Nemzeti Ujság, 1922. március (4. évfolyam, 49-74. szám)
1922-03-01 / 49. szám
van erre az akcióra, elő fogja bizonyára teremteni a magyar társadalom a sajtó segítségével, amely eddig is visszhangot adott az ő törekvéseinek, örömmel mondhatja, hogy a várható támogatás reményében az iskolák diáksága között máris nemes verseny indult meg. A lakomán még több felköszöntő hangzott el és a vendégek hosszabb ideig tárgyalták a legújabb Huszár-akció programját, a magyar tehetségek megmentését. Holnap választják az erdélyi szenátorokat Kolozsvár, febr. 28. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A választások Erdélyben holnap, március 1-én kezdődnek, amikor a szenátorokat választják meg. A választási harc kimenetele teljesen bizonytalan s a magyar jelöltek megválasztása sem feltétlenül bizonyos, még a magyar többségű helyeken sem, mert a választás inkább kinevezés lesz, mint a népakarat megnyilvánulása. Erdélyszerte nagy megütközést keltett, hogy Jósika Samu báró, aki jelöltséget akart vállalni, nem léphet fel, mert kihagyták a névjegyzékből s amikor szabályszerű módon és időben beadta fellebbezését, a névjegyzéket nem igazították ki, a kormány pedig Jósiksz bárónak a névjegyzék kiigazítására vonatkozó kérvényét egyszerűen elutasította. Bukarest, február 28. A bukaresti kormánylapok jelentése szerint Erdélyben választási egyezmény jött létre a kormánypárt és a német kisebbségi párt között. Az egyezmény értelmében azokban a kerületekben, ahol német többség van, a kormány támogatja a német jelöltet, míg azokban a kerületekben, ahol a többség román, a német választók a kormánypárt jelöltjére adják a szavazatukat. A kommunisták újabb tömegsztrájkokra készülnek Németországban Berlin, február 28. Politikai körökben attól tartanak, hogy a kommunista párt március folyamán sztrájkokkal fogja megzavarni az egész birodalom nyugalmát. Elsőnek tervezték — március 5-ére — a bajor fémipari munkások sztrájkját, a kormány azonban minden előkészületet megtesz annak elfojtására. Szó van arról is, hogy az orosz agitáció 8000 tanítványát, akik a hatóságok tudomása szerint főleg Közép-Németországban a tanácsköztársaságnak propagandát csinálnak, letartóztassák. A hivatalnoki szakszervezet február 25-iki ülésén Geister német nemzeti képviselő közölte, hogy értesülése szerint március 10-ére újabb vasutassztrájk fenyeget, mert a vasutasok nem tartják a mai kormányt illetékesnek a megrendszabályozások foganatosítására. Földbe ásott fegyverraktár Oppeln, febr. 28. (Havas.) A rybniki kerületben, Polnisch-Krawarntól nyugatra, egy olasz csapat a földbeásva egy hetvenhét miliméteres ágyút és annak mozdonyát, három gépfegyvert tartalékcsövekkel, harminc lőszerládát és fegyvereket és gránátokat fedezett fel, arany is felpirul. Az üzlet üzlet pedig annyit tesz, hogy a meggazdagodás célja minden eszközt szentesít. Vannak ezek közt urak, akiknél a fegyházban töltött idő pótolja az Oxfordban és Rómában töltött éveket, és körülbelül épp oly büszkék is rá. Az üzlet üzlet annyit tesz, hogy a darócruha alatt is pénzvágytól mohó szív dobog. (A szív szó kissé dópincé, bocsássatok meg.) A nagy akaratot nem fojtja meg a börtön, Bonivard szellemének nem volt elég béklyó a nehézfalu Chillon. Szóval elénk tárul a kép: a házaló úr íróasztala előtt, mély megvetéssel néz le a zseniális vasúti hivatalnokra, akinek bizony még nincsen pénze. A háttérben nyitott csekkönyv, mint attribútum. És a csekkönyv tiszteletet vív ki. A csekkönyv úrrá teszi a házalót, mindenesetre ő úgy gondolja. Oscar Wilde szive másodszor is megszakadna, ha