Nemzeti Ujság, 1922. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-14 / 208. szám

Csütörtök, 1922 szeptember 14. NEMZETI ÚJSÁG Pakots József a diszpénzere és ambulatóriumok épületeire is adómentességet kér. Az elnök ezután az ülés folytatását délután négy óráig felfüggesztette. A délutáni ülésen Kállay Tibor pénzügyminiszter benyújtotta a va­­gyonváltság lerovásánál adandó kedvezményekről szóló javaslatot. Szabó József kérte, hogy a szövetkezetek szék­házait mentesítsék a házadó alól. Kállay Tibor pénzügyminiszter reflektált ezután az elhangzott felszólalásokra, és kérte, hogy a javasla­tot az előadó és Pakots Józsefnek a dispensa írek mentességére vonatkozó módosításával fogadják el. Strauss István dr.nak a szerzetesrendek és a zárdák épületeinek mentességét kérő módosítását mellőzni kérte. A nemzetgyűlés így határozott. Az ötödik szakasznál Gaál Gaszton kérte, hogy a bérbeadott gazdasági épületek adómentességét ki­fejezetten vegyék be a szövegbe. Módosítását a pénz­­ügyminiszter hozzájárulására elfogadták. Egyhangú szavazás a javaslat ellen A hatodik és hetedik szakaszt változatlanul fo­gadták el. A nyolcadik szakasznál megint Gaál Gasz­­ton szólalt föl. Kérte, hogy a bútorhasználatért járó összeget ne adóztassák meg. Kállay Tibor pénzügyminiszter nem foglalt állást és a nemzetgyűlés belátására bízta, hogy elfogadják-e a módosítást, mire egyhangúan elfogadták a módo­sítást. A kilencedik és tizedik szakaszt Gaál Gaszton fel­szólalása után Kállay Tibor pénzügyminiszter kéré­sére változatlanul hagyták. A tizenegyedik szakaszt, mely az adókulcsokat állapítja meg, Gaál Gaszton támadta. Kállay Tibor pénzügyminiszter maga nyújtott be módosítást a fürdőhelyek adójának csökkentéséről, melyet elfo­gad­tak- Részleteiben is elfogadják a házadó­ javaslatot A 12—28. szakaszokat részben változatlanul, rész­ben lényegtelen módosításokkal fogadták el. A hu­­szon­kilencedik szakasznál, amely bizonyos szabály­talanságoknál rendbírságot állapít meg, Gaál Gasz­ton szólal fel és az egész szakasz elvetését kéri. Kál­lay pénzügy­mi­niszter visszautasítja Gaál vádjait, amely szerint a pénzügyőrök zaklatják a közönséget s kéri az eredeti szakasz elfogadását. A Ház ilyen értelemben határoz. A többi szakaszt változatlanul fogadják el s ezzel Scitovszky Béla elnök a házadótörvényt részleteiben is elfogadottnak jelenti ki. A kereseti adó részletes vitája Szünet után következett az általános kereseti adó részletes vitája. A cím és az első szakasz elfogadása után a második szakaszhoz Gaál Gaszton szól első­nek. Pótlásul javasolja, hogy ne tekintsék ipari fel­dolgozásnak azt, ha mezőgazdasági saját üzemben vajat, sajtot készítenek és kendert, repcét stb. fel­dolgoznak. Strausz István : a szakasz bizonyos kon­­troverzióit kéri eltüntetni. Kállay pénzügyminiszter kéri az eredeti szakasz elfogadását, mert eddig is az volt a gyakorlat, hogy nem tekintették kereseti adó alá tartozónak a házi­ipari feldolgozásokat. A látszólagos kontroverziókat a végrehajtási utasításban eltünteti. A Ház­ az eredeti szakaszt fogadja el. A harmadik szakasznál Kállay­ pénzügyminiszter kijelenti, hogy a munkásnyugdíjintézetek általában mentesíttettek az adó alól. A Ház az eredeti szakaszt fogadja el. Gaál pótlásait, egypár szótöbbséggel vetik ek Az egész baloldal és balközép mellette szavaz, sőt az egységes pártból is sokan Gaállal szavaznak. Az interpellációk A negyedik szakasz elfogadása után fél 8 órakor a nemzetgyűlés áttért az­ interpellá­ciókra. Scitovszky Béla elnök javasolta, hogy a Ház