Nemzeti Ujság, 1923. június (5. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-02 / 122. szám

ak — (Házasság.) Zidai Illés Flóra és Köhler Rudolf főhadnagy f. hó 2-án déli 12 órakor tartják esküvő­jüket­ a Deák-téri templomban. Zinszky Zsuzsi és Jármay Pál dr. f. évi június 5-én d. u. 1/27 órakor tartják esküvőjüket a Deák-téri evangélikus templomban. Wendelaar Vilmos Gerrit, az amsterdami érték-­­­tőzsde elnöke és Baár Jolán (Zsombolya) szombaton, június hó 2-án délelőtt t1­­ 1 órakor házasságot köt­nek az Egyetemi templomban. Trozonyi Kató, Trozonyi Ferenc ny. államvasúti főfelügyelő leánya és Dobók Ferenc dr. klinikai or­vos június 2-án, szombaton délután négy órakor tart­ják esküvőjüket a Krisztinavárosi plébánia­tem­plomban. A Neurasthenias embereknél, kiknek gyöngeségét a hasi szer­vekben fölmerülő zavarok okozzák, a „Ferenc József" keserűviz rendbehozza a gyomor és a belek működését s tiszta fejet é­s nyugodt alvást te­remt.­­ Arany, ezüst, prolinabevillás IV. Vármegye­­utca hét. Pénztári, órák 9— 5-ig. SZÍNHÁZ, művészet Beöthy László huszonöt éve Beöthy László huszonötéves színigazgatói jubileu­mát ünnepeli ma a magyar irodalmi és művészeti élet. Azt a huszonöt évet, amely a magyar művészet történetének legragyogóbb kultúrtet­­tei közé tartozik. Amíg a kis Magyar Színház­ból a nagy Magyar Színház s amíg Beöthy László egy színházából öt színház lett, az nemcsak egy zse­niális üzletember munkája volt, hanem a nagyszívű, kiváló ízlésű és ítéletű­ művészé is, aki ezzel az öt színházat, öt erős várát teremtette meg a magyar művészetnek, a magyar kultúrának. Beöthy L­ászló 1898 május 18-án lett a Magyar Színház igazgatója. Itt kezdődött meg az a karrier, amelynek állomásait a Magyar Színház tizennyolc diadalmas esztendeje, a Király Színház húsz eszten­deje, a Nemzeti Színház, a Népopera, a Belvárosi Színház, Margit Színház, Uránia Színház, Budapesti Színház, Andrássy­ úti Színház, a Revü Színház, Scala Színház, Blaha T­usza Színház, Várszínház és a Fővá­rosi Nyári Színház jelzik. Beöthy L­ászló színpadain huszonöt év alatt kétszáznégy magyar és 179 idegen színpadi muzika került bemutatásra. A bemutatott művek között hat drámai költemény, 13 tragédia, 115 vígjáték, 97 színmű, 3 opera, 111 operett és 20 éne­kes játék volt. A bemutatott művek magyar szerzői között ott találjuk az elmúlt huszonöt év minden nagy magyar írójának nevét, a külföldi írók közül pedig úgy a modern, mint a klasszikus irodalom minden számottevő nagy reprezentánsát. A magyar szerzők közül ángyán Béla, Bakonyi Károly, Balás Sándor, Bánffy Miklós gróf, Beöthy László, Buttykay Ákos, Csáth Géza, Csiky Gergely, Farkas Imre, Fe­­renczy Ferenc, Gárdonyi Géza, Hajó Sándor, Har­sányi Zsolt, Herczegh Ferenc, Heltai Jenő, Hevesi Sándor, Huszka Jenő, Jacobi Viktor, Jókai Mór, Kacsóh Pongrác, Kada Elek, Kálmán Imre, Krúdy Gyula, Lehár Ferenc, Mikszáth Kálmán, Martos Fe­renc, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Nádor Mi­hály, Rákosi Jenő, Rákosi Viktor, Szabados Béla, Szemere György, Szirmay Albert, Szomori Dezső, Sztojanovich Jenő, Tímár Mihály, Tersánszky J. Jenő, Vincze Zsigmond és Zsíros István szín­padi munkáit mutatták be Beöthy László színházai. A külföld írói és zeneszerzői közül E. Amiéi, F. Armont, H. Bahr, Bataille, De