látná, hogy zsakettben egészen civilizált embert mutat az ilyen csehkönyvtulajdonos. (Nem elképesztő, hogy mi mindennek tesz ki bennünket ez a külső uniformizálódást!) Érthető, hogy az amerikai úri családok miért oly exclusívok. Életveszélyes dolog nem annak lenni. És most nagyon sajátságos a megfigyelése annak, amint az immár gazdag házaló demokráciát emleget. Ennek a szónak az emlegetésével úgy érzi, tartozik a tápláló ország szellemének, mely őt jószívűen útjára engedte. Kár, hogy nem értünk a rovarok nyelvén: a sáskák például bizonyosan sokat szavalnak a magyar társadalom demokráciájáról, ha szabadon grasszálhatnak nálunk. Épp így van itt is: éljen a demokrácia, ordítják torkuk szakadtáig, nem is sejtvén, hogy mennyire diszkreditálják ezt a fogalmat, amikor azt hitetik el róla, hogy hozzájuk hasonlókat van hivatva istápolni és felemelni. (Közbevetve: diszkreditálwiffe, ha nem volna máris kellően diszkreditálva.) Elhíresztelik valósággal, hogy a demokrácia a morálisan és szellemileg szegényebbek mankója, emelődaruja. Ki tudja egyébként, talán igazat is mondanak . . . (Befejező közlemény következik.) NEMZETI ÚJSÁG Szerda, 1922 március 1. Május előtt megjelenik az új lakásrendelet Visszaállítja a luxuslakásokra és az üzlethelyiségekre a szabadforgalmat, de figyelembe veszi a középosztály teherbíró képességét Az egész ország lesi az új lakásrendelet kibocsátását és a népjóléti miniszter valóban nagy dilemában van, amikor úgy akarja összeegyeztetni a háztulajdonosok és a lakók érdekeit, hogy mindenki meg legyen vele elégedve. Mint a kormány alábbi hivatalos nyilatkozatából látható, az új lakásrendelet kibocsátása majdnem két homing, eltolódott, aminthogy a kormány egyelőre nemigen akar ehhez a darázsfészekhez nyúlni. Egyes lapokban a készülő lakásrendelettel és a lakáshivatal átszervezésével kapcsolatban elterjedt különböző híresztelésekkel szemben illetékes helyen a következőket közölték a Magyar Távirati Irodával: A jelenleg fennálló lakásrendelet módosítása még május hónapja előtt megtörténik, kivel fontos közgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a háziurak, bérlők, építőiparosok és vállalkozók idejekorán tájékozva legyenek afelől, mi fog történni a lakásügyben. A kormány azon az állásponton van, hogy ezen a téren is, mint minden más téren megtörtént , a háború következtében szükségessé vált intézkedéseket fokozatosan meg kell szüntetni és a forgalom szabadsága felé kell döntő lépéseket tenni. Természetesen ez nem történhetik átmenet nélkül és az átmenet a dolog természete szerint több évre is terjedhet. A készlő lakásrendelet ennek az elvnek megfelelően bár a szabadforgalom elvét fogja zsinórmértékül tekinteni, eleinte csak a nagyon nagy és a luxuslakásokra, továbbá a nagy üzlethelyiségekre állítja vissza a szabadforgalmat, a többi lakáskategóriára nézve fokozatosan-oly utmmmmnmimm ............ tempóban, ahogy a párhuzamosan meginduló építési akció következtében megfelelő számú lakás áll majd rendelkezésre, mert a lakásrendelet soha sem választható el az építkezések ügyétől. Jó lakásrendeletet csak akkor lehet készíteni, ha annak rendelkezései a gyakorlatban végrehajthatók, vagyis, ha megfelelő számú lakás áll rendelkezésre. Honorálni kell azonban a háztulajdonosok igényeit is, mert hiszen míg minden nás közgazdasági tényező a háborús konjunktúrát tetszése szerint kihasználhatta, egyedül a háziurak azok, akik ma is jóval kevesebb jövedelmet húznak házaikból, mint amennyi azok karbantartására szükséges, úgy hogy a befektetett tőke kamatozásáról szó sem lehet. Márpedig