Nemzeti Ujság, 1924. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1924-01-26 / 22. szám
4 NEMZETI UJSAG f BteomSa?. 59fl JaHu'Sf 29. ..... I I,.............................................. -rZ, KU LTU RA Az ember es a mu lrta: Surdnyi Miklos • '£z ember semmi, minden a mu, Csak eery Flaubert mondhatta ezt, ez a normand tengereszektol szarmazo „eszaki orias, gyermeteg arcu, hatalmas bajuszu, nagy, tengerirablotestu es naiv. kek szemekkel nezo“, duhongo, elegedetlen, pedans. tulzdsokban hanykolodo, emberkerulo, valoszinitlen es groteszk Flaubert, aki talan epp ugy epileptikus volt, mint Dosztojevszky, tehat nem tudott orulni, szeretni, ujjongni es maga magaval lnfeledten megelegedni es irigykedve ndztelenezte es vegil meggyulolte az egeszseges esordat, amely korulette nyuzse ott, kacagottt es szerelmeskedett. Az aforizmak mindig kozel jarnak ahhoz, hogy az ellenkezojuk is igazsagnak latszik. A mu, az semmi, minden az ember — ez nemcsak eppen olyan jol hangzik, mint a Flaubert teteje, de voltak is sokan, akik eppen azert itelik el a l’art pour l’art elvet, mert csak az embert tartjak fontosnak , az ember josorsanak, boldogsaganak, haladasanak vagy masvilagi ndvossegenek szolgalataira allitanak minden muvet, amelyet a termeszet vagy az irtelem letrehozott. Ez a kerdes nem az irodalom vagy az esztétika, hanem a moral körebe tartozik. E pillanatban nem is ez az oldala erdekel a kerdesnek. Csak éppen eszembe jutott, hogy a magyar tarsadalom, magyar közvelemeny, magyar törtenelem akaratlanul is mily kozel jár a Flaubert-fele elv igazolasahoz. Nalunk tudomany es muveszet irant meg csak van egy bizonyos tarsadalmi erdeklodes, de a tudos es muvesz, az alkoto ember, a terereto en peldatlanul mostoha gyermeke a magyar irodalomnak. Nalunk meg az eletrajzokban is nagykepu es sivar frazissal illik el a nagy ember szubjektiv korulmenyeinek feszegeteset; csak a muve az, ami a nyilvanossag ele valo. Ezert valami hamis lovagiassag es fanyar diszkrecio altal leplezett kozonnyel haladunk el nagy embereink egyeni elete mellett, nemcsak a tanulsagoknak szant paedagogiai konyvekben, de az irodalomtortenet es az emlekiratok hasabjain is. Innen van, hogy a kimagaslo szellemek nalunk lassankint bizonyos elvont tendenciak misztikus hosei lesznek, nevek a partok lobogojan, eszkozok a harcolo taborok kezeben, reklamfigurak, cogtabla-portrait a borbolymuhely, a politikai forum, az irodalmi partok es a divatos izmusok zugutcajaban. Innen van, hogy nincs nep a vilagon, amely oly kevesse ismerne a maga herosait, vareseit, martirjait es oly kevesse iizne belolnk kultuszt, mint a magyar. Hogy a politikai es torteneti eletbol csak harom nevet ragadtak ki, vajjon nem anekdotaztak, politizaltak-e el es nem banalissa alacsonyitottak-e le Matyas kiraly, Izakoczi es Kossuth Lajos nevett Ki ismeri Matyas kiraly igazi alakjait Micsoda nemzeti feljajdulas volt, amikor Szekfi Gyula Rakoczi maganeletebe mert belekivancsiskodni? Mi lenne akkor, ha Kossuth Lajosnak is akadna egy Szekfű Gyulaja? Pedig a magyar kozvelemenynek ez a sajatsagos kdzlonye nem faji jellemvonas. A magyar ember a kultura egy magasabb fokan szinte paratlan erdeklodest