Battla, H. Beque, S. Benelli Tristan Bemard, H. Bernstein, H. Berté, A. Bisson, W. Blumenthal, R. Bodanzky, P. Bourget, R. Bracco, Brieux, A. Burnett, Capus, V. Garylts, H. Christine, Clerise, Courteline, Csehov, G. Davis, Dosztojevszki, ifj. Dumas, Echegaray, S. Engel, Evreinov, Fall Leo, C. Farrére, O. Ferron, P. Frank, 0. Friedmann, P. Frondaye, Fulda, C. Gas­cogne, S. W. Gilbert, Goethe, D. Goldfaden, Gorkij, L. Granichstaedten, F. A. Hamilton, B. Hart, E. G? Harold, O. E. Hartleben, G. Hauptmann, A. Hanne­­fjuin, Hervé, Horvieux, Heuberger, Hoyermans, E. W. Hornung, Ibsen, S. Jakobsohn, I. Jarno, B. Jen­­bach, B. A. Yojce, G. Kadelburg, Kerker, W. Kolle, Lavedan, V. Leon, P. Lincke, F. Lippschütz, Maeter­linck, Mai'lowe, S. Maugham, Maupassant, S. Michae­lis, R. Misch, E. Monckton, Mac Hugh, Mouety Eon, H. Müller, O. Nedbal, R. Obey, Offenbach, E. Ott, Picard, Planquettc, H. Raleigh, F. Reiehwein, K. Reinhardt, E. F. Rinohart, Roda-Roda, W. Roger, Rossini, E. Rostand, A. K. Rössler, F. O. Rubens, F. Salten, W. Sardou, Sarment, R. Savage, A. Savoir, Schnitzler, Schönthan, Shakespeare, B. Shaw, Jones Sidney, W. Smith, Szofoklesz, L. Stein, Oscar Strauss, Richard Strauss, E. W. Stephens, Strindberg, A. Su­­'dermann, Schweelink, E. Sylvane, C. Terasse, A. Thierny, Tolstoj, Ber der Turique, L. Wnrney, T. T. Veber, Verneuill S. Vernon, P. Vossberg, R. Wacht­­bausen, O. Wilde, 0. Wilhelm, S. Willner, Zangwill, G. Zapolska neveivel találkozunk a Beöthy színházak szlnlapjain. A sok magyar és külföldi író műveinek bemutatója mellett igen sokszor szerepeltek Beöthy László szín­házaiban a legnevezetesebb külföldi színészek is, így Sarah Bernhard, Lebardi, Zacconi, Novelli, Madeleine Dolly, Brassó, Maud Allan, Aelberg Ida társulataik­kal vendégszer­epeltek a különböző Beöthy-színházak­­ban. Külföldi színházak közül a bécsi Karltheater, a Deutsches Volkstheater, a Josephstadlertheater, a berlini Hebbel-Theater, Kleines Theater, Lessing- Theater, a boroszlói városi opera és a nápolyi gyer­mekopera tartottak a Beöthy-színházakban több íz­ben rövid vagy hosszabb ideig tartó vendégjátéko­kat. JOQS-ban lett Beöthy László a Magyar Színház igaz­gatója és 1900 május 1-én átvette a Nemzeti Színház igazgatását, ahol két évig maradt. 1902 júniusától 1903 februárig Parisban tartózkodott. 1903 november 6-án nyitotta meg a Király-színházat, amely azóta meg­szakítás nélkül az ő kezében van. 1908 október 11-én másodízben lett igazgatója a Magyar Színháznak, amely az elmúlt 16 év alatt Európa egyik első drámai színházává fejlődött. 1911 szeptemberében Sophokles Ödipus királyát adatta elő a Fővárosi Cirkuszban. 1912 májusában Bécsbe vitte a Magyar Színházat, majd júniusban Kolozsvárra. 1913 májusában pedig a Király-színház volt Bécsben, 1916-ban egy évre a Népopera is Beöthy László kezébe került. 1918 júliu­sában végre megalakult az Unió r.