Nemzeti Ujság, 1922. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-01 / 146. szám

4 NEMZETI ÚJSÁG Szombat, 1922 július 1. van, kezünkbe kell vennünk a gazdasági élet rendezését. Ennek két feltétele van, az egyik az áldozatkészség legvégső kihasználása, a másik pedig az, hogy a kormány tegyen meg mindent külföldi kölcsön biztosítására. Argentiai konferenciának van egy határozata, amely szerint a leromlott valutájó országok csak úgy állhatnak helyre, ha megteremtik a külföldi kölcsön előfeltételeit. A reparáció és a csőd _ Ez a nemzet reparációkat fizetni nem tud. Mi már megfizettük a reparációst a békekötéskor és most minden reparációs követelés pénzügyi és gazdasági csődbe taszítja az országot. Mindamellett elmegyünk az áldozatkészség legvégső határáig. _A kormány a maga részéről szolidáris azzal a programmal, melyet a pénzügyminiszter fog előterjeszteni s ezt olyan fontosnak tartja, hogy vele áll, vagy bukik. Rakovszky István (fájdalmas kézlegyintéssel). Dehogy bukik! (Derültség.) Bethlen István gróf miniszterelnök: Az alkotmány terén szükségünk van a jogfolytonosság helyreállítására. Vissza kell térnünk a kétkamarás rendszerre. Nem osztom azt a nézetet, hogy a főrendiház reformját addig nem lehet megoldani, amíg a választójogot nem rendeztük. — ügy van! — kiáltja Rassay Károly. Az ellenzék a miniszterelnöknek ezt a kijelentését élénk tiltakozással fogadja. — Kenyér kell, nem főrendiház! — hangzik a lármából Drózdy Győző hangja. — A választójogi javaslattal is a nemzetgyűlés elé jövünk, — folytatja Bethlen István — de ettől nem tehetjük függővé a főrendiház reformját. Az ezeréves két kamara Az állandó közbeszólások miatt Bethlen István gróf végül emelt hangon jelenti ki, hogy az ezer évig bevált kétkamarás rendszert okvetlenül alkalmazni kell. Az ellenzék erre hangosan felkacag. — Ezer év? — hangzik — Árpád talán két kamarával jött be a vereckei szoroson. Bethlen István gróf ezután felolvasta a nemzetgyűlés elé szánt, előkészített törvényjavaslatokjegyzékét. A kereskedelmi minisztériumban a következő ja A pénzügymin Rövid szünet után Kállay Tibor dr. pénzügyminiszter állt fel szólásra. Beszéde elején megemlékezett arról a nyugodt és objektív tárgyalásról, mely- lyel a javaslatot a pénzügyi bizottság elintézte. * — Magyarországon — mondotta — senki sem akar szenzációt. Torkig vagyunk már azzal, hogy történelmi időket élünk, hétköznapoknak kell jönni s ezekre a hétköznapokra akarok én programot adni. Gazdasági programunk első pontja, hogy a kötött gazdálkodást fokozatosan leépítsük. Újra átvizsgáljuk az ellátatlanok kategóriáját és csak azokat vesszük be, akikről az államnak feltétlenül gondoskodnia kell. A lakásrendelet is tovább megy, mint ameddig a múlt évben eljutottunk. Nem mehetünk rohamos lépésekkel előre a tisztviselőkérdés megoldásánál sem. Az elhaladni Szendrőt, amikor ura nem volt otthon. — Pista! — szólította. — Jöjjön hamar! Hamar! — Adja becsületszavát! — támadt aztán rá. — Adja becsületszavát, hogy ez sohasem fog kitudódni. — Szavamra! — mondta a diák, bár meg fogalma sem volt róla, hogy miről van szó. — Üljön le! írjon hamar! Itt vannak az érettségi tételek, írja le mindenikét! Szendrő lázasan irt. Szeme csillogott, arca ragyogott, amikor bevégezte munkáját. — Mindannyiunk nevében nagyon-nagyon köszönöm! Becsületemre, hogy nem fog kitudódni! — fogadta meg ünnepélyesen s kezet csókolt Dorkának, kamaszosan, cuppanósan, nedvesen. És másnaptól kezdve ismét arrafelé vették belenkint írtjukat a diákok. És megint mosolyogva köszöntek fel Dorkának. És most már ő is visszanevetett