mindaddig, míg a tőke nem látja biztosítva azt, hogy az építkezések révén kellő hasznot tud elérni, tartózkodni fog az építkezésektől és olyan vállalkozások felé fog özönleni, amelyek nagyobb jövedelmezőséggel kecsegtetnek. Természetesen összhangzásba kell hozni ezzel a középosztály teherbíró képességét és főleg a tisztviselői lakásbéreket, mert különben bármilyen lakásbéremelés végeredményében ezeket az osztályokat fogja összeroppantani, amely osztályok védelme pedig fontos nemzeti érdek. Ami a lakáshivatal VV ügyét illeti, a közönség téved, ha azt hiszi, hogy a lakáshivatal másodelnökének megbízatása ,állandó jellegű intézkedés. Ez csak az átmenetet van hivatva szolgálni. A lakóhivatal teljes átszervezése egyik legfontosabb és legsürgősebb teendője a a népjóléti minisztériumnak." AZ ÉLET FURCSASÁGAI Szegény üvegi Eddig nem tudtam megérteni, hogy miért kezdődik minden forradalmi megmozdulás ablakbeveréssel. Pedig tanulmányoztam Marxot, Lassale-t és a szociáldemokrácia egyéb „von unsere Léniádéit (lásd Jászt és Knillt és lásd tizennégy vármegye), személyesen megtapasztaltam a szociális termelést (amelyikből a jólét farkad); komolyan elmélyedtem a nemzetközi proletariátus kérdéseibe (mint sötétben bujkáló ellenforradalnár); ízekre szedtem és szedem a tőke és a munkások egyenletles harcát (mikor kezembe kapom a fizetésemet és hallom, hogy már megint szaladnak az árak), de kijelentem, hogy a kapitalizmusnak és a szocializmusnak az üveghez lényegben semmi köze. Nem említi Marx, nem említi Lassale, elhallgatja Jászi. Kimfi nyíltan nem beszél róla, sőt a szociális jóléthez egyenesen hozzátartozik, mert ha nincs — a proletár-öntudat is kénytelen belátni — a jólét konyhájába befúj a szél és megfagy a gerszli. Ezzel szemben leszögezhető, hogy nálunk nemcsak a forradalmi megmozdulás kezdődött ablakbeveréssel, de a roncsaiban még ma is látható üvegrombolás volt az, ami it „forradalom vívmánya éveim alatt ránk maradt. S bár lassan-lassan kilábolunk az ásító vasúti kocsik szellős emlékeiből és üzleteink bordái fölött is kezd összeforrni a kirakatok sebhelyes bőre, azért még mindig kisért, nyugtalanít és zaklat a kérdés: mit vétett a szociáldemokráciának az a szegény, jó és fölötte hasznos ablaküveg?! Álmatlan éjszakáimnak ez volt a lázas látomása s talán halálom napjáig üveg kísérti a nyugalmamat, ha nem jön segítségemre Orient Gáspár, 30 éves fodrászlegény. De jött, és az Erzsébet-körúton jött, és felmarkolt egy tégladarabot, és belehuppantotta egy 30/50 koronás üvegtáblába, és nyakoncsípték a rendőrök, és bevitték a főkapitányságra, mint közönségesen. És Orient Gáspár 30 éves borbélylegény kijelentette, hogy amit tett, azt „előre megfontolt szándékkal“ tette, mert na halljátok mind ti, a polgári társadalom sötétben bujkáló tudatlanai — „változtatni akart a társadalmi renden !“ Szara-szára ezt mondotta Orient Gáspár 30 éves borbélylegény. A főkapitánysógon mondta, öntudatosan, büszkén, önérzetesen, ami lényeges dolog, mert ha véletlenül ezt, mondjuk, az Astoria valamelyik kihűlt erkélyéről szavalja el — amilyen fogékony és megértő a budapesti szociáldemokrácia — holnap már a fővárosban és kapcsolt részein megint nincs üveg. Azaz: van. De csak olyan van, amilyennek a marxi eszmecserék Orient Gáspárjai — mielőtt változtatnának a társadalmi rend polgári fartelmein — a fenekére néznek. Szil. — (Bírák és ügyészek mozgalma ) A budapesti elsőfolyamodású bíróságnál működő bírák és ügyészek mint jelentettük, mozgalmat kezdeményeztek megélhetésük biztosítása céljából. Az intézőbizottság? március 