leg­közelebbi ülését csütörtökön tartsa. Az ülésen meg­választják a bizottsági tagokat és folytatják az adó­javaslatok részletes vitáját. Haller József a földmunkások szervezkedési sza­badsága ügyében interpellált. Kérte a belügyminisz­tert, hogy a mezőgazdasági munkások szervezkedési szabadságát biztosítsa és munkaviszonyuk rendezé­séről törvényjavaslatot terjesszen a­­nemzetgyűlés elé. Szálló István csokorópátkais kenyeret, kíván a népnek, nemcsak szervezkedést. A földadóval érzé­keny terhet raktak, a földművelő nép vállára. A kis­gazda nem drágít, csak védekezik. Interpellációjában a termelők védelmét kéri a legutóbb történt, ármeg­állapítás következtében előállott sérelmek ellen. Esztergályos János a csendőrök és a rendőrök ál­tal elkövetett, állítólagos bántalmazások hosszú sorát tárta a nemzetgyűlés elé. ismertette a pilisszántói összeütközést­, mely a lakosság és a csendőrök között heves összetűzésekre, sőt lövöldözésre vezetett. , Vass József dr. népjóléti miniszter: Nem­ igaz egy szó sem. Magam vizsgáltam meg az esetet. Esztergályos János felolvassa Nádassy országos főkapitány egyik körtáviratát, melyben a­­ szociál­demokrata párt fegyveres szervezkedése ellen elő­­vigyázatra inti a közigazgatási­ hatóságokat. Inter­pellációját kiadták a belügyminiszternek. Zeőke Antal személyes megtámadtatás címén el­hangzott felszólalásában megállapította, hogy Esz­­tergályos nem igazságot keresett. Rassay Károly a tarpai választásról interpellált Beszéde elején arról beszélt, hogy a vidéki rendfen­­tartó közegek irányítását intelligensebb elemekre kellene bízni, mint, amilyenek a szolgabirák. (Nagy zaj. Urbanich Kálmán: Kint rágalmazza a szolga­birákat. Az időközi tarpai választásoknál is olyan visszaélések történtek, mint az elsőnél. [Drózdy Győző: Még szemérmetlenebb volt a kormányt) Az elnök Drózdyt ezért a kifejezésért rendreuta­­sítja. Rassay: 2800 szavazó közül csak 400 szavazhatott le. Esztergályos adataihoz Fényes László esetét mondja el. (Nagy zaj. Felkiáltások: Jó cég!) Rassay azt kérdi, hogyha fel vannak háborodva a forradalom, lázadás, hazaárulás miatt, miért nem­ lép fel a kormány és miért nem indítja meg mindazok­­ellen az eljárást, akik ebben résztvettek. (Sokoró-­­pátkai Szabó István: Azért nem, mert kevés a bör­tönünk!) Rassay: Miért nem helyezik vád alá a Károlyi­­kormányt? Tavaly indítvány volt erre.­­Felkiáltá­­sok: Megismételjük az indítványt! Megs r­ázzuk! Elnök figyelmezteti Rassayt, hogy a tarpai vá­lasztásokról beszéljen. Rassay csak azért kívánja a Károlyi-kormány fe­lelősségre vonását, hogy kiderüljön kinek van igaza, a vádaskodóknak-e, vagy azoknak, akik nem véde­kezhetnek. Ezután tovább beszél Fényes internálá­sáról, majd a belügyminiszter álltal megváltoztatott intézkedésről és rendőri felügyelet alá való helyezé­séről. Végül a belügyminisztertől orvoslást­­kér. Utána Ulain Ferenc személyes kérdésben kért szót és azt magyarázta, hogyha ő szabadkőmives volt is, de 1916 óta ,a „Budapesti Hírlap“ hasábjain a sza­­badkőmivesek törekvéseivel merőben ellenkező cik­keket írt. ,­­ Rassay újból felszólalt és tiltakozott az ellen­, hogy az ő politikai múltjában nincs konzekvencia. Rottenstein Mór: Csak az ökör konzekvens! A következő interpelláló szintén Rassay lett vol­na, de kérte interpellációja elhalasztását. Szeder Ferenc a mezőgazdasági munkanélküliség megszüntetéséről interpellál. Sürgeti a közmunkák megindítását. Az interpellációt kiadják a belügymi­niszternek. Peyer Károly­­az egyesülési és gyülekezési jogról interpellál- kifogásolja, hogy