Nemzeti Ujság, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-19 / 288. szám
Kedd, 1922 december 19. NEMZETI ÚJSÁG Az egész világ ismeri s kedveli Saxlehner András Hunyadi János keserűvizét. Kitűnő hatása általánosan el van ismerve. Egy háztartásban sem hiányozhat. SZÍNHÁZ, művészet Berzsenyi estéje a Színház kísérleti színpadán Néhány balsikerű próbálkozás után, úgy látszik, helyes útra terelődött egy kísérleti színpad, vagy egy jó magyar kamaraszínház kialakulása. A „Színház“ címen alakult vállalkozás tegnap tartotta előadását a „Helikon“ színpadán. Ez a kis színház a maga intim szépségében csakugyan nagyon alkalmas kamaraelőadások céljaira és ilyen volt a darab is, amelyet az előadás bemutatott. Igazi kis irodalmi bijou, amely talán nem alkalmas ebben a formájában egészen arra, hogy nagy színpadok nafey közönségében keltsen tömeghatásokat, de annál nagyobb hatással lehet egy amatőrökből összegyűlt kis közönségre, amely magasabb rendű élvezetet akar, amely nem tekinti a színházat tisztán szórakozó helynek, hanem annak, aminek tulajdonképpen lennie kellene, a költészet dobogójának, ahonnan a színész verseket szaval s a színpadi kép szuggesztív erejével, az élőszó gyújtó hatalmával rázza föl a fantáziát és kényszeríti repülésre a szépség ismeretlen tájai felé. Berzsenyi estéje bensőséges dráma. A költő és a vénülő férfi drámája, aki az örök ifjúságra sóvárgó lánylélek görcsös élni akarásával lobban szerelemre, a fiatal poétalány, dukai Takács Judit iránt, hogy aztán a vénülő férfi hirtelen megtorpanó bátortalanságával s a nemes lélek áldozatos erejével temesse el ezt a hófehér halottnak született szerelmet. A darabnak megvannak a maga gyöngeségei. Az expozíció lassú, a harmadik felvonásban a szerző homályos kissé és nem motiválja kellőképpen Berzsenyi lelkifurdalását. De a második felvonásban erős drámai feszültség izzik. A tisztartó finom lemondó szerelme, Judit önfeláldozása, Berzsenyi nemes, szelíd lemondása, mind mély és költői szépségei a darabnak. Nyelve csupa erő és zengés, Berzsenyi ódái lendületétől terhes és korfestő szó- és gondolatarchaizmusokban gazdag. Kár, hogy néha kissé sok is van belőle s akármilyen gazdagon áradnak is a képek s akármilyen erő van is némely elgondolásokban, a dráma menetét mégis túlságosan akadályozzák. Az előadás gondos színpadi munkára és komoly törekvésre vallott. A rendezésnek voltak kisebb zökkenői s az együttes nem volt még egészen tökéletes, ami ilyen új, kevés eszközzel rendelkező vállalkozás első kísérleténél nem is csodálható, de az egyes szereplők igazán figyelemreméltót adtak. Toronyi Imre, mint értékes, erős színészi egyéniség mutatkozott be. Berzsenyi alakját stílusosan, erőteljesen, a maga súlyos háborgó magyarságával nagyszerűen ábrázolta. Szépen beszélt, nehéz veretű dikcióját értelmesen, sőt a prozódia pompás kihangsúlyozásával mondta. Sokat várunk tőle a magyar színpadon. Igen értékes kvalitásokat árult el Könyves Tóth Erzsébet, aki csaknem az utolsó pillanatban ugrott be szerepébe. Makláry Zoltánnak néhány kitűnően megjátszott jelenete volt. Az együttes többi szereplője: Nagy Margit, Boray Lajos és Dárdai Viktor stílusosan illeszkedett be a játékba. K. M. — A Nemzeti Színház művészei elégtételt kaptak Pintér Jenőtől. Az az