rájuk. És velük együtt is érzett át azután minden izgalmat az érettségi napjáig. Az érettségi vizsgák után csak későn este vetődött haza Köröndi. Együtt vacsorázott a főigazgatóval. Nagyon felvillanyozott hangulatban volt. Áradozott: — Mesés! Mesés! úgy megdicsért a főhiit, hogy Milkovics csak úgy pukkadt belé! Gyönyörűen tudtak a fiúk! Gyönyörűen! Ha én nem lennék én és nem volnék biztos a dolgomban, akár azt is hihetném, hogy tételeiket előre közöltem velük! Dorka mosolygott: — Hát így volt? Ennek igazán örülök! Nagyon örülök! És... és nézd, mit kaptam én ma délután! , Gyönyörű fehér rózsacsokrot mutatott. A csokor mellett kártyapapíron szépen megrajzolt betűkkel díszlett az írás: „Legszeretettebb tanárnéjuknak az érettségisták’“. A tanár szemébe könnyek gyűltek. — Hát lám! Ez az én igazságom! Az én pedagógiai elvem a helyes és nem Milkovicsé! Hogy a vizsga fényesen sikerült, hogy te csokrot kaptál, mind csak azért van, mert tanítványaim szeretnek! Dorka ajka megrándult. Nem tudott ellentállni a nevetésnek. Az ablakhoz szaladt és vaslatok vannak részben készen, részben előkészítés alatt: a tisztességtelen versenyről szóló, az ipari munka szabályozásáról, egyes ipari és kereskedelmi üzemekben az éjjeli munka eltiltásáról, a mérnöki rendtartásról, a távíró és távbeszélésre vonatkozó törvénymódosításról, a magánalkalmazottak szolgálati viszonyának megállapításáról, az ipari és kereskedelmi üzemekben alkalmazott gyermekek és fiatalkorúak védelméről, a gazdasági szakoktatás egyesítéséről, a munkáskamarákról, a munkaidő meghatározásáról, a munkások testi épségének védelméről, az ipari felügyelőség reformjáról, az elektromosságról, a kollektív szerződések megkötéséről, az ipari békéltetőbizottságok megalakításáról, a munkaközvetítésről és az új vámtarifáról szóló törvényjavaslatok. A népjóléti minisztériumban a közegészségügy szervezetéről, a gyógyszerészekről, a népbetegségek elnyomásáról, több nemzetközi egyezményről, gyermekvédelemről, a munkásbiztosítópénztár szervezetéről, hadirokkantak ellátása és biztosításáról, a szegénységi törvényről, a közszolgálati alkalmazottak gyógykezelésére vonatkozó törvényről szóló törvényjavaslat. A földművelésügyi minisztériumban, a pest megyei Dunavölgyet lecsapoló vízművek kibővítéséről, az erdészeti igazgatásról, az alföldi erdőtelepítésekről, állat- és egészségügyről, gazdasági foglalkozásúak balesetbiztosításáról, mezőgazdasági egyeztetőbizottságokról, a borhamisításról szóló törvényjavaslat. Az igazságügyminisztériumban, a váltótörvény, a rendkívüli hatalom megszüntetésével kapcsolatos különböző törvényjavaslatok, a magánjogban lévő személyi és családi jogra vonatkozó törvényjavaslatok. Rakovszky István: Kiviteli engedélyről nincs? (Nagy zaj.) Bethlen István gróf miniszterelnök: ... a katonai büntetőtörvénykönyvre, a beszállásolási törvény kiegészítésére és a katonai ellátásra vonatkozó törvényjavaslatok, a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban, az egyetemek autonómiájáról, a mezőgazdasági oktatásról, a műkincsek és műtárgyak védelméről és a színházi törvényről szóló javaslatok vannak előkészítés alatt. A miniszterelnök végül arra kérte a nemzetgyűlést, tegye lehetővé, hogy gyors és eredményes munkát végezhessenek. Ezter expozéja állampolgároknak még mindig nagy részét látja el az állam és törekednünk kell arra, hogy minél több önálló, független egzisztenciát teremtsünk és a meglévő egzisztenciák megerősödéséről és vagyonosodásáról gondoskodjunk. Fel kell vennünk a tárgyalást a bennünket környező államokkal, amire mi mindig hajlandóságot mutattunk