Nemzeti Ujság, 1922. június (4. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-01 / 123. szám

Csütörtök, 1022 június 1. NEMZETI ÚJSÁG Hol és kiket választanak holnap? 74 vidéki és 30 fővárosi mandátum — A jelöltek névsora Az új nemzetgyűlés 245 képviselőből fog állni. Május 28-án 141 kerületben választották meg a kép­viselőket, tehát a holnapi napon még 104 mandátum sorsa dől el. Ebből 74 vidéki kerület, 30 mandátumot pedig a főváros és a környéke ad. A holnapi napon választó második turnusban — miután a fővárosi kerületek listáiról a Nemzeti Újság mai számában írtunk — az alábbi kerületek vannak: Bácsbodrog megye Jánoshalma: Marsall Ferenc dr. (egys.), Kiss Antal 148-as kisg), Fenyő Miksa dr. (Rassay-p). Bács­almás: Alföldy Béla dr. (egys.), Sterk Géza (Rassay­­p.), Miklósy István (Friedrich-p). Regőcze: Láng Já­nos (Ernszt-p.), Rácz Vilmos dr. (egys.), Boróczy Kálmán dr. (Andrássy-p.). Tompa: Podmaniczky Endre báró (egys.), Temanovics Zoltán dr. (honvé­­delmi-p.) és Kóródi-Katona János (Haller-p.). Borsod megye Edelény: Lovász János (egys.), Csonka Vendel­­(szoc. demokrata). Mezőcsát: Édes Antal (egys.), Nagy Ferenc dr. (Rassay-p.). Mezőkeresztes: Bottlik József (egys.), Szabó Papp Károly (egys.). Ónod: Melczer László (egys.), Pubik Gyula (egys.), Bagosy Géza (Rassay-p.). Mezőkövesd: Bottlik István báró pártonkiv., Vámos Mihály (Haller-p.), Galassy István dr. (régi kisg.-p.). ózd: Biró Pál (egys.), Vanczák János (szoc. demokrata). Sajószentpéter: Hermann Miksa .(egys.), Krupa Rezső (szoc. demokrata). Esztergom megye Esztergom: Osváth Andor (egys.), Mátéffy Viktor (Huszár—Ernszt-p.). Dorog: Söpkéz Sándor (egys.), Jeyer Károly (szoc. demokrata). Győr megye Győrszentmárton: Sokorópátkai Szabó István (egys.), Markos Gyula (egys.), Szmrecsányi György Andrássy-p.­öttevény: Szabó István (Ernszt—Huszár­­p.), Gyapay Pál (pártonkiv.). Hontmegye Ipolyszalka: Karafiáth Jenő (egys.), Szakasics Ár­pád (szoc. demokrata). Ipolyság: Ernszt Sándor (Hu­szár—Ernszt-p.), Hevesi Iván dr. (pártonkiv.). Komárom megye Nagyigmánd: Szijj Bálint (egys.), Gerencsér István­­(keresztény ellenzéki), Juhász Vince dr. (Rassay-p.). Tata: Henczer István (egys.), Bogya János (And­rássy-p.), Baráz János (48-as szocialista). Tatabánya: Tobler János (ker. kisg.), Kabók Lajos (szoc. demo­krata). Moson megye Magyaróvár: Kühne Lóránt (egys.), Giesswein Sándor dr. (pártonkiv.). Nezsider: Neuberger Ferenc (egys.), Bleyer Jakab (Ernsztis Huszár-p), Mayer Henrik (pártonkiv.). Zurány: Gündisch Guidó (egys.), Pintér, László (egys.). Nógrád megye Balassagyarmat: Szcitovszky Béla (egys.), Szepessy István (Kossuth-p). Salgótarján: Szécsey Ernő (Ernszt—Huszár-p.), Klárik Ferenc (szoc. demokrata). Szirák: Kohut Adorján (egys.), Gunda Jenő (Ernszt— Huszár-p.). Rétság: ifj. Mikszáth Kálmán (egys.), Hu­szár Elemér (Andrássy-p.). Szécsény: Hencz Károly (egys.), Rakovszky István (Andrássy-p.). Pozsony megye Somorja: Hajós Jenő (egys.), Németh Vince (Ernszt—Huszár-p.), Velvey Lajos (Haller-p.), Fórika János (pártonkiv. kér. földmiv.). Sopron megye Csorna: Molnárfy Béla (egys.), Grieger Miklós dr. (kér. ell.). Kapuvár: Dömötör Mihály (egys.), Csik József (kér. ell). Sopronkörnyék: Ostör József (pár­­tonkiv.), Blasek József (Ernszt—Huszár-p), Kittel Ferenc (szoc. demokrata). Csepreg: Ruprecht Olivér (egys), Baller József (Haller-p.), Arany János Paskál (pártonkiv.). Lövő: Zichy János gróf (pártonkiv.), Ferzsák Jenő (Ernszt—Huszár-p), Ötvös Lajos dr. (pártonkiv.). (­ Vas megye Celdömölk: Gyömörey György (egys.), Mohácsi La­jos dr. (48-as kisg.), Cziráky György gróf (Andrássy­­p). Körmend: Tamássy Árpád (egys.), Sigray Antal gróf (Andrássy-p.). Kőszeg: Lingauer Albin (And­rássy-p.), Rakovszky Iván (egys.). Eőriszentpéter: Back Lajos dr. (pártonkiv. 