Nemzeti Ujság, 1922. június (4. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-01 / 123. szám
Csütörtök, 1022 június 1. NEMZETI ÚJSÁG Hol és kiket választanak holnap? 74 vidéki és 30 fővárosi mandátum — A jelöltek névsora Az új nemzetgyűlés 245 képviselőből fog állni. Május 28-án 141 kerületben választották meg a képviselőket, tehát a holnapi napon még 104 mandátum sorsa dől el. Ebből 74 vidéki kerület, 30 mandátumot pedig a főváros és a környéke ad. A holnapi napon választó második turnusban — miután a fővárosi kerületek listáiról a Nemzeti Újság mai számában írtunk — az alábbi kerületek vannak: Bácsbodrog megye Jánoshalma: Marsall Ferenc dr. (egys.), Kiss Antal 148-as kisg), Fenyő Miksa dr. (Rassay-p). Bácsalmás: Alföldy Béla dr. (egys.), Sterk Géza (Rassayp.), Miklósy István (Friedrich-p). Regőcze: Láng János (Ernszt-p.), Rácz Vilmos dr. (egys.), Boróczy Kálmán dr. (Andrássy-p.). Tompa: Podmaniczky Endre báró (egys.), Temanovics Zoltán dr. (honvédelmi-p.) és Kóródi-Katona János (Haller-p.). Borsod megye Edelény: Lovász János (egys.), Csonka Vendel(szoc. demokrata). Mezőcsát: Édes Antal (egys.), Nagy Ferenc dr. (Rassay-p.). Mezőkeresztes: Bottlik József (egys.), Szabó Papp Károly (egys.). Ónod: Melczer László (egys.), Pubik Gyula (egys.), Bagosy Géza (Rassay-p.). Mezőkövesd: Bottlik István báró pártonkiv., Vámos Mihály (Haller-p.), Galassy István dr. (régi kisg.-p.). ózd: Biró Pál (egys.), Vanczák János (szoc. demokrata). Sajószentpéter: Hermann Miksa .(egys.), Krupa Rezső (szoc. demokrata). Esztergom megye Esztergom: Osváth Andor (egys.), Mátéffy Viktor (Huszár—Ernszt-p.). Dorog: Söpkéz Sándor (egys.), Jeyer Károly (szoc. demokrata). Győr megye Győrszentmárton: Sokorópátkai Szabó István (egys.), Markos Gyula (egys.), Szmrecsányi György Andrássy-p.öttevény: Szabó István (Ernszt—Huszárp.), Gyapay Pál (pártonkiv.). Hontmegye Ipolyszalka: Karafiáth Jenő (egys.), Szakasics Árpád (szoc. demokrata). Ipolyság: Ernszt Sándor (Huszár—Ernszt-p.), Hevesi Iván dr. (pártonkiv.). Komárom megye Nagyigmánd: Szijj Bálint (egys.), Gerencsér István(keresztény ellenzéki), Juhász Vince dr. (Rassay-p.). Tata: Henczer István (egys.), Bogya János (Andrássy-p.), Baráz János (48-as szocialista). Tatabánya: Tobler János (ker. kisg.), Kabók Lajos (szoc. demokrata). Moson megye Magyaróvár: Kühne Lóránt (egys.), Giesswein Sándor dr. (pártonkiv.). Nezsider: Neuberger Ferenc (egys.), Bleyer Jakab (Ernsztis Huszár-p), Mayer Henrik (pártonkiv.). Zurány: Gündisch Guidó (egys.), Pintér, László (egys.). Nógrád megye Balassagyarmat: Szcitovszky Béla (egys.), Szepessy István (Kossuth-p). Salgótarján: Szécsey Ernő (Ernszt—Huszár-p.), Klárik Ferenc (szoc. demokrata). Szirák: Kohut Adorján (egys.), Gunda Jenő (Ernszt— Huszár-p.). Rétság: ifj. Mikszáth Kálmán (egys.), Huszár Elemér (Andrássy-p.). Szécsény: Hencz Károly (egys.), Rakovszky István (Andrássy-p.). Pozsony megye Somorja: Hajós Jenő (egys.), Németh Vince (Ernszt—Huszár-p.), Velvey Lajos (Haller-p.), Fórika János (pártonkiv. kér. földmiv.). Sopron megye Csorna: Molnárfy Béla (egys.), Grieger Miklós dr. (kér. ell.). Kapuvár: Dömötör Mihály (egys.), Csik József (kér. ell). Sopronkörnyék: Ostör József (pártonkiv.), Blasek József (Ernszt—Huszár-p), Kittel Ferenc (szoc. demokrata). Csepreg: Ruprecht Olivér (egys), Baller József (Haller-p.), Arany János Paskál (pártonkiv.). Lövő: Zichy János gróf (pártonkiv.), Ferzsák Jenő (Ernszt—Huszár-p), Ötvös Lajos dr. (pártonkiv.). ( Vas megye Celdömölk: Gyömörey György (egys.), Mohácsi Lajos dr. (48-as kisg.), Cziráky György gróf (Andrássyp). Körmend: Tamássy Árpád (egys.), Sigray Antal gróf (Andrássy-p.). Kőszeg: Lingauer Albin (Andrássy-p.), Rakovszky Iván (egys.). Eőriszentpéter: Back Lajos dr. (pártonkiv. 