Nemzeti Ujság, 1921. május (3. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-01 / 94. szám
> f i r Ara í 2 korona. V \ május 1. • in. évf. r>4. »*. -NEMZETI ÚJSÁG liifiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuuifiliifiliuiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiimiifiiiiiuimmimiiiiiii SzerkesztőségiGerlócxy-u.ll.Telef.iJózs.65tJóz8.66,S>67, Ppn pp 7 TÍ NV DfillTIFAI H ADI1 AD Előfizetési ál-1 Egész évre 440 kor., félévre 220 kor« 5-68,5-69. Éjjeli telef.i 75-88 és 75-31.-Kiadóhivatala BCiflBÖAi 1 I ” ULH 1AÄJ RBrlLAr negyedévi. 110 kor., egy hónapra 40 kor. Egye« szám Gerlóczy-n. 11. Telefoni 5-67, 5-68. Reklamációi 19-25, Felelős szerkesztői Túri Béla« 2 korona. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint* a magyar válság. (Negyedik közlemény.) „Erény is, bűn is, minden eljön értünk, ' ■ **6$' mindenünkért vezekelve vértünk.“ Vázlatosan megrajzoltuk azt a folyamatot, amely odáig sodort bennünket, ahol ma vagyunk. — vagyunk területileg éppúgy, mint gazdaságilag és erkölcsileg. De várjon tudjuk-e, hol is vagyunk, mennyire jutottunk? Az odamondogatás demagóg kéje nem bánt, a pártok és érdekcsoportok bokatávlatába nem szűkítjük bele szemünket, és a feketénlátás betegsége épp oly távol van tőlünk, mint a bárgyú optimizmus színvaksága minden komorabb szín iránt. Ezzel a lélekkel és ezen a magaslaton mondjuk ki azt a megállapítást, hogy a magyar erkölcsi válság nem ma tört ki, de még messze van a befejeződéstől, ugyanakkor azonban megkezdődött a gyógyulás folyamata is, de csak annyiban, hogy az ellenbacillusok munkába kezdtek és kórpusztító működésüknek kétségtelen nyomait látjuk. E szűkre szabott helyen a mának válságos tüneteiből csak a legfőbbeket tűzhetjük az elfogulatlan érdeklődő szeme elé. 1. A nemzeti szolidaritás gondolata még páratlan katasztrófáink tanulságainak hatása alatt sem tudott egészen megnyugtató és biztató erővel kialakulni, sőt ma még jobban dúl az osztályok harca, mint valaha. Néha az az érzésünk, hogy egy tébolyult géppel van dolgunk, amelynek először a nagy kerekei feledkeztek meg arról, az egymásrautaltságról és egybefüggésről, amellyel a gép gondolata jegyében és ép működése érdekében szolidaritásban kell lenniök — a részlethivatáson túl — minden más kerékkel és a legutolsó szegeccsel is. A mindjobban elharapózott nemzettársadalmi atomizálódás a világháború és a két söpredékforradalom idején egyenesen megbolondította a szegecseket, amelyek fontossága erősebben hangsúlyozódott, s amelyek ebből azt a következtetést vonták, a ravasz és céltudatos agitáció erőteljes sugallata alatt,-hogy ők az egész gépezet urai. Egy időre ki is ugrottak motort, kereket, egész gépet játszani, s láttuk, mivé lett a gép munkája. Ma a földmíves és kisgazdatársadalom felől érezni ezt a törekvést, a hibás régi rendszer és az őrületes proletár uralom reakciója és példabeli hatásaképp. Az a plakát, amelyen kabátosember, öreg paraszt és izmos munkás az egy trikolór alatt testvériesül, két éve készült, de még ma is csak a jövő zenéje. Hogy mivel lehetne jelenné valósítani, arról befejező cikkünkben szólunk, — de hogy ez ma így van és hogy ez a nemzeti munkára milyen bénító hatással és a területi fölszabadulás lehetőségére milyen veszedelemmel jár, a nemzet idegrendszerének milyen lázas állapotára mutat, azt nem kell részleteznünk. Ennek a bajnak részben magyarázata, részben párhuzama a másik szomorú tünet. 