Nemzeti Ujság, 1923. június (5. évfolyam, 122-145. szám)
1923-06-02 / 122. szám
ak — (Házasság.) Zidai Illés Flóra és Köhler Rudolf főhadnagy f. hó 2-án déli 12 órakor tartják esküvőjüket a Deák-téri templomban. Zinszky Zsuzsi és Jármay Pál dr. f. évi június 5-én d. u. 1/27 órakor tartják esküvőjüket a Deák-téri evangélikus templomban. Wendelaar Vilmos Gerrit, az amsterdami érték-tőzsde elnöke és Baár Jolán (Zsombolya) szombaton, június hó 2-án délelőtt t1 1 órakor házasságot kötnek az Egyetemi templomban. Trozonyi Kató, Trozonyi Ferenc ny. államvasúti főfelügyelő leánya és Dobók Ferenc dr. klinikai orvos június 2-án, szombaton délután négy órakor tartják esküvőjüket a Krisztinavárosi plébániatemplomban. A Neurasthenias embereknél, kiknek gyöngeségét a hasi szervekben fölmerülő zavarok okozzák, a „Ferenc József" keserűviz rendbehozza a gyomor és a belek működését s tiszta fejet és nyugodt alvást teremt. Arany, ezüst, prolinabevillás IV. Vármegyeutca hét. Pénztári, órák 9— 5-ig. SZÍNHÁZ, művészet Beöthy László huszonöt éve Beöthy László huszonötéves színigazgatói jubileumát ünnepeli ma a magyar irodalmi és művészeti élet. Azt a huszonöt évet, amely a magyar művészet történetének legragyogóbb kultúrtettei közé tartozik. Amíg a kis Magyar Színházból a nagy Magyar Színház s amíg Beöthy László egy színházából öt színház lett, az nemcsak egy zseniális üzletember munkája volt, hanem a nagyszívű, kiváló ízlésű és ítéletű művészé is, aki ezzel az öt színházat, öt erős várát teremtette meg a magyar művészetnek, a magyar kultúrának. Beöthy László 1898 május 18-án lett a Magyar Színház igazgatója. Itt kezdődött meg az a karrier, amelynek állomásait a Magyar Színház tizennyolc diadalmas esztendeje, a Király Színház húsz esztendeje, a Nemzeti Színház, a Népopera, a Belvárosi Színház, Margit Színház, Uránia Színház, Budapesti Színház, Andrássy úti Színház, a Revü Színház, Scala Színház, Blaha Tusza Színház, Várszínház és a Fővárosi Nyári Színház jelzik. Beöthy László színpadain huszonöt év alatt kétszáznégy magyar és 179 idegen színpadi muzika került bemutatásra. A bemutatott művek között hat drámai költemény, 13 tragédia, 115 vígjáték, 97 színmű, 3 opera, 111 operett és 20 énekes játék volt. A bemutatott művek magyar szerzői között ott találjuk az elmúlt huszonöt év minden nagy magyar írójának nevét, a külföldi írók közül pedig úgy a modern, mint a klasszikus irodalom minden számottevő nagy reprezentánsát. A magyar szerzők közül ángyán Béla, Bakonyi Károly, Balás Sándor, Bánffy Miklós gróf, Beöthy László, Buttykay Ákos, Csáth Géza, Csiky Gergely, Farkas Imre, Ferenczy Ferenc, Gárdonyi Géza, Hajó Sándor, Harsányi Zsolt, Herczegh Ferenc, Heltai Jenő, Hevesi Sándor, Huszka Jenő, Jacobi Viktor, Jókai Mór, Kacsóh Pongrác, Kada Elek, Kálmán Imre, Krúdy Gyula, Lehár Ferenc, Mikszáth Kálmán, Martos Ferenc, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Nádor Mihály, Rákosi Jenő, Rákosi Viktor, Szabados Béla, Szemere György, Szirmay Albert, Szomori Dezső, Sztojanovich Jenő, Tímár Mihály, Tersánszky J. Jenő, Vincze Zsigmond és Zsíros István színpadi munkáit mutatták be Beöthy László színházai. A külföld írói és zeneszerzői közül E. Amiéi, F. Armont, H. Bahr, Bataille, De Battla, H. Beque, S. Benelli