48-as), Markó István (Andrássy-p.), Patacsy Dénes (egys). Sárvár: Huszár Károly (Ernszt—Huszár-p.), Knapp Aurél dr. (Andrássy-p.) Szentgotthárd: Varga Gábor (Andrássyp.). Szombathely: Hegyeshalmy Lajos (Ernszt— Huszár-p.), Cziráky József gróf (pártonkiv. ell.), Saly '■ Endre (szoc. demokrata). Vasvár: Vass József dr. (Ernszt—Huszár-p.), Haller István (kev. ell.), Mozsorits István (pártonkiv), Förster Miklós (szöv. ell.). Veszprém megye Devecser: Jókai Ihász Miklós (egys), Barcza Dezső (egys.), Tauffer Gábor (Andrássy-p), Rupert Rezső (Rassay-p.). Enying: Kenessey Poligrácz (egys.), Dréhl Imre (egys.), Kovács J. István (egys.). Nagyvázsony: Iklódy Szabó János (egys.), Rózsás Pál (egys), Zsigmondy Gyula (Rassay-p.). Pápa: Antal Géza dr. (egys.), Paupera Ferenc dr. (pártonkiv). Ugod: Bellák Lajos (egys.), Jankovics Bésán Endre dr. (pártonkiv.). Veszprém: Bernolák Nándor dr. (Ernszt—Huszár-p), Rainprecht Antal dr. (Rassay-p.). Zircz: Bubicza Ferenc (egys.), Letenyei Pál (48-as kisg.). Zala megye Balatonfüred: Héjj Imre dr. (egys.), Cséry Ernő (egys.), Nagy Lajos (egys.). Nagykanizsa: (kisg. félesm. szöv), Zsigmondy József, (Rassay-p). Parsa: Drozdy Győző (Rassay-p), Bartos János (Ernszt— Huszár-p.). Keszthely: Reischl Richárd (Ernszt—Huszár-p.), Zsilavy Sándor (kér. földma. szöv.), Zsigmondy József (Rassay-p.). Kiskomárom: Drozdy Győző (Rassay-p.), Majery György (egys.). Letenye: Hegedűs György (kér. földm. polg.), Terbőcz Imre (egys). Tapolcza: Sipeky Balázs Béla (egys.), Förster Elek (pártonkiv.). Zalabaksa: Hajós Kálmán (egys.), Buchberger József (egys), Tankovszky Imre (pártonkiv.). Zalaegerszeg: Farkas Tibor (pártonkiv.), Briglevics Károly (Rassay-p), Friedrich István (Andrássypárti). Zalaszentgrót: Parányi Ferenc (Ernszt—Huszár-p), Fangler Béla (Andrássy-p). Alsólendva:, Túri Béla (Ernszt—Huszár-p), Beznicza Péter (egy- Lakó Imre (pártonkiv). Baja: Lers Vilmos báró (egys.), Kiss György (egys). Debrecen I. kerület: Vásári István dr. (egys), Milotay István (pártonk), Györki Imre (szoc. demokrata). II. ker.: Tolitty Kornél (nemz. polg.-p), Bessenyey Lajos (egys), Hegymegi Kiss Pál (Rassay-p). III. kerület: Lengyel Zoltán dr. (egys), Jánossy Zoltán (Rassay-p). Győr I. ker.: Hegyeshalmy Lajos (Ernszt—Huszár-p), Németh Károly (nemz. polg.-p), Krisztinkovics Antal (pártonkiv.el). II. kér.: Boros Alán (Haller-p), Miákits Ferenc (szoc. dem), Pereszlényi Zoltán (pártonkiv.). Kecskemét I. kér.: Pekár Gyula(egys), Horváth Mihály (48-as Kossuth-p). II. kér.: Zsitvay Tibor (egys), MelhaArmand dr. (48-as Kossuth-p), Komárom Korányi Frigyes (egys), Pungor Lajos (egys), Szviczsényi Zoltán (ker. szoc.), Deák Lajos (szoc. demokrata). Miskolc I. kér.: Szentpály István (nemz. polg), Hantos Elemér (pártonkiv. fib), Huska Vilmos (nemz. dem), Windischgraetz Lajos herceg (Andrássy-p). II. kér.: Róbert Emil (Ernszt—Huszár-p), Reisinger Ferenc (Szocdem), Weisz Aonrád (Andrássy-p). Pécs 