Nemzeti Ujság, 1922. május (4. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-03 / 99. szám
IV. évfolyam 99. szám. Áram korona Szerda, 1922 május 3. NEMZETI ÚJSÁG Szerkeszteség és kiadóhivatal: Budapest, V. kerület, Honvéd-utca 10. Telelet 127—46, 127—47, 127—48, 127—43 és József 65. Fiókkiadóhivatal: IV., Duna u.6. Telefon : 121—08 és Törés-körút 62. Telefon : 121—41. KERESZTÉRT POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árt Egy hónapra 100 kor., negyedévre 280 kor., félévre 560 kor., egész évre 1100 kor. Egyesszám 5 kor. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint« Reklamációk: 19—25 és 121—44 te igazi béke A keresztény világ fölött uralkodó legnagyobb lelki hatalom, a pápaság, nem lehet más, mint a békepolitika hirdetője. A pápa egyformán atyja a világ minden népeinek, nincsenek győző és legyőzött gyemekei, nincsenek mostohái, nincsenek tehát a szeretetből kizárt, eltaszított gyermekei sem. Szívét fájdalmasan érinti, ha valamelyik gyermeke megtagadná, ha nem ismeri, vagy elfordul tőle, de valamennyit, — az eltévelyedettet is, — a maga gyermekének ismeri. Más politikát tehát nem lehet várni a pápától, mint békepolitikát, de azért XI. Pius békeakcióját puszta kötelességteljesítésnek nevezni mégsem szabad, mert azt a levelet, amelyet újabban Gasparri bíborosállamtitkárhoz intézett, a keresztény népek lelkét kormányzó erkölcsi erők hatalmas megmozdulásának kell tekinteni. A génuai nagy zsibvásár lármájába az emberiség felébredt lelkiismeretének harangszavát kongatja bele a pápa békelevele, a tekintély intő szavát emeli fel ama politika ellen, amely önző elfogultsággal, csupán a maga hatalmi érdekeit s népeket elnyomó erőszakának várható hasznait mérlegeli. E pillanatban nehéz eldönteni, hogy a pápa valóban állást foglalt-e egyik vagy másik hatalmi csoport mellett, vájjon Lloyd George segítségére sietett-e XI. Pius pápa s vájjon van-e ujabb idegességre oka a francia sajtónak, amely a génuai konferencia megnyitása idején kiadott pápai békelevelet is az ellene irányuló akciónak fogta fel s az igazi béke gondolatát a győzelem teljes kiaknázása ellen irányuló lépésnek tekintette. Őszentsége nagyjelentőségű békelépésének diplomáciai következményeit s a világ közgondolkodásában szántott nyomait megmutatják majd a legközelebbi napok. Nekünk, magyaroknak, van időnk várni. Mi türelmesek s a világ eseményeinek meglepetései ellen már eléggé edzettek vagyunk. Magát a levelet azonban, amely az igazi békét követeli — tekintet nélkül annak diplomáciai hátterére és következményeire — a lelkek atyja iránt érzett szeretet és hála gondolatával akarjuk üdvözölni. Nem azért, mert békét hirdet, hanem mert az igazi békét követeli. Nekünk, magyaroknak, sem a béke, hanem az igazi béke kell, az igazi béke, amely igazságot, elégtételt, munkát, fejlődést, a világnak visszaadott nyugalmat, emberséges létet és biztonságot jelent. A defétizmussal való infierálás halálos betegsége fajunknak. A mindenáron való béke nem lehet a mi békénk, mert ez a nyomorult elsorvadást, európai létünket igazoló kultúránk rohamos pusztulását hozná reánk. Nekünk nem kell a mindenáron való béke, amely megsemmisíti létünk feltételeit, tizenhat vármegyét ínséges állapotra ítél, kiszolgáltat egy körülöttünk kiépített középeurópai fegyház börtöntartóinak és balkáni perzekutorainak. Belitska honvédelmi miniszternek a Nemzeti Újság munkatársa előtt tett nyilatkozata megmutatta a való helyzet tükrét: a lekötözött Magyarországnak, amelynek a trianoni szerződés értelmében semmiféle körülmények között, még nemzeti létének veszélyeztetése esetén sem szabad mozgósítania, csupán harmincötezer embere lehet fegyverben, s még ennek a maroknyi embernek a lelkesedését, harci készségét is meg akarja gyöngíteni az az antantrendelkezés, amely a hazafias kötelességteljesítés