-t., amelyhez egy­másután csatlakozott hozzá a Belvárosi és Andrássy­­úti Színház és amely vállalkozás Beöthy László 25 éves munkájának betetőzése volt. 1921-ben felépült a Blaha Lujza-színház is, amelynek megnyitásával ötre szaporodott a Beöthy-színházak száma. Ezek a színházak külön igazgatók alatt működnek ugyan, de egyedüli irányítójuk egy zseniálisan nagyszerű üzlet­ember és egy melegszívű művész, Beöthy László, aki 25 év alatt olyan munkát végzett, amelyre a világ akármelyik nagy embere büszke lehet. • A Budapesti Színigazgatók Szövetsége ma délben 12 órakor díszközgyűlésen ünnepelte elnökének, Beöthy Lászlónak huszonötéves színigazgatói jubi­leumát. Az ünnepélyt, amelyen az összes budapesti magánszínházak igazgatóin kívül az állami szín­házak képviseletében V­lassics Gyula báró főigazgató is megjelent, a Vígszínház, igazgatói termében tar­tották meg. A díszközgyűlésen Kovács Jenő elnökölt. Az ünnepi beszédet Roboz Imre, a Vígszínház igaz­gatója mondotta. Javaslatára a Szövetség Beöthy­­díjat alapított, amelynek ezidei összegét százezer koronában állapította meg. A díszközgyűlés után Jób Dániel vezette be a terembe B­öth­y Lászlót, akit nagy és lelkes ovációval fogadtak. Az üdvözlések után Beöthy mondott beszédet, amelyben köszönetet mondott­ a nem várt ünneplésért. Az ünnepség egy órakor ért véget. Beöthy László­­ kormányfőtanácsos Beöthy László 25 éves színigazgatói működésének kulturális fontosságát a hivatalos körök is elismer­ték. A kormányzó a kultuszminiszter előterjesztésére Beöthy Lászlót a Színművészeti Akadémia tisztelet­beli tanárává nevezte ki. A miniszterelnök előter­jesztésére pedig Beöthy Lászlónak a kormányfő­­tanácsosi címet adományozta. — Májusfa és Tartuffe. A Nemzeti Színházban Tóth József emlékezetére, a nagy színész költőunokájának, Tóth Lászlónak Májusfa című verses egyfelvonásosát és a nagy színész egykori legjobb alakítását, Moliére Tartuffejét játszották m­a este. A Májusfa édesen csengő rímei, finom poézise, lágy szívmuzsikája ma este egészen különös hatással volt a közönségre. Mert, akik a nagyapa géniuszának hódolva, jöttek el a színházba, e rég porrá vált művész szellemének örökösével is találkoztak a színpadon. A Májusfa egyébként szerepváltozásokkal került színre, mert Tasnády Ilona súlyos bete­g és szerepét, Colombinát, Fiorette bájos ábrázolója, Környey Paula vette át, míg az ő szerepét, Pierettet, Nagy Teréz játszotta. Mind a ketten finoman, szépen, érzéssel, különös belső hévvel mondták a verseket Nagy Terézt sűrűbben is szívesen látnák a színpadon. Abonyi Gézának ma újra nagy sikere volt Pierrot szerepében. A románc után per­cekig zúgott nyílt színen a taps. Kiss Irén Retkes Sándor és Vándory Géza kiválóan egészítették ki újra az együttest. Tóth József hatalmas szellemének árnyékában ját­szotta ma este először Tartuffe-öt Pehes Imre. A szí­nészi munkának egyik sajátsága az, hogy sokfélekép­pen lehet ugyanazt a feladatot más-más színésznek megoldania és a megoldás mégis helyes, mégis művé­szi. Pethes Imre a legnagyobb emberábrázolók közül való és a színház gondos igazgatója különb színész­­szel nem is tölthette volna be ezen az estén Tartuffe szerepét, ezen az estén, mikor a magyar színészet múltjának legnagyobbjára emlékezik e moliéres alak láttára mindenki. Pethes Imre annak a megrázóan emberi, egyszerű, monumentális, természetes eszkö­zökkel ható színészetnek a reprezentánsa, amely Tóth Józseffel kezdődött a magyar színpadon. Ennek a színészetnek a célja nem a játék, hanem az ember­­ábrázolás. Pethes Imre a képmutatásnak és az iszen­­teskedésnek olyan monumentális erejű és megdöb­bentő szatíráját érzékeltette, hogy ezzel a művészi cselekedetével megszerezte számunkra az utóbbi évek