tart a nagy szellemek irant Bizonyos, hogy viszonylag tobb magyar ismeri es jobban látja Dante, Shakespeare, Goethe, Michelangelo, Rembrandt es Cezanne, Nagy Frigyes, Napoleon es Washington, Bach, Wagner es Chopin, Newton, Humboldt es Linne, Carlyle, Ranke es Thiers életet, mint otthon a sajat honfitársaik. A magyar intelligencia átlagos műveltsege nagyobb, mint a nyugati orszagoké. Csak a nemzeti nagysagok kultusza irant nincsen fogekonysaga. Cyrano de Bergeracert minden magyar diák rajong. Balassa Balint vagy Lisztius ismeretlenek. Napoleon sokkal imtimebb is meresitik, mint Corvin Matyas, akivel valo hasonlatossagat hiaba fedezte fel Fraknoi. A Bolyaiak elate a legidegizgatobb regeny, az apa es fiu szemelye megsem inspiralta a magyar regeny vagy dramairok eleggo tultengo sokasagat. Justh Zsigmond kettos elete — Paris es a falusi ..nemzeti feszek“ — vajjon nem merult-e el a felmult hideg posvanyaba? Petofi es Madach meg ma, a centenarium utan is valami kodos, anekdotas, hamis megvilagitasban all az emberek fantaziajaban, Arany es Vorosmarty pedig egyenesen ismeretlenek. Ennek valami sulyos es szomoru oka van. Ugy latszik, a gydkeret a tortenelemtanitas modszereben kell keresnünk. Ebbol nem akarok temat faragni. He teny, hogy ezelott harminc esztendovel engem meg nem tanitottak az iskolaban muveloddstortenetre. Mis az irodalomtortenete is borzalmat keltett bennem, ahogy izgatott, sovargo, meleg agyamra azidoben rakenyszeritettek. Talan ez az oka, hogy a legtobb ember az erettsegi utan ra sen gondolt az iskolai nagysagok elunalmasitott, megkovesitett es ellenszenvesse tett alakjaira. Talan innen szarmazik, hogy a XX. szazad vegen viragzo magyar kultura elvesztette minden tradicionalis osszekotteteset a multtal. Lehet, hogy ez az oka a magyar kultura hagyomanytalansaganak. Es ez eredmenyezte azt is, hogy a szellemi elet nagy alakjai nem becezett es erdeklodessel bamult tagjai a tarsadalomnak, mint Nemet- es Franciaorszagban. Hogy nines irodalmi es tudomanyos kozelet. Hogy a Tarsasagok sehogysem tudjak megtalalni a kapcsolatot a tarsadalommal. Lehet, hogy nines igy. De a baj megvan es vegzetesse valhat Magyarorszagban szornyu es vetkes altalanositasban igaz: hogy senki sem próféta a saját hazájában. Az irodalmi Nobel-dijrol miert mellozik a magyarokat? Leffler Bela dr. vdiasza a Magyar tudomanyos Akademia ny.lakozatara Leffier Bela dr., a Nemzeti Ujsag svedorszagi tudositoja ujevi szamunkban feltunst kelto cikket irt az irodalmi Nobel-dijrol, amelyben tubbek kozott az a megallapitas foglaltatott, hogy a Magyar Tudományos Akademia eddig meg egy magyar boltot vagy irót sem terjesztett fel a Nobeldijra és igy ezt a dijat magyarul hd meg nem is nyerhette el. A cikkre a Magyar Tudomanyos Akademia azzal válaszolt, hogy a dijra a Nobelbizottsag szabalyzata ertelmeben jelblesi joga nincs. A valasznyilatkozat azt is kiemeli, hogy a koltok es irok jeloleset meg az a korulmeny is megneheziti, hogy az irodalomtortenet tanarait a Nobel-bizottsag szabalyzata a jelolok kozul kihagyta es igy a koltokkel es irokkal meglehetosen mostohau bantal. Ez volt az oka az Akademia tartozkodo allaspontjának. Eddig volt a Magyar