Nemzeti Ujság, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-01 / 274. szám
mm I girts (^10fc,% mmmm / 1 /K évfolyam 274, szárny / Ára 10 korona Péntek, 1922 december 1 NEMZETI újságszerfeesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. kerület, Honvéd-utca 10. Telefon 127—46, 127—47- 127—48, 127—48 és József 65. Pickkiadóhivatal: IV. Duna-u.C. Telefon : 12P—08 ég Teréz körút 62. Telefon : 121—41. KERESZTÍRY POLITIKAI KAPILAP ElőfizetéSI RT: egy hónapra 200 kor., negyedévre 660 kor. Egyen szám 10 kor. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Reklamációk: 19-25. JAz olasz példa A fascisták forradalmi fellépéséről — a parlamentarizmus szempontjából eleget hallunk és tudunk. Mussolini lausannei magatartása és a képviselőházban tartott bemutatkozó beszéde megmutatta a fascisták külpolitikájának irányát és methodusát is. De nem kevésbbé fontos a fascista pénzügyi és államháztartási politika, melyet Tangorra kincstári miniszter fejtett ki. Ez hasonlóképp merész és új szempontokat tartalmaz. Szürke elmélet helyett a nemzeti élet vitalitásán alapszik, mint maga az egész fascizmus. Mussolini ugyan kihirdette, hogy a fascizmus nem programot ad, nem szavakat beszél, de cselekedni fog, tehát így voltaképp meg kell várnunk, hogy Tangorra is mit és mennyit fog megvalósítani abból, amit irányelveiben kijelölt. Meg sem fog ártani, ha mi is kinyitjuk füleinket és meghallunk egyet-mást Tangorrának az olasz képviselőházban mondott beszédéből. Elvileg Tangorra se mondott egyebet, mint amit ma a pénzügyminiszterek szoktak mondani a bemutatkozáskor. Az államháztartási egyensúly megteremtése és a takarékosság szigorú keresztülvitele: ez a két szempont irányadó a fascista pénzügyi politikában. De gyakorlatilag másképp fest ez a politika. Az államháztartási egyensúlyt nem adópolitikával, nem pénzügyi mechanikával akarja a fascizmus elérni, hanem az államszocializmus minden jelenségének, mely Olaszországban nagyon kifejlődött, megszüntetésével. Nevezhetnék ezt az állam gazdasági élete és funkciója leépítésének is, egybekapcsolva az állami bürokratizmus csökkentésével. Az állam lehetőleg tartózkodjék minden gazdasági funkciótól és organizálja magát az egyszerűbb adminisztrációra: ez a két törekvés apaszthatja le az állam budgetjét. Az új olasz állam tehát szabadulni kíván minden olyan üzemtől, melyet magánvállalkozás elvégezhet. A telefon átadásáról máris megkezdődtek a tárgyalások egy priváttársasággal. A produkció fokozása a nemzeti életben csak a magánvállalkozások által remélhető. Márpedig a produkcióval arányban fog emelkedni az állam bevétele is. Ezért ellensége a fascista pénzügyi politika olyan vagyonadónak és általában minden oly adónak, mely gyöngíti az adóalanyt és így csökkenti a produktivitást. Az adóreformban az elve: nem nagyobb, de igazságosabb adót. A mindenekfelett való elv pedig, hogy a nemzeti vagyon gyarapodjon, mert ezen az úton fog a természetes gyógyulás beállani. Minden egyéb módszer mesterséges és nem vezet célhoz. Csak az államháztartásban a legszigorúbb takarékosság és a magánvállalkozás által a nemzeti vagyon erősbödése segítheti fel a terhek alatt roskadozó államot. A takarékosság terén máris a következő rendelkezéseket helyezte Tangorra kilátásba: a hadinyugdíjak, segélyek revízióját, a háborús kártérítések megszüntetését vagy más rendszerét, a vállalkozások egész sorrozatának beszüntetését, melyekben az állam érdekelve volt, minden hitel revideálását stb. Az erős kéz politikája ez sok olyan intézkedéssel is, melyek fájók, de amelyeket