5-én, vasárnap délelőtt fél 11 órára a. 1?intett törvényszék egyik főtárgyalástermében értekezletet hívott össze, amelyen tárgyalás alá veszik t az feszes sérelmeket. FŐVÁROS . • 1. — Megdrágul a liszt és kenyér. A forgalmi adóemelése a legfájóbb ponton a liszt és kenyér árának újabb emelkedésében érezteti először hatását. A főváros tanácsa értesíti a közönséget, valamint a hatósági lisztet és kenyeret árusító kereskedőket és pékékét, hogy a forgalmi adó felemelései folytán holnaptól kezdve a hatósági árat a fogyasztók részére felemelték. Tóisztfiliszt vagy búzádéra 22 korona 60 fillér,, főzőliszt 16, kenyérliszt 6 korona 30 fillér, hatósági kenyér 6 korona 30 fillér kilogrammonként. Ezekben az árakban benfoglaltatik a 3 százalékot forgalmi adó, tehát a jelzett árakhoz külön forgalmi adót számítani nem szabad, v * . Egymillió korona volt a Gellért szállói estély jövedelme. A főváros városgazdasági ügyosztályának jelentése szerint a Szent Gellért-szállodában rendezett nagy művészi estély egymillió koronát jövedelmezett a nyomorenyhítő akció javára. Készpénzben körülbelül félmillió koronát fizettek, a második félmilliót a meghívókkal szétküldött csekkek útján folyt be. Az estély fényesnek mondható eredménye cáfolat azokra a rosszindulatú lapközleményekre, amelyek sikertelenséggel vádolták meg a nyomorenyhítő akció estéjét, mely számos szegény családnak hónapokig való ingyen étkeztetését biztosítja a kerületi népkonyhákon. • A tanács is a villamostarifa emelése ellen döntött. A főváros ma délelőtt rendkívüli tanácsülésen foglalkozott a villamosvasutak tarifaemelésének kérdésével és telje® egészében magáévá tette a közlekedésügyi bizottság azon határozatát, mely a vllamosviteldíjak emeléséhez nem járul hozzá. A tarifaemelés ügyében a holnapi, szerdai közgyűlés határoz, a végső szó pedig a kereskedelemügyi minisztert ületi meg. 1 — Az új plébániák. A „Nemzeti Újság“ az elmúlt héten részletesen ismertette a főváros tervét, hogy a nagyobb plébániákat kegyuri joga alapján megosztja, hogy ilyképpen is biztosítsa a katolikus hitélet intenzívebbé való tételét. A főváros kegyúri bizottsága az új plébániák megszervezése és elsősorban a kelenföldi plébánia felállítása ügyében ma délelőtt Buzath .lános dr. alpolgármester elnöklésével bizalmas értekezletet tartott a városházán, melyen a bizottság tagjain kívül Mészáros János dr. , érseki helynök és Baranyay Jusztin dr., a cisztercita tanárképzőintézet igazgatója is résztvettek. Az értekezlet döntést nem hozott, mert az érseki helynök a rendelkezés jogát magának tartotta fenn. — A Keresztény Községi Párt értekezlete. A Keresztény Községi Párt ma este Királyi Pál utcai helyiségében pártértekezletet tartott, amelyen megejtették az üresedésben levő árvaszéki jegyzői állásra a jelölést, amelyre a párt Kubinyi Imre dr.-t, a tisztiorvosi állásra Tamássy Béla dírt jelölte. Foglalkozott a párt a költségvetés kérdésével is, amely a szerdai közgyűlésen került tárgyalás alá és amelyen az általános vita során Wolff Károly dr. is, fel fog szólalni és magas színvonalú beszédben objektív Sápon konkrét javaslatokat tár fel a keresztény kereskedelem és ipar támogatása érdekében. Az értekezleten kiviláglott az is, hogya főváros azon határozati javaslatát, amelyet a rendkívüli, közgyűlésen hozott a Máv tarifa-emelés ellen, a kormány javarészben akceptálja. A villamostarifa emelésének kérdéséhez Buday Dezső szólalt fel és kérte a jegykezelési rendszer megváltoztatását, amely javarészben oka a nagyarányú deficitnek. A szakasz- és zónajegyrendszer behozását proponálja-