Nemzeti Ujság, 1924. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-01 / 1. szám

b .1 ... C I.­­ \ l­­■ \ ’ .. -• .J" '5 \\ SW; v VZ dyfolyam­ 1. szdm. HIS S00 &OFQN­1I Kedd, X924 fanttdr­­, Szerkeszt6s6g As kiaddhivatal: Budapest, T., , K 16 fixetesi dr. Egy honapra 10.000 korona* KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP m^ydterre 30.000 korona. - Egyes seam 4ra ieW 5W tord­rn. - Hirdetdsek mlULmeWes m lx?,' B^nolder-utca 6. Te“fon j. 3^, «»«rke»t« Tfiri Biia. . wo. «*rs«iJ Titb Laszld dr. dj}szaMs MCrint. - Beklamfiddk: TeL 19-25. II] ev - uj feladal Irta: Turi J3f]a. A nagy remenyek megcsokkenesevel, do taegis remfenykedve repifik at az ev ki­szobet. A ki­dfoldi kollcson nagyhaganak leapadasa es a kdllcson feltetelei elegg­­ megtepdestek rerue­­nyeink ezarnyait, hogy egy jobb korszak fele indulunk. De anny­it talan megis biztositani fog a kolcson, hogy penzu­nk stabilizalasaval szolidabb is realisabb gazdasagi ilet keedodik. Ez pedig a nemzeti erkolcs szempontjabol is fontos. Mert semmi semu ronthatja meg jobban es vegzetesebben a nemzet kbzerkblcset, mintha a tiszteseeges munkaval koldustarisznya, a tisztessegtelen spekulacioval jelet es gazdago­­das jar. A kolcsontargyalasokn­al is kitunt, az elert eredmeny sem tobb, mint­ hogy bnmagunkat kell megmenteni. A legkbr valamivel enyhi­l­­t­ebb l­esz, az bnm­egmentesunk lehetosege meg­­teremtetett: ez az az uj dolog, ami az ujev ki­­­szoben fogad. Ez tehat alig tobb a negativum­­nal. A pozitivumot a kom­anyzattol es azok­­to1 az erotenyezoktol kell varnuuk, akiktol vagy amelyektol egesz nemzet­i elelunk fejlo­­dese, fellendi­lese i'n­gg. Komoly nemzeti graz­­dasagi program kell. Ezen fordul meg a jbvb A politikai taktikabol eppen eleg volt. Bethlen Istyan grofnak nines mar ?z.iiksogi\ ., *gy H­­~rei . . - ' -- .'i­ jjja o kiff-5* mar olyan akailaly, melyet el­uwn baritott volna, hogy a tulajdon akarata es politikaja ervenyesi­lhessem Aki jonak latta — nem ep­pen a legszerencsesebb es nem is mindig a leg­­kifogasolhatatlanabb modon­ — a tartos kor­­manyzas felteteleit megszerezni es biztositani maganak, annak fokozottabb kotelessege meg­­mutatni, hogy a nemzet talpraallitisahoz is ert. Tij ta­ktikabol van kierniuk tehat, uj eletfej­­lesztoi program kel mar. A konszolidacio is, mint eel, kell, hogy sokkal szelesebb teru­letre terjedjen. Kell, hogy dtfogja a nemzet egyete­­ntet. Mert eddig a konszolidacio alig jelentett lobbet, mint hogy a tarsadalom felso rétegei es az­allam magasabb funkcionariusai erzik az diet rendes kerekvagasba . jogeset. Ellenben a nagy tdmegek, kivalt a dolgozo kereszteny osztalyok tovabb kiizkddnek nem is a megilhe- es, de a megnem el holes gondjaival. Iszonyu aranytalansdgot mutat uj tarsadalm­uk kepe. Kezdi­nk hasonlitani a rumai birodalom ama korszakahoz, melyet a tortenetirok ugy jelle­­mezt­ek, hogy esak milliomosok (ma mar mil­­liardosok) es koldusok elnek benne. Az eletmo­­dok rettenetes ku­lonbozosege es ellentete: a dozsoles es nyomor, az i­zerkedes es a mania, az t­le­ ordmeinek h­abzsolasa es az asztalokrol Ubuk­ott morzsak fogyassztasa erre emlekez­­tetnek. Mindez pedig igy alakul es folyton inkabb iga*­icjlodik olyan uralom alatt, mely a keresz­­tf­uy politikat irta homlokzatara. Nagy, egbe­­kiaato elienmondas ez a sziivak es a valosag­­ kozott. Ezt kell megszi­ntetni erelyes, eeltuda-­­ tos komoly gazdasagi alapra foklelek­ pro­­grammal. Ezt nem adhatja neki­k se a Ne­m­ze­­tek Szovetsege, se az elrend­rzd bizottsag, leg­­kevesbbe a kisantant, melynek nem edlja az ilyan nemzeti megerosodesn­uk. A