Nemzeti Ujság, 1922. február (4. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

Ara 3 korona Szerda, 1922 február 7. IV. évfolyam 26. szám. NEMZETI ÚJSÁG Szerkesztőség és kiadókiratak Budapest, V. kerület, Előfizetési ár: Egy hónapra 60 kor., negyedévre Honvéd­ utca 10. Telefon: 127—46, 127 46, 127 48. VVDICZTVHY mni IT III A T VADÍT AD 170 kor., félévre 340 kor., egész évre 660 kor. Egyes 127—49 és József 65. Fiókkiadóhivatal: IV., Duna­ u. 6. A Eli toi 1­En I­xULIllfiAl flAilLAr szám 8 kor. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Telefon: 128—08 és Teréz­ körút 62. Telefon: 121—41. Reklamációk: 19—25 és 121—41. Németország külügyminisztere — Rathhenau A német javaslatok az antant-kormányoknál — A kényszerkölcsön nem fedezi a deficitet Berlin, jan. 31. (Wolff.) A birodalom elnöke Rathenau Walter dr.-t kinevezte birodalmi külügyminiszterré. A jóvátételi bizottság az antant-kormányok­hoz továbbította a német jegyzéket Páris, jan. 31. A jóvátételi bizottság úgy dön­tött, hogy a német javaslatokat haladéktalanul továbbítja a szövetséges kormányokhoz. A szövetségesek így abba a helyzetbe jutnak, hogy módjukban lesz vagy közvetlenül dön­teni a fenforgó kérdésekben, vagy pedig visz­­szaküldeni a jóvátételi bizottsághoz határozat­­hozatal céljából. A német kényszerkölcsön Berlin, jan. 31. A kényszerkölcsön csak a százezer márkán túl lévő vagyonokat fogja érinteni. A kölcsönjegyzők kincstári elismer­vényt kapnak, mely három év után kamatozik. A kényszerkölcsönről szóló törvényjavaslat néhány nap múlva készen lesz. A kölcsön után is még fenmaradó 70 milliárdos költségvetési kölcsön hiányt a német kormány nemzetközi útján szándékozik előteremteni. Németország aranykészletének egy részét az Angol Bankban helyezik letétbe Berlin, jan. 31. (Wolff.) A birodalmi gyűlés főbizottságában Havenstein, a birodalmi bank elnöke, Riesser dr. képviselő kérdésére kije­lentette, hogy a birodalmi bank igazgatósága­­ az Angol Bankkal megállapodásra jutott, hogy arany­­készlete egy részének letétbehelyezésével de­vizákat szerez be. Mint kölcsönadók az Angol Bank és egy má­sik ország központi jegybankja szerepelnek. Az Angol Bankba beszolgáltatott német ara­nyat nem szabad jóvátételi célokra szolgáló hosszlejáratú hitelekre, hanem csak átmeneti természetű hitelekre felhasználni. A sajtóban megjelent aggodalmakra Havenstein elnök megjegyezte, hogy az Angol Bank kezességet vállalt, hogy a német arany visszaszállítására bármikor megadják a kiviteli engedélyt. Elválasztják a génuai konferenciát Anglia és Franciaország a konferencia előtt tanácskozik a tengeri kérdésről és a keleti problémáról . A külügyminiszterek konferenciáját elhalasztották Páris, jan. 31. Diplomáciai körökben mind­inkább terjed az a nézet, hogy a génuai értekezlet összehívása némi kése­delmet szenved, mert a meghívottak nagy számánál fogva az előkészületek túlságosan nagy terhet jelente­nek Olaszországra (?) Az angol kormány hír szerint hajlandó a tárgyalások elhalasztásába beleegyezni, mert a jobban előkészített értekez­lettől több reménnyel lehet sikert várni. Fran­cia részről úgy vélekednek, hogy kívánatos volna előbb a legégetőbb problémákat elintézni a szövetségesek között, mielőtt bele­fognának Európa felépítésének óriási horderejű munká­jába. Lloyd George hozzájárul a konferencia elhalasztásához Páris, jan. 31. A Newyork Herald jelentése szerint Lloyd George miniszterelnök most már hajlandó a génuai