és amire a genuai és a többi tárgyalás után most már nagyobb remény van. A pénzügyi program gerince — Programom gerincét az államháztartás egyensúlyának helyreállításában látom. Csak így érhetjük el, hogy valutánk további esése megszűnjék, csak ez lehet az első feltétele a gazdasági programunk megvalósításának, így kerülhetjük el az újabb vagyoneltolódásokat, amelyek olyan sok bajt okoztak az országnak. Ez az első feltétele a külföldi kölcsönnek is. — Az 1921/52. évi költségvetés 12—13 milliárd defficittel zárult. Az év első felében január 1-ig 6—7 milliárd a defficit, mely az év második felében még emelkedni fog, de nem lesz több, 16 milliárdnál. A múlt évben kedvezőbb helyzetben voltunk a kiadások fedezése tekintetében, mint az idén. Éppen ezért jövőre nagyobb arányban kell gondoskodnunk arról, hogy minél több bevételt biztosítsunk. Vagy előre megyünk, vagy visszacsúszunk! Eliminálni kell minden kiadást és fokoznunk kell a bevételeket. A kiadások csökkentésénél első teendőm a tisztviselők számának apasztása. — Már küldik is el azokat, akik nem a kormányra szavaztak! — veti közbe Szilágyi Lajos. Erre az ellenzék többi tagjais felocsúdik abból a letargiából, mellyela pénzügyminiszter beszédjét hallgatták és heves kifakadások hangzanak el: — Kettesével helyezik át őket! Ez a létszámapasztás. A fogyasztási adók az államháztartás pillérei — A másik része a kérdésnek — folytatja a pénzügyminiszter — az ellátás leépítése, a harmadik pedig minden illetménynek átutalása a községekhez. A bevételek fokozásánál elsősorban természetesen az egyenes adókra gondolunk. A fogyasztási adók az árakhoz viszonyítva ma nem súlyosabbak, mint békében voltak és nem csökkenthetjük őket, mert ezek ma az államháztartás pillérei. Egész adórendszerünket át kell alakítani. Fel kell emelni a hozadéki adókat minden vonatkozásban. Itt elsősorban a földbirtokadóra gondolok. Ezt az adót más alapra kell helyezni, melynek csak a búza lehet az alapja. Meg kell reformálni a többi hozadéki adót is. »Ha három év alatt rendbe nem hozzuk az államháztartást.. .« — Ezekre a reformokra feltétlenül szükség van, 3—5 év alatt helyre kell állítanunk államháztartásunkat, különben lehetetlen helyzetbe kerülünk. Ha három esztendő alatt az államháztartást rendbe nem hozzuk, vagy elérjük a bolsevizmust, vagy legalább is az államcsődöt. — A reparáció kérdésében azon az állásponton vagyok, hogy a magyar nemzet reparációt fizetni nem tudj képétfognappmg lehet. tu Uünk genarációt, kttoflt tenni. Teljességgel lehetetlen, hogy az állam a háborúelőtti államadósságok terhét és a háború alatt felszaporodott hátralékot is megfizesse. Remélem, hogy a belátás diadalmaskodik. A szociáldemokraták tegnapelőtti deklarációja ebben a reményemben megerősít. Remélem, hogy a szociáldemokraták is megtalálták Magyarországon ezer éves őseiket és velünk együtt igyekeznek majd a magyar trikolórt diadalra vinni. ■ ■ Friedrich István mérsékelt ellenzéki beszéde Az indemnitás vitájának első szónoka Friedrich István volt. ..... Tisztára indemnitási javaslatot szó nélkül megszavazott volna, noha nincs bizalommal a kormány iránt Ennél a javaslatnál azonban ezt nem teheti, mert a javaslat tele van politikával. A miniszterelnöki azt mondotta, hogy az országban végre álljon helyre a ,teljes., béke. Figyelmezteti a miniszterelnököt, hogyaz ország belső békéjét ma nem politikával, hanem csupán a gazdasági probléma megoldásával lehet elérni. A gondviselés nekünk a gazdasági harcterét adta. Ott fog eldőlni az integritás, a béke és a konszolidáció kérdése. Minden erőnket, minden energiafeleslegünket