Nemzeti Ujság, 1923. január (5. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-03 / 1. szám

2 Szerda, 1923 január 3 NEMZETI ÚJSÁG Ha Franciaország egyes hitelezői elfogadják ezt az eljárást, a francia kormány késznek nyilatkozik arra, hogy a C. sorozatú kötelezvénynek reá eső részével saját tartozása névértékének megfelelő tőkét ad nekik. A tartozás kiegyenlítésére a C. kötelezvényeket Franciaország és a hitelező államok meg fogják semmisíteni. (MTI.) Paris, január 2. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefon jelentése Berlinen át.) A Liberté értesülése szerint a párisi konferencia a jövő hét végéig fog tartani s ha még tovább húzódnék, ezt jó jelnek kell tekinteni, mert ebben az esetben számítani lehet arra, hogy a részletek alapos megbeszélése miatt késik a végleges döntés, de elvi kérdésekben nincsenek nagy ellentétek, amelyek meghiusíthatnák a megegyezést. Páris, január 2. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése : Berlinen át.) Bonar Law ma a sajtó képviselői előtt ismertette az angol javaslatokat. Ennek során feltűnést keltett az a kijelentése, hogy Anglia nincs abban a helyzetben, hogy szövetségeseivel szemben minden követeléséről lemondjon s csak a német fizetések arányában csökkentheti követeléseit. A zálogokra vonatkozó francia terveket az angol miniszterelnök nem tartja véglegeseknek, de ennek a kérdésnek nem tulajdonít túlságosan nagy fontosságot, mert úgy véli, hogy Németország pénzügyi helyzetének rosszabbodása nem valószínű. Végül kijelentette, hogy Anglia őszintén akarja a megegyezést Franciaországgal, de ehhez a közvélemény jóakarata is szükséges és ezért kívánatos, hogy a sajtó ne mérgesítse el a helyzeteket. Róma, január 2. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése Bécsen át.) A Messagger úgy értesül, hogy Mussolininak a párisi konferenciára szánt terve annyiban módosult, hogy arra az esetre, ha Németország a megállapított időnél előbb fizet, lehetővé teszi a jóvátételi tartozásnak 50 milliárd alá csökkentését. Olaszország azonban a konferenciára nem csupán egy tervvel készül, hanem a megegyezés megkönnyítése céljából már előre többféle tervezetet dolgozott ki. Az ellenzék harcot indít az új adójavaslatok ellen A kormány megint ex-texet rendelett A politika hírei (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Petőfi centemiárium új esztendején, mikor szerte az országban társadalmi különbség nélkül és szerte a nagyvilágban a műveit nemzetek mindenütt meghajtják lobogóikat a nagy magyar költő halhatatlan emléke előtt, természetesen a magyar politikusok is adtak egy kis újesztendei meglepetést. Azaz, hogy nem is meglepetést, mert senkit sem lep meg az, hogy az ország immáron negyedszer ex-lexbe kerül. Az ex-lex a régebbi időkben komoly dolog volt, mert törvényenkívüli állapotot jelent, amikor a kormány adókat sem szedhet be, mert nincs bizalom a háta mögött. Azóta fordult a világ kereke és az a kormány, amelyik rendtörvényjavaslatokkal és hasonló jogi szörnyűségekkel akar kedveskedni az országnak a Petőfi-centennáriumának alkalmából, szóval az a kormány, amelyik a rendet fokozottabb mértékben akarja biztosítani, egyáltalán nem gondolt arra, hogy a meglévő törvényes rendet fentartsa s nyugodtan vakációra küldte a nemzetgyűlést, ahelyett, hogy letárgyaltatta volna az indemnitást. Komoly politikai körökben a kormánynak ezt