Tristan Bemard, H. Bernstein, H. Berté, A. Bisson, W. Blumenthal, R. Bodanzky, P. Bourget, R. Bracco, Brieux, A. Burnett, Capus, V. Garylts, H. Christine, Clerise, Courteline, Csehov, G. Davis, Dosztojevszki, ifj. Dumas, Echegaray, S. Engel, Evreinov, Fall Leo, C. Farrére, O. Ferron, P. Frank, 0. Friedmann, P. Frondaye, Fulda, C. Gascogne, S. W. Gilbert, Goethe, D. Goldfaden, Gorkij, L. Granichstaedten, F. A. Hamilton, B. Hart, E. G? Harold, O. E. Hartleben, G. Hauptmann, A. Hannefjuin, Hervé, Horvieux, Heuberger, Hoyermans, E. W. Hornung, Ibsen, S. Jakobsohn, I. Jarno, B. Jenbach, B. A. Yojce, G. Kadelburg, Kerker, W. Kolle, Lavedan, V. Leon, P. Lincke, F. Lippschütz, Maeterlinck, Mai'lowe, S. Maugham, Maupassant, S. Michaelis, R. Misch, E. Monckton, Mac Hugh, Mouety Eon, H. Müller, O. Nedbal, R. Obey, Offenbach, E. Ott, Picard, Planquettc, H. Raleigh, F. Reiehwein, K. Reinhardt, E. F. Rinohart, Roda-Roda, W. Roger, Rossini, E. Rostand, A. K. Rössler, F. O. Rubens, F. Salten, W. Sardou, Sarment, R. Savage, A. Savoir, Schnitzler, Schönthan, Shakespeare, B. Shaw, Jones Sidney, W. Smith, Szofoklesz, L. Stein, Oscar Strauss, Richard Strauss, E. W. Stephens, Strindberg, A. Su'dermann, Schweelink, E. Sylvane, C. Terasse, A. Thierny, Tolstoj, Ber der Turique, L. Wnrney, T. T. Veber, Verneuill S. Vernon, P. Vossberg, R. Wachtbausen, O. Wilde, 0. Wilhelm, S. Willner, Zangwill, G. Zapolska neveivel találkozunk a Beöthy színházak szlnlapjain. A sok magyar és külföldi író műveinek bemutatója mellett igen sokszor szerepeltek Beöthy László színházaiban a legnevezetesebb külföldi színészek is, így Sarah Bernhard, Lebardi, Zacconi, Novelli, Madeleine Dolly, Brassó, Maud Allan, Aelberg Ida társulataikkal vendégszerepeltek a különböző Beöthy-színházakban. Külföldi színházak közül a bécsi Karltheater, a Deutsches Volkstheater, a Josephstadlertheater, a berlini Hebbel-Theater, Kleines Theater, Lessing- Theater, a boroszlói városi opera és a nápolyi gyermekopera tartottak a Beöthy-színházakban több ízben rövid vagy hosszabb ideig tartó vendégjátékokat. JOQS-ban lett Beöthy László a Magyar Színház igazgatója és 1900 május 1-én átvette a Nemzeti Színház igazgatását, ahol két évig maradt. 1902 júniusától 1903 februárig Parisban tartózkodott. 1903 november 6-án nyitotta meg a Király-színházat, amely azóta megszakítás nélkül az ő kezében van. 1908 október 11-én másodízben lett igazgatója a Magyar Színháznak, amely az elmúlt 16 év alatt Európa egyik első drámai színházává fejlődött. 1911 szeptemberében Sophokles Ödipus királyát adatta elő a Fővárosi Cirkuszban. 1912 májusában Bécsbe vitte a Magyar Színházat, majd júniusban Kolozsvárra. 1913 májusában pedig a Király-színház volt Bécsben, 1916-ban egy évre a Népopera is Beöthy László kezébe került. 1918 júliusában végre megalakult az Unió r.