konferencia elhalasztásához hozzájárulni, hogy Angolország és Franciaor­szág közt a keleti kérdésben és a tengeri kér­désben a megegyezést még a génuai konferen­cia megnyitása előtt lehetővé tegye. Lloyd George és munkatársai úgy vélik, hogy a Franciaország és Anglia közt függőben levő valamennyi kérdés rendezése az Egyesült Ál­lamokat arra fogják bírni, hogy Génuában magukat képviseltessék. Az angol munkáspárt a génuai konferenciáról Manchester, jan. 31. Henderson, a Labour Party vezére, egyik beszédében kijelentette, hogy a munkáspárt híve a génuai értekezlet­nek. A munkáspárt olyan népszövetséget akar, amely minden nemzetet magában foglal, gon­doskodik az erőteljes leszerelésről, s olyan új nemzetközi politikát kezdeményez, amely az igazságosság, az együttműködés és a kölcsönös egyetértés alapján áll. Törökország is részt akar venni a génuai konferencián London, jan. 31. A lapok konstantinápolyi értesülés alapján azt a hírt köztik, hogy Tö­rökország a szövetségeseknél lépéseket tett arra nézve, hogy meghívást kapjon a génuai értekezleten való részvételre. Lenin nem megy Génuába Kopenhága, jan. 31. Moszkvából jelentik: Lenin annak ellenére, hogy magát a génuai orosz delegáció elnökévé választatta, nem uta­zik Génuába. A delegáció elnökségét azonban hivatalosan megtartja és annak működését, amennyire ezt sürgönyök és szikratávíró lehe­tővé teszi, Moszkvából fogja vezetni. A külügyminiszterek értekezletét elhalasztották Páris, jan. 31. Nagybritannia, Franciaország és Olaszország külügyminisztereinek a keleti kérdés megvitatására tervezett értekezletét, melynek február 1-én kellett volna összeülnie, néhány nappal elhalasztották, hogy ezáltal Curzon lord és dalia Torretta számára lehe­tővé tegyék, hogy a francia kormánynak az angol emlékiratra tett javaslatait átvehessék és megvizsgálhassák. Az értekezlet végleges időpontját mindeddig nem állapították meg. Húsvét utánra halasztják a génuai konferenciát Páris, jan. 31. A Petit Párisien úgy véli, hogy a génuai konferenciának húsvét utánig való elhalasztására lehet számítani. Bulgáriában egy-egy személynek legfeljebb 4, egy családnak 30 hektár földje lehet A bulgáriai földbirtokreform lehetetlenné teszi a mezőgazdasági exportot Szófia, jan. 31. (A Nemzeti Újság tudósítójá­tól.) A szobranje által megszavazott birtokre­form törvény életbe lépett. A törvény alapján Bulgáriában egy-egy személynek csak négy hektárnyi föld lehet birtokában. Egy-egy család részére mint legfelső határt, a 30 hektárt állapították meg. A törvényben meghatározott kereteket meg­haladó birtokrészeket az állam kisajátítja és olyan mezőgazdasági munkásoknak utalja ki, akik saját földbirtokkal nem rendelkeznek. A kisajátítási törvény alapján már is több kerü­­letben megkezdették a kisajátítási munkálato­kat. Minthogy a megszabott birtok nagysága legfeljebb arra elengedő, hogy egyetlen sze­mélyt vagy szűkösen egy családot tartson el, a törvény előrelátható következménye az lesz, hogy Bulgária a mezőgazdaság termé­nyeket exportáló államok sorában eddig el­­foglalt helyzetét teljesen elveszíti. A törvény célja az, hogy a mezőgazdasági munkaerő kivándorlását megakadályozza. Utolsó árfolyamok Budapesten Este 8 órakor: dollár 663,664, márka 313, szokor 12,85, osztrák korona 8,­. Becsületes választójogot! Február 16-áig mindössze két hét marad a választójogi javaslat tárgyalására a bizott­ságban és a plénumban. Kétségkívül rövid idő választójogi reform megalkotására. És