Tudomanyos Akademia nyilatkozata, amelyet a teljes logalitas alapjait allva, koszseggel lekozoltunk. A Nemzeti Ujsagsvedorszagi tudositdja a mai postaval az alabbiakban valaszol a Magyar Tudományos Akdémia nyilatkozatára: „A M. T. Akademia szives volt valaszra méltatni a Nemzeti Ujságban megjelent cikkemet az irodalmi Nobel-dijrol. Midon a cikkemben irottakat ismételten fenntartom, legyen szabad az irodalmi Nobel-dij elnyeresere vonatkozo a sved torvenyhozas altal jovahagyott szabalyzat elso pontját szo szerint kozolnom: § 1. Lc droit de presenter des candidatures au prix Nobel appartient aux membres && I’Academie Suedoi.se, a ceux de I’Academie Francaise et de I’Academie E spa (mole, lesquclles se rapprochent de I’Academie Suedoise par leur organisation et leur destination, aux membres des sections litteraires des autres academies, ainsi gu’aux membres des institutions et socidtes litteraires analogues aux academies, et aux professeurs d’esthetique. de litterature et d’histoire des universites. A francia szoveg szoszerinti forditasa a kiivetkezo: 1. 1. Jeloltet ajinlani a dijra joguk van: a Sved Akademia tagjainak, a vele hasonloan megszervezett es hasonlo celu Francia es Spanyol Akademiak es mas Akademiak humanista osztalyai tagjainak, ezeken kivul olyan humanisztikus egyesuletek es tarsasagok tagjainak, meyek az akademiakkal egymiranguak, vala mint a foiskolak esztétika, irodalom es tortinelem tanarainak. Aki ezek utan is azt allitja, hogy a Nobeldijra vonatkozo szabalyzat „mostohán“ bant az irodalomtortenet tanaraival es ezert egyes led.roket, „tartozkodo állaspontra“ kenyszeritett, azt aligha olvasta el alaposabban a Nobel-intezet szabalyzatat. Külonben, hogy a magyar illetekes korok alaposabban attanulmanyozhassak a Nobel-intezmeny minden agara vonatkozo szabalyokat, ezeket francia kiadasban a Nemzeti Ujsag. Szerkesztosegenek egyidejuleg megküldom es igy azokba barki betekintést nyerhet. Stockholm, 1923 janudr 16-an. Leffler BelaA Fmnda folyoirat Pauler Akosrdt A Parisban megjeleno Revue de litterature comparee januari szamaban ©likk©t kozol Henri Tronchon Clermont egyetemi tanar tollaból a magyar tudomanyos hiet legujabb jelensegeirol. A tartalmas cikkhez a folyoirat szerkesztője, Paul Hazard parisi professzor azt a megjegyzést fűzi, hogy a francia tudomanyos kozonséget érdeklik azok a szempontok, amelyekkel Magyarorszagon művelik a szellemi tudomanyokat és hogy Magyarorszag torténelme folyamán gyakran beletartozott, de ma különösen hozzakapcsolódik a nyugati vilag szellemi kozosségehez. Tronchon megemlekezik cikkében a tavaly elhunyt Heinrich Gusztavrol, a magyar irodalomtortenet tanitomesterdrol. Konstatalja, hogy az egyoldalu nemet szellemi orientacio helyett ma a francia kultura erosebben hat a magyarok turdai lelkere. Kiemeli, hogy a Minerva cimű folyoirattal uj irany indult meg a magyar tudomanyban és megorto kritikával ismerteti Thienemann Tivadarnak es Zolnai Bela dr.