-t., amelyhez egymásután csatlakozott hozzá a Belvárosi és Andrássyúti Színház és amely vállalkozás Beöthy László 25 éves munkájának betetőzése volt. 1921-ben felépült a Blaha Lujza-színház is, amelynek megnyitásával ötre szaporodott a Beöthy-színházak száma. Ezek a színházak külön igazgatók alatt működnek ugyan, de egyedüli irányítójuk egy zseniálisan nagyszerű üzletember és egy melegszívű művész, Beöthy László, aki 25 év alatt olyan munkát végzett, amelyre a világ akármelyik nagy embere büszke lehet. • A Budapesti Színigazgatók Szövetsége ma délben 12 órakor díszközgyűlésen ünnepelte elnökének, Beöthy Lászlónak huszonötéves színigazgatói jubileumát. Az ünnepélyt, amelyen az összes budapesti magánszínházak igazgatóin kívül az állami színházak képviseletében Vlassics Gyula báró főigazgató is megjelent, a Vígszínház, igazgatói termében tartották meg. A díszközgyűlésen Kovács Jenő elnökölt. Az ünnepi beszédet Roboz Imre, a Vígszínház igazgatója mondotta. Javaslatára a Szövetség Beöthydíjat alapított, amelynek ezidei összegét százezer koronában állapította meg. A díszközgyűlés után Jób Dániel vezette be a terembe Böthy Lászlót, akit nagy és lelkes ovációval fogadtak. Az üdvözlések után Beöthy mondott beszédet, amelyben köszönetet mondott a nem várt ünneplésért. Az ünnepség egy órakor ért véget. Beöthy László kormányfőtanácsos Beöthy László 25 éves színigazgatói működésének kulturális fontosságát a hivatalos körök is elismerték. A kormányzó a kultuszminiszter előterjesztésére Beöthy Lászlót a Színművészeti Akadémia tiszteletbeli tanárává nevezte ki. A miniszterelnök előterjesztésére pedig Beöthy Lászlónak a kormányfőtanácsosi címet adományozta. — Májusfa és Tartuffe. A Nemzeti Színházban Tóth József emlékezetére, a nagy színész költőunokájának, Tóth Lászlónak Májusfa című verses egyfelvonásosát és a nagy színész egykori legjobb alakítását, Moliére Tartuffejét játszották ma este. A Májusfa édesen csengő rímei, finom poézise, lágy szívmuzsikája ma este egészen különös hatással volt a közönségre. Mert, akik a nagyapa géniuszának hódolva, jöttek el a színházba, e rég porrá vált művész szellemének örökösével is találkoztak a színpadon. A Májusfa egyébként szerepváltozásokkal került színre, mert Tasnády Ilona súlyos beteg és szerepét, Colombinát, Fiorette bájos ábrázolója, Környey Paula vette át, míg az ő szerepét, Pierettet, Nagy Teréz játszotta. Mind a ketten finoman, szépen, érzéssel, különös belső hévvel mondták a verseket Nagy Terézt sűrűbben is szívesen látnák a színpadon. Abonyi Gézának ma újra nagy sikere volt Pierrot szerepében. A románc után percekig zúgott nyílt színen a taps. Kiss Irén Retkes Sándor és Vándory Géza kiválóan egészítették ki újra az együttest. Tóth József hatalmas szellemének árnyékában játszotta ma este először Tartuffe-öt Pehes Imre. A színészi munkának egyik sajátsága az, hogy sokféleképpen lehet ugyanazt a feladatot más-más színésznek megoldania és a megoldás mégis helyes, mégis művészi. Pethes Imre a legnagyobb emberábrázolók közül való és a színház gondos igazgatója különb színészszel nem is tölthette volna be ezen az estén Tartuffe szerepét, ezen az estén, mikor a magyar színészet múltjának legnagyobbjára emlékezik e moliéres alak láttára mindenki. Pethes Imre annak a megrázóan emberi, egyszerű, monumentális, természetes eszközökkel ható színészetnek a reprezentánsa, amely Tóth Józseffel kezdődött a magyar színpadon. Ennek a színészetnek a célja nem a játék, hanem az emberábrázolás. Pethes Imre a képmutatásnak és az iszenteskedésnek olyan monumentális erejű és megdöbbentő szatíráját érzékeltette, hogy ezzel a művészi cselekedetével megszerezte számunkra az utóbbi évek