parancsára katonáskodók helyett, zsoldosokat vezényel a haza védelmébe. Ugyanekkor a környező államok hadereje száznegyvenszerese ennek a számnak. Remélhető-e, hogy ilyen erőviszonyok mellett éhes szomszédaink bennünket élni, erőre kapni, fejlődni, izmosodni hagyjanak? Elhiheti-e egyetlen józan politikusa a világnak, hogy amikor a belügyeinkbe való beavatkozás lehetősége ennyire adva van, enynyire veszélytelen, a papiros-békeszerződés szerint „volt”, valójában azonban örökös ellenségeink megengedjék, hogy egyetlen komoly lépést is tegyünk az igazi konszolidáció felé? Anglia miniszterelnöke nyíltan kimondotta, hogy Kelet-Európában — a kettős monarchia összeomlása óta, sajnos, egyre jobban Kelet- Európa vagyunk — az országok cseppfolyós állapotban vannak. Nos, mi mindenáron való pacifizmus injekcióival ezt a cseppfolyós állapotot hosszabbítanék meg trianoni vagy egyéb erőszakolt kombinációk, de semmiképpen sem az egészséges fejlődés követelményeinek alapján. Igaza van Bethlen István elröknak: nekünk nem kell az a béke, mely Duna konföderáció címén egy minden eddiginél súlyosabb gazdasági rabszolgaságot és függést akar erőszakolni s amelyben kikerülhetetlen volna a magyar faj végső szétmállása idegen, agresszív kultúrák és gazdasági erők maró savában. Nekünk nem kell a defétista belenyugvás abba a békébe, amely nem béke akar lenni, hanem halál . . . De kell az igazi béke! Kell a béke, amelynek nem okvetlen vérfolyás az útja, nem az erőszak a mestere, nem a mi fajunk kipuszulása a következménye. Senki se értsen félre minket: nem csörgetünk kardot, csak igazi békét követelünk. Ezt pedig meghozhatja a győzők belátása és saját érdeküknek józan felismerése is. Oh, mi nem akarunk háborút, de akarjuk, hogy élni engedjenek s ehhez nem kell okvetlenül ágyú, elegendő a becsületre való rádöbbenés népeket kijózanító hatása. Nekünk nem kellett Lloyd George tiz évre tervezett úgynevezett világiroá-ikéje, amely az európai népeknek a lehetetlen békekötésekbe való belerothadását állandósítaná, s nem kell a pacifista-defétista béke sem, amely becstelen nyomorunk önkéntes vállalását jelentené. Az igazi békét azonban vállaljuk s addig is a ránk erőszakolt defétista békeakta javunkra szóló intézkedéseinek s elsősorban elszakított testvéreink jogainak biztosítását követeljük. Az igazi békének gazdasági, területi feltételei vannak. E feltételek nélkül nem békét adtak a világnak a győzők, csupán békeaktát gyártottak, amelynek minden betűje ámítás, Közép-Európa létének állandó veszedelme, a lelkeket izgató, népeket egymás ellen uszító méreg, a békétlenséget időtlen időkig állandósító merénylet marad. Lloyd George elutazott Génuából Utazásának célját titokban tartja Berlin, máj. 2. A lapok jelentik Génuából: Barthou elutazása után nemsokára köztudomásúvá lett, hogy Lloyd George ma este rövid időre szintén elhagyta Génuát. Utazása célját titokban tartja. Angol körökben kétségbe vonják, hogy Lloyd George Londonba vagy Parisba fog utazni. Azt állítják, hogy Lloyd George olasz földön marad. Poincaré enyhíti harcias beszédét Oroszország háborús adósságai ügyében hajtandó engedményekre London, máj. 2. Poincaré tegnap Párisban az angol sajtó képviselői előtt nyilatkozott a Bar le Duc-ben tartott harcias beszédéről. Kijelentette, hogy beszédét Angliában félremagyarázták, ő nem csörtet kardot és beszéde nem jelent fenyegetést. Franciaország szövetségeseivel együtt lojálisan óhajt a versaillesi szerződésben együttműködni. Ha Németország nem teljesíti kötelezettségeit, a szövetségesek együtt fogják meghatározni, minő rendszabályokat kell Németországgal szemben alkalmazni, de a békeszerződés Franciaországnak megadja a jogot, hogy szükség esetén egyedül cselekedjék. Reméli, hogy nem fog sor kerülni arra, hogy Franciaország izolált akciót kezdeményezzen. Ami