Nemzeti Ujság, 1921. október (3. évfolyam, 218-243. szám)

1921-10-01 / 218. szám

Ara 2 korona NEMZETI ÚJSÁG Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. kerület, Honvéd­ utca 10. Telefon: 127—46, 127—47, 127—48, 127—49 és József 65. Reklamáció: 19—25 szám. KERESZTÉNY­POLITIKAI Előfizetési ár: Egész évre 440 kor., félévre 220 kor., negyedévre 110 kor., egy hónapra 40 kor. Egyes Mám 2 korona. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint: «■■■■....■mi......................... Az antant is békés megoldáson dolgozik a nyugatmagyarországi kérdésben. Ragaszkodik azonban a kiürítés október negyedik­ dátumához. — Területi engedmény csak az átadás után következ­hetik. — Benes és Schöbert nagy fontosságú találkozása a jövő hétre marad Bécsi hír önálló nyugatmagyarországi állam kikiáltásáról (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Minden jel arra mutat, hogy az osztrák kormány addig nem foglal véglegesen állást a ma­gyar javaslat és Benes cseh miniszterelnök intervenciója tárgyában, míg az antant-ulti­mátum le nem járt és Nyugat-Magyarorszá­­got teljesen ki nem ürítettük. A helyzet ké­nyes és a kormány részéről a legkomolyabb megfontolást igényli, mert a magyar közvé­lemény nem tudna megnyugodni abban, hogy határozott garanciák nélkül Sopront is elhagyjuk. Az osztrákok viszont biztosíté­kot akarnak nyerni arra nézve, hogy a fel­­kelők ellenállását leszerelik. Az­­ antant­­ultimátum október 4-én jár le, tehát addig — ha csak a nagyköveti tanács halasztást nem enged — a követelt átadásnak végbe kell mennie. Értesülésünk szerint a kormány körében remélik, hogy a fennforgó ellentétek és nehézségek dacára a kérdés újabb komplikációk nélkül rendezhető lesz. Bécsből jelentik, hogy Schober és Benes leg­közelebbi tanácskozásának színhelye nem Znairu, hanem Budweis lesz. A két államférfi tanácskozásának nagy jelentőséget tulajdoní­tanak már csak azért is, mert a találkozást október 4-re tűzték ki, mikor a Magyarország­hoz intézett ultimátum határideje lejár. Bécs, szept. 30. A lapok jelentik, hogy tegnap kikiáltották az önálló nyugatmagyarországi államot és hogy a Friedrich István vezetése alatt álló Országvédelmi Bizottság proklamá­­ciót bocsátott ki. A bécsi sajtó által terjesztett e hírekkel szem­ben a Magyar Távirati Iroda megállapítja, , hogy Friedrich István Budapesten tartózkodik, Nyugat-Magyarországon pedig ilyen prokla­­m­ációról semmit sem tudnak k­vésbbé a szemünkre, mert hiszen Olaszország is há­rom zónára osztotta a Jugoszlávia részére kiürítendő Dalmáciát és még eddig csak két zónából vonult ki, a harmadik zónát ma is megszállva tartja. A baranyai terület kiürítésére maga az antant állapított meg zónákat és a sziléziai kérdés megoldásánál is zónák­ról beszélnek. A­mi a nyugat-magyarországi felkelést illeti, utalt Fiuméra és megállapította, hogy Olasz­országtól, amelynek szintén meg­volt a fiumei kér­dése, méltányos és objektív eljárást várhat el a ma­gyar kormány. Az Epoc­a­ egész terjedelmében közöltee Kutka­­falvy nyilatkozatát és az Epoc­ából csaknem az összes számottevő olasz lapok átvették az érdekes inter­jút. Egyébként úgy értesülünk, hogy Kutkafalvy Miklós volt államtitkárnak a Ruténföld dolgá­ban a Népszövetség főtitkárságával folytatott tárgyalásokat eredmény koronázta, de a rész­letekről még ez időszerint nem nyilatkozhat. A magyar kormány cáfolata Pak­s, szeptember 30. A ,,Temps“ budapesti tudósí­tója a magyar kormány erélyes nyilatkozata alapján megcáfolja azt a hírt, hogy a kormány jegyzéket adott át az antantnak arról, hogy vonakodik kiüríteni a nyugatmagyarországi területet. A lapok úgy vé­lekednek, hogy lehete­n előrelátni a közvetítés ered­ményét. Osztrák jelentés a felkelőkről Bécs, szeptember 30. A bécsi Telegraphen Korres­pondenzbureau jelenti: Szeptember 