Nemzeti Ujság, 1923. szeptember (5. évfolyam, 196-220. szám)

1923-09-01 / 196. szám

a timmi hritis Amilyen végzetszerűen és váratlanul szakadt világra a sarajevói bűntény utáin a bábom,pp olyan tragikus gyorsasággal peregnek le zemeink előtt az olasz-görög konfliktus szenzációi. Rövid negyvennyolc óra alatt éli át Olaszország azt a kínos bizonytalanságban vergődő egy egész hónapot, amelyet nekünk juttatott a boszniai hadgyakorlat véres fináléjától a belgrádi demarsigra sors- Mi emlékesünk és kiújulnak lelkünkben ama napok kétségeinek, kötrelmeinek, reményeinek és elszántságainak rései, amelyeket súlyosakká tett a lelkiismet vívódása a könyörtelen valósággal, amikor íyszerültünk leszámolni. Mi emlékezünk és iett ezért át tudjuk érezni Olaszország helyét, mert tudjuk, hogy vannak történelmi adatok, amelyekben egy magára valamit kép — akár kis, akár nagyhatalom legyen — nem ura többé a végzetnek s a helyzet indása előtt kénytelen meghajolni. Népeknemzeteknek, kis országoknak és nagy bi- Imaknak éppen úgy válaszút elé kell néha is a lét és nemlét kérdésében, mint egyes íreknek. Minden tiszteletünk övezi a világérdemes apostolainak nemes fáradozásait, mégis úgy látjuk, hogy amíg a népek vizágát és önérzetét egyoldalú fegyverkezőegyoldalú provokálások, egyoldalú kihívó egyletek fenyegetik, addig egyetemes békét osztani még a legmélyebben szántó elméletet sem lehet. "■» annak idején Európa megérti, hogy királyosságot büntetlenül elkövetni nem szabad gyilkosságot nem védelmezhetik trónjaikra he fejedelmek, akkor az emberiséget a gibora vér- és könnyáradata nem tizedelte meg. Ha most nem értik meg a magukatétt oly féltékenyen őrködő hatalmak, ami Albániában történt, azt meg kell beakkor az a puskaporos torony, amelyet ii helyzetnek neveznek, újra felrobot, .Rünk minden idegszájával dél felé tentve, kísérjük figyelemmel a velünk lélekben, túrában rokon nagy olasz nemzet kritikusainak eseményeit. Lélektet visszafojtva váruk az egymást követő híreket, amelyeket" gonolat-gyorsasággal röpít, felénk Európa új veedelmének szintére felel a táviró. A hírek a krízis teljes kiélezését jelentik. Fellet vetnünk tehát,kétséges aggodalmak között kérdést: háború? A olasz—görög krízis még ebben az izgalmas natban sem látszik kiegyenlíthetlennek, a szigeten mintha elvetették volna a kor,de azért nincs még kizárva valamely kínlítő megoldás. A görög kormány, forrasi jellegének megfelelően, nem látszik alapnak arra, hogy a helyzet magaslatán , szorongatott és oly sok vereség után beutalt nemzetét a veszedelmes helyzetből esse. Ez sulyás tragédiája nemcsak Görszágnak, hanem főként Keleteurópának, mek egész szerkezete a véletlenre, a mesés politikai rendszerekre s a kisantantatasztrófa politikára van felépítve. Más Olaszország most éli nacionalista ujjasének, egy csodálatos ifjúságnak első elve az erő, a büszkeség, az önérzet, a hiág öntudatával és sorsának élén Mussoergiájával- Az ifjúság pedig nem hajlik önnyen. Minden adva van, hogy kivolta háború. De Európának éreznie kell, hogy nem időket élünk, amikor háborúkat a Bárká- Keleteurópának e tűzfészkében el lehet ölnie. Aki tűzcsóvával jár a puskaporos körül, az nemcsak önmagát, hanem fáikat is könnyen dönt veszedelembe. Kius volna, hogy ezt az igazságot a végzetes nyék utolsó perceiben a világ átérezze. Aktus megoldásának kínálkozik békés is. A görög kormány jegyzéke nem kis, de a franciáknak sokat hangoztatott járatától s Anglia hidegvérétől függ, kielégítő elhatározásra kényszerítse. Máskormánya az önérzetében sértett nemzetek becsvágyával jelentette ki, hogy követess ragaszkodik. Nem látszik más mód,örögországot erre a verejtékes útra rávilágháboru és a békeszerződések a Népség intézményével ajándékozták meg a ■„ A Népszövetségnek mi tagja vagyunk s az intézmény statútumaihoz, rendeltetéséhez ragaszkodunk. Eddig nem sok eredményt produkált a világbéke biztosítására