Nemzeti Ujság, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-19 / 288. szám

Kedd, 1922 december 19. NEMZETI ÚJSÁG ­ Az egész világ ismeri s kedveli Saxlehner András Hunyadi János keserű­vizét. Kitűnő hatása általáno­san el van ismerve. Egy háztartásban sem hiányoz­hat. SZÍNHÁZ, művészet Berzsenyi estéje a Színház kísérleti színpadán Néhány balsikerű próbálkozás után, úgy látszik, helyes útra terelődött egy kísérleti színpad, vagy egy jó magyar kamaraszínház kialakulása. A „Szín­ház“ címen alakult vállalkozás tegnap tartotta elő­adását a „Helikon“ színpadán. Ez a kis színház a maga intim szépségében csakugyan nagyon alkalmas kamaraelőadások céljaira és ilyen volt a darab is, amelyet az előadás bemutatott. Igazi kis irodalmi bijou, amely talán nem alkalmas ebben a formájában egészen arra, hogy nagy színpadok nafey közönségé­ben keltsen tömeghatásokat, de annál nagyobb ha­tással lehet egy amatőrökből összegyűlt kis közön­ségre, amely magasabb rendű élvezetet akar, amely nem tekinti a színházat tisztán szórakozó helynek, hanem annak, aminek tulajdonképpen lennie kel­lene, a költészet dobogójának, ahonnan a színész ver­seket szaval s a színpadi kép szuggesztív erejével, az élőszó gyújtó hatalmával rázza föl a fantáziát és kényszeríti repülésre a szépség ismeretlen tájai felé. Berzsenyi estéje bensőséges dráma. A költő és a vénülő férfi drámája, aki az örök ifjúságra sóvárgó lánylélek görcsös élni akarásával lobban szerelemre, a fiatal poétalány, dukai Takács Judit iránt, hogy aztán a vénülő férfi hirtelen megtorpanó bátorta­lanságával s a nemes lélek áldozatos erejével te­messe el ezt a hófehér halottnak született szerelmet. A darabnak megvannak a maga gyöngeségei. Az expozíció lassú, a harmadik felvonásban a szerző homályos kissé és nem motiválja kellőképpen Ber­zsenyi lelkifurdalását. De a második felvonásban erős drámai feszültség izzik. A tisztartó finom le­mondó szerelme, Judit önfeláldozása, Berzsenyi ne­mes, szelíd lemondása, mind mély és költői szépsé­gei a darabnak. Nyelve csupa erő és zengés, Ber­zsenyi ódái lendületétől terhes és korfestő szó- és gondolatarchaizmusokban gazdag. Kár, hogy néha kissé sok is van belőle s akármilyen gazdagon árad­nak is a képek s akármilyen erő van is némely el­gondolásokban, a dráma menetét­ mégis túlságosan akadályozzák. Az előadás gondos színpadi munkára és komoly tö­rekvésre vallott. A rendezésnek voltak kisebb zök­kenői s az együttes nem volt még egészen tökéletes, ami ilyen új, kevés eszközzel rendelkező vállalkozás első kísérleténél­ nem is csodálható, de az egyes sze­replők igazán figyelemreméltót adtak. Toronyi Imre, mint értékes, erős színészi egyéniség mutatkozott be. Berzsenyi alakját stílusosan, erőteljesen, a maga súlyos háborgó magyarságával nagyszerűen ábrá­zolta. Szépen beszélt, nehéz veretű dikcióját értel­mesen, sőt a prozódia pompás kihangsúlyozásával mondta. Sokat várunk tőle a magyar színpadon. Igen értékes kvalitásokat árult el Könyves Tóth Er­zsébet, aki csaknem az utolsó pillanatban ugrott be szerepébe. Makláry Zoltánnak néhány kitűnően meg­játszott jelenete volt. Az együttes többi szereplője: Nagy Margit, Boray Lajos és Dárdai Viktor stíluso­san illeszkedett be a játékba. K. M. — A Nemzeti Színház művészei elégtételt kaptak Pintér Jenőtől. Az az