a meglehetősen furcsa magatartását nem éppen a legkedvezőbb kommentárokkal kísérik, mert azt, hogy a kormány ezzel a nemtörődömséggel valósággal törvényesítse az exlex állapotot, semmiképpen sem tartják megengedhetőnek. Az ex-lex állapot bekövetkezése különben előre látható volt. Amikor Bethlen István gróf még november havában kijelentette, hogy költségvetést terjeszt a nemzetgyűlés elé, a Nemzeti Újság már ezzel a nyilatkozattal kapcsolatban megírta, hogy nem lesz költségvetés, sőt indemnitás sem lesz, hanem ex-lexbe kerül az ország. Hogy az ex-lex meddig fog eltartani, ez még teljesen bizonytalan. Az indemnitási vita még ki sem bontakozott, az ellenzék vezetői még jóformán fel sem szólaltak (amint hogy a hosszú karácsonyi vakáció alatt még fel sem szólalhattak) és így a vita esetleges dnyitásáért most már igazán a kormányt terheli a felelősség. A kormánynak különösen még erősebb harca lesz az ellenzékkel az új adójavaslatok körül, amelyeket Kállai Tibor pénzügyminiszter akar beterjeszteni. Az ellenzék felfogása e tekintetben az, hogy a kisemberek már anyagira túl vannak terhelve adókkal, hogy a fizetést tovább fokozni már nem lehet. Egyszóval a nemzetgyűlés első ülésein megint heves harcra és vitára van kilátás. Az újévi üdvözlések meglehetősen szürkén és egyszerűen zajlottak le. A miniszterelnök nem volt Pesten, így újévi beszéde elmaradt és azt január 9-én fogja megtartani. Egyetlenegy kiemelkedő beszéd volt az újesztendei köszöntők között, Schioppa Lőrinc pápai nuncius beszéde a kományzó előtt, amelyben az ezeréves Magyarországról emelkedett szavakban emlékezett meg a Szentszék követe. A beszédet alább részletesen közöljük. A nuliska bírói küldben a következők: Diplomaták a kormányzónál Az újév napján a Budapesten időző diplomáciai testület teljes számban jelent meg a kormányzó előtt, akit a diplomaták nevében Schioppa Lőrinc apostoli nuncius a következő beszéddel üdvözölt: — A mai nap különösen fontos esemény Magyarország történelmében. Ez az első eset, amiikor majdnem az összes nemzetek diplomáciai képviselői együtt jelentek meg a független Magyarország államfője előtt. — Örvendetes előjelnek vehető, hogy ittlétünkre az újévi jókivánatok kicserélése adott alkalmat. Reám nézve pedig nagy megtiszteltetés, hogy mint a diplomáciai kar doyenje én vagyok kartársaim jókívánságainak tolmácsa. — Aten, aki Fömellé vágod hazáját oly sok természeti szépséggel és gazdagsággal, oly magas keltaióval, oly fejlett civilizációval és oly dicsőségteljes mellel áldotta meg. Isten továbbra is oltalmazza Magyarországot, hogy Szerencs esett teljesíthesse történelmitiválását, amelnyt a béke, a kultúra és a civilizált nemzetk boldogulásának egyik legértékesebb tényezőjévé jelöli ki. Ez az a kívánság, amelyet a diplomáciai testület azoknak az uralkodóknak és államfőknek nevében, akiket képviselni szerencséje van, úgyszintén a saját nevében a nemes magyar nemzet irányában nyilvánít. Ehhez a kívánsághoz, Főméltóságu Ur, a személyének boldogsága és kormányzásának sikeressége iránt táplált nagyon őszinte jókívánságainkat fűzzük. A kormányzó rövid válaszában megköszönte az üdvözlést s kijelentette, hogy Magyarország a békét munkára irányuló politikában akarja teljesíteni azt a történelmi hivatást, amelyet a gondviselés számára kijelölt, amidőn ezt az országot egy fejlett kultúra és egy dicsőséges történelmi múlt emlékének