Nemzeti Ujság, 1924. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1924-02-01 / 27. szám
^ ..._ reven visszanyerjuk politikai szabadsagunkat is. Amelyik nemzet gazdasagilag tynkremegy, amaly politikailag is vege. As europai nepesc ■veirsenyeben etsak ugy turtunkhegcut ni J/dlyunket, ha erre a gazdois&pi felszabadulasra iSkretissunk, mert eg a nemset formv.bmhtnsarn vezel. Szokseges, hogy a paijtomet*tben is mecrvivhassok hareimkat a kolcsiSn erdekeben. Ezert kerem a ti tamogatastokalt. _ _mert ez a marryar nemelnek es a magyar jovonek az figpe, ■»'% A tttMll ICtS/0!ijm« 7 "A 'minisiterelnok: beszedenek veaertpivel «s egybegyultek perceken at lapeolnak es lelkiesen eljenekitek, majd Berky Gyula koszonti lel a pilazi URrJnuszrfrt.. akibea a retilpolitika megyaliVsitalstijaak harcosat latja, Berky szavaita Kallay Tifcor jjfenaogsmnMW- ter A.kovetkezdket valarzolta: . _ Bal’mily paradoxon allitasnak ,ls mtsik, keB'jegyeznem, hogy ft kolesotmdl kapcsolatos trirr/gitasoknit nem penzUgyi MrdcsrJMC volt e:o, bxnem elsbsorban arrol, hogy olyan ..tffmossfr.raeretlessek. melyben sajdt gazdoisagi cnnnket treat bomatddttunkra hastndthatunk. Barbar»n flbtfcd? jon is' a kolcson kerdese, mindanew^ tattun*. «hnek a celnak a» erdekeben hasznos tept%eket. Sikern ugyanis elernink, hogy ass a gondola®tor, melytml a kriaiiani bAtet megalkottak, sok tekintitetben ~vsn savarva. Ahkor ugyanis a rep*rfieiormmm *e‘ mUt .elfftdrbo, mig ma mar miadenfaj..tiszteba* J*n Tele', hogy a reparacio kerdesfeeV Eu»*mtalynaa.ntasa. szempontjabol koMcai fontosabb aft, hogy az oxszagok gaadasagilag regeneraludjarvak. ' Mindenekeldtt rziikseg van mg* betto aka rtisru, mdy mi mien emberf. at *b^> iiassrm, tovdbbS, kolceonos megbecsulesre.. Eat Hole kefl.yinniivk a pglHikai eletbe. E kolesonos ^ megbeesales'. elol’cltetele a tovabbi mmtkdnak. . _ A penzrugyminiszter utan Csontos 3siare szolait let, aki Foss Jozsefet kbeciatette lei, mint, * mint a sferebapk tavolleteben megb ; ott helyetilst. ^ ass Joagof a kovetkezokcse mondotta: » Engedjek meg, hogy egr most«iaaban nagy port felvert, a Yoroa malomrul emlekezzek meg, amelyjek a szerzoje szaz in€rtfcJM tavolsagbanna,n a kereszteny vilagszemlelett®. Ez thib.rab Szimbolizalja a trianoni gornis malmot, melyben'Magyarbifeag orlodik. Azonban nem tud megoldani bemillokefe'ez a malom, mert a nepzetnek olyan. Tezere van, mint Bethen Istvan grol miniszteremljl^ ak i hallatlan kiUpolitikai eredmetnyt ert el. Rubinek Isttan felkoszontojei’e vegbr nagyatachi Szabo lstvan emelkecett szolasna. Bekelt vallanom ~ mondotta —, hogy sok miniszterelnok mjellett voltam minisz ter, tkztelem, becsolien valamemjtyil, de .item ‘forktfjufbardmeh Jtogy Wren, n kormdnpzett winden. figdt oldposan ismero ■minisxterdndlcoi $nem Idhavi ■ mitt Bejfhlen Istvan (trof.Tisztelet es laeesulet. min’deb ' tarsadatem ois»talyrak, de azt be ‘kell iamerni miidenkinek, hogy a mai kormatiyzati rendszernek a legbiztosabb alapja a fbldmivesosztaly. Termeszetesen hozza kell eihez temnai azt, hogys»ak abban az esetben, ha osszefop a magyar inteligent idva/.. Eppen ezeet arra kell torekednünk, hogy azokat a rosszindulatn