28-ika óta a ma­gyar felkelők különösen a brucki határszakasz irá­nyában élénk felderítő tevékenységet folytattak. A felkelők átlövöldöttek a mi területünkre. A HL zászló­alj 1. századának három katonája megsebesült. Ausztria csak az átadás után tárgyal Bécs, szept 30. (A Nemzeti Újság tudósítójá­tól.) Bécsi antant-diplomatakörök kijelentették, hogy az arntant továbbra is szigorúan ragasz­kodik a békeszerződés rendelkezéseinek pontos betartásához. Ha a nagyköveti konferencia ul­­ti­mátumának Nyugat-M­agy­ar­országra vonat­kozó követeléseit nem teljesítik, akkor október 1-én életbe lép a gazdasági blokád, amelynek végrehajtásával a kis­antantot bízzák meg. Az erre vonatkozó intézkedések részleteit már meg is állapították. Az osztrák kormány álláspontjáról annyit közölnek, hogy ezentúl is, úgy mint eddig, szi­lárdul ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy Nyugat-Ma­gyar­ország egész területének korlátlan átadása előtt semmi szín alatt sem bocsátkozhat újabb tárgyalásokba Magyaror­szággal. Olaszország is közvetít a békés megoldás érdekében Az antant közreműködik a nyugat-magyarországi kérdés gyors megoldásiban­­* A kbsvetítés nem érinti az antant ultimátumát Róma, szept 30. A Stefani-ügynökség közli: A magyar kormány javaslatot juttatott el Delia Torretta márki olasz külügyminiszter­hez, amely arra irányul, hogy vállalja el a köz­vetítést Magyarország és Ausztria között a nyugatmag­yarországi kérdés barátságos meg­oldása érdekében. Tekintettel arral, hogy a javaslat a trianoni szerződés végrehajtásán alapszik, az olasz külügyminiszter beleegye­zett abba, hogy ezt a javaslatot közli az osztrák kormánnyal annak megállapítása végett, váj­jon lehet-e szilárd alapot találni a tárgyalá­sokra, de kijelentette, hogy az esetleges közve­títés semmiképp sem érintheti a szövetsége­seknek a békeszerződés megóvására irányuló akcióját, valamint a nagyköveti értekezlet ta­nácskozásait Az osztrák kancellár a maga ré­széről kijelentette, hogy attól a bizalomtól át­hatva, amellyel az olasz külügyminiszter sze­mélye iránt viseltetik, komoly és sürgős meg­fontolás tárgyává teszi az olasz külügyminisz­ter közvetítésével hozzá eljuttatott kérést, egy­ben megállapítot néhány feltételt amelyeket Della Torretta márki azután tudomására adott a magyar kormánynak. Miután az olasz kül­ügyminiszter ilyen módon megismerkedett az osztrák és a magyar állásponttal és annak alapján lehetőnek találta az egyezség elérését, értesítette erről a párisi és a londoni kormá­­­nyokat is és arra kérte a teiszdeseket, hogy vele együtt működjenek közre a súlyos prob­léma gyors és kielégítő megoldásán. A nagy­követi értekezlet ezek után a dolgok mostani állapotáról nyert tájékozás alapján kedvezően fogadta a folyamatban levő közvetítést és ugyanakkor leszögezte, hogy a közvetítés nem érinti a Magyarországnak átadott ultimátumot, amelynek határideje október 4-én telik le. A szerb kormány Benes közvetítése ellen Berlin, szept­ 30. Belgrádi jelentés szerint a tegnapi minisztertanácson Pastes miniszter­­elnök javaslata alapján megbeszélték Benes cseh miniszterelnök akcióját a nyugatr magyar­­országi kérdésben és megállapították, hogy Benes akciója a trianoni békeszerződést alap­jában megváltoztatja, amelynek tekintélyét pedig fenn kell tartani. Minthogy Pasics mi­niszterelnök fejtegetései szerint Benes dr. ak­ciója — amukor új tárgyalásokat helyez kilá­tásba Ausztria és Magyarország között — meg­sérti a trianoni szerződést, a kormány elhatá­rozta, hogy e kérdést a kis­antant tagjaival egyetértésben oldja meg. Az Epoca a nyugat-magyarországi kérdésről „A nyugati sajtó a kis-antant járószalagján jár*'— Kutkafalvy Miklós nyilatkozata Kutkafalvy Miklós volt államtitkár Génfből a békeszerződés által elnyomott népek kon­gresszusáról Rómán keresztül utazott haza Rómában felkereste az Epoca külpolitikai szer­kesztője, és kérdést intézett hozzá Nyugat-Ma­­gyarországról.