a gazdasági kérdések szolgálatába kell állítanunk. Munkaakalmat kell adni minden magyar embernek. A választási küzdelem során azt a tapasztalatot szerezte, hogy a nemzet jövője nem a budapesti ragyogó palotákban, hanem a falusi házakban, a budapesti bérkaszárnyákban és a fővárosi periférián dől el. A sajtó egy része azt állítja, hogy közte és a kormány között tárgyalás lett volna. Erről nem tud, senkivel sem tárgyalt és amint látja, a kormánynak nincs is szüksége az ő támogatására. — Azzal el van látva! — jegyzi meg Szilágyi Lajos. • „Szóból ért az ember . . .. Sőt, — mondja Friedrich — mint ellenzéki képviselőt küldték ide választói, de nem azért, hogy mindent ellenezzen, hanem csak azt, amit nem tart a nemzet érkedében helyesnek. Ha legnagyobb ellensége olyan javaslattal jönne, amivel a nemzetnek használhatna, fentartás nélkül elfogadná. — Magától értetődik. — bólint Rassay Károly. Varsányi Gábor, az öblös hangú orgoványi követ is megszólal: — Szóból ért az ember. Friedrich István ezután a szocialisták deklarciójával foglalkozik, melyben a szociáldemokraták kijelentették, hogy egyedül ők képviselik Magyarországon a munkásosztályt. Friedrich is elismeri,, hogy a szociáldemokrata munkásságot a szociáldemkrataképviselők képviselik, de a szociáldemokrata munkásság még nem az egész munkástársadalom. Ami a deklarációnak a trianoni békeszerződés revíziójára vonatkozó részét illeti, azt készséggel aláírja, de azt a részt, hogy újabb bonyodalmaknak, fenyegető cél, talán vállalkozásoknak ne tegyék ki az országot,, nem akarja elemezni. — Ha van Európában állam, amelynek jogában van még egyszer az öklével lesújtani, akkor, ez a Hagyar — mondja. Friedrich. Az egész Ház lelkes tapsba kezd, csak a szocialisták ülnek némán, fagyosan. Kétféle bemocskolt mandátum Friedrich ezután a jóvátételről beszél, majd a választások kérdésével foglalkozik. Kétféle bemocskolt mandátumot ismer. Az egyik, amelyet tágítással és demagógiával, a másik, amelyet illegitim eszközök felhasználásával, a választás eredményének meghamisításával szereztek. Ha a miniszterelnök békét óhajt, úgy itt az út, amely a béke felé vezet, járjon el egyformán mindkét fajta mandátum birtokosaival szemben. Rassay egyik nyilatkozatában azzal vádolta, még, hogy a reakció vizeire ment. Az általános választó-'s jog alapján áll, tehát nem lehet róla feltételezni, hogy reakciós. Nem ő ment reakciós vizekre, hanem Rassay ment tovább a kelleténél. Végül gazdasági programot kér. — Szinte azt hiszem, — mondja — hogy jó volna három gazdasági minisztert — mint a pápaválasztásnál szokás — egy szobába csukni és addig ki nem engedni őket onnan, amíg új és jó gazdasági pro-gramot nem adnak. — Be kell falazni őket! — toldja meg Friedrich bizarr ötletét Lingauer Albin.— Minél későbbre tolják ki a gazdasági kérdések megoldását, annál rosszabb —""fejezi be szavait Friedrich. — Ne hívjuk mindig segítségül ajó öreg időt. Végül a természetbeni ellátás megszüntetése mellett foglal állást. A javaslatot nem fogadja el. Gaál Gaszton elnök, aki időközben Szestovszky Bélától az elnöklést átvette, most Temesváry Imrét hívja szólásra. Temesváry az úthálózatok jó karban tartásának fontosságát fejtegeti. A javaslatot egyébként elfogadja. Az elnök végül javasolja, hogy a nemzetgyűlés szombaton délelőtt 10 órakor tartsa legközelebbi ülését, melyen folytatják az indemnitás vitáját és elmondják a bejegyzett interpellációikat. A nemzetgyűlés elfogadja, a napirendi indítványt, mire az ülés délután 3 órakor véget ér. * A nemzetgyűlés szombati üléséről az INI Nemzedék ux-u - .—■-* ------