2. A magyarság erősen judaizáltatott az elmúlt liberális rendszer alatt, még inkább a söpredék diadalának napjaiban, s ennek vészes hatása ma mutatkozik a legsátánibb fénnyel. Hosszú tanulmány dolga volna ennek a végére járni, itt csak rapszodikus töredékeket adhatunk. A világnézetet nevezhetjük életizlésnek is, s a magyarság egész életizlése megromlott, egyfelől a gonosz példák hatása, másfelől a hamis tanítások sugallata alatt. Az anyagias gondolkozás és a korrupció orgiáit mindenki látja, és ez a gondolkozás ma kétszeresen végzetes, nem azért, mintha egy vértelen, sokszor hamis és hazug ál-idealizmus helyébe erős anyagi alapot akarna teremteni a komoly ideális javak érdekében, hanem éppen azért, mert nem ezt akarja (legföljebb ürügyül szavalja), ellenkezőleg: céllá magasztosítja az eszközt és mohóságába, törtetéseibe és húlásaiba fojtja, temeti az eszmei céloknak és kötelességeknek még a gondolatát, még az emlékezetét is. Világfelfogásunk, világérzésünk végig megromlott a társadalmi erkölcsök és a szellemi megnyilatkozások minden terén, s mindaz, ami ősgyökerezéssel, de uj színeződésekkel valóban magyar lenne s ezzel joggal exoticum lett, olyan távoli, idegen és valósággal múzeumba való, mint egy egyiptomi vagy azték furcsaság. A magyar családba, a magyar társadalmi tónusba, a kúriák és falvak életébe egyaránt diadalmasan vonult be a sémita rabszolgalélek ízlése, világnézete, egy irtózatos járvány foltjai ütköznek ki még különben erősen magyarokon, újságírókon, művészeken, politikusokon és egész társadalmi rétegeken is. Veszedelmesen fenyeget az a jövendő, amelyben — egyik publicistánk fölkiáltása szerint — lehet, hogy nem lesznek már sémi zsidók, de mindenki árja vagy turáni orra sémiig lesz. 3. Végzetessé válható defetizmus mutatkozik minden vonalon, amelyet csak rikitóbbá ugrat szemünk előtt a sok szavalás, fogadkozás, korcsmár és matinés szó- és kardcsörtetés...ilogy mennyi része van ebben a háborús fátafúságnak s talán taktikázó életösztönnek, melt a destrukció utóhatásainak s mennyi annak a mondhatni faji vonásnak, amely a Nagyidai Cigányok keserű szatírájában sötétedik, nem keressük, de megvan nemcsak a hivatalos politikában, hanem a magyar társadalom egész viselkedésében ellenséges katonatisztektől kezdve a zsidó ellenségig egyaránt, s oly mélyrehat, hogy még csak taktikából, szükséges teatralitásból sem enged keményebb gesztusokat, mikor azok nem is jelentenének nagyobb kockázatot. (Lásd: azt a külügyminisztert, aki csak úgy mondhatta el férfias, helyes beszédét — azt is egy pártnak fagyos-dermedt csöndjében — hogy előre levonta szörnyű cselekedetének következése, és előre lejámadott). Mosáleimre ez a rendszere egészen a korcsmai ébredőig, aki hangosan agitál, amíg zsidó nincs körülötte, vagy amíg a zsidó jövedelmes üzletet nem csillogtat mohó (s bizony eléggé kiéhezett) szemei előtt. 4. Teljes világnézeti zűrzavar van összefüggésben az erkölcsi káosszal. Amilyen kevés férfit látunk, egész embert, aki egy erkölcsöt vagy gondolatot erősen hisz és nyílegyenesen vall és szolgál „jusqu’au bout“, épp olyan kevés ép koponyát és érzéket látunk, amely látja, tudja, vallja és vállalja egy gondolati rendszer minden összefüggését, következését. A konzervatívjeink nem áthatóan, következetesen és okosan konzervatívek, a legitimistáink nem föltétlenül legitimisták, ezerszámra látunk szellemi indiánarculatokat, amelyeken csaknem minden világérettől van egy-egy tetovált vonás, s ez nemcsak megalkuvásokat jelent, hanem a végiggondolásnak és az erkölcsi ösztönnek hiányát is, a’fegyelmezett gondolkozás! iskolának elmaradását. Ez a hiány pedig pompás alkalom arra, hogy a zsidó stratagéma a maga javára szédítsen vagy legalább is veszedelmetlenné tegyen olyanokat, akik a tükörben teljes jóhiszeműséggel antisemitáknak és antibolsevistáknak látják, s akik elfelejtik, hogy — erős kontraszttal élve — nem lehet egy kérdésben a Britanniát odatolni a zsinagóga mellé, mert aztán már a többiben sem lehet visszatolni. (Vagy mint valaki mondotta: aki kimondja a vörös át, annak ki kell mondania a vörösbét is, s ha nem akarja, a dolgok belső törvényszerűsége kimondatja vele, ha mindjárt az álkapcája recseg is belé). L.'. 