48-as), Markó István (Andrássy-p.), Patacsy Dénes (egys). Sárvár: Huszár Károly (Ernszt—Huszár-p.), Knapp Aurél dr. (And­rássy-p.) Szentgotthárd: Varga Gábor (Andrássy­p.). Szombathely: Hegyeshalmy Lajos (Ernszt— Huszár-p.), Cziráky József gróf (pártonkiv. ell.), Saly '■ Endre (szoc. demokrata). Vasvár: Vass József dr. (Ernszt—Huszár-p.), Haller István (kev. ell.), Mozso­­rits István (pártonkiv), Förster Miklós­ (szöv. ell.). Veszprém megye Devecser: Jókai Ihász Miklós (egys), Barcza De­zső (egys.), Tauffer Gábor (Andrássy-p), Rupert Re­zső (Rassay-p.). Enying: Kenessey Poligrácz (egys.), Dréhl Imre (egys.), Kovács J. István (egys.). Nagy­vázsony: Iklódy Szabó János (egys.), Rózsás Pál (egys), Zsigmondy Gyula (Rassay-p.). Pápa: Antal Géza dr. (egys.­), Paupera Ferenc dr. (pártonkiv). Ugod: Bellák Lajos (egys.), Jankovics Bésán Endre dr. (pártonkiv.). Veszprém: Bernolák Nándor dr. (Ernszt—Huszár-p), Rainprecht Antal dr. (Rassay-p.). Zircz: Bubicza Ferenc (egys.), Letenyei Pál (48-as kisg.). Zala megye Balatonfüred: Héjj Imre dr. (egys.), Cséry Ernő (egys.), Nagy Lajos (egys.). Nagykanizsa: (kisg. félesm. szöv), Zsigmondy József, (Rassay-p). Parsa: Drozdy Győző (Rassay-p), Bartos János (Ernszt— Huszár-p.). Keszthely: Reischl Richárd (Ernszt—Hu­­szár-p.), Zsilavy Sándor (kér. földma. szöv.), Zsig­mondy József (Rassay-p.). Kiskomárom: Drozdy Győző (Rassay-p.), Majer­y György (egys.). Letenye: Hegedűs György (kér. földm. polg.), Terbőcz Imre (egys). Tapolcza: Sipeky Balázs Béla (egys.), Förster Elek (pártonkiv.). Zalabaksa: Hajós Kálmán (egys.), Buchberger József (egys), Tankovszky Imre (párton­kiv.). Zalaegerszeg: Farkas Tibor (pártonkiv.), Brig­levics Károly (Rassay-p), Friedrich István (Andrássy­­párti). Zalaszentgrót: Parányi Ferenc (Ernszt—Hu­szár-p), Fangler Béla (Andrássy-p). Alsólendva:, Túri Béla (Ernszt—Huszár-p), Beznicza Péter (egy- Lakó Imre (pártonkiv). Baja: Lers Vilmos báró (egys.), Kiss György (egys). Debrecen I. kerület: Vásári István dr. (egys), Milotay István (pártonk), Györki Imre (szoc. demokrata). II. ker.: Tol­itty Kornél (nemz. polg.-p), Bessenyey Lajos (egys), Hegymegi Kiss Pál (Rassay-p). III. kerület: Lengyel Zoltán dr. (egys), Jánossy Zoltán (Rassay-p). Győr I. ker.: Hegyeshalmy Lajos (Ernszt—Huszár-p), Németh Károly (nemz. polg.-p), Krisztinkovics An­tal (pártonkiv.­e­l). II. kér.: Boros Alán (Haller-p), Miákits Ferenc (szoc. dem), Pereszlényi Zoltán (pár­tonkiv.). Kecskemét I. kér.: Pekár Gyula­­(egys), Horváth Mihály (48-as Kossuth-p). II. kér.: Zsitvay Tibor (egys), Melha­­Armand dr. (48-as Kossuth-p), Komárom Korányi Frigyes (egys), Pungor Lajos (egys), Szviczsényi Zoltán (ker. szoc.), Deák Lajos (szoc. demokrata). Miskolc I. kér.: Szentpály István (nemz. polg), Hantos Ele­mér (pártonkiv. fib), Huska Vilmos (nemz. dem), Windischgraetz Lajos herceg (Andrássy-p). II. kér.: Róbert Emil (Ernszt—Huszár-p), Reisinger Ferenc (Szoc­­dem), Weisz A­onrád (Andrássy-p). Pécs 