Nemzeti Ujság, 1922. október (4. évfolyam, 223-248. szám)
1922-10-01 / 223. szám
Szerkesztőség is kiadóhiral: Budapest, T. kerület, HOnvéd-utca 10. Telefon 127-16, 127—47, 127—48, 127—49 és József 65. Fiókkiadóhivatal: 11., Duna u.6. Telefon : 121—08 és Teréz-körút 62. Telefon : 121—41. KERESZTIHT POLITIKAI AAPILAP Előfizetési ár: Egy hónapra 200 kor., negyedébre 660 kor. Egyesszám 10 kor. Hirdetések milliméterek díjszabás szerint Reklamációk: 19—25. ' \ r . .. Jj IV. évfolyam 223. szám. Aradó korona^ jM^Vc ^^^Vasirnap, 1922 október 1. NEMZETI ÚJSÁG Hűséggel várunk... Az örökös királyt vis maior akadályozta meg abban, hogy megkoronáztassa magát Zichy János gróf nyilatkozata a legitimista politika kötelességéről Megmondottuk a detronizálásról szóló törvény kierőszakolásakor, hogy lesznek virrasztók, kik nem hagyják elaludni és táplálni fogják a jogfolytonosság és egyben függetlenségünk örök mécsesét Nem is fogja a magyar nemzet soha megtagadni alkotmányát és királyhűségét azért mert ellenségei ezt parancsolták és ezt óhajtják. A virrasztók itt vannak. Letelt a félév tragikus végű Károly királyunk halála óta. Törvényeink rendelkezése szerint az utód hat hónap alatt köteles magát megkoronáztatni. Ottó, ősi alkotmányunk értelmében a rex hereditarius vis major következtében nem érhette el, hogy hat hónapon belül a magyar szent koronával a királyi hatalom teljét is átvegye. Megszólal tehát a nemzet és biztosítja őt, hogy a vis maior, amint a jogban nem jogszerző vagy jogvesztő cím, úgy a nemzet érzelmének és törvényes felfogásának sem emelhet gátat. A magyar szent korona ma éppen olyan árva, mint a koronás atyját elvesztett királyfi. A nemzet szuverenitását kifejező szent korona ma épp oly csonka, mint az ország. A királyi család fogsága egy szabadságától megfosztott nemzet fogsága is A magyar függetlenség és integritás elválaszthatatlanul össze van nőve a magyar koronától erőszakkal megfosztott legitim örökös sorsával. Ez minden jognál elevenebb hatalom és erősebb kötelék. Örülünk, hogy a nemzet alkotmányos felfogásának kifejezést adhatunk, mert a trónöröklési jog is közjog alkotmányunkban- A korona örökli az uralkodót, kit, törvényeink ilyenül jelölnek meg. Az örökös a magyar alkotmányból folyó jogán veszi át az uralkodást A magyar alkotmány élő őrei, a jogfolytonosság éber virrasztói tehát jó, ha kifejezik a nemzet érzését, ha hangoztatják, hogy a vis major nem érinti ősi alkotmányunkat. A hűség és lojalitás érzelmeit a szívünkben őrizzük. A nemzet és alkotmányunk jogának érvényesítésével, a cselekvés szabadságától megfosztva,, a vis major következtében várunk. Hűséggel várunnk. Ez az üzenet száll ma magyar földről a fél év letelte után—Ottó felé. A legitimista álláspont Az október elsejei fontos dátum bekövetkezése előtt politikai körökben többoldalról történt bizalmas megbeszélés arra vonatkozólag, hogy a magyar legitimista politikusok a hathónapos határidő elteltének bekövetkezésekor milyen magatartást tanúsítsanak. Fölmerült a kérdés, nem volna-e szükséges a vis major bekövetkezésének valamely nyilvános deklarációja, akár a nemzetgyűlésben, akár pedig a sajtó útján. Azonban az a nézet alakult ki, hogy erre ez idő szerint nincsen szükség, mert hiszen az örökös király részéről máris intézkedés történt, hogy a vis major fönforgása megfelő helyen megörülhtessék. Természetes azonban, hogy miután holnap beáll az október elsejei határidő, a mai napon Magyarországon is kellett történnie bizonyos olyan lépésnek, amely a magyar legitimista körök felfogásának érvényt szerez és megfelelő illetékes magyar fórum előtt megállapítja a vis maior Ion forrását. Ez az arra felhatalmazott tényezők részéről és illetékes helyen ma is történt olyan nyilatkozat formájában, amely, míg a kérdés