ezt a kérdést nem törvény, hanem kormányrendeletek szabályozzák. Hosszú jegyzőkönyveket olvas fel, amelyekkel a ha­tóságok állítólagos túlkapásaira hívja fel a belügy­miniszter figyelmét. Almássy László alelnök háromnegyed tizenkettő­kor félbeszakítja Peyer Károlyt s arra való hivat­kozással, hogy a személyzet már fáradt és nem fog tudni villamoson hazamenni, kéri fejezze be felszó­lalá­sát. Peyer Károly tovább beszél és folytatja a jegyző­könyvek felolvasását. Végül tizenkettő előtt, néhány perccel befejezi interpellációját, amelyet­ kiadtak a belügyminiszternek. Vége éjfélkor Miután a többi interpelláló interpellációjának el­halasztását kérte, Scitovszky Béla elnök, aki időköz­ben az elnöki széket elfoglalta, az ülés jegyzőköny­vének hitelesítése után az ülést éjfélkor berekesz­tette. Csütörtökön hallgatja meg a Népszövetség Bánffy előterjesz­tését Magyarország felvételéről! Genf, szeptember 13. (Reuters) Bánffy Miklós prof külügyminisz­ter nyilatkozatának meghallgatását Magyar­­országnak a Népszövetségbe való felvételét tárgyaló külön albizottság csütörtökön dél­előtt fél 11 órára tűzte ki. 3 Új-Zéland képviselője a Népszövetségben megsür­gette Magyarország fölvételét A csehek nem a Nyugattal, hanem Orosz­­országgal akarnak együtthaladni Az európai politika helyzete és eseményei A Népszövetségben váratlan szószólója akadt Magyarországnak Sir Francis Belle újzélandi delegátus személyében, aki azt a kérdést in­tézte a hatodik bizottság elnökéhez: miért nem sietnek Magyarországnak a felvételével­? és hozzátette, hogy nem udvarias dolog Magyar­­országot várakoztatni. Az elnök azt felelte, hogy különböző okmányokat kellett a nagy­követi tanácstól Pak­sból beszerezni. Az albi­zottság holnap rendkívüli ülést fog tartani a felvétel ügyében. Bánffy­­Miklós gróf külügyminiszter, mint Génfből sürgönyzik, a svájci távirati iroda képviselője előtt kijelentette: a különböző kül­döttségekkel folytatott megbeszélései alapján úgy véli, hogy a felvétel egyetlen oldalon­­sem fog komoly ellenállásba ütközni. * A szlávság világszerepéről és a cseh külpo­litikáról rendkívül érdekes kijelentéseket tett Kramarz dr., az ismert cseh pánszláv vezér. Szerinte a cseheknek csakis szláv politikát le­het folytatniok, mert a nyugati államok közül egyedül a franciának van érzéke a cseh ügy iránt, de Franciaországban bízni annyit jelent, mint túlbecsülni a súlyos helyzetben levő Franciaország erejét. Ha Oroszország ismét talpra áll, minden nemzet boldog lesz, ha ab­ban az időben már benne lesz a szláv szövet­ségben. Kizárólag a nyugati államokra tá­maszkodni veszélyes volna, a németség elé­n csak a szláv egyesülés nyújthat oltalmat. Be­széde további folyamán kijelentette, hogy a­ csehek fütyülnek a pacifista kongresszusokra, s olyan belpolitikát fognak folytatni, amilyet jónak tartanak. Nem kell tartani a világ ítéle­tétől, mert minden állam el van foglalva a maga bajával. — Ez a b­eszéd brutális, de leg­alább őszinte, nem mint Bones­ nyilatkozatai; a cseh imperium alá került magyarok, néme­tek és tótok most már tisztában lehetnek, hogy mi vár rájuk, ha Oroszország föltárnád. A magyar-osztrák határkérdésben legközelebb hoznak döntést Genf, szeptember 13. (A­ Nemzeti Újság tudósítójának telefonje­lentése.) A Népszövetség tanácsa ma délutáni ülésén az osztrák és magyar határkérdéssel foglalkozott. Humanns (Belgium) mint előadó terjedelmes jelentést terjesztett elő a kérdés­ben. Előadta a kérdés történetét, megemléke­zett Miller­and kísérő leveléről, majd a velen­cei egyezményről. Ezután