7. kér.: Oberhammer Antal (pártonkiv), Gosztonyi Gyula (Ernszt—Huszár-p), Hammerli Imre (pártonk). II. kér.: Baumann Emil (pártonkiv), Gosztonyi Gyula (Ernszt—Huszár-p.), Esztergályos János (szoc. dem), Székesfehérvár Károlyi József gróf (pártonkiv), Sütő József (szoc. dem), Bart­a Albert (függetlenségi), Fáulovics Béla (egyi). Parlamenti nagyságok nagy napja A holnapi napon a politikai életnek több jelen­tős neve kerül választás alá. Holnap harcol a mandátumért: Zichy Géza gróf Lövőn, He­gyeshalmy Lajos kereskedelemügyi miniszter Szombathelyen és Győrben, Bernolák Nándor népjóléti miniszter Veszprémben, Vass József kultuszminiszter Vasváron, ahol Haller Istvánnal mérkőzik, Kállay Tibor pénzügyminiszter pedig Nagykanizsán, ahol Rassay Károlylyal veszi föl a harcot. Huszár Károly Sárváron, Pekár Gyula Kecs­keméten, Rakovszky István Szécsényben, Korányi Frigyes báró volt pénzügyminiszter Komáromban, Bottlik József, a Ház volt alelnöke Mezőkeresztesen, Lingauer Albin Kőszegen, Sigray Antal gróf Kör­menden harcol, Győrszentmártonban Szmrecsányi György és sokorópátkai Szabó István mérik össze az erejüket. Hogyan választ képviselőt 353.143 buda­pesti polgárt A budapesti nagy választási csata tulajdonképpen ma este 6 órakor kezdődik. Ma este 6 órakor vette A bakkecske írta: Nyáry Andor A júniusi vásár olyan forgalmas volt, hogy még a kisasszonynapit is fölözte. Pedig ez utóbbi volt a nevezetesebb, mert ezen szokták a hivatalnokféle emberek megvenni a hízónak valót, a gazdák meg a csizmát, hogy oszt a té­len ne legyen baj a lábbeli körül. Meg oszt ad­digra már a búza ára is begyütt, a kukorica is megmutatta a termését, ha nagyon köllött a pénz, hát­ hitelezni is lehetett rá. Még jóformán a hétórai kismiséről se jöttek ki a hívők, a nagy téren már annyi volt az ember, mint a régi jó világban úgy újoncbe­­vonulás idején a kaszárnyák udvarán. A lacikonyhák felől, ahol az öreg vásáros Habi néni sustorogtatta a forró zsírban a ci­­gánypecsenyét, olyan fáintos illat keveredett, hogy arra má Gábor bácsi is megfintorgatta az orra cimpáját, pedig fél órája sincs egészen, hogy amúgy istenigazába befrü­stökölt a sza­lonnából, oszt hozzá még borral is kupán ön­. Lii i . C­. Volt ott vennivaló is, de még látnivaló is. Hanem olyant még kevesen láttak, mint amit a nagykocsma előtt mutogatott az a bőnadrá­­gos komédiás. Olyan bő vét a bugyogója, hogy a­ ma egy­maga is nevetséges vót. Hát még az, amit mutogatott! Aszonja, hogy aki az a bakkecskéjét főta­ Sz­itja úgy, hogy a kecske a végcélnál terpesz­kedő tótot föllöki a szarvával, hát annak a füzet száz koronát. Az meg oszt, aki a kecs­két nem tudja főtaszítani egészen a tótig az a neki füzet minden próbálásér két koronát. Merhogy a tót csak olyan rongybú csinát tót vót, oszt a levegőbe négykézlábost, a hasába vét szúrva egy vasrúd, oszt az tartotta. Tőle meg rézsútos sínpár vezetett le a földig, oszt a sínpáron meg kerekeken csuszkált a bak­­kecske. Persze az is csak rongybú vót kifor­mázva, csakúgy, mint a tót ember. Oszt akkora vót a szarva, mint a bajuszos Mikó bácsi bab­a, húsz centi is lehetett egy hosszába. Oszt azzal kellött neki oda duccani a tót embert, hogy meg lehessen nyerni a száz koronát. Nézték is sokan. Annyi vót körötte az ember, az asszony, a legény, meg a gyerek, hogy annál többet még az se láthatott egy csomóban, aki a háborút végigcsinyáta. Mindazt