elvi részét tisztázta, kidomborította azt is, hogy annak a politikában ezidőszerint aktualitása nincsen, mert az ország jelenlegi helyzetében semilyen oldalról sem kívánják ezt a kérdést érinteni és a politika előterébe állítani. Zichy János gróf nyilatkozata A legitimista politikusoknak az október elsejei dátummal szemben való állásfoglalásáról megkérdeztük a magyar legitimisták egyik vezérférfat, Zichy János grófot, a Nemzeti összetartás elnökét, aki a következő érdekes nyilatkozatot tette a Nemzeti Újság munkatársa előtt: — Mindenkinek, ki az ezeréves magyar alkotmányhoz és Szent István koronájának integritásához hűséggel ragaszkodik, fájdalommal kell megállapítania, hogy az október elseji dátum bekövetkezésével az örökös király vismajor — külhatalmak erőszakos beavatkozása — folytán nem volt abban a helyzetben, hogy magát a törvényben és ősi szokásokban előírt módon apostoli királlyá megkoronáztassa. Ennek különös nyilvános deklarálására a magyar legitimizmus szempontjából azonban nincsen szükség, mert hiszen a vis major fönforgása annyira nyilvánvaló és világszerte annyira ismert, hogy a koronázásnak a törvényes hat hónapon belül való meg nem történése semminemű jogi, vagy politikai következménnyel nem jár. Magyarország ma a törvényes királyság uralma tekintetében a külföld beavatkozása folytán nem bír az önrendelkezési jog teljességével, sőt külhatalmak nyomása alatt olyan törvény hozatott, amely az 1000 éves alkotmányos fejlődéssel és a soha meg nem szűnt alkotmányos renddel ellentétben áll. Az örökös király részéről megfelelő gondoskodás történt a vis major fönforgásának megállapítására és az az illetékes tényezők tudomására hozatott. Itt pedig meg kell állanunk, mert ezt a kérdést ma a napi politikába belekapcsolni nem szabad. A magyar legitimista politika ma nyugodtan és bizakodással várja azt az időt,mikor a nemzet az ősi alkotmányosságnak helyreállítására teljes önrendelkezési jogában korlátozva nem lesz és elhatározásait szabadon hajtja végre. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a mai fontos napon, tiszteletben tartva a mai ideiglenes alkotmányt, mint az állami rendnek egyedül lehetséges alakját, ne forduljunk magyar hűséggel és szívben hódolattal a szerencsétlen sorsú örökös király felé, kinek hazájától távol kell élnie. Mindnyájan, akiket az ősi alkotmány és a szent korona iránt igaz hűség tölt el, bizalommal várjuk a jövőt, amikor a Gondviselés lehetővé fogja tenni az örökös király és a magyar nemzet számára, hony a koronázás szent mysteriumában örökre egyesüljenek. A magunk részéről Zichy János gróf fenti kijelentéseihez, amelyek a komoly felelősséget, érező s az ország mai súlyos helyzetét minden tekintetben szem előtt tartó államférfinak nyilatkozatai, semmit sem kell hozzá fűznünk, mert az első szótól az utolsóig mindenben valljuk azt, amit a magyar közéletnek ez a kiválósága e kérdésben mondott, s ami minden alkotmányt tisztelő és királybanmagyarnak belső vallomását fejezi ki. Az úgynevezett földreformhoz írta: Zelenski Róbert gróf A® agráriumpolitikai irány egyik régiöre fejti ki az alábbi sorokban véleményét a földbirtok reform aktuális vonatkozásairól. Mi a legelözékenyebb örömmel adunk, helyet a véleménynek, atban a meggyőzödésben, hogy Zelénski Róbert gróf mindig méltán tarthat igényt arra hogy mondanivalója a közvélemény előtt meghalllgaztatásra találjon. Horthy Miklós kormányzó úr felszólította a közönséget, hogy járuljon hozzá ahhoz, hogy a nélkülözők munkát kapjanak. Ez a dicséretes fölhívás valóban intézhető sok emberhez, de nem ama közép- és nagyobb birtokoshoz, aki majorságilag intenzíven műveli földbirtokát. Ilyen pedig sok van. Ezek olyan tetemes összegeket költenek, hogy birtokaik körül nincs munkahiány. Kivéve azokat