ragalmazsiaokat, melyekkel egyesek az tttfjbbi' idob&u mestsi'kednek, Tuggszdnel iik. Sajnalaim jelenBdget latnak. Az Intelliipencia egy resze ugytanis nem tud belenyugodni, abba, hogy a miniszteri azekben egy kisgazda is’ ill.Nem feltjuk a magunk nepezeruseget, mert sprteleg tsunjelet adtuk aranak, hogy esak az rntmag erdeket nezzik. — Ne feledje el senki ebben az oraalgban, hogy skik meggyengitik a pSrtnak.az alapjafit es * kis gazda eszme iranti bizalmat. a sok, nem tobbfele toljuk el a politikai irányt, hanem epp vUenkeikep' balra. Ne menjen el senki behunyt szemtjael ezen jelensegek njellett, han’em igyekezzek mifldenkin*rt ellensulyozni. Tanuljuk meg azt, hogy ,az egyseges part ne csak felfele nezzen, hanem labile is as legyen a jelszavunk az, hogy eljep a nirtsaoretet. Az egyseges part tagiai a legjobb barlgtdlat'ban az éjfeli orak'ig voltak egyutt. ..... ' . .. Hivftsfih n HisQjdiUfas alos a htfyoiNrtfvooi}! Mrtoitohal ' ’ Jelentettink mi az, hogy a Keresztdny Kifrmteti Gitz’daiftgir Fart a foldreformiovell* trgyllasa eoran akeibt inditotta kozalapitvanyi es tanulmanyi alapiroranyi birtokok mentesiteee erdekeben. Ebben az ügyben ma, Ernszt Sandor esWolff Karoly a part nevebet hosszabb tanacskozast folytattalk Bethlen Istvan grdf niniszterelnukkel, amelyek doran tuegalapodtak abban, hogy a foldreformnovella ssobemforgo kilencedik paragrafusait nem sorredben, hanem a reszletes vita vegen fogjdk tdrgyalni. A miniszterelnok ezenklvul megigarte, hogy Avitkenesbe lisp a. foldmirelsilgyi minbnstexrol *bb# a eelbebl, hogy a szakaszt » part kivansaganak tpegleloen modositjak. Bethlen miniszterelnok ma kelntan targyalt is ebben a* ugyben a foldmivelesiiggi miniszterrel es e targyalasok eredmenyerol a kovetkezd fdlhivatalos kozlest adtak ki: I -A foldreformnovela 9. §-a 3. pontjan.'lk veglegea megszovegeztet re a kormanypart legutflbbi drtekezlete albizottsagot kuldott ki, amely elkeszult »links java]. A vegleges szoveg a kbvetkNizo: „Amermyiben az OFB a vallas- es kbzj3fdatSGagyi Magyar kirdiyi maoiszter, vagy a tbrvenyesen bevettc vailiisfetekezetek felugyelete, illetvd kezelese alattt alio knUmalis edit szolgalotbaArdibkii alapofc ed alapitvanyofc, avagy a vallas- eg kbzjidatasugyi Magyar kiralyi miniszter felugyelete ijlatlalio, Waepiskalakat fanntsitd tanatdrendak lejgalabb tiz d.v At artokos inffatlanait keiylelen) igenybe venni, m a holthelyekkel ssiksegvs terulelek kivd' l V _____________ .. .— ( N1MIETT UJSAG ?Metr., VW - T T -- N • - 1 ' - --------------------------------------------------------------------------■ «■ ^—-1 5 -1.... ... ...................... — . ... televel lehetoleg ne megvaltds utjdn, hanem hosszuhidratu kis haszalberletek utjdn torlevjek. A jelen bekezdds ala eso birtcokokbol kozopbirrtok alakitasa celjabol igenybevetelnek helye nines es imis eelled] beloluik igenybe vett Ingatlanok potlasarol a 27. $. renffelkeritseinek kereteben kell intelkedni.