Keresztiny Nemzeti Gazdasagi Part megalakulasa az uj era elott joreszt azert tortett, hogy, h­a lehet, tamogasson egy ilyen komoly, ero­teljes pro­­gramot, ha pedig nelku­lozni fogjuk ezt, maga koveteljen ilyent. Eppen mert a belso okonk fokozasarol van szo, ez a program nem rekeszt it senkit es semmi olyan torekvest, mely bar­mely oldalrol *s fornaban gyarapitja a nem­zeti erot. Ninek a Kereszteny Gazdasagi Part elveiben es torekveseiben semmi exkluzivitas. Mindenitt epit,­ murkara­ szolit. Aki ebben reset vesz. usl­a nemzeti iletben kifejtitt erde­­mei szerint erttkes. Csak a nemzeti szellem es kereszteny fi'kdlcs m­egrontoi ellen fordul, mert ezek asstif' a m­ezet sirjal. Tuda­taban van annak, LISV egy nemzet es tarsadalom­ ere­jet a polgarslig is 'umikasseg erkdlesi es anyagi ereje l..jiAroz.',a meg. Ha a kereszteny tarsadalom g.­liigfil el es veszti el laba alol a talajt, vnkor­­­­n(Chtnd Jr mit beszelni keresz- Uny nemzeli cktrol & \h­ardsrol, melyet pe­dig mint eszmet, szivesen endegetnek meg li­­beralis oldalon is. Elig — mondju­k —, ba. benne ellink a nyugateuropei Allamok keres/.­­teny vilagaban, aneliul, hogy ezt ku­ldn kell­­jeji hangoztatni. Helyes, mi azonnal nem fog­juk hangoztatni, ha a kereszteny n­agy­arsag, a polgarsag es munkaesag, szammraryahoz es erkolesi ertekekez melto erofenyezo tid lenni. De nezze meg barki ma a amg­yar jilobuson folyo eletet, hogy ilyen kepet mutat-e a nem­­zetgazdasagi eletben csakugy, mint az egyenek eleteben? Tudja, latja es erzi ezt mindenki, de m­inden *i oldalrol mas es mas jelszavakkal takargatjak S a maguk celjat, a maguk programjat. Bethlen 1 . Istvan, ha sikeru­l teljesen perfektualni. a kdl- / esout. meg inkabb kezeben tudja tartani a ba­­­­talmat, mint ahogy taktikajaval eddig is­­ tudta. Varjuk fel.iat, a cselekedeteket, mert a program so szavakban kell nekü­nk, hanetrt kormanyzati tettekben. Az orszag olyan veze­­tesere es Iranyitasara van szi­kseg, hogy tud­­juk, hogy' m­erre, hova tartunk, hogy lassu­k, hogy tarsadalmanak ereje novekszik, Iolete 41- talanosabb es tarsadalmi ellenteteket lecsiszo­­lobb lesz. Ez a feladat var a kormanyzatra, mely a kolcsonnel uj korszakba akarja vezetni senyvedo nemzeti eletunket. Jobb­­ jvd esak igy remelhetd. Boldog ujev esak igy koszont­­het rank. Igy kivanunk mi boldog ujevet a magyar nemzetnek! , *, *hm«« ******r>+* Nydrra mar a til a tovdtrosi vdlaszlds S ipocs Jeoo polgarmester ..<m ^ afU&Uh « ^ zlontosabl* Uffyokei intent* cr idvaios \y%Hp• : -1 iandesa Juundr 1-r ?ti%szu'!t a fovdre i kozgyii­ les luauditniLi es megkezdtidi'. a varos­­■ hazi ex-lex. Ezoi az alkalombol k&’dest inteztun­k Sipbi Jend dr.-h­oz, Budapest szekesfolTaros p!garaiesterehez.. aki az ak­­tualis' kerdesekri a kov^tkozd nyilatkoza­­t­ot tette munka'.rsuuijnak: A tbrvenybatdsagi bizottsag, mely­nek megbizat^ea janusr b I na.p.jau rmgs/in­uk. a Iegn­agyobb ucbezse.pk kdzott vallalkozott arra, hogy a szekesfontos ki'»7.ig?izgat asanak sjlalt helyzeteben vencH teyewitfeu. Visszatekintve a baom es i'el ev elotti helyatbre, minden t4u,vUatfa*s pcemlftldn­ek be kell latnia; hogy­ nap, nehiz is lelluisme­ret.es munkdra volt­­szdMa, hogy« a mai. sok tekintetben mar konfplidnUua­!