az embereket, akik dolgozni semmiképp sem akarnak és akik abban bíznak, hogy az állam nekik ingyen földet adhat, őket munka nélkül tarthatja el. Két példával szolgálhatok. Egy szatmármegyei 1763 kataszteri hold szántóból, rétből, legelőből, 85 szőlőből, 1098 erdőből és 67 földadó alá nem eső termidből álló birtokon az 1921—22. gazdasági évben (az 1922 júniusi árak szerint) fizettek: szegődményeseknek 6,256,446, hónaposoknak 2,396.685, napszámosoknak 481.339, állandó mesterembereknek 73.916, építészeti munkásoknak 86.087, aratóknak 2,291.800, cséplőknek 896.000, részes munkásoknak 12,688.534, vagyis összesen: 25 millió 170.807 koronát. A községi lakosság száma 1519, vagyis hozzávetőleg 300 család. Miután legalább 200 olyan család van, amelynek annyi földje van, hogy nem megy munkába, a megmaradt 100 család és 70 uradalmi szegődményes kap átlag családonként 148.063 koronát, ami meg nem vetendő összeg. Egy szabolcsmegyei 2070 kát, hold szántóból, rétből, legelőből, 1349 erdőből, 43 földadó alá nem eső területből álló birtokon az 1921-22 gazdasági évben fizettek: szegedményeseknek 11,717.298, hószámosoknak 1,035.989, napszámosoknak 134.477, állandó mesterembereknek 251.467, végre részesmunkásoknak 18,291.039 koronát, összesen: 31 millió 430.270 koronát. Encsencs lakosságának száma 1561, vagyis hozzávetőleg szintén 300 család. Itt is valószínűleg 200 olyan család van, amelynek annyi birtoka van, hogy nem megy dolgozni másnak, a többi 100 család a 80 szegődményes család átlag tehát 174.612 koronát szerez családonként. Ez az összeg még a rossz valutáris viszonyok mellett is szép keresetnek mondható. Talán minden földbirtokos nem kezeli olyan intenzíven gazdaságát, mint a két előbbi példa mutatja, és ebben is leginkább bűnös az úgynevezett földreform, ugyanis a mezőgazdasági viszonyok bizonytalansága folytán sok birtokos nem mer földjébe befektetni, befektetés nélkül pedig nagyon apad a mezőgazdasági munka. Adják vissza a magyar gazdának a stabilitás érzetét és meg fog rögtön szűnni a mezőgazdasági dologtalanság ott, ahol még van közép- és nagybirtok. Megszállott területen sok közép- és nagybirtokot föl fognak osztani és azoknak tisztjei, cselédei kereset nélkül maradnak. A környékbeli mezőgazdasági munkások is kénytelenek, városba vagy idegenbe vándorolni. Ilyen viszonyok előidézésére törekszik, úgy látszik, Magyarországban is a nemzetgyűlési többség, midőn az ezer holdon felüli, nagyobbrészt kitűnően felszerelt és belterjesen mivelt birtokok utáni váltságot nem pénzben, hanem progresszív kulcs alapján, földben veti ki. Ezzel sok jól kezelt gazdaságban olyan üzemi zavarok fognak előállani, melyek megingatják az észszerű gazdálkodást. És még azt sem mondhatják, hogy ez azért történik, hogy megszabaduljon az ország az idegen nemzetiségű birtokososztálytól. Az egész magyar közvélemény buzgón iparkodik a szabadkőművesek programját keresztülhajszolni: általános titkos választói jog, földreform (jobban mondva a birtokos osztály tönkretételei, szekularizáció. Ezek mellett annyira meglazul a tekintély elve, hogy az csakis felfordulásra vezethet. A „Sión bölcseinek jegyzőkönyvei, vagy a bolsevikiek bibliájában olvasom (nem tudom, hogy autentikus-e, de teljesen felismerhető az irány, amely felé halad a szabadkőművesség): „Hála azon különbségnek, mely az okoskodás módjára nézve közöttünk (a zsidó) és a gótok közt van, világosan fel lehet tüntetni Isten választott népének külön veretét, összemérve ezt a gótok ösztönszerű és állati gondolatmenetével. Látnak, de nem képesek előrelátni és nem képesek az anyagi dolgokon kívül semmit sem feltalálni! Nagyon világos tehát, hogy minket maga a természet tett szouverénekké és a világ vezetőivé.“ Egészen igazuk van a szabadkőműveseknek, akik. s"