egyik legszebb színházi élményei. Hangjai, gesz­tusai, egy-egy pillantása, arcizmainak ideges játéka lenyűgöző volt. Terünk ma nem engedi, hogy részle­tesen foglalkozzunk kiváló munkájával, de fentart­­juk magunknak azt a jogot és vállaljuk azt a köte­lességet, hogy Pethes Imre Tartuffejét részletesen méltassuk ezen a helyen. Gál Gyula, Nagy Ibolya, Ligeti Juliska, Cs. Rczél Ilona, Bajor Gizi, Abonyi Géza, Mihály­fi Károly, Ónodi Ákos olyan moliérei együttest produkáltak, egyénenként is a legkü­lönb művészi munkát végezve, hogy a Comédie B­rancaise páratlannak és utolérhetetlennek osztályozott Moliére­­előadásai közé büszkén sorozhatná be a Nemzeti Színház ma esti Tartuffe-jét. A közönség nemcsak megértéssel, de a legteljesebb elismeréssel ünnepelte a színészeket és sz­inházat. (b. i.) * Megnyílt a Sziget-Színpad. A holt­szezon szenzá­ciója, a Sziget-Színpad ma e­se tartotta megnyitó előadását az alsó-margitszigeti Duna-terasszon. A sok ízléssel és műgonddal összeállított mtű­sor kereté­ben Kővári Gyula, Nagy F­ndre, Szőke Szakáll, Lip­tai Imre egyfelvonásosait játtották a kitűnő szí­nészek. Az egyfelvonásosak között Nagy Endre, Szentiványi Kálmán, Lukács Sári, Kondor Ibolya magas művészi nívójú magánszámokkal szerepeltek. A közönség zsúfolásig megtöltötte a kabaré kellemes nézőterét és sokat, tapsolt úgy a műsornak, mint az egytől-egyig kiváló szereplőknek. * Theatre-Parée a Magyar Színházban. Beötr­y László­­huszonöt éves színigazgatói jubileumára ren­dezendő díszelőadás június 2-án, szombaton éjjel 11 órakor lesz a Magyar Színházban. A Levelező-biott­­ság ezúton is figyelmezteti a tisztelt közönséget, hogy a nézőtéren a páholyokban, a földszinten és az erkélyen az urak részére a srakköltözék, a hölgyek részére az estélyi ruha szigorúan kötelező. A rendező­bizottság arra is kéri a közönséget, hogy tekintettel arra, hogy Beöth L L­ászló üdvözlése a közönség előtt, nyílt színen történik, mindenki pontosan 11 órakor­­éjjel foglalja el a helyét, mert az ünnepség megkez­dése után az ajtókat lezárják és senkit a nézőtérre be nem bocsátanak. * A három grácia jegyeit a Fővárosi Operettszínház pénztárai szombattól kezdve árusítják. Óriási érdek­lődéssel várja egész Budapest az új Lehár-operett június 6-iki, szerdai bemutatóját, amely nemcsak az illusztris komponista világhírénél fogva, de az elő­adás, a rendezés és a kiállítás révén szenzációs lesz a színházi esztendőnek. A három grácia si mposz­­tája a következő: A szokott méreteket illessze túlhaladó apparátust mozgósító revü-operett még nagyszámú apró szerep­lőt, kórust és statisztériát foglalkoztat. A cselek­mény színhelye egy előkelő francia fürdőhely ten­gerpartja, majd pedig Casati gróf kastélyának dísz­terme és tornáca. * 53—59-ik előadása lesz a jövő héten az Andrássy­­úti Szik­ház nagysikerű új műsorának, melynek kere­tében a nagysikerű Fazekas-dráma, a Cirkusz Pécsi Blankával és Tarnayval, a gyönyörű zenéjű Rein­­hardt-operett, a Pajkos őrizettek, Móricz Zsigmond kitűnő falusi komédiája, a Hány­ára Zsuzsit Bánó­­czynéval és Bársonnyal, a pompás Pierre Weber víg­játék Baj van Z. Molnárral és Róth Klárival, A moly című tréfa. Kökény Ilona és Németh Juliska nagy­hatású szólói és Bekeffy konferansza kerülnek színre. * A Szépasszony kocsisa minden este. Rajnai Czo­­bor