7. kér.: Oberhammer Antal (pártonkiv), Gosztonyi Gyula (Ernszt—Huszár-p), Hammerli Imre (pártonk). II. kér.: Baumann Emil (pártonkiv), Gosztonyi Gyula (Ernszt—Huszár-p.), Esztergályos János (szoc. dem), Székesfehérvár Károlyi József gróf (pártonkiv), Sütő József (szoc. dem), Barta Albert (függetlenségi), Fáulovics Béla (egyi). Parlamenti nagyságok nagy napja A holnapi napon a politikai életnek több jelentős neve kerül választás alá. Holnap harcol a mandátumért: Zichy Géza gróf Lövőn, Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi miniszter Szombathelyen és Győrben, Bernolák Nándor népjóléti miniszter Veszprémben, Vass József kultuszminiszter Vasváron, ahol Haller Istvánnal mérkőzik, Kállay Tibor pénzügyminiszter pedig Nagykanizsán, ahol Rassay Károlylyal veszi föl a harcot. Huszár Károly Sárváron, Pekár Gyula Kecskeméten, Rakovszky István Szécsényben, Korányi Frigyes báró volt pénzügyminiszter Komáromban, Bottlik József, a Ház volt alelnöke Mezőkeresztesen, Lingauer Albin Kőszegen, Sigray Antal gróf Körmenden harcol, Győrszentmártonban Szmrecsányi György és sokorópátkai Szabó István mérik össze az erejüket. Hogyan választ képviselőt 353.143 budapesti polgárt A budapesti nagy választási csata tulajdonképpen ma este 6 órakor kezdődik. Ma este 6 órakor vette A bakkecske írta: Nyáry Andor A júniusi vásár olyan forgalmas volt, hogy még a kisasszonynapit is fölözte. Pedig ez utóbbi volt a nevezetesebb, mert ezen szokták a hivatalnokféle emberek megvenni a hízónak valót, a gazdák meg a csizmát, hogy oszt a télen ne legyen baj a lábbeli körül. Meg oszt addigra már a búza ára is begyütt, a kukorica is megmutatta a termését, ha nagyon köllött a pénz, hát hitelezni is lehetett rá. Még jóformán a hétórai kismiséről se jöttek ki a hívők, a nagy téren már annyi volt az ember, mint a régi jó világban úgy újoncbevonulás idején a kaszárnyák udvarán. A lacikonyhák felől, ahol az öreg vásáros Habi néni sustorogtatta a forró zsírban a cigánypecsenyét, olyan fáintos illat keveredett, hogy arra má Gábor bácsi is megfintorgatta az orra cimpáját, pedig fél órája sincs egészen, hogy amúgy istenigazába befrüstökölt a szalonnából, oszt hozzá még borral is kupán ön. Lii i . C. Volt ott vennivaló is, de még látnivaló is. Hanem olyant még kevesen láttak, mint amit a nagykocsma előtt mutogatott az a bőnadrágos komédiás. Olyan bő vét a bugyogója, hogy a ma egymaga is nevetséges vót. Hát még az, amit mutogatott! Aszonja, hogy aki az a bakkecskéjét főta Szitja úgy, hogy a kecske a végcélnál terpeszkedő tótot föllöki a szarvával, hát annak a füzet száz koronát. Az meg oszt, aki a kecskét nem tudja főtaszítani egészen a tótig az a neki füzet minden próbálásér két koronát. Merhogy a tót csak olyan rongybú csinát tót vót, oszt a levegőbe négykézlábost, a hasába vét szúrva egy vasrúd, oszt az tartotta. Tőle meg rézsútos sínpár vezetett le a földig, oszt a sínpáron meg kerekeken csuszkált a bakkecske. Persze az is csak rongybú vót kiformázva, csakúgy, mint a tót ember. Oszt akkora vót a szarva, mint a bajuszos Mikó bácsi baba, húsz centi is lehetett egy hosszába. Oszt azzal kellött neki oda duccani a tót embert, hogy meg lehessen nyerni a száz koronát. Nézték is sokan. Annyi vót körötte az ember, az asszony, a legény, meg a gyerek, hogy annál többet még az se láthatott egy csomóban, aki a háborút