affér, amely az Áldozat előadása nyomán Pintér Jenő budapesti tankerületi főigaz­gató ismeretes nyilatkozatából támadt, most végre elintézést nyert. A Nemzeti Színház művészei tudva­levőleg küldöttségileg keresték föl a kultuszminisz­tert és tőle kérték sérelmeik orvoslását. A színház tagjainak ilyen módon való föllépésére Pintér Jenő beismerve jóhiszemű tévedését, kellő formában elég­tételt is szolgáltatott a megsértett művészeknek, amennyiben ma Wlassics Gyula báró, az állami szín­házak főigazgatója, Hevesi Sándor, a Nemzeti Szín­­ház igazgatója és Wajdinger Gyula, a középiskolák ügyosztályának főnöke előtt a következő nyilatkoza­tot tette: — Őszintén sajnálom az „Áldozat“ ifjúsági elő­adásával kapcsolatban a beérkezett jelentések alap­ján tett nyilatkozatomnak az értelmezését, mintha én a rendetlenkedők magaviseletét bármiképpen megokoltnak találtam volna. Ennek ellenkezőjét bi­zonyítja az előadás másnapján a tanulóifjúsághoz intézett szigorú rend­eletem, amelyben a legszigo­rúbb megtorlást helyeztem kilátásba hasonló bot­rány ismétlődése esetére, továbbá az, hogy számos tanuló példás fegyelmi büntetésben részesült, sőt egy az iskolából el is távolíttatott. — Ami pedig a Nemzeti Színház művészeinek já­tékát illeti, arra nézve senki előtt sem merülhet fel kétség aziránt, hogy minden hozzáértő csak a leg­nagyobb elismeréssel van az ország első színpadá­nak egységesen magas színvonalú művészi teljesít­mény­ei iránt. Annál is inkább sajnálom a történte­ket, mert fölötte bántó, hogy amidőn közös erővel küzdünk a legmagasabb irodalmi és művészeti cé­lok eléréséért, éppen az if­júságii előadások kapcsán merülhettek fel zavaró mozzanatok, melyeknek ennyi év után történt lelkes vállalásáért csak őszinte hála járhat. Ezt a nyilatkozatot kifüggesztették a Nemzeti Szín­ház fekete táblájára is. És mi szeretnénk remélni, hogy a kínos incidens ezzel a nyilatkozattal, amely­nek hangja mindkét félt teljesen ki kell, hogy elé­gítse, egyszer és mindenkorra véget ért." — Kamarazene. Angliát dicsőséggel megjárt művé­szeink, a Waldbauer—K­erpely-vonósnégyes szomba­ton este rendezte második kam­ara estéjét. A műsort kizárólag Franck Cézárnak, az új francia muzsika első mesterének műveiből állították össze. A vonós­négyest, aztán a hegedű­szonátát, végül a zongora­ötöst játszották, az utóbbi kettőt Dohnányi Ernő közreműködésével. Mindvégig magas színvonalon ál­lott kiváló vonósnégyesünk előadása, melynek sike­rét csak növelte Dohnányi Ernő finom színekben bővelkedő zongorajátéka. A művészi élvezetet azon­ban tűrhetetlen mértékben zavarta a pesti közönség mindjobban elharapódzó neveletlen viselkedése. Az a kíméletlen törtetés, mely a ruhatár felé tolakszik a mű befejezése előtt, nemcsak a közönség drágán megvásárolt nyugodt élvezetét rontja meg, de bosz­­szantóan illetlen a művészekkel szemben is. Tessék, ha kell, akár az ajókat lezárni, hogy végre megta­nulja a türelmetlen és másokkal szemben neveletlen része a közönségnek, nem illik a sorok közepéről felugrálni, mindenkit felállítani, a művészeket játék közben zavarni saját kényelmük jogosulatlan kielé­gítésének önző érdekében . B. M. : Harsányi Rezső megválik a Belvárosi Színháztól. Harsányi Rezső, a Belvárosi Színház kitűnő művésze január 1-ére a Renaissance­ Színházhoz szerződött, ahol