elmés és szán zenéjű operettje, a Szépasszony kocsisa minden este színre kerül a jövő héten is a Blaha Lujza­ Színházban, mindannyiszor bemutató kiváló szereposztásában. * Leopoldine Konstantin első fellépéséül szomba­ton Lengyel Menyhért nagyhatású színműve, a Tán­cosnő (Die Taenzarin) kerti­ színre. A címszerepben, amelyet nálunk Varsányi Irén kreált, Leopol­dine Konstantin legnagyobb sikereinek egyikét érte el. Közel ötszázszor játszotta már eddig német nyelven ezt a szerepet, amelyet a jövő szezonban angol nyel­ven is fog játszani londoni és amerikai színpadokon. Ebben is olyan szerepet játszik a nagyhírű mű­vésznő, amelyet nálunk Varsányi Irén kreált. Hétfőn német újdonság, Max Brod: Clarissa’s halbes Herz című vígjátéka kerül bemutatóra. Mindhárom előadás érdekességét kiválóképen fokozza, hogy Phi­lipp Zeska, a bécsi Burgszínház oszlopos tagja is fő­szerepet játszik. A későbbi előadásokban fellép Jarno József, az ismert nevű bécsi színigazgató és színész is. A játékrend­ben szerepel még Schnitzler Literatur című vígjátéka, Strindberg Julia kisasszony című tragédiája, az Am­ont és Gerbidon-féle Gyémántköszö­­rüs (Die Schule, der Kokotten) és a két utolsó napon Molnár Ferenc Farsangja (Fasching). Minden elő­adás 714 órakor kezdődik, csak a Clarissa's halbes Herz szombati, június 9-iki és a Farsang vasárnapi, június 10-iki előadása kezdődik éjjel 1014 órakor. * „A sárga kabát“ minden este. Lehár Ferenc nagy­sikerű daljátéka minden este szinre kerül a jövő héten a Király-színházban a bemutató kiváló szerep­lőivel. Szombaton, 9-én délután a Rákosi-iskola nö­vendékei vizsgáznak, szinre kerül Schiller Stuart Mária című történelmi szomorú játéka, 10-én, vasár­nap délután ugyancsak a Rákosi-iskola növendékei tartanak vizsgaelőadást, színre kerül Martos—Jacobi Sybill című operettje, a vizsgaelőadások 3 órakor kezdődnek és rendkívül mérsékelt helyárnak. * A „Kovácsné" és „A válóperes hölgy“ felváltva kerül színre a jövő héten a Magyar Színházban, Beöthy László Kovácsné című vígjátéka kedden, szerdán és pénteken, Vajda Ernő nagysikerű darabja, A válóperes hölgy hétfőn, csütörtökön, szombaton és vasárnap. Mindkét darab a bemutató kiváló szereplői­vel van műsoron. * A „Névtelenek" bemutatója. Jövő szombaton, 9-én mutatja be a Belvárosi Színház Lenor­mand Név­telenek című rendkívül érdekfeszítő darabját, mely Paris, London, Berlin legelőkelőbb színpadain szen­zációs sikerrel szerepel. A Belvárosi Színház hetek óta a legnagyobb ambícióval készül a kitűnő darab előadására, mely méreteinél fogva is nagy feladatot ró a darab rendezőjére, Somlayra, aki egyúttal a darab férfi főszerepét is játssza. Szereplőtársai: Tit­kos Ilona, T. Halmy Margit, Simon Marcsa, P. Tár­­noky Géza, Z. Molnár, Bársony, Köm­endy és Szegheő. A bemutatóig kedden, szerdán és pénteken Móricz Zsigmond pompás parasztvígjátékát, Sári bírót adják Rákosi Szidi vendégfelléptével, hétfőn és csütörtökön a nagysikerű Kékszakáll nyolcadik fele­sége című vígjátékok. Trottoni .... Vendrey Ferenc Elene .................Hannath Hilda Casati gróf . . . Kompóthy Gyula Spaghetti .... Halmay Tibor Marietta .... Biller Irén Lenoir .................Ujváry Lajos Minette . . . . . Mészáros Paulette Trittino.................Zvomlósi Vilmos NEMZETI ÚJSÁG Szombat, 1923 június 2.

Next