Nemzeti Ujság, 1921. június (3. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-01 / 117. szám

tan ... _ T V /j Ara: 2 koroná. A^VTV^__i szerent, 1021 június 3. • m &»f. 117. Honvéd-utca 10. Telefon: 5-67, 5*68. Reklamáció: 19-25. 2 korona. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. lUUlllillllllJIililllllUIJilllIllJJlllllUlllllIlllllllllIIUllllillllllillllllUllilHIIlllliJIIIIllllHIIUIIIIIIllllllllllllllillIIIIIJilllUllllllMlJlIillllillilIllllHlilllilllllilllillliirillllllllllllllllilinilUiJIlJlllillIllllllIillIlllllliUl Szerkesztőség:Honvéd-u. 10.Telef.:Józs.65, Józs. 66,5*67. Előfizetési ár: Egész évre 440 kor., félévre 220 kor., 5-68, 5-69. Éjjeli telef.: 75-88 és 75-31. — Kiadóhivatal: KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP negyedévre 110 kor., egy hónapra 40 kor. Egyes szám m­ény nevében tiltakozunk- óvást emelünk, mert végzetes dolog volna, ha a figyelmeztetést, akiket illet, meg nem értenék. A játéknak le­gyen­ vége, mert vége van a régi időknek is. A régi taktikának nincs hitele, kereszténysége és magyarsága miatt nem egy Andrássynak, de egyetlen magyar hajaszálának sem szabad többé megbántódnia. Csúnya játék. Valamikor, nagyon régen könnyű dolga lett v­olna Sándor Pálnak. A gúny, a rágalom, a ferdítés pompás eszköze volt a keresztény és a magyar öntudat elfojtásának. Valamikor hálás szerep volt ráütni az értéktelenség bélye­gét a tehetségre, az árulás jelét a hazafiságra, a becstelenség vádját a becsületre. Most már nehezebb. Az emberek gondolkodnak, látnak és éreznek. A keresztény Magyarország történel­mi hivatást betöltő pártvezérét sem gázolhatja le Sándor Pál, mert állhat neki rendelkezésére akár utca, sajtó, népgyűlési pódium és parla­menti akusztika is, de a magyar lélek nem neki reagál többé. A keresztény vezér megtámadá­sáért nem jár tapsvihar és éljeni riadalom, mert az emberek arra gondolnak, hogy a Sándor Páloknak nem a forradalmi felelősség fáj, hanem a keresztény világnézet és a ném­áért gondolat élén való vezéri szerep. A polla­­cseki mentalitás hiába ontja cinizmusának hideg rakétáit, Andrássy Gyula gróf ellen ezen a fronton eredményes pergőtüzet indítani m­ár nem lehet.­­ Legyünk tisztában azzal, hogy Andrássy Gyula gróf történelmi jelentőségű lépése, mely Őt az új keresztény Magyarország megterem­tésének vezéri magaslatába lendítette, egyben szembe is állítja a múltban elrekedt liberaliz­­mus hírmondóival, akiknek a politikai élet egykor a zsidóság diadalát, kíméletlen térfog­­lalásának, lehetőségeit, magyar életet kisajátító offenzíváinak mérhetetlen előnyeit jelentette. Most leleplezetten állanak a magyar közvéle­mény előtt, mely lelke mélyéig megrendülve látja megcsalattatását Ezt az irtózatos csaló­dást a­ fajta sohasem nyugvó kitartással s a­­vezérek ellen irányított offenzivával akarja elleplezni. Andrássy Gyula gróf áll velük szem­ben az első vonalban: ellene irányul tehát sajtójuk és parlamenti­ hatást keltő eszközeik pergőtüze, őt kell elgázolniok, őt kell elfátyo­­lozniok a lövedékek szakadatlanságaival a tö­megek tekintete elől, hogy ne legyen tekintély és ne legyen megtorlatlan az a „lázadást’, amellyel a fajta ellen fel merte emelni fejét. Ha végeztek a vezérrel, — úgy hiszik, — végez­tek a rendszerrel s akkor végeztek azzal a ke­reszténységgel is, amelynek lelkében égő fájda­lommal él és­­ sajog az ország tragikus össze­omlása miatt a hálátlanság bűnében tettenér­­tek büntetlenségének tudata. Andrássy Gyula­­gróf nagy, mindenek fölött álló egyéniség volt addig, áráig nyílt hitvallást tett kereszténysége és örökségkép vérével át­vett magyarsága mellett. Azóta nincs az ő­­sajtójukban kisebb és jelentéktelenebb. Addig ő volt a kulturamagyarság reprezentáns embere, azóta ő a magyar lelki barbárság vezére. Addig Ő volt­­a történelmi magyarság küldetéses fér­fi­a, akinek vezetnie kell az európai népek éle­tében , nemzetének minden életérdekét, azóta ő a külügyi politikára legkevésbbé hivatott. Addig ő volt a hazafiság, a mérséklet, azóta ő a forradalomban felelős. Csúnya játék folyik itt a magyar