egyik legszebb színházi élményei. Hangjai, gesztusai, egy-egy pillantása, arcizmainak ideges játéka lenyűgöző volt. Terünk ma nem engedi, hogy részletesen foglalkozzunk kiváló munkájával, de fentartjuk magunknak azt a jogot és vállaljuk azt a kötelességet, hogy Pethes Imre Tartuffejét részletesen méltassuk ezen a helyen. Gál Gyula, Nagy Ibolya, Ligeti Juliska, Cs. Rczél Ilona, Bajor Gizi, Abonyi Géza, Mihályfi Károly, Ónodi Ákos olyan moliérei együttest produkáltak, egyénenként is a legkülönb művészi munkát végezve, hogy a Comédie Brancaise páratlannak és utolérhetetlennek osztályozott Moliéreelőadásai közé büszkén sorozhatná be a Nemzeti Színház ma esti Tartuffe-jét. A közönség nemcsak megértéssel, de a legteljesebb elismeréssel ünnepelte a színészeket és szinházat. (b. i.) * Megnyílt a Sziget-Színpad. A holtszezon szenzációja, a Sziget-Színpad ma ese tartotta megnyitó előadását az alsó-margitszigeti Duna-terasszon. A sok ízléssel és műgonddal összeállított mtűsor keretében Kővári Gyula, Nagy Fndre, Szőke Szakáll, Liptai Imre egyfelvonásosait játtották a kitűnő színészek. Az egyfelvonásosak között Nagy Endre, Szentiványi Kálmán, Lukács Sári, Kondor Ibolya magas művészi nívójú magánszámokkal szerepeltek. A közönség zsúfolásig megtöltötte a kabaré kellemes nézőterét és sokat, tapsolt úgy a műsornak, mint az egytől-egyig kiváló szereplőknek. * Theatre-Parée a Magyar Színházban. Beötry Lászlóhuszonöt éves színigazgatói jubileumára rendezendő díszelőadás június 2-án, szombaton éjjel 11 órakor lesz a Magyar Színházban. A Levelező-biottság ezúton is figyelmezteti a tisztelt közönséget, hogy a nézőtéren a páholyokban, a földszinten és az erkélyen az urak részére a srakköltözék, a hölgyek részére az estélyi ruha szigorúan kötelező. A rendezőbizottság arra is kéri a közönséget, hogy tekintettel arra, hogy Beöth L László üdvözlése a közönség előtt, nyílt színen történik, mindenki pontosan 11 órakoréjjel foglalja el a helyét, mert az ünnepség megkezdése után az ajtókat lezárják és senkit a nézőtérre be nem bocsátanak. * A három grácia jegyeit a Fővárosi Operettszínház pénztárai szombattól kezdve árusítják. Óriási érdeklődéssel várja egész Budapest az új Lehár-operett június 6-iki, szerdai bemutatóját, amely nemcsak az illusztris komponista világhírénél fogva, de az előadás, a rendezés és a kiállítás révén szenzációs lesz a színházi esztendőnek. A három grácia si mposztája a következő: A szokott méreteket illessze túlhaladó apparátust mozgósító revü-operett még nagyszámú apró szereplőt, kórust és statisztériát foglalkoztat. A cselekmény színhelye egy előkelő francia fürdőhely tengerpartja, majd pedig Casati gróf kastélyának díszterme és tornáca. * 53—59-ik előadása lesz a jövő héten az Andrássyúti Szikház nagysikerű új műsorának, melynek keretében a nagysikerű Fazekas-dráma, a Cirkusz Pécsi Blankával és Tarnayval, a gyönyörű zenéjű Reinhardt-operett, a Pajkos őrizettek, Móricz Zsigmond kitűnő falusi komédiája, a Hányára Zsuzsit Bánóczynéval és Bársonnyal, a pompás Pierre Weber vígjáték Baj van Z. Molnárral és Róth Klárival, A moly című tréfa. Kökény Ilona és Németh Juliska nagyhatású szólói és Bekeffy konferansza kerülnek színre. * A Szépasszony kocsisa minden este. Rajnai Czobor elmés és