megszervezett okos és elmés alkotás. Most lássuk, hogy mit tud? Ami lenn a Középtengeren történik, Európa sorsát döntheti el. A sorsdöntő pillanatban Népszövetséget, világhatalmiakat szeretnénk megmozgatni, amíg akockát végképp nem vetik el. Mi békét akarunk és békét, nyugalmat óhajtunk olasz barátainknak is, akik felé ebben a tragikus időben meleg rokonszenvvel és testvéri hűséggel fordulunk. /), *w ' ■ ?l : ■' - • / ~V’ i ¡ IV .V'«*V. évfolyam Ívű, szám, !iéfftHli!4ip dlHU M. !fl$4rnfip Szombat, 19£1 szeptember 1. NEMZETI UJSSG réd-u. 10. Tel.: lg"_46, 127—47, 1SJ—48. tERESZTENY POLITIKAI NAPILAP negyedévre 15.000 korona. — ügyes mm * -4» és -J.60. Fiókkiadók iratai: IT„Bimp-u. 6. t . _ „ „ ^ , 250 korona. — Hirdetések agUimAtor« : 123—08 és T©résKfeornt 62. Tel: 121—41. , . szabás szerint* — Reslamációk: TeL In- ^ -a»TM«sebésitőség és MafióhiTatal: Budapest, T-, „BDBC7TeWv nVAI iTI Vf AI MA 0.1 AD E1Cff**tésl 47! ** Görögország rissz&aiasifefla az aramánumol: Olaszország Eregszdnefla iform-szigefti Róma, augusztus 31. (A Nemzeti Újság tudósítójának távirata.) A hivatalos „Corriere Italiano" ma külön kiadásban közli, hogy Görögország nem kielégítő válasza következtében az olasz kormány azonnal megkezdte a tervbe vett szankciók végrehajtását. A „Cremonese" nevű olasz torpedóromboló a vett parancs értelmében felszólította Korfu parancsnokát, hogy azonnal adja át a szigetet. A felszólítás után az olasz hajórajnak egy osztálya szintén megjelent Korfu előtt és tüzelő állásba fejlődött. Röviddel a felszálltás után az olasz hajóraj tengerészkatonái megszállták Korfu szigetét A görcs a Miöszseftyzék visszautasul« a regSB!!?Kissbb követeléseket Athén, augusztus 31. (Athéni, sajtóiroda.) A görög válaszjegyzéket ma este adta át a külügyminisztérium politikai osztályának főnöke az olasz követnek. A jegyzék kijelenti, hogy a görög kormány az olasz szóbeli jegyzéknek azt a megállapítását, mely szerint Olaszország súlyos megsértéséért a görög kormány a felelős, igazságtalannak tartja. A szóbeli jegyzék 4., 5. és 6-ik pontjában megszabott feltételeket, amelyek Görögország becsületét és állami szuverenitását érintik, lehetetlen elfogadnia. Mivel azonban a gyalázatos merénylet görög területen, barátságos nagyhatalom állampolgárai ellen történt, akik nemzetközi misszióban jártak el, a görög, kormány kész a következőkre: 1. A görög kormány hivatalos és legmesszebbmenő formában kifejezi sajnálkozását az olasz kormánynak. E célból az athéni térparancsnok meg fogja látogatni ez olasz követet. 2. A görög kormány a merénylet áldozataiért ez athéni katolikus székesegyházban misét mondat, amelyen a kormány valamennyi tagja részt vesz. 3. Ugyanezen a napon az olasz zászlónak a következőképpen adják meg a tiszteletet: Az athéni helyőrség egy szakasza az olasz követség elé vonul és az előírt tiszteletadás megadása mellett az olasz zászlót üdvözli. 1. Proveséban a holttesteknek olasz hajóra való szállítása közben az áldozatokat ünnepélyes formában katonai tiszteletadásban részesítik. A görög kormány ezenkívül kijelenti, hogy méltányossági okokból hajlandó az áldozatok családjának jogos kártérítést adni s szívesen látja. Peronne őrnagy közreműködését, amelynek az a célja, hogy célszerű tájékoztatások segítségével a bűnösök kinyomozását támogassa. Egész Olaszország egységesen áll a hitvezetesenr mellett Róma, augusztus 31. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése Bécsen át.) Az az izzó hangulat, amely ma Olaszország népét áthatja, nagyon hasonlít az emlékezetes 1914. évi napokra, amikor a kettős monarchia népén átsöpört, a sarajevói gyilkosság véres eseménye után, a megtorlást követelő harag vihara. E pillanatban még bizonytalan, minő fordulatokra és meglepő eseményekre virrad a holnapi nap, annyi azonban bizonyos, hogy bármi következik is be, egységes Olaszországra talál, amely el van határozva arra, hogy az elvetett kocka után helyt áll nagyhatalmi becsületének és tekintélyének védelmében. A párisi hírek közt nagyon fontos az az értesülés, hogy a nagykövetek tanácsa foglalkozott a gyilkosság ügyével s erélyes tiltakozást küldött a görög kormányhoz és haladéktalan szigorú vizsgálatot követel. Ezzel az állásponttal, amely megfelel a szövetségesek kötelező hűségének ellentétben áll a párisi és a londoni sajtó hangja, mely bizonyos ridegséggel kezeli a kérdést és hűvösen fogadja Mussolini erélyes jegyzékét. A Reuter azt jelenti éppen most Londonból, hogy az olasz követelések túlságosan szigorúak és elsieti tettek. Ezzel szemben a tegnapi minisztertanács egyhangúlag helyeselte Mussolini jegyzékét, úgy kál-, mint belpolitikáját s a teendő intézkedéseket Az eddig nyilvánosságra került hírek kiegészítéséül közölnöm kell, hogy a görög kormányhoz intézett jegyzék a válaszra nem szabott meg határidőt, a jegyzék átadása alkalmával azonban az athéni olasz követ utasításához képest szóbelileg megjegyezte, hogy az átadott jegyzékre 21 óra múlva választ vár. A 24 óra letelt s a görög kormány még idejében választ adott amelyet az olasz kormány nem tekint kielégítőnek. A benyomás itt az — és csak az első impressziókról beszélhetek —, hogy a görög kormány angol támogatás reményében halogató diplomáciai tárgyalásokat akar elérni s a kérdést a Népszövetség elé akarja terjeszteni. Ebbe azonban — s ez jellemző az antant felfogására — az olasz kormány nem hajlandó belemenni, mert nagyhatalmi tekintélyével nem tartja összeegyeztethetőnek. Róma, augusztus 31. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése Bécsen át.) Jellemző az Olaszországban uralkodó egységes hangulatra, hogy az ellenzéki lapok is szolidárisnak vallják magukat a kormánnyal, így a „Tribuna“ azt írja, hogy a kormány még élesebb intézkedéseket is tehetett volna, mint amilyenek eddig történtek. Görögország vagy elfogadja a követeléseket, vagy el kell utasítania azokat, a kormány azonban semmi szín alatt nem tűr kibúvókat minthogy a követelések teljes egészet alkotnak. Hasonló értelemben nyilatkozik a többi ellenzéki lap is. Milánó, augusztus 31. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése Bécsen át.) A szövetségeseknek az olasz-görög konfliktusban Olaszországgal szemben tanúsított magatartásáról a Corriere della Sera tudósítója a következőket írja: „A görög kormány Anglia oltalma alá helyezi magát, holott Anglia még el sem ismerte a görög kormányt. Anglia magatartásán nem csodálkozunk, mert Anglia mindig reális politikát folytatott saját érdekeinek védelmében. Anglia hiába utasít bennünket a konfliktus elintézése céljából a nagyköveti konferenciához, aminthogy Franciaországnak hasonló javaslatát szintén elutasítjuk. Hogy Franciaország szokásos kitételét, használjuk, ezúttal mi is „tényleges“ zálogokat vettünk.“ Olaszország megtette intézkedéseit a szankciók végrehajtására Róma, augusztus 31. (A Nemzeti Újság tudósítójának távirati jelentése.) A kormány ma minisztertanácsot tartott, amelyen Mussolini, miniszterelnök bemutatta a görög válasz szövegét és kijelentette, hogy mivel azt elfogadhatatlannak tartja, már meg is tette a megfelelő intézkedéseket a szankciók végrehajtására. Mussolini beszéde után Diaz hadügyminiszter és Thaon di Revei tengerészeti miniszter szintén jelentést tettek a katonai és tengerészeti intézkedésekről. A miniszterelnök bejelentette még, hogy a szankciók végrehajtására rendelt csapatokon és hajórajon kívül Tangerbe is csapatokat küldött az olasz konzulátus és az olasz állampolgárok védelmére. Mussolini el van tökélve, hogy ultimátumának egyetlen pontjából sem enged. A minisztertanács egyhangúlag hozzájárult Mussolini intézkedéseihez, mire a tarentói hajóraj parancsot kapott Koríu szigetének megszállására. Az újságok még a mai nap folyamán várják a sziget elfoglalását. Rómában lelkes hangulat uralkodik.