a főrendezői tisztet fogja betölteni. * Betleheme® játék a Zeneakadémián. December 25-én délután fél 3 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében karácsonyi gyermekelőadás lesz a Romanikánusok vegyes énekkarának közreműködé­sével. Az előadáson T. Mátray Erzsi mond prológot és rajta kívül még Csendőr Etus, Oszkár bácsi,­­ Polgár Béláné zeneiskolájának növendékei szere­pelnek a műsoron. Jegyek Bólánál, a Színházi Élet­nél és a Zeneakadémián kaphatók. — Az Akadémia visszautasította az ellene felhozott vádakat. Az Akadémia ma tartotta összülését, ame­lyen Berzeviczy Albert elnök Pasquele Villariról, az akadémia háború alatt elhalt kültagjáról tartott em­lékbeszédet. A nagy olasz történetíró, akit az Aka­démia 1874-ben választott meg külső tagjává, két leghíresebb munkáját, a Savonarola és kora és Machiavelli és kora című műveit ismertette. Berze­viczy levelezésben állott Villárival és tőle vett leve­lei is mutatják barátságát, nemzetünk iránt a kul­túra békés eszközeinek szeretetét. Az emlékbeszéd elhangzása után az elnök visszautasította azokat a vádakat, amelyek az utóbbi időben az Akadémia állami támogatásáról szóló törvény tárgyalása alkal­mából az Akadémia ellen intézt­ettek. Nevezetesen azt, hogy az Akadémia kiadványaival hozzájárult volna ősi területünkhöz való jogunk gyengítéséhez. A vádaknak az ellenkezője igaz. Felhozta pl. Kará­csonyi János munkáját, amely bebizonyította, hogy az összes ma itt élő fajok között a magyarnak van legrégibb joga a terület birtokához. Ezután bejelen­tette az újabban beérkezett adományokat, még­pedig Rákosi Jenő egymilliós és Viola Sándor dr. 1480 ko­ronás alapítványát. Rákosi Jenő azzal utalta át az egymillió koronát, hogy annak kamataiból időnként egy kiváló irodalmi munkát megjutalmazzannak. • A Kis cukrászda fényes sikere megfelelt annak a nagy várakozásnak, amelyet méltán fűztek Heltai Jenő új vígjátékához. A második és harmadik elő­adásra is minden zugában megtelt a Vígszínház, amelynek közönsége már annyi élvezetes estét kö­szönhet­­ Heltai humorának, özletességének, elméssé­gének. De talán egyetlen műve sem okoz annyi za­vartalan gyönyörűséget, oly tiszta, jóleső, derűs él­vezetet, mint a Kis cukrászda, amely az első pilla­nattól kezdve mindvégig fogva tartja a figyelmet, mulattat, kacagtat, helyenként pedig költői mélysé­gekkel elragadtat. Varsányi Irén, Makay Margit, Hegedűs, Tanay és Rámai alakításai nagyszerűek. Ezek közül pedig a kedves, szeretetreméltó, kitűnően megfigyelt epizódfigurák tömege rajzik, hozzá­járulva az általános jókedvhez és ezzel az osztatlan nagy sikerhez, amely nyílt színen is sűrű tapsban, a felvonások végén pedig számtalan kihívásban nyil­vánul meg. A Kis cukrászda legközelebb kedden és szerdán kerül színre. * Arany-matiné az Urániában. Abonyi Géza, Garam­­szeghy Sándor, Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház tag­jainak és Péchy Blankának, a Magyar Színház mű­vésznőjének közreműködésével Arany-matiné lesz az Urániában december 26-án délelőtt 11 órakor. Beve­zető előadást tart Kéky Lajos dr., a Kisfaludy Tár­saság tagja. * A Bolond Istók, a Városi Színház új darabjának pénteki bemutatója iránt a közönség körében a leg­élénkebb az érdeklődés. A daljáték szereplői a Vá­rosi Színház kitűnő gárdája, nagy buzgalommal