­­ • Rutkafalvy Miklós nyilatkozatát azzal ve­hette be, hogy kifejezést adott annak az észre­vételének, milyen élesen fordult az utóbbi na­pokban az egész olasz sajtó Magyarország el­len a nyugatmagyarországi kérdésben. Más­részt mennyire a való tényeknek meg nem fe­lelő tudósításokat közölnek nap-nap után az ottani­­eseményekről. Az olasz és­ a francia sajtót például bejárta az a hír, hogy a nyugat-magyarországi felkelést Lehár Antal báró ezredes irányítja és ezt legitimista ten­denciával teszi, holott Lehár ugyanebben az időben zsendben feküdt betegen. Vagy éppen ilyen légből kapott hír, hogy Friedrich István Nyugat-Magyar­országon kikiáltotta a köztársaságot, holott Fried­­rich a kormány felszólítására kénytelen volt Nyugat- Magyarország területét elhagyni. Az olasz és fran­cia sajtónak ez a téves informálása a kis-antanttól­­származik, amely ezúton is propagandát csinál Ma­gyarország ellen és így az egész nyugati sajtó még mindig a kis-antant járószalagján jár. Azt is kijelentette Kutkafalvy az Epoca kérdésére, hogy a magyar kormány az antant-jegyzékek értel­mében végrehajtja a trianoni békét és kiüríti, sőt már ki is ürítette Nyugat-Magyarországot. Hogy azonban a megszállott területek lakossága milyen magatartást tanúsít az új impériummal szemben, arra a kormánynak semmiféle behatása nincs, mert a ki­ürített­­területek lakosságának akarata felett a kor­mány nem diszponál. A kiürítendő területeken 3 és félmilliárd állam­vagyon és kétezer tisztviselő család marad. A kor­mo­­mány tehát garanciákat követel és a trianoni szer­ződés értelmében azt jogosan meg is teheti, a 3 és fél­­millárd érték megtérítésére s a kétezer tisztviselő család elhelyezésére és eltartására. Mindenesetre, megkönnyítette volna a kérdés elintézését, ha az anyagi garanciát, amelyet Ausztria fel sem ajánlott, azt antant, vagy maga Olaszország vállalta volna. Arra a kifogásra is megfelelt Kutkafalvy Miklós, hogy mi csak zónánként akarjuk a megszállott terü­letet kiüríteni. Ezt Olaszország hányhatja legbe- A Lustoszláv megszállott k8zs£­­vek lelkes tüntetése Nagyyaror­­szág mellett. Népszavazás a megszállott vasmegyei falvak­ban csendőrszurony mellett. Szombathely, szept. 30. A Zalamegyei t­jság írja: A jugoszláv megszállott területeken most folyó nép­szavazásokkal kapcsolatban érdekes események tör­téntek. Muraszombaton a szavazás alkalmával csend­őrök járták be a falut és kényszeríteni akarták a lakosságot, hogy Jugoszlávia mellett szavazzon és éltesse Sándor királyt. A lakosság kitörő lelkesedés­sel egyhangúlag Magyarországot éltette, amire az egyik jugoszláv csendőr fegyverét használta. Erre a közönség soraiból előugrott egy ember, kikapta a csendőr kezéből a puskát, arcába csapott vele, aztán elhajította és eltűnt a tömegben. A legszélesebb körű nyomozás sem tudta megállapítani, hogy ki volt a­ tettes. A csendőrök ezért 65 egyént­ Zágrábba vittek. Szent Istvánunkon a népszavazás alkalmával a köz­ségi bírót és a lakosságot félrevezették és igy sike­rült elérni, hogy a szavazás Jugoszlávia javára dőlt el. Amikor a lakosság tudomást szerzett arról, hogy félrevezették, kijelentette, hogy a szavazatokat visz­­szavonja. Kebele községben a lakosság túlnyomó, ré­sze szintén Magyarország mellett szavazott."A jugo­szláv csedérség itt is presszionálni akarta a lakossá­got, de a lakosság kereken kijelentette, hogy őket hiába kényszerítik, ők magyaroknak születtek és ma­gyarok is akarnak maradni. A demarkációs határvo­nalra újabb szerb erősítések érkeztek s a telefonhu­zalokat, amelyeket pár nappal ezelőtt leszereltek, ma újból helyreállították, úgy látszik, hogy erre a vas megyei események kényszerítették a szerbeket.

Next