Nemzeti Ujság, 1923. január (5. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-03 / 1. szám
**■ V. *.* V. évfolyam 1. szám* Ára korona Szerda, 1923 január 1. NEMZETI ÚJSÁG herkesitőség és kiadóhivatal, Budapest, V. kerület. Előfizetési ár : Honvéd utca 10. Telefon: 127-46, 127—47,127—48, urmreTTIUT nniiTirii uinri in Egy hónapra 400 kor., negyedévre 1120 kor. Egyes 127—49 ésJózsef 65. Fiókkiadóhivatal: IT„ Duoan. 6. ftEHfcceItNI rULllKAI “AilLAr szám 20 kor. fürdetések milliméterei dijuabás menni Telefon: 123—08 és Teréz körút 62. Telefon : 181—41. Reklamációk: 19—25. f - v ' mh/ fy ,-y Is I * A//JA Boldogulásunk útja írta: Ludwig, Ernő Mindnyájan emlékezünk arra a férfiúra, aki lap-nap után azt szokta mondani: Ismét egy is, és nem teltem semmit a halhatatlanságrért! Az u.i év küszöbét átlépve, a magyar nemlét ezt a mondást variálva azt mondhatná el magáról: Ismét egy év és nem tettel; semmit te azok, akik én rólam gondoskodnak, hogy az engem nyomorító békének revízióját előkészítsék. Gróf Zichy János karácsonyi cikkében arra utalt, hogy „a boldogtalan Magyarország nem ünnepel igazán a szeretet boldog ünnepén, mert a szeretet helyett gyűlölet tombol körülötte és benne egyaránt“. Kétségtelen, hogy a gyűlölet mint lassú méreg bevette magát a magyar nemzet politikai és társadalmi rétegeibe, azokat egymás ellen uszítja, hogy így a maguk kicsinyes személyes gyűlölködésétől íhatva, elhanyagolják a nemzet legfontosabbrdekeinek gondozását. Mintha ebben az eljárásban is azok a láthatatlan erők működnének közre, melyek a háború utolsó éveiben harmonikus ritmusokban pacifizmusról, népek testvéri ölelkezéséről, nemzetek önrendelkezési jogáról sziréni nótákat kezdtek fuvolázni és ugyanakkor a színpad falai mögött előkészítették az összeomlást, az őszirózsás műforradalmakat, a Kun Bélaféle vértengert és testi-lelki lealjasité-it a nemzetnek, aztán meg a trianoni szó-- nimét. Ma valószimmieg ugyanazok azok úgy operálnak, hogy gyűlöletet, gyan vost, acsizkodást terjesztenek mindenfelé, hogy eközben könnyebben lehessen előkészíteni az újévi ajándékokat, a reparációs fizetéseket, anyagi és egyéb megnyomorításunkat. Legyen szabad itt egy indiai legendára hivatkoznom. Az idők legelején Brahma és Saraswati, az istenek nagyapója és nagyanyója, mennyei trónusának magaslatáról szemlélte a világot, Brahma unatkozott. A Kozmos egy pár porszeméből emberkéket kezdett gyúrni Saraswati és saját magának képmására. Mikor már tekintélyes számban feküdtek ölében az emberkék, rájuk lehelve, életre ébresztette őket és a mennyei kárpit szegélyein túl megpillantva földi golyóbisunkat, mely a nap körül haladt rendes pályáján, az a gondolat fogamzott meg benne, hogy azokat a földre telepíti, így is jön. Brahma kíváncsian nézte, hogy az emberkék mitévők lesznek a földön. Csodálattal kellett látnia és hallania, hogy azok gyűlölettel eltelve, egymás ellen törtek és szitkokkal illették az Istenséget, mely őket megfosztotta az égi dicsőségtől és cserben hagyta őket. A szemlélésbe azonban csakhamar belefáradt; fejét odahajtotta Baraswati vállaira és elaludt. Mikor az istenek alusznak, a földön nagy korszakalkotó kataklizmák mennek végbe. Az istenek percei az emberi türelem mérővesszőjével mérve századokat képviselnek. Saraswati, aki elszomorodva szintén látta a földi tragédiák lejátszódását, mint a világ jóságos anyja, orvosolni szeretett volna a hajukon. Egy merész elhatározással lenyúlt a földre és az emberkéket, amikor azok álomba merültek volt, isteni tenyerében felszedte a földről és mindannyiukat ölébe rakta. Aztán a körülötte virágzó lótuszvirág szirmainak arany porával szempilláikat behinte és újra visszahelyezte őket a