jótéteményeiben részesítette- A kormányzó ezután elbeszélgetett a diplomáciai missziók főnökeivel. A fogadásnál Daruváry Géza ideiglenes külügyminiszter, Ambrózy Lajos gróf rendkívüli követ, és meghatalmazott miniszter, Uray István dr., a kabinetiroda főnökhelyettese, Fischer Lajos ezredes, a katonai iroda főnökhelyettes is részt vett. Újévi üdvözlések A népjóléti és munkaügyi minisztérium tisztviselőkara nevében Gáy Aladár államtitkár üdvözölte az újév alkalmából Vass József minisztert, aki feladatát hajthatatlan energiával, méltányos megértéssel és szeretettel végzi. Fass József válaszában hangsúlyozta, hogy az állami élet létalapja a munka. Ehhez kérte a tisztviselők támogatását. A Magyar Fascista Tábor elnöksége Jankovits Iván, Usáry Jenő dr., Hornyánszky Zoltán dr., Sármezey Endre és Luzsénszky Zsigmond báró ma este kihallgatáson jelentek meg a kormányzónál és hoszszasan ismertették a fascisták programját A kormányzó Hornyánszky Zoltán előadását jóindulattal hallgatta végig és a maga részéről is hangoztatta, hogy a nemzeti erő összefogására most különösen szükség van. Vasa miniszter visszautazott kerületén, Vass József népjóléti miniszter ma Mátéffy Viktor, Pártos János is Láng János nemzetgyűlési képviselők kíséretében Zalaszentgrótra utazott, hogy prorambeszédét azokban a községekben is elmondja, ahol eddig még nemi járt. Vass József megválasztása bizonyosra vehető, eddig még komolyan számba vehető ellenjelöltje einek. Rassay • Hétan feljelenti az aktahamisítókat A nagy port fölvert Rassay—Ulain-ügy — mint ismeretes — azzal záródott, hogy a miniszterelnök felszólította Rissay Károlyt, hogy a hamis nyugták és hamis jelentések szerzői ellen följelentést tegyen. Ez a följelentés — mint értesülünk — elkészült és még a héten az ügyészség elé kerül. Rassay Károly ma Budapestre érkezett és átnézte a följelentést, melyen még néhány jelentéktelen módosítást tett. A Balzac-dij Páris, 1922 december 23. A párisi irodalmi életnek egyik legnagyobb eseménye a Balzac-dij kiosztása. A szaklapok hosszú cikkekben méltatják a pályázat jelentőségét, a tudományos és művészi szalonok pedig kíváncsian találgatják a győztesnek nevét. — A dij — 30,000 frank — alapítójának, Basil Zaharounak intenciója szerint arra van rendelve, hogy eddig nem ismert regényírót kiemeljen az ismeretlenség homályából. A jury tagjai a kor legkiválóbb aestetikusai és művészei: Paul Bourget, Maurice Barres, René Bouliste, Leon Daudet, Elimir Bourges, Boulenger, Jaloux, Duhamel, Chéray, Halévy, Strowstoi és Duvernois. A bizottság idei munkája nagyon nehéz volt. 300 kéziratot tanulmányozott át és nagy belső harcok után — melyek során Duhamel lemondott — tudott csak megállapdásra juuni a nyertesek személyében. A koszorút ketten vitték el: Jean Girandoux „Siegfried et le Limousin“ című regényével és Emil Baumann„ Jeb le Predestine“ című művével. , Baumann*, műve hatalmas, minuciózus pontossággal lelolgozott alkotás. Alakjai markánsak, húgból és vérből való emberek, a modern kor gyermekei, élnek, mozognak, szenvednek s szenvedéseik oka nem a fátum véletlen játéka, hanem saját hibájuk, gyöngeségük, tökéletlenségük. A mű cselekménye nagyon érdekes és változatos. A főhős Bernard Dianzede, egy bresti jómódú kereskedő fia, korán árvaságra jut. Elvégezve a jogi tanulmányokat, 600,000 frank vagyonával Portzicba vonul vissza s ott álmodozásnak