ké­szülnek kitűnő feladatukra. A főbb szerepek Nagy Izabella, Abonyi Marienne, Örley Flóra, Cselényi, Sziklai, Sili, Pázmán Gábor kezében vannak s kivü­­lök Krasznainé, Mihályit Júlia, Puskás, Mészáros, Balátzfy és Paksy egészítik ki az együttest, úgy, hogy a Városi Színháznak zajos sikerre van biz­tos kilátása. Az előadás előtt Sas Ede ünnepi prológ­­ját Bihari Ákos szavalja. * Olivia hercegnő a Fővárosi Színházban a végle­ges megállapítás szerint szombaton, december 23-án kerül bemutatóra. A megnyitás első hírére rengeteg számban jelentkeztek a jegykeresők a Buttykay—Föl­des—Bródy-operett első előadásaira. Oly tömérdek előjegyzés történt a bemutatóra, hogy ennek jegyeit máris elkapkodták, a többi előadás jegyeit pedig szerdától kezdve árusítják. A bemutatóig minden este előadásszerű főpróbákat tartanak az újdonság­ból, amely kiváltképpen alkalmas arra, hogy a színház erőiről a közönség minél kedvezőbb képet kapjon. Kosáry Emmy adja a sokszínű címszerepet, Király Ernő egy fiatal királyt játszik, ennek bolon­dos udvarmesterét Sarkadi Aladár személyesíti, Vigh Manci egy könnyűvérű­ udvarhölgy táncait járja, partnere Halmay Tibor, aki akrobatákat megszégye­nítő táncprodukciókra talál módot. Komikus figurá­kat visznek színpadra Kü­rthy Sári és Radócz Fe­renc. Kedves, mutatós kis szerepekben még sokan lépnek fel, így Mészáros Paula, Várhalmi Irén, Bo­jár Lujza, Harmatti Hilda, Boócz Rózsi, Krajnik­ Mária, Sándor Mary és Szilvássy Ica. Vincze Zsig­­mond karnagy vezényli az előadást A rendkívül mozgalmas cselekmény színhelye az első felvonásban egy arisztokrata leánynevelő intézet, a második pe­dig egy japánstilű bár­ba visz, a harmadik színhe­lye egy tengerparti kastély kertje. Az esti előadáso­kat kizárólag az Olivia hercegnő tölti be. Vasárnap is adják az „Olivia hercegnő“-t, még pedig a szent estére való tekintettel délután három órai kezdettel. Délutáni előadás lesz hétfőn, amikor a Három a kis­­lány-t adják és kedden, amikor a Cserebere kerül színre. * Gyermekekről gyermekeknek címmel Gáspár Ferenc dr. az ifjúság részére előadást tart szerdán d. u. 124 órakor az Urániában. * Sarkadi Aladár a Huncut kéményseprő címsze­repében csütörtök délután lép föl először a Vígszín­házban. Mihályi Alice és Pártos Gusztáv új nótákat énekelnek és új táncokat járnak. A királyleányt Hajdú Eta, a királyfit Dénes György adja. A látvá­nyossághoz fényes kiállítás készült. A Huncut ké­ményseprő második előadását vasárnap tartják meg, még­pedig nem délután, hanem délelőtt féltizenegy órai kezdettel. Az előreváltott délutáni jegyek érvé­nyesek, de kívánatra ezeket a jegyeket csütörtök délig visszaváltják. * A Morfium Csortos Gyula szereplésével és a fő női szerepben Komjáthy Máriával oly nagy sikert aratott a szombat esti reprizen, hogy a Renaissance­ Színház igazgatósága csütörtökig minden estén mű­sorára tűzte a nagyhatású drámát, amelynek elő­adásai 9 órakor kezdődnek. * Ma, kedden délután 3­ órától 6-ig tart a kitűnő gyermek előadás a népszerű Intim Kabaréban. * Az Intim Kabaré karácsonya rendkívül változatos és érdekes előadások sorozata lesz. Vasárnap, 24-én délelőtt fél 11 órakor szenzációs műsora matiné lesz a tagok és a személyzet javára, kiváló vendégek köz­reműködésével. Délután fél 4 órakor pompás gyer­mekelőadás a világhírű Lubinszky-gyerekek fellép­tével. 