affér, amely az Áldozat előadása nyomán Pintér Jenő budapesti tankerületi főigazgató ismeretes nyilatkozatából támadt, most végre elintézést nyert. A Nemzeti Színház művészei tudvalevőleg küldöttségileg keresték föl a kultuszminisztert és tőle kérték sérelmeik orvoslását. A színház tagjainak ilyen módon való föllépésére Pintér Jenő beismerve jóhiszemű tévedését, kellő formában elégtételt is szolgáltatott a megsértett művészeknek, amennyiben ma Wlassics Gyula báró, az állami színházak főigazgatója, Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója és Wajdinger Gyula, a középiskolák ügyosztályának főnöke előtt a következő nyilatkozatot tette: — Őszintén sajnálom az „Áldozat“ ifjúsági előadásával kapcsolatban a beérkezett jelentések alapján tett nyilatkozatomnak az értelmezését, mintha én a rendetlenkedők magaviseletét bármiképpen megokoltnak találtam volna. Ennek ellenkezőjét bizonyítja az előadás másnapján a tanulóifjúsághoz intézett szigorú rendeletem, amelyben a legszigorúbb megtorlást helyeztem kilátásba hasonló botrány ismétlődése esetére, továbbá az, hogy számos tanuló példás fegyelmi büntetésben részesült, sőt egy az iskolából el is távolíttatott. — Ami pedig a Nemzeti Színház művészeinek játékát illeti, arra nézve senki előtt sem merülhet fel kétség aziránt, hogy minden hozzáértő csak a legnagyobb elismeréssel van az ország első színpadának egységesen magas színvonalú művészi teljesítményei iránt. Annál is inkább sajnálom a történteket, mert fölötte bántó, hogy amidőn közös erővel küzdünk a legmagasabb irodalmi és művészeti célok eléréséért, éppen az ifjúságii előadások kapcsán merülhettek fel zavaró mozzanatok, melyeknek ennyi év után történt lelkes vállalásáért csak őszinte hála járhat. Ezt a nyilatkozatot kifüggesztették a Nemzeti Színház fekete táblájára is. És mi szeretnénk remélni, hogy a kínos incidens ezzel a nyilatkozattal, amelynek hangja mindkét félt teljesen ki kell, hogy elégítse, egyszer és mindenkorra véget ért." — Kamarazene. Angliát dicsőséggel megjárt művészeink, a Waldbauer—Kerpely-vonósnégyes szombaton este rendezte második kamara estéjét. A műsort kizárólag Franck Cézárnak, az új francia muzsika első mesterének műveiből állították össze. A vonósnégyest, aztán a hegedűszonátát, végül a zongoraötöst játszották, az utóbbi kettőt Dohnányi Ernő közreműködésével. Mindvégig magas színvonalon állott kiváló vonósnégyesünk előadása, melynek sikerét csak növelte Dohnányi Ernő finom színekben bővelkedő zongorajátéka. A művészi élvezetet azonban tűrhetetlen mértékben zavarta a pesti közönség mindjobban elharapódzó neveletlen viselkedése. Az a kíméletlen törtetés, mely a ruhatár felé tolakszik a mű befejezése előtt, nemcsak a közönség drágán megvásárolt nyugodt élvezetét rontja meg, de boszszantóan illetlen a művészekkel szemben is. Tessék, ha kell, akár az ajókat lezárni, hogy végre megtanulja a türelmetlen és másokkal szemben neveletlen része a közönségnek, nem illik a sorok közepéről felugrálni, mindenkit felállítani, a művészeket játék közben zavarni saját kényelmük jogosulatlan kielégítésének önző érdekében . B. M. : Harsányi Rezső megválik a Belvárosi Színháztól. Harsányi Rezső, a Belvárosi Színház kitűnő művésze január 1-ére a Renaissance Színházhoz