röviden kifejtette, milyen módosításokat javasolt az osztrák-ma­gyar határkiigazító bizottság. Majd a tanács, az osztrák delegáció képviselőjét, Oppenheimer osztályfőnököt és Magyarország képviseleti­ben Villányi bárót hallgatta meg. Az ülés végül elnapolta magát, hogy a kérdésről zárt ülésen tárgyaljon tovább. A döntést a legköze­lebbi na­pokban fogják meghozni. Diplomáciai küzdelem a törökök európai birtokáért India állást foglalt a törökök mellett Amint már megírtuk, a török kérdés még elintézetlen részét fegyverek helyett diplomá­ciai uton akarják rendezni. Kemal basa győz­tes seregei egyelőre pihennek és az angolai kormány várja, hogy mit fognak határozni a szövetségesek. Külföldön levő képviselői meg­ismételték, hogy Adrinápoly és Keleti-Trákia visszaadása nélkül­­Törökország nem hagyja abba a küzdelmet, nyugati Trákiát illetőleg pedig kívánatosnak tartják, hogy mint auto­nóm terület elválasztóként szerepeljen Török- és Görögország között. A török álláspont érde­kében az indiai államtanács és a törvényhozó testület muzulmán tagjai táviratot intéztek Lloyd Georgehoz, egyúttal hatvanmillió mu­zulmán nevében felszólították az indiai alki­­rályt, hogy érvényesítse befolyását tisztessé­ges béke megkötésére. A görögök kudarca következtében előállott helyzet élénken foglalkoztatja a bolgárokat is, akik Kemal basa sikerében annak az elv­nek a győzelmét látják, amelyet az antant a Balkán-félszigeten lábbal taposott. Bulgária szintén azt kívánja, hogy a görgők ürítsék ki egész Trákiát. Róma, szeptember 13. (A Nemzeti­ Újság tudósítójának telefonjelentése Bécsen át.) Az angolai kormány római delegátusa, Fethy bey, az olasz kormánynak arra a javaslatára vonatkozólag, hogy a velencei konferenciát mielőbb hívják össze, kijelentette, hogy helyesebb volna, hogyha a hatalmak és Görögország Törökországgal lebonyolítandó ügyeiket Smyrnában összeülő értekez­leten szabályoznák. Kemal pasa ugyanis most nem hagyhatja el az országot és győzelmei következtében egyedül ő illetékes, hogy az országot a békekonfe­rencián képviselje. Róma, szeptember 13. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése Bécsen át.) Minthogy Franciaország a velencei kon­ferencián való részvételét attól tette függővé, ho­gy Anglia is kiküldi képviselőit, az olasz külügyminisz­ter újból az angol kormányhoz fordult, hogy rámu­tasson a keleti kérdés megoldásának halogatása folytán előálló veszélyekre. Konstantinápoly, szept. 13. (A Nemzeti Újság tudósítójának jelentése Berlinen át.) A törökök Izmid és Ada-Bazár közt végrehajtott csapatösszevonásai következtében az angol főmeg­­bízott tegnap haditanácsot hívott egybe, amelyen Franciaország és Olaszország megbízottain kívül a szövetséges haderők parancsnokai is részt vettek. Elhatározták, hogy a francia és olasz csapatok veszik át a tengerszorosok ázsiai partján a semleges zóna védelmét, míg az angol csapatok ebben az akcióban nem vesznek részt. Kemál pasát erről az elhatározás­ról szikratávirat utjén értesítették. Egyidejűleg közöl­ték vele, hogy az angol csapatoknak a semleges zó­nába való benyomulást nem engedélyezték s hogy a­­ szövetségesek Angolától szintén kénytelenek köve­telni, hogy a semleges zónát tiszteletben tartsa. Szerbia mozgósít? London, szeptember 13. (Havas.) Az­ egyik lap jelentése szerint Athénben megbízható helyről közölték, hogy Románia é­s Jugo­szlávia kormányai kifejezték azt a szándékukat, hogy balkáni konfliktus esetén Görögország mellé állnak. Szerbia mozgásit és Üszkük környékén csapatokat von össze. *»

Next