Oroszországot illeti, Franciaország a háború előtti adósságok kérdésében állhatatos marad, a háborús adósságok kérdésében azonban ő is hajlandó engedményeket tenni. Nem tartja szükségesnek, hogy legfőbb tanácsát június előtt összehívják. Herbert elnök és Noseda tábornok szerdán hagyja el Budapestet Az antant katonai misszió újabb párisi intézkedés szerint továbbra is Budapesten marad (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Nemzeti Újság röviddel ezelőtt részletesen ismertette a budapesti jóvátételi bizottság működését és egyúttal elsőnek jelentette, hogy Jean Herbertet, a jóvátételi bizottság jelenlegi fiatal elnökét visszarendelték Párisba. Mint most,értesülünk, a Herbert elnök elutazására vonatkozó rendelet már megérkezett Budapestre és ennek következtében az elnök holnap elhagyja Magyarországot és Belgrádba utazik. Herberttel együtt a holnapi napon elhagyja Budapestet az anyag- és állatjóvátétel eddigi vezetője, Noseda tábornok is. Flowers pénzügyi referáte továbbra is Magyarországon marad, Chelsée, aki jelenleg a magyar állam költégvetését tanulmányozza, rövidesen szintén Párisba utazik, azonban, mintegy két hét múlva újra visszatér Budapestre. Hogy kire esik a párisi jóvátételi főbizottság választása a magy írországi bizottság fontos elnöki tisztjének betöltésénél még egyelőre nem került nyilvánosságra, reméljük azonban, hogy a párisi főbizottság Herbert elnök esetéből okulva, nagyobb élettapasztalatokkal rendelkező elnököt fog a budapesti jóvátételi bizottság vezetésére kijelölni. Április 1-én, — mint ismeretes, — a Budapestre rendelt szövetségközi antant katonai misszió egy része szintén befejezte munkáját és párisi utasításra elhagyta Budapestet. Mint megbízható forrásból értesülünk, az iderendelt angol katonai missziók létszámcsökkentése az angol felső- és alsóházban elhangzott és az angol hivatalos véleményre jótékonyan ható interpellációk következményeképpen történt. Sydenham és Nevton lord ugyanis — mint annak idején beszámoltunk róla — részletesen kifejtette, hogy az antant katonai misszió eltartása Magyarország költségvetésére igen nagy súllyal nehezedik. Ezeknek a beszédeknek a következménye volt aztán, hogy a nagykövetek tanácsa elhatározta a magyarországi antant katonai misszió tagjai felének visszahívását és egyúttal kilátásba helyezte, hogy a legrövidebb időn belül, lehetőleg még április folyamán az egész Budapesten működő bizottságot feloszlatja. Érdeklődésünkre Zuccari tábornok, a budapesti bizottság jelenlegi elnöke kijelentette, hogy újabb, Párisból érkezett intézkedés szerint a jelenleg Budapesten működő misszió a továbbiakig jelen formájában itt marad. A katonai ellenőrző bizottság szervezete a misszió április 1-én történt redukciójával kapcsolatban nem változott meg. A missziónak két alosztálya van, az egyik a magyarországi hadsereg szervezetét, a másik pedig a fegyverkezést őrzi ellen. A hadseregszervezést ellenőrző alosztálynak Baratier francia ezredes, a fegyverkezési ellenőrzési alosztálynak pedig Garonne vezérőrnagy az elnöke. Ezenkívül a bizottsághoz be van osztva még egy japán és egy brit delegáció is, Otami japán őrnagy és Gosseth angol ezredes vezetésével. Az utóbbi két delegáció vezetői külön tisztséget nem töltenek be a bizottságban, azonban a misszió elnöki tanácsában az olasz és francia megbízottakkal egyenlő hatáskörük van. Mint értesülünk, a katonai misszió további ittmaradására az adott okot, hogy a kisantant szerint a magyar hivatalos körök állítólag még nem tettek eleget a trianoni szerződés idevonatkozó rendelkezéseinek. A magyar véderő zsoldos hadsereggé való átszervezésének ugyanis a múlt év október ütősó árfolyamok Budapesten Este 8 órakor, dollár 782, szókol 15.25, márka 276, dinár 10.85. Részvényárfolyamok: Államvasut 10.600, Délivasút 3350, Rima 4100, Salgó 8500.