közvéle­mény hiszékenységével. Jó volna ráeszmélni, hogy­ annak a­ régi világnak már vége van. Ha lehet többé felújítani azt az időt, amikor a parlament egyetlen keresztény politikai párt­ját a piros bársonyszékből vogelfreinak lehe­tett nyilvánítani. Nem lehet a magyar közélet kivételesen nagy emberét lerántani a forra­dalmi felelősség sorába, hogy ezen, a taktikán át­­alibit bizonyíthasson a faj. Nem .. lehet Andrássyt elgázolni azért, mert keresztény, mert csalódott, mert kiábrándult, mert nem hajlandó megengedni többé, hogy uj csalódá­­sok és uj veszedelmek lejtőjén vesztébe rohan­jon, a fajta bűnei miatt sírjának pereméről visszatántorgott magyar. Andrássy Gyula gróf­­ a megközelíthetetlen egyéni és politikai integritás fölényével verte vissza Sándor Pál támadását. Hogy nem volt forradalmár, hogy nem ő a felelős, hogy nem mulasztott el sem­mit, amit megtennie adatott, ezt , tudtuk s a mai naptól fogva­ tudhatja Sándor Pál is. A BergoU-sz­ellem a magyar keresztény ’közvele­ V. PÉLDÁNY A kisebb­t védelme és a lefelyverzés kérdése a N­épszövetség előtt Apponyi Albert gróf nyilatkozata genfi útjáról. (A Nemzeti Újság tudósitójától.) Apponyi Albert gróf holnap, szerdán este a Magyar Kül­ügyi Társaság képviseletében a népek szövet­sége ligájának ülésére Genfije utazik. Minthogy tudomásunk szerint Apponyi Albert gróf a Liga legutóbbi ülésén Magyarországot közvetlenül érintő javaslatokat terjesztett a konferencia elé, szükségesnek tartottuk őt arra vonatkozóan megkérdezni, vajjon tárgyalásra kerülnek-e most ezek a javaslatok. Apponyi Albert gróf a következő felvilágosítást adta: — A Népszövetség, amely a kormányok hivatalos megbizottainak együttese, szükségét látta annak, hogy egyes államok társadalmi rétegei is kifeje­zésre juttathassák véleményüket intern­acionális összejöveteleken a világbékét érintő kérdésekben. E célból alakult a népek szövetségének ligája, amelybe minden állam valamelyik társadalmi egyesületének tagját delegálja. Magyarország ré­széről a Külügyi Társaság képviseletében én ve­szek részt a Genfben tartandó konferenciákon. — A legutóbbi ülésen csakugyan tettem Magyar­­országot érintő kérdésekben indítványokat a Ligá­nak s ezek közül a mostani ülésen az egyiket napi­rendre is tűzték. Ez a kisebbségek védelméről szóló fölterjesztés a Népszövetséghez.­­ A másik fölterjesztés az általános lefegyverzés érdekében történik. Természetes, hogy a népszö­vetségi liga érdemlegesen nem intézhet el­­yen ügyeket, de a Népszövetséghez fölterjesztett javas­latai nagyban hozzájárulnának a szőnyegre ve­tett kérdések kedvező vagy kedvezőtlen megold­á­­­­sához.­­ Erős a reményem, hogy a népszövetségi liga működése nagyban segítségére lesz a magyar aspi­rációk­ valóra váltásának s éppen ezért most is re­ményekkel telve kelek útra, mert bízom benne, hogy idegen­ uralom alatt szenvedő testvéreink sanyarú helyzetén lényegesen javíthat az a fölter­jesztés, amelyet a népszövetségi liga fog érdekük­ben a Népszövetség elé bocsátani. Andrássy Gyula gróf beszéde a Tisza-re­diszerről és a Károlyi-forradalomról. Sándor Pál tendenciózus támadása. — Andrássy megsemmisítő válasza. — A nemzetgyűlés mai ülése. — (A Nemzeti Újság■ tudósítójától) A nemzetgyűlés mai ülésének elején Grieger Miklós, a csornai ke­rület­ plébános-képviselője kötötte le a Ház ko­moly elemeinek figyelmét mélyenjáró fejtegetései­vel, amelyek magyar kultúrkérdéseket vetettek a közfigyelem elé, kíméletlenül megvilágítva a zsidó irodalmi, színházi és sajtóbeli céltudatos des­trukciót. Bátor kritikát mondott a szociáldemokrá­ciáról is, mint amelyről 1919 márciusa óta min­denki tudja, hogy egyet jelent a kommunizmussal. A szociális bajok orvoslásának egyetlen helyes módjául a rendszeres és hatásos szociális politi­kát jelölte meg. Utána egy­ik legtipikusabb pesti zsidó kerületnek, a Lipótvárosnak képviselője szólalt föl,"Sándor (Schlesinger) Pál, aki brutálisan és igen szerencsétlenül nekirontott Andrássy Gyula grófnak, a kereszténypárt elnökének. A „nyájas terménykereskedő“ — mint őt maga Vázsonyi nevezte el a nemzetgyűlés­­folyosóján — forradalmi felelősséget akart rábizonyítani An­­drássyra, akit közben, igazi zsidó módra, körül is udvarolt, s minden áron azt szerette volna rá­fogni, hogy mikor Károlyit Vázsonyi Vilmos le akarta tartóztathatni, Andrássy ezt családi okok­ból megakadályozta. Sándor Pál hosszadalmas és talmudian szavalt beszéde folyamán, sűrűen ke­rült összeütközésbe a tényekkel és a jóízléssel, s mint később Andrássy Gyula finom iróniával megállapította, valóban rossz szolgálatot tett annak a fajnak, amelyért faltörő kosként meg­mozdult. Nem először, — teheti hozzá a parlament krónikása.