^ mondhat.a hdyzetig eljussunk. Mnd­enekelott a gazda­­sagi helyzetet tekintvi le kell szolgeznunk, hogy ennek a torvenyh­atosagi­ bizottsagnak sikeriUt a foVaros kdlt.segvete­set egyen- Milyba hozni s ezekrol azy egyemsulyba ho/odt kdl ty flgvetese­k rdi most ma­r — az l­t­0. es 1921. evi zarszdmadasok van —, elmondhatjuk azt is, hogy rcdlisak iovak. Sikerurt a fova­rosiok szinte esetkerdeset kepeteo ki'dfdldi, kdlcsdrdket illfd­oleg i? meg­­talalni azt a megoldast, amely mindket 161 re nezvo egyeldre megnyugvast teremtett s tc­­betdve tette a fovaros vagyonAnak teljes megvedeset. A proletardiktatura anyagi es erkolesi karteveseit sikeri­lt t­ljes mertekben kiku­­­szdbolni, amely felfarat teljositese utaa a tdrvdnyhatosagi bizott­seg megbizdi inten­­cidihdz kdpest — minden igyekezetdvel azon volt, hogy a, fovaras kisi­parosainak es kis­­keresketfdijiek erdeket s egyaltalan a kerdss­­tiny is veinzel'i nlagon 6116 ipart es kereske­­dekihel tdhi&gassa. Nezetemn szerint a tor­venyhi'­tosagi bizottsag e terei­, valamint minden mas tdatos es kozerdeki­ ligyben is, — legjobb tudasa es lelkiismerete szerint jart el, ami­v­el a valasztokdzduseg elismeresot teljes in­k­k­kben kierdemelte. . A kdzsogi valasztasok mvgrtartasanak ido­­pont­ja az+61 fu­gg, hogy a benyujtott tdr­­venyjavaslat mikor emelkedhet tdneny­­erore. Ha ez februar vagy marcius bolian racgtortenh­et, akkor, nezetem szerint, a kdz­­segi valasztdsok a nydri ho ndpok folganyin megtarthdltik fcsznert. A szekesfovaros tapac­sa aliaspdn.tjdt az Merregrmntmal 'sshmhm leszegezte abban a fejterjesztdsekben, amelyet, e tirgyban a m­­kir. belu­gyminiszter urboz iuteeeU s amely­­ben az interregnum szerveinek tdrvynyes rendezeset kerte. Ez kiipezi a tanacs­ allds­­pontjat a jdvdre nezve is. Ami az interregnum program.)/': iUefi, erre nezve esak azt hangsulyozhatom. bdgy' a tanacs az, interregnum kerdes­­nek rende­­zeseig, de azontul is, esak a halaszthatatlan, su­rgos u­gyeklx'u fog a fdrv­dnybaldsrjgi bi­­zottsag jogkbreben intezkedni, mert hiszen a dolog termeszetebol kdvetkezik, hogy a tor­­venyh­atosiigi bizottsag URj’-kdrelre tar+­ozd u­gyeket csak halaszthatatlan ■ szi­ksig escliv szabad ettSl' az UMekes for­utnfdl elvonyi. Biemdljuk, hogy a,, interregnum rutdd ksz s a valasztdk szabad akaratibol alakitando uj tdrvenyllatdsagi biz­ottsag.mieldbb atveszi a szekesfdva­ros nagyfontossdgn hffyeinek intezi­sit. ' A Kereszteny Kdzsogi J’art ku­ldube­n, mint ertesuln­nk. az. uj esztendo alkalmabol eros de­­m­onstrabiora ke­szu­l a polgarmester es Wolff K­aroly dr. mellett. Ass­ujegi u­dvozles d. e. 11 orakor lesz a polgarm­esteri hivatalban, vaig Wolff Karolly u­dvozlese ezutan, a foudvarna­­gyi birosAgpal. lesz. Klnevesleh: a tovdros Jnormdnyliisi&sdi V kSvetkpzo f»'rl)jva.J.:llps: kusjew/.'uj eicf. .-jdtajj M: A tonnauj' az 192­1. evi 'decouliber.tio 2S­.au kolt hatdrozataval Sipoc: Jeud riy.-jt, Budapest szekes­­tdvilibs polg.irm­a^teret, Budaptot. szekekidvaros tdpolgarm.es­ teri teend^bnok­­elldtasAval torleut megbizusa aidi! — ebben a 'mind .0.glogu kifejtett sturgd szotgaldtainsk leijes '#eUsmerete mellett — t'ehijsentette. j ',J. , A kormanry tie .1925. evi aeeembei; ■S.t-wi bozott liat.:ivza!:i'..al Budapest ■ sidkesi'dvui'u.-. tevuied ee a fdpolgi '.-jnesteri hgtaskOy b^tStteserp es :i/. 1920:IJT.= 'iji-venytikk. 23r. §-aban a kormauybizlosia .rujwzo.U feladat,oli .teljes^tvser*­ ' 19S1- e.vi. januAr l-tdl kezdve' Tevnlydnyffiji Kalman helyettes bel­­•ttgji gllamUtkart kui-iuuuvvbiztiissd, goyezte' ki A kormtiny, mint, a fen­ti felhivatalos kozies jelenti. a Friedrich-fele foyarosi vakisztoi tor­­venyben kiyert felhatalmazasaval Budapest szekeefpvjirog (kormaaiyb­izt­osbivA­ Tfilstyan­szky Kiilman belu­gyi helyettes aHr.mtitkayt nevezic ki. A kinevezes. uo­m neiu jolt varutlanul, m­egis .'oltalan­os 'feltun­es+'kint, m­ert a­ varos­­haza illetekes tenyezoi mar remenykedtek ab­­ban, hogy' a belu­gyminiszter nem fog elni a

Next