szerződött, ahol a főrendezői tisztet fogja betölteni. * Betleheme® játék a Zeneakadémián. December 25-én délután fél 3 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében karácsonyi gyermekelőadás lesz a Romanikánusok vegyes énekkarának közreműködésével. Az előadáson T. Mátray Erzsi mond prológot és rajta kívül még Csendőr Etus, Oszkár bácsi, Polgár Béláné zeneiskolájának növendékei szerepelnek a műsoron. Jegyek Bólánál, a Színházi Életnél és a Zeneakadémián kaphatók. — Az Akadémia visszautasította az ellene felhozott vádakat. Az Akadémia ma tartotta összülését, amelyen Berzeviczy Albert elnök Pasquele Villariról, az akadémia háború alatt elhalt kültagjáról tartott emlékbeszédet. A nagy olasz történetíró, akit az Akadémia 1874-ben választott meg külső tagjává, két leghíresebb munkáját, a Savonarola és kora és Machiavelli és kora című műveit ismertette. Berzeviczy levelezésben állott Villárival és tőle vett levelei is mutatják barátságát, nemzetünk iránt a kultúra békés eszközeinek szeretetét. Az emlékbeszéd elhangzása után az elnök visszautasította azokat a vádakat, amelyek az utóbbi időben az Akadémia állami támogatásáról szóló törvény tárgyalása alkalmából az Akadémia ellen intéztettek. Nevezetesen azt, hogy az Akadémia kiadványaival hozzájárult volna ősi területünkhöz való jogunk gyengítéséhez. A vádaknak az ellenkezője igaz. Felhozta pl. Karácsonyi János munkáját, amely bebizonyította, hogy az összes ma itt élő fajok között a magyarnak van legrégibb joga a terület birtokához. Ezután bejelentette az újabban beérkezett adományokat, mégpedig Rákosi Jenő egymilliós és Viola Sándor dr. 1480 koronás alapítványát. Rákosi Jenő azzal utalta át az egymillió koronát, hogy annak kamataiból időnként egy kiváló irodalmi munkát megjutalmazzannak. • A Kis cukrászda fényes sikere megfelelt annak a nagy várakozásnak, amelyet méltán fűztek Heltai Jenő új vígjátékához. A második és harmadik előadásra is minden zugában megtelt a Vígszínház, amelynek közönsége már annyi élvezetes estét köszönhet Heltai humorának, özletességének, elmésségének. De talán egyetlen műve sem okoz annyi zavartalan gyönyörűséget, oly tiszta, jóleső, derűs élvezetet, mint a Kis cukrászda, amely az első pillanattól kezdve mindvégig fogva tartja a figyelmet, mulattat, kacagtat, helyenként pedig költői mélységekkel elragadtat. Varsányi Irén, Makay Margit, Hegedűs, Tanay és Rámai alakításai nagyszerűek. Ezek közül pedig a kedves, szeretetreméltó, kitűnően megfigyelt epizódfigurák tömege rajzik, hozzájárulva az általános jókedvhez és ezzel az osztatlan nagy sikerhez, amely nyílt színen is sűrű tapsban, a felvonások végén pedig számtalan kihívásban nyilvánul meg. A Kis cukrászda legközelebb kedden és szerdán kerül színre. * Arany-matiné az Urániában. Abonyi Géza, Garamszeghy Sándor, Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház tagjainak és Péchy Blankának, a Magyar Színház művésznőjének közreműködésével Arany-matiné lesz az Urániában december 26-án délelőtt 11 órakor. Bevezető előadást tart Kéky Lajos dr., a Kisfaludy Társaság tagja. * A Bolond Istók, a Városi Színház új darabjának pénteki bemutatója iránt a közönség körében a legélénkebb az érdeklődés. A daljáték szereplői a Városi Színház kitűnő gárdája, nagy buzgalommal