az állam érdeke követel. Maga Giolitti jóformán azért nyugodott bele a fascisták forradalmi politikájának sikerébe, mert azt vallja, hogy Olaszország pénzügyi és gazdasági helyzetén csak ők tudnak segíteni. Ezt hirdette akkor is, midőn Mussolini kemény öklével a képviselőház szemébe csapott. És a bizalmat szavazók közé állt. Ha egy úgynevezett győztes államban a pénzügyi és államháztartási politikában egyrészt a leépítésnek, másrészt az új lendületnek ilyen szükségessége áll fenn, mit kell akkor tenni a harmadára csonkított Magyarországnak! Természetesen két ország helyzete sohasem azonos. Hiszen még egyforma két levél sincs a természetben. Továbbá a magyar nemzeti társadalomban a nemzeti érdek és szempont sok oly tekintetet parancsol, ami szerencsésebb öszszetételű és fajilag meg nem támadt országokban nem merül fel. Már csak a nemzeti vagyon gyarapodásánál is vigyázni kell,hogy a keresztény magyarság ne váljon még jobban idegen vagyonok gazdasági és szellemi rabszolgájává. De azért Olaszország ébredése és a fascizmusban gazdasági téren is jelentkező nemzeti vitalitás sok okulással szolgálhat. Nem a fascizmus utánzását óhajtjuk, de azt az akadályoktól meg nem riadó nemzeti akarást és törhetetlen energiát, mely kicsendül a fascizmus gazdasági politikájából. Mely mer új utat vágni, mely mer nagyot akarni és bátran cselekedni, ahol különben a tespedés és lezüllés tehet tönkre egy nemzetet. A szocialista áramlat, mely Európán végig futott és egy ideig világfejlődési iránynak látszott, nagyon hozzájárult, hogy mindenütt nagyon megbénult a nemzeti élet, még gazdasági téren is, Németországban is érzik ezt. És most próbálnak kibontakozni a szocialista tanok fojtogató karjaiból. Az olasz fascizmus már kiragadta Olaszországot e bénultságból és tehetetlenségből. , Ebből mindenesetre tanulhatunk. (tb.) A keleti konferenciát siettetik a jóvátételi kérdés előnyomulása miatt Londonban készítik elő a brüsszeli konferenciát . A napokban kezdődik az antant-miniszterelnökök tanácskozása Pária, november 30. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefon jelentése Berlinen át.) Benes a lausannei delegációk körében azon fáradozik, hogy a brüsszeli konferencia akadálytalan megkezdése céljából minél előbb fejezzék be a keleti konferenciát. Németország összeomlása ugyanis mind nagyobb veszedelemmel fenyeget és természetesen magával ránthatja a pusztulásba szomszédait is. Páris, november 30. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése Berlinen át.) A francia kormány közölte az angol kormánnyal, hogy Poincaré a jövő hét végén hajlandó Londonba "utazni, mire az angol" kormány válaszában tudatta, hogy a konferenciára azonnal meg fogja hívni az olasz és a belga miniszterelnököt is. Belga lapjelentések szerint Jaspar miniszter december 9-én vagy 10-én utazik Londonba. Római jelentések hírül adják, hogy Mussolini a mai minisztertanácson bejelentette, hogy vasárnap este Londonba utazik, hogy a jóvátételi értekezleten részt vegyen. A „Petit Parisien“ jelentése szerint Bonar Law felvetette azt a gondolatot, hogy a miniszterelnökök tanácskozása előtt a szakértők tartsanak értekezletet, Poincaré azonban kijelentette, hogy mindenekelőtt a miniszterelnököknek kell az alapelvekben megegyezniük, s csak akkor kerülhet a sor arra, hogy a szakértők is megállapodjanak a brüsszeli konferencia előkészítésére vonatkozólag. A miniszerelnökök összejövetele ilyenformán biztosítottnak látszik. A brüsszeli konferencia időpontjára nézve még nem történt megállapodás. Egyes lapok szerint december