­­ Andrássy Gyula a délután folyamán röviden, de kegyetlenül és eltipró sikerrel felelt meg Schlesinger Pál közúti vezérigazgatónak. A ke­resztény párt elnökének brilliáns válaszát lapunk vezető helyén méltatjuk. A válasz nemcsak Schle­singer Pál ténybeli vádjait törte szekre, hanem nyíltan és bátran bélyegezte meg az egész­­,táma­dásinak erkölcsi hátterét:­­ a cvikkeres szószá­tyárnak nem a „forradalmi“ Andrássy Gyula fáit, haszon olyan nem is volt, hanem igenis fájt és fáj -- mint ah­ogy metsző fájdalom az egész zsidó­­liberális "frontnak "— az a­ m­ai* Andrássy, aki nyílt keresztény nemzeti politikájával, a hamis libe­ralizmustól­­való őszinte és­ teljes elfordulásával egy európaszerte kiváltságos címe és érin­th­etet­­­len erkölcsi tisztaság presztízsét adta , meg­­ az összeomlásában végre felocsúdott magyar nem­zeti akarat politikai kifejeződésének. Andrássy Gyulát a keresztény párt jelenlevő tagjai melegen ünnepelték, s hogy a’ mindenképp egyenetlen vi­tában Andrássy Gyula alaposan két váltárba’­fek­tette a Lipótváros papírizmu­s dijbirkózóját.Jobban’ nem volt véleménykülönbség a nemzetgyülés el-' losulatlan tagjai fárt." Sándor Pál Myerezu da­­dogó viszonválasza után Bleyer Jakab volt nem­zetiségi miniszter mondott komoly, tartalmas­­beszédet. - - .................. Az ülés. A nemzetgyűlés mai ülését Mil órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A költségvetési vita tárgyalásánál az első felszólaló Grigor Miklós, önálló, magyar és csak nemzeti érdekeket­ szolgáló külföldi képviselet kiépítését kívánja. Költséges re­prezentációra nincs szükség, mert itt a külföldi magyarokra támaszkodhatunk, akik a magyar nemzet újjászületésének nagy erőforrásai lehet­nek. . . Figyelmébe ajánlja a külügyminiszternek azt, hogy Japán elhatározta, hogy nagykövetséget ál­lít fel Konstantinápolyban, mert tudja, hogy a tu­ráni faj életképes és a távolabbi jövő szempontjá­ból érdeke, hogy az e fajhoz tartozó nemzetek el ne pusztuljanak. Reméli, hogy a külügyminiszter­­is foglalkozik e ténnyel.­­ A nemzetiségi kérdést nem tudja kikapcsolni, főleg az integritás szem­pontjából, mert amint nemcsak a forradalom ve­zető egyéniségeinek könnyelműsége és gonoszsága játszotta át az elveszett területeket, úgy a területi integritásért folyó küzdelmek is egyik legerősebb és leghathatósabb eszköze a jó nemzetiségi poli­tika. Kultúrpolitikánk jelenleg krízisben van, mert az újság, a könyv, az iskola és általában a szellemi termékek drágulásából kulturális válságba jutottunk, ami nagy veszedelem főleg egy olyan országban, ahol hivatalos kimutatás szerint a la­kosság 47%-a írástudatlan. Ilyen körülmények kö­zött rendkívül felelősségteljes feladat vár a kul­tuszminiszterre, akinek kötelessége minden esz­közzel­ és erővel kultúránk fokozását szolgálni. A régi iskolapolitikával szakítani kell, m­ert népokta­tási törvényünk teljesen elavult. Nekünk feltétlenül a nyolc , évfolyamú népiskolára kell áttérnünk, mert­­ nemcsak a nemzet­ közművelődésére és er­kölcsi fejlődésére, de az­ ország gazdasági újjá­­ter­emtésére" is­ tekintettel kell lenni. A kultuszmi­niszter nem hajlandó a Nemzeti Színházat és az Operát, tisztán, pénzügyi szempontból az " állami kezelésből kiadni, ámbár fentartásuk nagy áldo­zathoz jár"." Belátjuk, hogy a magánszínházak, nagy­­része­ csak He­tfrá-cégér,­hogy torzképei a nemzeti élet tükrének, hogy nem templomok és iskolák, hanem nemzetközi­ üzletei, ah­ol csak köszönettel

Next