“ ■. A ‘27. §. az fezzes birtokpolitikaj. eelore kielegitese utak) a nildaio-vagyonvs UtStig foldekrol remekezik. Az uj szoveghez Bethlen. Istvtin grof mhiiszlen’elndk. es Szabo Istvan foldmivelisugyi maniszter is hozzajarult. Brtt'silesunk szerint a Kereszteny Nemzeli Gasdoxayi Part a kilenredik szakasznak ilyen Artelmu modositasa utan is folytatni fogja targyalasait a kormannyal es fdkent a vegrehajtdsi utasitasban fog garanciakat jelenni arm vonatkozblag, hogy gyakorlati dintetes minden tekintetben fedje a módositott szakass szellemet és rendelkezeseit. A fovaros! forv€n!j!Qiasial o Merestenu N€mzc t Oa/dasdsti part cidit A Kereszteny Nemzeti Gazdasagi Part ma este a parlament alelnoki szobajaban ertekezletet tarto U alleiyep Rakovszky Ivan belugyminiszter is megjelent. Aszekedeten kizdrolag a ffivdrosi torvenyjavaslatna volt szo es a vita soran — amelyben a belügyminisster is reset vett — a part meg- i ielte a naga esszeveteleit. Itt exnkittfik meg, hogy a delelott folyaman a miniszterelnok a liberalis. eli lenzek vezetojevel Bolfcsy Istvannal, Ugron Gabor- s rel es Heinrich Ferenccel ugyanerrol a kerdesrol hosszasabban tanacskozott. Mef*s€EBm?ss?ih a fleBrecem valaszi^si ? Az egysegespiritiia ma Bebrecenbta az a hir erkezett, hogy az ottani vdlasztds s.ordn Czegtedi, vdlaszidsi biztos olyan nil got technikai hibakat kovetelt eh hogy ezek miatt a kosponti vdlasztmany az egesz vdlassldst, a. pulvdlasuasll fuggellenul, meg fogja semmisiteni. Az egyseges padban Idbbet nem mondtak, mert Debreesnbol allitolag esak egy sziks/SATu tavirat erkezett. Perfir londonisn ntn/ott Peidl Gyula, a szocialista part parlamenti frakciojainak vezetoje a mai becsi gyorssal Londonba utazott, hogy ott az angol szocialista part vezetoivel, s elsosorban Ramsay MacDonalddal targyaljui. Egyes esti lapok szerint Yamberg Rusztem is elutezott Peidl Gyulaval, de ezt a hint aeobetetiste pairt hivatalosan megcáfolta. & l$@z£pos^lo t$ o munNdssa^ Mm mm mcpicfits <t s#iesBHCii VilI@HI9Sdi|dt Egy negytag'u esalild havi vilbiitios koltsegre 2#0—-250.01)0 korona (J Armxeti Ujsag tudositbjdtol.) A kesobbi idok tortenetiroja, akit, akar a mndbinanyszomj, akar egy felsdbb vegzes karbozfcat majd arra a szomoru sorsra, hogy a kor esemenyein keresztul ismertesse meg a, mai pesti ember lelki berendezeset, tiszteletremelto vallalkozasat csak akkor vegezheti eredmenynyel, ha a mai ember lelki fejlodesenel a ket legfontosabb tenyezot is figyelembe veszi: a villamost es a telefont. A nagy kerdosdnel, amely elott tanacstalan ni fog dllani a tudomany valamennyi kepviseloje, ft villamos md lew a varaz&ige, amelyre a titkok kapuja megnyilik es egyszerre lathatova valik minden nyomorusag, amely e szohoz es azemlekehez fuzodik. A turelem, a bosi lemondd# es a szolgari dnmegtagadas fognak megelevenedni a SZo sletet amnyekaban. '^Maradjunk azonban az egyszero. szavaknal. a pesti vilamos ellen foldsleges fllippikakat menydorlogni. A kozonseg, amely barom ev uta tilr, fizet es batlgal, esak a szamonkeres szavait intezheti a villamoshoz. Csak a a szamonkeres szavait, mert bs, jol emlekszünk, az else jelentos viteldijemelest a forgalom kibovitesenek igérete vezette be. A magasabb viteldij eletbelepesenek napjan azonban termeszetesen csak annyi tortent, hogy egesz sereg koceit kivontak a forgalombol. A masodik, a harmadik, a negyedik Rib.odes pilula, amelyben a sorozatos