készülnek kitűnő feladatukra. A főbb szerepek Nagy Izabella, Abonyi Marienne, Örley Flóra, Cselényi, Sziklai, Sili, Pázmán Gábor kezében vannak s kivülök Krasznainé, Mihályit Júlia, Puskás, Mészáros, Balátzfy és Paksy egészítik ki az együttest, úgy, hogy a Városi Színháznak zajos sikerre van biztos kilátása. Az előadás előtt Sas Ede ünnepi prológját Bihari Ákos szavalja. * Olivia hercegnő a Fővárosi Színházban a végleges megállapítás szerint szombaton, december 23-án kerül bemutatóra. A megnyitás első hírére rengeteg számban jelentkeztek a jegykeresők a Buttykay—Földes—Bródy-operett első előadásaira. Oly tömérdek előjegyzés történt a bemutatóra, hogy ennek jegyeit máris elkapkodták, a többi előadás jegyeit pedig szerdától kezdve árusítják. A bemutatóig minden este előadásszerű főpróbákat tartanak az újdonságból, amely kiváltképpen alkalmas arra, hogy a színház erőiről a közönség minél kedvezőbb képet kapjon. Kosáry Emmy adja a sokszínű címszerepet, Király Ernő egy fiatal királyt játszik, ennek bolondos udvarmesterét Sarkadi Aladár személyesíti, Vigh Manci egy könnyűvérű udvarhölgy táncait járja, partnere Halmay Tibor, aki akrobatákat megszégyenítő táncprodukciókra talál módot. Komikus figurákat visznek színpadra Kürthy Sári és Radócz Ferenc. Kedves, mutatós kis szerepekben még sokan lépnek fel, így Mészáros Paula, Várhalmi Irén, Bojár Lujza, Harmatti Hilda, Boócz Rózsi, Krajnik Mária, Sándor Mary és Szilvássy Ica. Vincze Zsigmond karnagy vezényli az előadást A rendkívül mozgalmas cselekmény színhelye az első felvonásban egy arisztokrata leánynevelő intézet, a második pedig egy japánstilű bárba visz, a harmadik színhelye egy tengerparti kastély kertje. Az esti előadásokat kizárólag az Olivia hercegnő tölti be. Vasárnap is adják az „Olivia hercegnő“-t, még pedig a szent estére való tekintettel délután három órai kezdettel. Délutáni előadás lesz hétfőn, amikor a Három a kislány-t adják és kedden, amikor a Cserebere kerül színre. * Gyermekekről gyermekeknek címmel Gáspár Ferenc dr. az ifjúság részére előadást tart szerdán d. u. 124 órakor az Urániában. * Sarkadi Aladár a Huncut kéményseprő címszerepében csütörtök délután lép föl először a Vígszínházban. Mihályi Alice és Pártos Gusztáv új nótákat énekelnek és új táncokat járnak. A királyleányt Hajdú Eta, a királyfit Dénes György adja. A látványossághoz fényes kiállítás készült. A Huncut kéményseprő második előadását vasárnap tartják meg, mégpedig nem délután, hanem délelőtt féltizenegy órai kezdettel. Az előreváltott délutáni jegyek érvényesek, de kívánatra ezeket a jegyeket csütörtök délig visszaváltják. * A Morfium Csortos Gyula szereplésével és a fő női szerepben Komjáthy Máriával oly nagy sikert aratott a szombat esti reprizen, hogy a Renaissance Színház igazgatósága csütörtökig minden estén műsorára tűzte a nagyhatású drámát, amelynek előadásai 9 órakor kezdődnek. * Ma, kedden délután 3 órától 6-ig tart a kitűnő gyermek előadás a népszerű Intim Kabaréban. * Az Intim Kabaré karácsonya rendkívül változatos és érdekes előadások sorozata lesz. Vasárnap, 24-én délelőtt fél 11 órakor szenzációs műsora matiné lesz a tagok és a személyzet javára, kiváló vendégek közreműködésével. Délután fél 4 órakor pompás gyermekelőadás a világhírű Lubinszky-gyerekek felléptével. 