság hatáskörébe. A konferencia tanácskozni fog azokról az intézkedésekről, amelyek a világbéke megvalósítására vezethetnek. MVW« Maaatht Németországot ultimátum elé állították. Az antant nem tárgyal, hanem dekódolást követel. — határideje hétfőn jár le. — Viharos ülés az antant a német birodalmi gyűlésen. (A Nefstich Újság tudósítójától.) A londoni konferencián a szövetségesek kimondották, hogy a német ellenjavaslat okat még tárgyalási alapul sem fogadják el és tudatták Németország megbízottaival, hogy ha március 7-én, hétfőn déli 12 óráig el nem ismerik a párisi határozatokban foglalt jóvátételi feltételeket, a szövetségesek kényszerítő intézkedésekhez nyúlnak. Az antant ezúttal egységesnek mutatta magát, s mindenben a francia álláspontra helyezkedett, kétségkívül annak tudatában, hogy engedékenysége okvetlenül kormányválságot, esetleg belső politikai zavarokat idéz elő Franciaországban, aminek elkerülése a szövetségesek érdeke is. Számítottak-e a németek ily rideg visszautasításra, nem tudhatjuk, valamint arról sincsen még információnk: behódolnak-e az antant parancsának vagy véglegesen élére állítják a helyzetet? Hétfőn el fog dőlni, hogy a ma és holnapi nyugalmának kedvéért a német józanság le tudja-e győzni a nemzeti önérzetet és magára veszi-e a jövendő generációt is megnyomorító terheket? Az antant válasza. Acsütörtöki ülésen Lloyd George a szövetséges kormányok nevében felolvasta a választ, amelynek bevezető része a német javaslatot kihívásnak minősíti a versaillesi szerződés feltételeivel szemben. A szövetségesek szerint az elleni javaslat gúnyt űz a szerződésből, így a konferenciák hiábavalók. A szövetségesek nem kívánnak elégedetlen, rabszolgasorsban tengődő Németországot, egyszerűen azt követelik, hogy teljesítse kötelezettségeit és tegye jóvá császári kormányának háborús igazságtalanságait. Nincs szó a hadiköltségek megtérítéséről, azok oly horribilisek, hogy felülmúlják minden ország fizetőképességét, hanem csupán a személyekben és vazgyonban okozott károk jóvátételéről. Ezután a válasz részletesen felsorolja Franciaország kárát, az elpusztult gyárakat, a lerombolt házakat, vasutakat, hidakat, alagutakat stb. és megállítja, hogy a németek a francia és belga ipar megsemmisítése céljából követték el a rendszeres pusztításokat. Ha tehát Németország nem adja meg a kárpótlást, a károkat a szövetségeseknek kellene viselniök s igy a győzelem gyümölcseit az egyezettek, fogják learatni. Csupán az özvegyek és hadirokkantak segélyezése Franciaországra és Angliára évenként oly terhet hárit, mely külön-külön is ,aknem háromszorosa annak az összegnek, , amelyet Németország most évi törlesztésként az egész jóvátétel céljára felajánl. Miután a válasz még rámutatott arra is, hogy Németország nem tartotta meg a szénszállítások dolgában, a lefegyverzés tekintetében, a 20 milliárd aranymárka lefizetése és a háború vétkeseinek megbüntetésekörül szerződésben vállalt kötelezettségeit, kijelentik a szövetségesek, hogyha a németek záros határidőn belül, amely hétfőn, március 7-én déli 12 órakor jár le, nem ismerik el a párisi határozatokban foglalt jóvátételi feltételeket, akkor a z ultimátum válasza miatt