viteldijemelest beadtak, az Ajjeli jaratok meginditasiira fe a jegy- rendszer megreformalfisara valo hivatkozas volt. Minden ket hetre jutott nj igerel es minden igeretre viteldijemeles, amig vegre sikerult az ezernegyszdz koronas atszdljoval lefozni a sokat emlegetett aranyparitast is. Milyen ellenszolgaltatasokat adott ennek elleneben a vasut? A felsovezetek, amely sutii drothaloval esufitolda el a legforgalmasabb ntvonalakat As amelyet arra valo hivatkozassal «epitettek, hogy az egyszeriben megszunteti a mind veszedelmesebb aranyokat futo uzemzavarokat, melto utoda az alsovezeteknek es a kozlekedes zavartalansagat egyalta- lan nem biztositja. A kulsd reszeken lako munkas, vagy keztviseld minden reggel ertheto izgalommal szall vilamosra, mert a ViUampsail, ha esik az eso, Arakig vesztegel, ita hullik a ho As negyedorakat kesik a legragyogobb napsilesben is. Ilyen kdrul- melyek kiizott sem a munkas, sem a tisztviselo nem jelenhet meg pontosan munkahelyen es amilyen mirtekben megbizhatatlan a villamos, olyan mertekben valik megbizhatatlanna a kozlekedes bizonytalansagatol irigyitve tett munka is. ,, A decemberi erosebb hideg bdalMea. 6ra felig meidig be Ha a fovdros egesz vilamoskozlekedese. A megalloknal es a fontosabb elagazatoknal a nap minden szakaban valonaggal tomegek varjak a villamost, remAny As ketseg kozott, hogy feltunik-s vegre a lethatdron egy megvalto kocsi. Tovabb igy is esak a szerencsesebbek jutnak, mert legeny legyek atalpan, aki a tulzsufolt kocsita lei tudja kizdetni magat. Kiilan kell termfezetesen megemiiteni azt a, kb.Tulmenyt is, hogy a meghatarozott idoben indtdo helyi jdratokat a falyionos iiseluzavarok miatt esak a legritkabb esetben lehet elerni As a kornye ken lako utazotozonseg a varos kuilonbozo pontjain telorakig acsorgo villamosok miatt neha orat,got masfelet is var, amig vonatot kap. Ujabb nehezseget es smart ides dlb a vasut a jegyrendszer folytonos vdttozMd■tdval is. Az 1400 koronas atezallojegy ketszeri atszallasra jogost ugyan* de esak budei vagy tmnnan szamitva pesti forgalomban, az tehat, akinek a varos ket egymastol tavoleso pontján van dolga, a legjobb esetben ket vonaljeggyel tudja meguszni az utazast. Mindez termeszetesen csak az egyik oldala az Areiinek, mert a masik oldalon a mind veszedelmesebb méreteket olto es elviselhetetlen viteldijenneles szerepei. • A helyzet ugyanis az, hogy a kulso r&zeken es a kontyeken lako munka&sag es tisztviseloosztaly, akiket nehttz kenyszer'helyzetukben a megbizhato As oleso villamossail vigaeztaltafc meg anmak idejen, hovatovabb nem hasznalhatja a villamost, mert a* horribilis vitokKjafcat egyszerieni iem tudjak megfizetni Kerdjuk, hagy olyan keresethbol eld hegy', vagy bhragu csalad van Budapesten, amely havonta esak vilamosra 2—300.000 koronat tud kolteni, tehat: a csaladfentarto. havi keresetenek 35—10 szazalekat? Mit csinal, hogy segit magan az, akinek nem nllvan akkora osszeg rendelkezesere, hogy berletfet valtson, a munkaba jaro ember mapi negy utjat villamoson kell megtenniei Atszallojegyet szankitvia 5600 korona a napi villamoskoltsege, ha azonban nem a Bunatulso vagy ianenso reszere jogosit az .atszallojegy, ket voiodjegyet kell valtiania, amely 1600 koronaval I szamitva napi 64IK.I korona kiadast jelent. I A villamosvasut vasarnap ota ijesztoen megcsap i pant forgalma rovidennel elesobben es elszomoritobban umtatja azt a helyzetet, amelyet az ujabb scarifa- 1 emeles teremtett. Hogy az a nagyaranyu. emeles egyebscent sokkal messzebbmeno csenlyosabb kovet-' j kewnenyekkel jart, mint azt magia vasit .is goa-_ t dolhatja, arra szomoru bizonysag a. tarifaemeles Gia' lavinasseruleg eloretorS ollalmos dragulas, amelyet. az Alelmiszerpiacon egyenesek a villamostarifa eme- ■ lesre valo hivatkosiissal mentenek. ■ ■ Mit akar, milyen beruhazasokat tervez, milyet re , formok kozeli vegrehajtasara keszil a villamos, hogy a millios varos kozlekedeseitek es vekkeringesenek • zavartalansagat biztositsa, iem tudjuk, az azonban bizonyos, hogy a vasut mai alapltaban tulsagosan vermes remenysegekkel nem biztat. A villamos itwsz endraga. A vasut vezetossgenek tehat esak egyetlert kotelessege lehet: europai nivora elielni a vasutat, amely nem omnagaert,, nem szemelyekert, hanem asi adot fizeto As munkajat pontosan' As zavartalanul vegezui etkara kozbonsegert van. ' Anglia kulpolitikaja Elwatlsis a Kaliijfyi T»risas%fcan (A Nemzeti Ujsag tudositojdtdl.) Horvath Jeno egyetemi tanar ma dllutan a Kubinyi Tarsasagban Anglia kulpolitikaja eimmel eloadast tartott. Az eloadast a parlament delegaeios termeben tartottak meg, ahol politikai es diplomaeiai elettink kivfilosagaikbzti szamosan jelentek meg. Az eldadd tanar reszletesen ismertette az angolo diplomticia torteneteik Anglia kulpolitikai orientacioit egeszen a mai napig. Elfiadasaban raimilatott arra, hogy az angol kfilpolitikaban Anglia tortenetenek egesa ideje .alatt. mindig fei lehetett fedezni a szabadsag, fuggetlentseg es az orszag biztonsaganak megovasara, trekvd motivumokat Majd a kulpolitikai modszerekre az.terve, kimutatta a franeia es angol kulpolitikai metodusok kozotti kulonbseget. A francia kulpolitika az oldadly szerint maga elA fiz bizonyos celt, amely fele kitnAiet nelkul es a viszonyok esetleges megvaltozasara valo tekintete nelul elhatarozottan torekszik. Ezzel szemben az angol kuliwtitika figyelemmel kieerte az idokozben esetleg megvallozott. koruihnAnyeket ese szerint iArt el eredeti eeljatol es ttr/iitt maga ele ujabbat. Vegat a hoboru elotti As a mai Anglia kulpolitikai iranyairol mondotta el velemAnyet az, eloado As kifejtette, hogy a munkaspart uralomra.jntasa Angliaban feltetlenul visszatukrozi azt a nagy eltolodast es adltozast az angol kozvelemenyben, amely a munkaanartnak a bekeszerzoidesek reviziojaban valo felfogsaban jut kifejezesre. Mar maga az, hogy az angol’ kozvelemeny engedte, hogy ez a kormanyzat felszinre kerfljon, hatarozott tanusagot tesz amellett, hogy nemcsak az angol kozvelemeny, de az angol külpolitikaiiranyitoi is kezdenek megbaratkozni abekeszerzodesek tarthatatlansaganak gondolataval vagyis mas szoval: ismetlodik az angol külpolitikai modszer alkalmazasa, amely nem ragaszkodik feltetlenul valamilyen celhoz valo torpkveshez, ha 9 C°1 nldkozben hibasnak bizonyul. Az eloadast a krzonska hosszas tapssal honoralja.