25-én délután fél 4 órakor és este fél 8 órakor ünnepi előadás Edmund Fritz felléptével, fél 11 órakor éjjeli előadás speciális új műsorral, 26-án, kedden délután a Lubinszky-gyerekek, felléptével a népszerű gyermekelőadás és fél 8 órakor a Budakeszi trombitás, Chaos, Petőfi-darab és a kiváló műsor. Jegyek az összes előadásokra előre válthatók egész nap Terézkörút 46. A színházak e heti műsora Operaház. Kedd: Siegfried (Burján Károly kamaraénekes vendégfelléptével.) Szerda: A köpeny. Csütörtök: a bibliai ember. (Burján Károly vendégfelléptével.) Péntek: A rózsalovag. Szombat: Jancsi és Juliska. A babatündér (5). Vasárnap: Sincs előadás. Hétfő: A köpeny. Kedd: Sába királynője. (7). Nemzeti Színház. Kedd: Az Aranyember. Szerda: Lear király. Csütörtök: Nőtt. Péntek: Az új rokon. Szombat: Lear király. Vasárnap: Vince előadás. Hétfő délután: A Byurkovits lányok (fél 3), este: Császár és komédiás (7). Kedd d. u.: Bang és mád (fél 3), este: Az új rokon (7.) Városi Színház. Kedd: Pillangó kisasszony. Szerda: Cigánybáró. Csütörtök: Faust. Péntek: Bolond Istók. (először). Szombat: Bolond Istók. Vasárnap: Sincs előadás. Hétfő délelőtt: IV-ik Szimfíraikus hangverseny, d. u.: Hoffmann meséi este: Poloud Istók, Kedd d. u.: Ragizza hercege, este: Buvöe vadász (léd 8.) — („Hogyan éljünk?“ ...) A középosztálynak mindennél fontosabb és égetőbb kérdése ez ma, amikor a drágaság és a kereseti lehetőségek csökkenése szinte minden számítást és előrelátást halomra dönt. Hogyan éljünk meg abból a kevésből, amit keresünk, hogy az egészségünk és munkabírásunk kárát ne vallja? Erre tanít meg az „Élet Könyve“, amely külön fejezetben magyarázza meg a táplálkozás bonyolult problémáját és tudományos kísérletek, megfigyelések és tapasztalatok alapján állapítja meg azt a természetes és egészséges étrendet, amely még a mai nehéz viszonyok között is biztosítja erőnket és egészségünket. A gondos háziasszony megtanulja ettől, hogy a húsétel nem föltétlenül szükséges az asztalon mindennap, mert könnyen pótolható más fogásokkal, amelyekben szintén ugyanaz, a tápláló erő és érték van, mint a húsban. „Rendes úri konyha“ címmel az olcsó és jó ételfogások hosszú sorát közli — nem holmi „pótételeket“, amelyeknek kitalálásában a németek oly nagy mesterek voltak a háború alatt — és rávezeti a jó gazdasszonyokat arra, hogy miképpen lehet gazdagítani a középosztály étlapját is olcsó, változatos és ízletes fogásokkal, amelyeknek elkészítéséhez nem kell pótszerekhez folyamodni, vagyis, a szemet kielégítve, a gyomrot megcsalni. És ez a fontos fejezet csak egy része — mégpedig csak kis része — annak a sok és értékes gyakorlati ismeretnek, amelyeknek tömege igazán az „Élet könyvé“-vé, a praktikus élet lexikonévá avatja a „Nemzeti Újság“ előfizetőinek szánt karácsonyi ajándékot. Ez az 500 oldalas kötet a szó igazi értelmében olyan házi barátja, tanácsadója lesz minden családnak, hogy bármily kérdésben fordulnak is hozzá, megtalálják benne a fölvilágosítást és útbaigazítást. Amellett változatos, érdekes olvasmány is, mert van-e, ami jobban érdekelhetne bárkit, mint a gyakorlati élet ezer, és ezer problémája, amelyre mindre van felelet az „Élet Könyvé“-ben?... A hatalmas kötet szétküldése legközelebb megkezdődik. 5