8. JL demagógia halálos misedehas Hétnapos ultimátum Németországnak. Simons külügyminiszter lemondása. — Franciaországban 130.000 embert hívnak be. — A londoni tanácskozás első napja. — (A Helszéli Újság tudósítójától.) A Németországot fenyegető újabb katasztrófa elháríthatatlannak látszik. Most már a francia kormányhoz közelálló Temps is brutális őszinteséggel kimondja, hogy mindegy, akármilyen javaslatot tesznek a németek, Franciaország el van tökélve a megszállás kiterjesztésére. Miután Briand azzal az elhatározással ment Londonba, ahová Fach marsall is elkísérte, hogy érvényt szerez a francia fölfogásnak: a szövetségesek konferenciája valószínűleg csak arról fog dönteni, miképp eszközöljék a megszállott német területek gazdasági kiaknázását? Lloyd- George legutóbbi kijelentései után nem kétséges többé, hogy Anglia a megszállás végrehajtását illetően szabad kezet adott Franciaországnak. Jelenthet-e ezek után valamit az amerikai kormány közvetítése? Nézetünk szerint Berlin részéről szinte érthetetlen tévedés volt azt hinni, hogy Harding elvállalja a neki fölajánlott döntőbírói tisztséget, vagy hogy a washingtoni kormány az új jóvátételi javaslatot továbbítja a szövetségesekhez. Hiszen Harding a szenátushoz intézett első üzenetében épp azzal tört pálcát Wilson politikája fölött, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad beavatkozzok az európai ügyekbe A közvetítést illetően pedig a legfiatalabb követségi attasénak is tisztában kell lennie, hogy egy állam csak akkor vállalkozik a hozzá jutott javaslat hivatalos közvetítésére, ha a másik fél már előzetesen hajlandónak nylatkozott a javaslat figyelembevételére. Úgy látszik,a német birodalmi kormány végső szorultságában és az okkupáció elhárítása céljából tette ezt a lépést, s most a kudarc után: a kancellár és a külügyminiszter lemondani készül. Simons dr. állítólag már a múlt vasárnap bejelentette lemondását Fehrenbach kancellárnak, aki azonban megkérte, hogy az amerikai demarche befejeztéig és a helyzet tisztázásáig maradjon hivatalában. Miután a kancellár mindenben szolidáris volt Simons külügyminiszterrel, s vele együtt szándékozik visszavonulni. Ultimátum Németországhoz. London, ápr. 30. A lapok értesülése szerint Lloyd George azt óhajtja, hogy Németország kötelezze magát 42 éven át évi 2 milliárd aranymárka fix összeg, továbbá olyan változó évi részletek fizetésére, melyek a német kivitel 25%-os illetékének felelnek meg. Ezt a követelést ultimátum formájában juttatják Berlinbe, s ha Németország hét napon belül nem fogadja el, megtörténik a Ruhrvidék megszállása. A legfőbb tanács összeült. Londóé, ápr. 30. Franciaország és Belgium képviselői tagnap éjjel megérkeztek. A legfőbb tanács ma, szombatondélután 4 órakor tartotta első ülését a külügyminisztérium downingstreeti palotájában. Határozatot nem hoztak, mert Sforza gróf külügyminiszter és az olasz szakértők csak holnap reggel érkeznek meg. A franciák 130500 katonát hívnak be. Fájás: ápr. 30. Az Echo de Paris jelenti, hogy az 1010-es évfolyam behívása révén 130.000 emberrel erősíthetik meg a rajnai megszálló csapatokat, melyek mostani létszáma 50.000. A francia és angol kormány álláspontja Berlin, április 30. Az East Europe jelenti Párisból. Az angol és francia kormány között ezidőszerint fennálló differenciák a következők: 1. Franciaország tagadja az ultimátum szükségességét. 2. Angolország a francia egyezmény követeléseit némileg enyhíteni, a franciák ellenben szigorítani akarják. 3. Az angolok kijelentik, hogy a követelt 12 milliárd aranymárkát nem szabad Németország kötelezettségeihez hozzácsatolni. 4. Angolország kijelenti, hogy a Ruhrvidék megszállásánál annak kizsákmányolása nem fog sikerrel járni. 5. Angliának nincsen kifogása a Ruhrvidék katonai megszállása ellen, de ellenzi Franciaország gazdasági terveit. 6. Franciaország és Anglia között végül abban van ellentét, hogy Franciaország kijelenti, hogy a Ruhrvidék megszállása egyúttal Németországnak a lefegyverzés kérdésében elkövetett hibáira is szankció. A német kormány megtiltja a fegyveres ellenállást Berlin, ápr. 30. A birodalmi kormány állítólag azt az utasítást adta ki, hogy a hatóságok ne támogassák az ország keleti részeiben megindult mozgalmat, amely a lengyel bevonulásnak fegyveres megakadályozására irányul. %