-nak itt megjelent tanulmanyait. Rámutat arra, hogy a Minerva azt a szellemet tükrözi, amelyet Pauler Ákos filozófiája — az objektiv idealizmus — kepvisel a budapesti egyetemen, ahol Pauler professzornak az uj tudomanyos generaciora nagy hatasavolt. Tronchon a francia es. magyar tudomanyos publikum kolcsonos egymasraismeresebol sok jot rem6l a jovore nozve. A cikkiro kulonben maga is lelkes propagatora ennek a megertesnek, jol 6rt magyarul 6a hosszabb idot toltott Magyarorszagon. Egyik, a XVIII. szazadi magyarfrancia erintkezesekrol szolo munkaja most van. sajto alatt a paris—genii Revue des Etudes Hongroises kiadojanal, —• (Zolnai Gyula dr. finnorszag! felolvasfssal.) Kaptuk a kovetkezo levelet: Igen tisztelt SzerkesztS Ur! Becses lapjanak egyik legutobbi szamában a Setaelae Emil inneplese cimu hirben az volt olvashato, hogy a finn Turani Tarsasag folydirata az ea mult nyari finnorszagi tanulmanyulamrol „hosszabb ismertetest kozol“. Ez tovedes, amennyiben az emlitett folyoirat nem ismertetest ad utamrol, hanem teljes szovegdben kozli azt a finn nyelvu felolvasasomat, amelyet a finn Turani Tarsasagban s aztan Finnorszagnak meg 8 kulonbozsi helyen meghivesra tartottam volt. Kerem igen tisztelt Szerkeszto Urat, legyen kegyes ezt a helyreigazitast mint bizonyara nem erdektelenn tenynek adatat b. lapja legkozelebbi szamaban kozza tentfi. Kivalo tisztelettel Zolnai Gyula dr., az Erzsebet-egyetem tanara. A tudományos vilag horebol Az Anonymus-kodex birtyajanak levakart sorait — amelyekrol a Nemzeti Ujsag Kultura rovataban már megemlékeztünk — egyelore meg mindig homaly fedi. A kivakart sorok felfedezoje, Jakubovich Emil dr. hivatalos értesitost kapott Bécsból, hogy a Kogelffle fotografuilas meg nem tortent, meg, mert elorelathatoan nem jarna eredmennyel. A kodex hartyaja ugyanis olyan vekony a kaparas helyen es a torifis olyan melyre hatolt, hogy a fenyksp legjobb esetben a batlapon levo irast tükroztetnd vissza. Jakubovich dr. azonban meg nem adta fel a remenyt, hogy a kodex elsen üresen maradt lapjarol megtudjunk valamit. A Nemzeti Muzeum igazgatosaga ujbol szorgalmazni fogja, hogy a kodexrbi Kogol-fele fotografiat koszitsenek. • A roman Adeverul egyik legujabb szamanak ndvtelen cikkiroja nagy tamadast intez a magyar tudomany ellen, abbul az alkalomból, hogy a Magyar Tudorodnyos Akadémia égisze alatt Parisban egy francia folyóirat indult meg Revue des Etudes Hoegroises et Finncougriennes cimmel. A román lapnak szemmelláthatolag az faj, hogy az uj magyar folyoirat az objektív tudomanyossag fegyvereivel harcol a magyar kultura ismertetesere es hogy egyik tudosukrol Jorga Miklos torteneszrol Europa szine elott kimutatta a folyoirat, mennyi sarkalatos tovedessel van tele Lipcseben megjelent Die Madjaren cimu munkaja. A román lap meg nem sejti, hogy a Revue-nek már a masodik szama is elkeszult és ebben a magyar nyelveszek egyik legkivalóbbja, Melich Janos leplezi le a roman nyelvtudomAnyt, amely soviniszta elvakultsagában meghamisitja a tortenelmet, Melich Janos cikke eldrelathatolag nagy foltunast fog kelteni az europai tudos-kozvetemenyben. A Romai Magyar Intezet negyedik tagsagi helye Oroszlan Zoltan dr. megbetegedese folytan megurult Helyette Horvath Henrik dr. mfitortenesz utazik Komaba. Horvath dr. egy felevet tolt.az.intazetben es kulonosen a barokk-kor mivfiszerdaei, olasz-magyar kapcsolataival fog foglalkozni. -