senkit se akarunk felmenteni, aki hibás ab­ban, hogy későn, a nemzetgyűlés utolsó nap­jaiban kerül a javaslat tárgyalás alá. Mind-­­azonáltal ez egymaga nem lehet ok arra, hogy a választójogi javaslat két hét alatt tető alá ne hozassék, mert egyáltalán, a nem­zetgyűlés kezdete óta jobbnak tartottuk volna, ha a nemzetgyűlés a parlamenti idő­beosztás és házszabályozás helyett egyrészt gyorsabb ütemben, másrészt kitartóbb mun­kával dolgozik. Elvégre most nem olyan idő­ket élünk, mikor ráérünk. A restauráció és talpraállás temérdek teendői nem­ engedik meg a végehosszat nem érő vitákat. A Ke­resztény Nemzeti Egyesülés Pártja ezért is határozott úgy, hogy semmiféle obstrukciós jellegű vitába nem megy bele, hanem komoly érveléssel igyekszik elvi álláspontját érvé­nyesíteni. Különben is a választójogi reformhoz szük­séges anyag szintén rendelkezésünkre áll a Vázsonyi—Wekerle-féle választójogi vita óta. Ma alig van egyébről szó, minthogy a legáltalánosabb választójog, melynek alap­ján a nemzetgyűlés létrejött, megkorrigál­­tassék, illetve a Wekerle-féle törvény az ál­talános, titkos, községenkénti és nőkre is ki­terjedő választójog szintjére emeltessék. Itt mindössze néhány nagy elvi kérdés felett kell dönteni s a korrektívumok módjáról. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja kez­dettől azon az állásponton volt, hogy a válasz­tójog túlságos megszűkítése helytelen és hogy ez közel se korrektívum. Sőt egyenesen alkotmányos életünk végleges megmérgezé­­séhez vezethet. A kereszténypárt a korrek­­tívumot a lajst­romos választási rendszerben és a kisebbségi képviseletben látta, amivel európai nívóra akarta emelni a magyar po­litikát és e pártok küzdelmét. Nálunk azonban úgy látszik, még mindig nem imponál az európai választási harc és politikai nívó. Inkább keresik, éppen a kon­zervatívabb elemek, a korrektívumot a vá­lasztási trükkökben. Pedig ez végzetes hiba és különösen az a keresztény­demokrata po­litika szempontjából, mely a nemzeti aka­ratnak minden téren való szabad megnyilvá­nulásából merítheti csak erejét és hatalmát. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, melyben jórészt benn vannak az első keresz­tény magyar pártnak, a néppártnak demo­krata tagjai, most elfoglalt álláspontjukkal is megmutatták, hogy a hatalom, a kormá­nyon levés se tántorították el őket ezen ál­lásponttól, hogy a szabad és tiszta, erőszak­­­tól és kormánybefolyástól mentes választás­ban látják az egészséges alkotmányos élet alapját. Nagy becsület és magas erkölcsi nívó az egy pártra nézve, melyet nem a pil­lanatnyi hatalmi érdek vezet akkor, midőn választójogi reformot csinál, illetve követel, hanem a tiszta alkotmányos szempont. An­nak a tíz pontnak pedig, melybe a Keresz­tény Nemzeti Egyesülés Pártja álláspontját megjelölte, ez a lényege: kiküszöbölni min­den oly jogcímet, mellel visszaélés történhe­tik a választók számának mesterséges csök­kentésére és kiküszöbölni a választási (aján­lási, szavazási stb.) eljárásból mindent, ahol a kormányhatalom közegei útján visszaélést követhet el. A választási agitáció szabadsá­gának biztosítása is ide tartozik, ezért nem helyesli a keresztény párt, hogy bármi okból a politikai gyűlések, programbeszédek tar­tása körül, olyan megszorítás történjék, me­lyet a forradalmi időkre való hivatkozással a régi utussal szemben akarnak behozni. A forradalom elleni védekezést mélyebb terüle­teken és lényegesebb okokban kell keresni és

Next