földre. Az emberkék felébredtek, de mintha csodálatos változáson mentek volna át. Leborultak a földre, dicshimnuszokat kezdtek zengeni teremtőiknek, Brahmának és Saraswatinak, hozzáfogtak a föld szántásához, iskolákat és templomokat építettek. Az aggastyánok és fiatalok, szülők és gyermekek egymás nyakába borultak, az asszonyok és férfiak pedig egymás szemébe nézve a mennyei dicsőség kisugárzását vélték ott felfedezni. Brahma, aki szintén felébredt volt, csodálkozva odaszólt isteni hitvesének, Sarasnal ittak: „Hát mit csináltál, hogy ez a nagy változás állott be az emberek között?“ -- „Szeretetet adtam nekik — válaszolá Sarasnak és halált." Din Mani Padine Burnt Alkalmazzuk ezt a legendát a mai állapotainkra! A háború alatt az emberek, mintha meghibbant volna az eszük, egymás élete ellen törtek, vagy pedig egymás becsületében gázoltak. A maguk szent és sérthetetlennek vélt jogaikból a világért sem engedtek volna jottányit sem. Egymás iránti gyűlölségből inkább kicsavarták egymásnak nyakát. Ebben a miazmás légkörben persze csupán emberölő szenvedélyek és törekvések tenyészhettek s ez a légkör többé-kevésbé ma is olyan, mint volt a háború alatt. Ma az egész világon mindenki azt a Saraswatit várja, aki szempilláinkat a lótuszvirág arany szirom porával behintené. Az isteni szeretet -- mert hiszen az indiai mytológiának a lótuszvirág szirmaiban rejlő arányimra is csupán ezt jelképezi — az a csodaszer, melyet a mi kereszténységünk a kölcsönös gyűlölködéstől való felszabadulás csodaszerévé avatott. Ez a szeretet, párosítva az isteni szikra által termékenyített akaraterőnkkel, a magyar nemzetnek is majdan meg fogja hozni a boldogulás lehetőségét, önérzetét és minden megpróbáltatástól való megváltását. Aki mesterségesen fel akarja tartóztatni ezen folyamatot, meg akarja akadályozni ezt a párosulást, az vét a nemzet ellen. El fog s el kell jönnie annak a lélektani pillanatnak a nemzet életében, amikor a nemzet, élni akarásának vágya diadalmaskodni fog és el fogja söpörni mindazokat, akik ezt a vágyat mesterségeset f el akarják zsibbasztani. Ha az újévben szabad valamit kérni, az isteni gondviseléstől, hát legyen ez az, hogy az újév nyissa ki szemünket, adjon akaratot és önérzetet, szüntesse meg a gyűlölködést és békítsen ki sorsunkkal, azáltal, hogy egy szebb jövő kibontakozási lehetőségét előkészíti. Megint belülről rontják a koronát Az állandó zürichi kurzus ellenére egyre nő a drágaság — A spekuláció szerepe — A keresztény ellenzék harcot indít a koronarontás ellen (.A Nemzeti Újság tudósítójától.) Gazdaságpolitikai körökben, különösen mérvadó bankkörökben a legnagyobb aggodalommal látják, hogy a korona slaMUtá«. •Állott a drák»cAir • az árak ugrass*,-óén sneikfüiek, ..■ publikum -gyes rétegeiben erős vásári' í hc.doitdösdg mutatkozik s* Ismét megindul a koronától való raenekules. A koronától való menekülés egyik tüneteként fogható fel a tőzsde megszilárdulása és ezzel van kapcsolatban az általános árupiaci szilárdság is. Sokan, akik pénzüket áruba, vagy értékbe fektetik, azzal érvelnek, hogy védekeznek a korona esetleges leromlásával szemben. Ilyen jelenségek láttára, mérvadó körökben az a vélemény alakult ki, hogy a koronát tulajdonképpen belkiről rontják le és ismét belkiről indult ki az a folyamat, ami esetleg a magyar korona értékcsökkenését eredményezheti a külföldi piacokon. A drágasági lavinát — amint azt akkor a Nemzeti Újság előre megírta — újra a vasúti tarifák felemelése indította meg, ezt követte a villamos, a villany és gáz megdrágulása és a kenyér árának, a liszt árának folytonos felemelése. A korona belső értékének lecsökkenésével fenyeget az is, hogy a buza ára a spekuláció miatt