szán zenéjű operettje, a Szépasszony kocsisa minden este színre kerül a jövő héten is a Blaha Lujza Színházban, mindannyiszor bemutató kiváló szereposztásában. * Leopoldine Konstantin első fellépéséül szombaton Lengyel Menyhért nagyhatású színműve, a Táncosnő (Die Taenzarin) kerti színre. A címszerepben, amelyet nálunk Varsányi Irén kreált, Leopoldine Konstantin legnagyobb sikereinek egyikét érte el. Közel ötszázszor játszotta már eddig német nyelven ezt a szerepet, amelyet a jövő szezonban angol nyelven is fog játszani londoni és amerikai színpadokon. Ebben is olyan szerepet játszik a nagyhírű művésznő, amelyet nálunk Varsányi Irén kreált. Hétfőn német újdonság, Max Brod: Clarissa’s halbes Herz című vígjátéka kerül bemutatóra. Mindhárom előadás érdekességét kiválóképen fokozza, hogy Philipp Zeska, a bécsi Burgszínház oszlopos tagja is főszerepet játszik. A későbbi előadásokban fellép Jarno József, az ismert nevű bécsi színigazgató és színész is. A játékrendben szerepel még Schnitzler Literatur című vígjátéka, Strindberg Julia kisasszony című tragédiája, az Amont és Gerbidon-féle Gyémántköszörüs (Die Schule, der Kokotten) és a két utolsó napon Molnár Ferenc Farsangja (Fasching). Minden előadás 714 órakor kezdődik, csak a Clarissa's halbes Herz szombati, június 9-iki és a Farsang vasárnapi, június 10-iki előadása kezdődik éjjel 1014 órakor. * „A sárga kabát“ minden este. Lehár Ferenc nagysikerű daljátéka minden este szinre kerül a jövő héten a Király-színházban a bemutató kiváló szereplőivel. Szombaton, 9-én délután a Rákosi-iskola növendékei vizsgáznak, szinre kerül Schiller Stuart Mária című történelmi szomorú játéka, 10-én, vasárnap délután ugyancsak a Rákosi-iskola növendékei tartanak vizsgaelőadást, színre kerül Martos—Jacobi Sybill című operettje, a vizsgaelőadások 3 órakor kezdődnek és rendkívül mérsékelt helyárnak. * A „Kovácsné" és „A válóperes hölgy“ felváltva kerül színre a jövő héten a Magyar Színházban, Beöthy László Kovácsné című vígjátéka kedden, szerdán és pénteken, Vajda Ernő nagysikerű darabja, A válóperes hölgy hétfőn, csütörtökön, szombaton és vasárnap. Mindkét darab a bemutató kiváló szereplőivel van műsoron. * A „Névtelenek" bemutatója. Jövő szombaton, 9-én mutatja be a Belvárosi Színház Lenormand Névtelenek című rendkívül érdekfeszítő darabját, mely Paris, London, Berlin legelőkelőbb színpadain szenzációs sikerrel szerepel. A Belvárosi Színház hetek óta a legnagyobb ambícióval készül a kitűnő darab előadására, mely méreteinél fogva is nagy feladatot ró a darab rendezőjére, Somlayra, aki egyúttal a darab férfi főszerepét is játssza. Szereplőtársai: Titkos Ilona, T. Halmy Margit, Simon Marcsa, P. Tárnoky Géza, Z. Molnár, Bársony, Kömendy és Szegheő. A bemutatóig kedden, szerdán és pénteken Móricz Zsigmond pompás parasztvígjátékát, Sári bírót adják Rákosi Szidi vendégfelléptével, hétfőn és csütörtökön a nagysikerű Kékszakáll nyolcadik felesége című vígjátékok. Trottoni .... Vendrey Ferenc Elene .................Hannath Hilda Casati gróf . . . Kompóthy Gyula Spaghetti .... Halmay Tibor Marietta .... Biller Irén Lenoir .................Ujváry Lajos Minette . . . . . Mészáros Paulette Trittino.................Zvomlósi Vilmos NEMZETI ÚJSÁG Szombat, 1923 június 2.