szerette volna meglátni, hogy a bak­­kecske hogyan duccantja meg a tótot. De hát a komédiás nem­ hiába volt komé­diás, oszt nem hiába vót neki totyakos a bu­gyogója, utan boszorkányosan kifundálta a masináját, hogy ahho­za igazán ember köllött, aki csak a tót közelébe is fel tudta taszítani a kecskét. Pedig sokan tróbáták, oszt sokan szerették vóna. Nemcsak a száz koronáért, leginkább a tót végett. Mivelhogy az úgy vót kifundálva, hogy a fél szemével visszasandított a kecskére, oszt mosolygott, mintha aszonta volna, hogy miattam zöröghecc, az én nadrágomat ugyan el nem éred szakállas pajtás, ha addig élsz is. Hát ujan gusztusos lett vóna megtaszít­­tatni, hogy anná­lájintosabb mulatságot ma elgondolni se lehetett volna. Hát még mikor az öreg Füstös János aszonta, hogy a ma látott igenféle maskulan­­ciát, mikó Boszniába járt az okkupáció érde­­kibe, oszt , egészen biztosan tuggya, hogy ha a bakkecske eltrafálja a tótot, hát akko­r tót a nadrágjáb­a kap mind a két kezivel, oszt nagyot kaját, hogy aszongya: Jaj! Azonba még a száz korona is kiesik a szájába. Mivel­hogy Boszniába is úgy vót. Sipkával kaphat­­ták a százkoronásokat avval a különbséggel, hogy akko még öt forint vót a száz korona, a tróbát pedig két krajcárér vesztegette a komé­diás. Füstös János beszédje még inkább kurázsira kapatta a legényeket. Hát hogyne! ’Sze nagy dolog vóna az, ha valamelyik meg tudna birkózni a tóttal. Olyan hite lenne, hogy másnap egyébről se beszélné­nek a falnban, mint a Fazekas Gyurkáról, vagy a Beregszászi Misáról, hogy hát úgy nekitaszí­­totta a bakkecskét a tótnak, hogy az menten kilökte a száz koronát. A legények megvakarták a kupájukat: — A dicsőségit­ ennek a betyár kecskének! Nagyot fújtak, mindeniknek megcsillant a szeme a nagy vágyakozástól, odasereglettek a komédiáshoz, lefüzették a két korona tróbadi­­jakat, oszt hegyibe! I­gy megaggusztálták a bakkecskét, hogy majd a sinekra taszigatták le. De hiába volt minden erőlködésük, a tót rendü­letlen nyugalommal állta a veszedelmet, még a szeme se rebbent meg, pedig Kolompos Jóska eceé má­­usan közelibe taszította a kecs­két, hogy Vidovics Mári néni ma a „jajt” is hallotta, pedig olyan süket volt, mint az öreg vasfazék. Kolompos Jóska szeme fel is csillant: — A tannya! E’ csöpp köllött vóna, oszt el­érte vóna! Fazekas Márton bácsi eddig csak hallgatott, de most, hogy a Jóska gyerek is igy járt, megszólalt: — Nem is lehet azt a kecskét nekiduccantani annak a tótnak sohase! A legények az öregre néztek: — Mér? — Hát csak azér­t akurátuskodott Márton bácsi, — mer úgy van megokoskodóan a masi­­nája, hogy mindig a komédiás nyerjen. — A’ má nem igaz, — szólt a beszédbe egy tömzsi kis magyar, aki Ráczalmásra valósi volt, oszt gúnyosan nézte a pöntelei legények erőlködését. — A minapi óriási vásáron Pálin­kás Andris úgy fetaszította, hogy a tótnak majd a lelke höppent ki száján. Nagyon lekicsinylőleg nézett a legényekre, aztán megszivta a pipáját: — Csakhogy az ráeóriási legény vót­ám! Az emberek összenéztek. Mert hát mióta a világ áll, soha nagyobb ellenséget nem hordott a föld, s mint amilyenek a pöntöleiek és a rác­­almásiak voltak egymás iránt. Oszt most ez a pöttön kis ember azt meri mondani, hogy aszongya, az óriási legény főtaszította a kecs­két a tób­a! Hát, ez olyan lefőzés, hogy ha ez ellen nem cselekszenek valamit, hát a pöntöleiek a világ 3

Next