ugrásszerűen emelkedik. Január végére a mai nap folyamán 12.80« koronával kötötelt búzát- ___! ' _ i'uj- ■* «után nem a f gazdatársadalom, hanem e,sah n .y,, szkrdés üzletemberei húznak hasznot. Hy«D jelenségek láttára érthető, hogy aggodalom kapott lábra nemcsak pénzügyi és politikai körökben, haji ,,n másutt is s ezzel jár, hogy a munkásság és egyes tisztviselő kategóriák körében máris újabb béremelési mozgalmak indultak meg. Mindezen körülmények hatása alatt a keresztény ellenzék, értesülésünk szerint, szükségesnek tartja, hogy szóvá tegye gazdasági életünknek ezeket a szomorú szimptomért és meggyőzze az illetékes tényezőket arról, hogy itt sürgős közbelépésre van szükség. A keresztény ellenzék, de általában a nemzetgyűlés nem nézheti tovább, miképpen rontják le belülről a korona árfolyamát nap-nap után és ezért az új nemzetgyűlési kampányban éles harc fog indulni a gazdasági viszonyok megjavítása és a korona belső vásárló árfolyamának megmentése és stabilitása érdekében. Poincaré előadta programját a ma megnyit párisi konferencián Áfa asz agyas delegációit veszül és előadták a tervezeteket . Még nagy ellentétek mutatámnak Páris, január 2. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése Berlinen át.) A szövetségesek konferenciájának mai első napja a francia, angol és olasz delegációk vezetőinek előadásával telt el. Mindegyik delegáció vezetője részletesen kidolgozott tervet terjesztett elő. A tervek alapos tanulmányozása céljából a konferencia mai ülését, melyet Poincaré elnökletével délután két órakor nyitottak meg, este hét órakor befejezték. A legközelebbi ülés holnap délután három órakor lesz. A konferencia mai hivatalon ülése előtt Poincaré, Howor Law és lord Curzon háromnegyed óra hosszal tanácskoztak s ez alkalommal nemcsak a jóvátétel kérdése, hanem a lausannei konferencia helyzete is szóba került. Lord Curzon még ma este visszautazik Lausanneb.. Iionar Law az olasz delegáció vezetőjével is tanácskozott. Paris, január 1. A Havas iroda közzéteszi Poincarénak ma délidén bemutatott programját. Bármily hihetetlen megpróbáltatásoknak tette is ki a háború Franciaországot, mégsem lesz közönyös azoknak a nemzedéknek talpraállítása tekintetében, melyek ma az általános válság alatt nyögnek. Éppen tegnap eklatáns példáját adta az osztrák kérdésben szolidáris érzelmeinek. Az őszinte kívánság vezérli, hogy szövetségeseivel való teljes egyetértésben közreműködjék a békeszerződések végrehajtásában és valamennyi ország talpraállításánál, amelyeket a legutóbbi évek eseményei erejükben támadnak meg. Franciaország azonban nem feledheti el, hogy Németország volt az, amely neki hadat üzent, amely tíz francia megyébe betört és azokat tervszerűen elpusztította. A francia kormány kijelenti, hogy nem fogadja el azoknak a fizetéseknek a leszállítását, amelyeket Németország a statútum értelmében teljesíteni tartozik. A fizetéseknek Franciaországra eső része már az sem elegendő arra, hogy az elpusztított területek újjáépítését fedezze. A leszállításokról csak akkor lehet szó, ha egyes szövetségesek Németországgal szemben fennálló követeléseiknek a rájuk eső rész megváltoztatásával való leszállításba beleegyeznek. A francia kormány hangsúlyozza, hogy a szövetségközi adósságokat a közös győzelem érdekében vállalta, hogy azok háborús költségeket jelentenek és a versaillesi szerződés értelmében megelőzik a jóvé- tételi követeléseket. A francia kormány ezeknek az adósságoknak sem tőkéjét, sem kamatait meg nem fizetheti, amíg a német fizetésekkel nem talál fedezetet az elpusztítult területek újjáépítésére teendő fizetésekre és ezek a kiadások hozzávetőleg megfelelnek a B. sorozatú kötelezvények francia részének.