végigcsinyáta. Mindazt szerette volna meglátni, hogy a bakkecske hogyan duccantja meg a tótot. De hát a komédiás nem hiába volt komédiás, oszt nem hiába vót neki totyakos a bugyogója, utan boszorkányosan kifundálta a masináját, hogy ahhoza igazán ember köllött, aki csak a tót közelébe is fel tudta taszítani a kecskét. Pedig sokan tróbáták, oszt sokan szerették vóna. Nemcsak a száz koronáért, leginkább a tót végett. Mivelhogy az úgy vót kifundálva, hogy a fél szemével visszasandított a kecskére, oszt mosolygott, mintha aszonta volna, hogy miattam zöröghecc, az én nadrágomat ugyan el nem éred szakállas pajtás, ha addig élsz is. Hát ujan gusztusos lett vóna megtaszíttatni, hogy annálájintosabb mulatságot ma elgondolni se lehetett volna. Hát még mikor az öreg Füstös János aszonta, hogy a ma látott igenféle maskulanciát, mikó Boszniába járt az okkupáció érdekibe, oszt , egészen biztosan tuggya, hogy ha a bakkecske eltrafálja a tótot, hát akkor tót a nadrágjába kap mind a két kezivel, oszt nagyot kaját, hogy aszongya: Jaj! Azonba még a száz korona is kiesik a szájába. Mivelhogy Boszniába is úgy vót. Sipkával kaphatták a százkoronásokat avval a különbséggel, hogy akko még öt forint vót a száz korona, a tróbát pedig két krajcárér vesztegette a komédiás. Füstös János beszédje még inkább kurázsira kapatta a legényeket. Hát hogyne! ’Sze nagy dolog vóna az, ha valamelyik meg tudna birkózni a tóttal. Olyan hite lenne, hogy másnap egyébről se beszélnének a falnban, mint a Fazekas Gyurkáról, vagy a Beregszászi Misáról, hogy hát úgy nekitaszította a bakkecskét a tótnak, hogy az menten kilökte a száz koronát. A legények megvakarták a kupájukat: — A dicsőségit ennek a betyár kecskének! Nagyot fújtak, mindeniknek megcsillant a szeme a nagy vágyakozástól, odasereglettek a komédiáshoz, lefüzették a két korona tróbadijakat, oszt hegyibe! Igy megaggusztálták a bakkecskét, hogy majd a sinekra taszigatták le. De hiába volt minden erőlködésük, a tót rendületlen nyugalommal állta a veszedelmet, még a szeme se rebbent meg, pedig Kolompos Jóska eceé máusan közelibe taszította a kecskét, hogy Vidovics Mári néni ma a „jajt” is hallotta, pedig olyan süket volt, mint az öreg vasfazék. Kolompos Jóska szeme fel is csillant: — A tannya! E’ csöpp köllött vóna, oszt elérte vóna! Fazekas Márton bácsi eddig csak hallgatott, de most, hogy a Jóska gyerek is igy járt, megszólalt: — Nem is lehet azt a kecskét nekiduccantani annak a tótnak sohase! A legények az öregre néztek: — Mér? — Hát csak azért akurátuskodott Márton bácsi, — mer úgy van megokoskodóan a masinája, hogy mindig a komédiás nyerjen. — A’ má nem igaz, — szólt a beszédbe egy tömzsi kis magyar, aki Ráczalmásra valósi volt, oszt gúnyosan nézte a pöntelei legények erőlködését. — A minapi óriási vásáron Pálinkás Andris úgy fetaszította, hogy a tótnak majd a lelke höppent ki száján. Nagyon lekicsinylőleg nézett a legényekre, aztán megszivta a pipáját: — Csakhogy az ráeóriási legény vótám! Az emberek összenéztek. Mert hát mióta a világ áll, soha nagyobb ellenséget nem hordott a föld, s mint amilyenek a pöntöleiek és a rácalmásiak voltak egymás iránt. Oszt most ez a pöttön kis ember azt meri mondani, hogy aszongya, az óriási legény főtaszította a kecskét a tóba! Hát, ez olyan lefőzés, hogy ha ez ellen nem cselekszenek valamit, hát a pöntöleiek a világ 3