és a művészetnek szenteli idejét. Megismerkedik az első asszonnyal, egy elvált nővel és életének első nagy eseménye a szerelem lesz. A nő azonban nemsokára meghal, s az ábrándozó és művészi lelkű ifjú elveszti lelkének békéjét. Úgy érzi, hogy szerelme bűnös volt, hogy a nő halála büntetés; kolostorba akar vonulni, egy szerzetes azonban lebeszéli és ráveszi, hogy nősüljön meg. íme, a regény első része, a bevezetés. Az ivó gyorsan néhány oldalon siet át rajta, hogy elüssön a másik főalakhoz, a második nőhöz, aeleséghez. Helen Restant olyan, mint a többi nő. Szereti az urát, de nem azért, hogy az uráé lehessen, hanem, hogy az ura legyen az övé. Nem érti a férjének szubtilis művészi, álmodozó lelkét, csak kiadásainak fedezését kéri tőle. Hiú, unatkozó asszony, aki szép akar lenni, tetszeni akar és ezért pénzre van szüksége. Szerelmes lesz egy őrnagy-orvosba, s hogy annak tetszhessen, eladatja férjével mindenét. A férj mint ábrándos, fellegekben járó lélek, nem ért a gyakorlati élethez, a jövedelemszerzéshez, szépen lassan elveszti a vagyonát. S mikor a tönk szélére jut, a felesége otthagyja és követi az orvost Parisba. A férj egyedül van. Mindenki ellene fordul, gyerekei, anyósa, sógora, szomszédai, sőt a természet is: beteg lesz és néhány napra elveszti szeme világát. És ekkor bekövetkezik a fordulat, a hős eleget szenvedett tehetetlenségéért, érdemessé vált a nyugodt polgári életre. Egy misszionárius meggyógyítja, az őrnagyorvos meghal a háborúban, a feleség megtér, az emberek érdeklődni kezdenek iránta. Dianzede megbocsát a nőnek, aki nem volt rossz, csak aszszony volt, visszaveszi, vállalkozásai sikerülnek, s végre valahára visszatérhet csöndes szülővárosába, a szép kis Brestbe. Ennyi a tartalom. Ebből is láthatjuk a mű alapgondolatát: az író egy passzív, kontemplatív, de ,jel lelket belehelyez a való életbe, megrajzolja a szükséges összeütközéseket és levonja a konzekvenciát: a jónak meg kell találnia helyét a mai társadalomban is. Ez az a magasztos erkölcsi eszme, ami értéket ad az egész regénynek s amely végre valahára kivétel a bűn szépségét és csábító voltát hirdető irodalomban amely az utolsó évtizedekben szinte kizárólagosan uralkodóvá vált A másik nyertes: Jean Girandoux, akinek műve inkább magas ívelésű filozófiai elmélkedés, mint egy szigorú aestetikai értelemben vett regény. Az író célja a francia-német ellentétnek megrajzolása, a két nemzet háború utáni viszonyának, a viszony lehetőségének a megismertetése. A tárgy érdekes, aktuális, originális. Az egyetlen, ami hiányzik benne: a kompozíció, a logika. A regénynek három kelléke van — mondja Boirget —, a cselekmény, a karakterek és a kompozíció. Ezek egyikét sem találjuk meg Girandouxnál, de ő nem is törődik vele:ő gondolatokat, helyzeteket akar festeni és nem regényt írni. Forestier, egy fiatal francia író eltűnik a háborúban. Egy nagy ütközet után megsebesül elveszti eszméletét és ezzel együtt, emlékezőtehetségét. A németek megtalálják, niggyógy !:diák és német szellemben átalakítják. A francia író új német hazájában a Siegfried von Kleist nevet kapja, részt vesz a politikai életben és cikkeket ir a Frankfurter Zeitungban. Münchenbe utazik, ott bele akar merülni a forradalomba, amely a zsidók forradalma. „Kié Németország, ha nem a miénk — mondja Liéviné Liéven. — A német sas esőrei mi orrunk.“ Egy barátja, Zeiten megmagyarázza neki.