lé-én, a legtöbb vélemény szerint azonban csak januárban ül össze a konferencia. London, november 30. (Wolff.) A Times ezt írja: 1ia az angol kormány helyesen fogja fel a helyzetet és megvan a bátorsága, hogy azzal szembeszálljon, akkor késznek fog nyilatkozni arra, hogy azokat a kölcsönöket, amelyeket a szövetségesek Angliától felvettek, legnagyobbrészt elengedi és azokat a jóvátételeket, amelyekkel Németország Angliának tartozik, teljesen, vagy legnagyobbrészt törli, feltéve, hogy az ilyen politika előmozdítja az európai viszonyok rendezését. A kölcsönök pénzügyi szempontból úgyszólván értéktelenek és Angolország részesedése a jóvátételekben Angliára nézve hasonlíthatatlanul kevesebbet ér, mint az a haszon, amely Európa politikai és gazdasági stabilitásának helyreállításából reá háramlik. . A kormány inkább lemond, de nem fizet jóvátételt A nemzetgyűlésnek egységesen kell állást foglalnia a teljesíthetetlen követelések ellen . A jóvátétel kérdése az egységes párt mai értekezletén (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az egységes párt ma esti értekezletén — a párt által kiadott félhivatalos jelentés szerint — Eckhardt Tibor dr. megpendítette azt az eszmét, nem volna-e célszerű arra való tekintettel, hogy az antant most tárgyalja a jóvátételi kérdést, ha a magyar parlament is állást foglalna ebben a kérdésben. A párt elhatározta, hogy ez ügyben érintkezésbe lép a többi párttal. Ez a felszólalás s a pártnak ez a határozata, amely a késő esti órákban jutott szélesebb politikai körök tudomására, mindenütt érthető föltűnést és izgalmat keltett. Általában megállapították azt, hogy az Egységes Párt értekezletén történt mai események a jóvátétel kérdését a közeljövőben a magyar nemzetgyűlés napirendjére fogják hozni, mert kétségtelen, hogy amennyiben a kormányhoz közelálló körök ezt az ügyet nyilvános tárgyalásra megérettnek tartják és a többi pártokkal is érintkezést keresnek ebben a tárgyban, a jóvátétel kérdése hamarosan aktuálissá kell, hogy váljék. Mindenesetre csak helyeselni lehet, ha az Egységes Párt ebben az egész nemzetet érintő nagy kérdésben valamennyi parlamenti párttal egyetértően akar eljárni, hiszen a jóvátétel ügye valóban olyan kérdése az országnak, amelyben nincsenek és nem lehetnek ellentétek a különböző pártok, a kormány és az ellenzék között. A jóvátétel visszautasításában annyira egységes az egész magyar nemzet, hogy erre vonatkozóan amennyiben az a nemzetgyűlésen szóba kerül — bizonyára pártkülönbség nélkül egybeforrva fog állást foglalni az egész magyar törvényhozás. A jóvátétel ügyében nincsen különbség magyar ember és magyar ember között és ebben valóban igaza van Bethlen István gróf miniszterelnöknek, aki minapi beszédében már kijelentette, hogy az a kormány, amelyik az antant jóvátételi követelését elfogadná, romlásba vinné az országot. Ilyen kormány azonban Magyarországon nem is fog akadni, mert azt a közvélemény felháborodása azonnal elsöpörné a helyéről. Az antant döntése ma még nem köztudomású, de amint feltétlenül megbízható forrásból értesülünk, a kormányban megvan az az elhatározás, hogy amennyiben az antant a jóvátétel kérdésében nem engedne a magyar álláspontnak, ebből a kormány le fogja vonni a konzekvenciát és inkább lemond, semhogy a teljesíthetetlen és képtelen követelésekkel az ország tönkretételéhez segédkezet nyújtson. A budapesti antant ■diplomáciai körökben azonban egyébként nem tartják valószínűnek, hogy az antant a magyar jóvátétel ügyében végleges döntést hozzon, amíg a német jóvátétel dolga rendezve nincs.