25-én délután fél 4 órakor és este fél 8 órakor ünnepi előadás Edmund Fritz felléptével, fél 11 óra­kor éjjeli előadás speciális új műsorral, 26-án, kedden délután a Lubinszky-gyerekek, felléptével a népszerű gyermekelőadás és fél 8 órakor a Budakeszi trombi­tás, Chaos, Petőfi-darab és a kiváló műsor. Jegyek az összes előadásokra előre válthatók egész nap Teréz­­körút 46. A színházak e heti műsora Operaház. Kedd: Siegfried (Burján Károly kamara­énekes vendég­felléptével.) Szerda: A köpeny. Csütörtök: a bibliai ember. (Burján Károly vendégfelléptével.) Péntek: A rózsalovag. Szombat: Jancsi és Juliska. A babatündér (5). Vasárnap: Sincs előadás. Hétfő: A köpeny. Kedd: Sába ki­rálynője. (7). Nemzeti Színház. Kedd: Az Aranyember. Szerda: Lear király. Csütörtök: Nőtt. Péntek: Az új rokon. Szombat: Lear király. Vasárnap: Vince előadás. Hétfő délután: A Byurkovits lányok (fél 3), este: Császár és komédiás (7). Kedd d. u.: Bang és mád (fél 3), este: Az új rokon (7.) Városi Színház. Kedd: Pillangó kisasszony. Szerda: Cigánybáró. Csütörtök: Faust. Péntek: Bolond Istók. (először). Szombat: Bolond Istók. Vasárnap: Sincs elő­adás. Hétfő délelőtt: IV-ik Szimfíraikus hangverseny, d. u.: Hoffmann meséi este: Poloud Istók, Kedd d. u.: Ragizza hercege, este: Bu­vöe vadász (léd 8.) — („Hogyan éljünk?“ ...) A középosztálynak mindennél fontosabb és égetőbb kérdése ez ma, amikor a drágaság és a kereseti lehetőségek csökkenése szinte minden számítást és előre­látást halomra dönt. Hogyan éljünk meg abból a kevésből, amit keresünk, hogy az egészségünk és munkabírásunk kárát ne vallja? Erre tanít meg az „Élet Könyve“, amely külön fejezetben magyarázza meg a táplálkozás bonyolult problé­máját és tudományos kísérletek, megfigyelések és tapasztalatok alapján állapítja meg azt a természetes és egészséges étrendet, amely még a mai nehéz viszonyok között is biztosítja erőn­ket és egészségünket. A gondos háziasszony megtanulja ettől, hogy a húsétel nem föltétle­nül szükséges az asztalon mindennap, mert könnyen pótolható más fogásokkal, amelyekben szintén ugyanaz, a tápláló erő és érték van, mint a húsban. „Rendes úri konyha“ címmel az olcsó és jó ételfogások hosszú sorát közli — nem holmi „pót­ételeket“, amelyeknek kitalálásában a né­metek oly nagy mesterek voltak a háború alatt — és rávezeti a jó gazdasszonyokat arra, hogy miképpen lehet gazdagítani a középosztály ét­lapját is olcsó, változatos és ízletes fogásokkal, amelyeknek elkészítéséhez nem kell pótszerek­hez folyamodni, vagyis, a szemet kielégítve, a gyomrot megcsalni. És ez a fontos fejezet csak egy része — még­pedig csak kis része — annak a sok és értékes gyakorlati ismeretnek, amelyeknek tömege igazán az „Élet könyvé“-vé, a praktikus élet lexikonévá avatja a „Nemzeti Újság“ előfizetőinek szánt karácsonyi ajándé­kot. Ez az 500 oldalas kötet a szó igazi értelmé­ben olyan házi barátja, tanácsadója lesz minden családnak, hogy bármily kérdésben fordulnak is hozzá, megtalálják benne a fölvilágosítást és útbaigazítást. Amellett változatos, érdekes ol­vasmány is, mert van-e, ami jobban érdekel­hetne bárkit, mint a gyakorlati élet ezer, és ezer problémája, amelyre mindre van felelet az „Élet Könyvé“-ben?... A hatalmas kötet szét­küldése legközelebb megkezdődik. 5

Next