Nemzeti Ujság, 1924. november (6. évfolyam, 232-255. szám)

1924-11-01 / 232. szám

VI. évfolyam 232. szám. Szerkesztőség: és Hadöhivatal: Budapest, Y* Honvéd­ utca 10. Telefon: 127—17, 127—48 és József 65. — Fiókkiadóhivatal: Rákóczi­ út 1. tel.: J. 136-06, Teréz-körút 62. Tel.: 121—41 Reklamációk: Tel. 18—84. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPI! felelős­zerkesztő: Tóth László dr. • Főmunkatár­: Túri­ ­ NEMZETI ÚJSÁG MF 9 Ára 3000 korona Szombat, 1924 november 1. Előfizetési ár: Egy hónapra 40.000 korona, egyedévre 120.000 korona. — Egyes szám ára korona. Wienben hétköznap és vasárnap 2500 osztrák kor. — Hirdetések milliméteres dij­szabás szerint. Az amerikai elnökválasztás írta: Túri Béla. Mindössze pár nap választ el az amerikai elnökválasztástól, melynek fontossága, normáli­sabb világpolitikai helyzetben is nagy, ezúttal a szokottnál is nagyobb. Az európai viszo­nyokra való visszahatása is jóval jelentősebb lehet, mint csak félév előtt is gondoltuk, mikor még Amerikában is általános volt a hit, hogy Coolidge tartja meg végleg Harding örökét. Igaz, hogy a megejtett próbaszavazás is Coolidge javaira ütött ki, még­pedig szép ered­ménnyel, de a három elnökjelölt a választáson olyan új szituációt teremtett, mely egész­en szokatlan s amire nem igen volt példa addig, míg a két nagy párt, a republikánus és demo­krata pártok jelöltjei küzdöttek egymással. Ha nem vesszük még készpénznek a próba­szavazást — de még ha annak vennék is —, érdemes megismerni az okokat, melyek La Folette jelöltsége folytán a zavart, a bizonyta­lanságot oly nagyra növelték. Maga La Folette személyisége és programja is talányszerű. Progresszív politikai kijelentései és a munká­soknál, meg a farmerek egy részénél való nép­szerűsége, nem egyszer demagóg fellépése egyenesen kommunista hírbe keverték. Tábora mégis erősen növekedett ugyannyira, hogy Coolidge híres és egyetlen nagy választási beszédét szemmel láthatólag La Folette-tel szemben mondotta el. Elárulta, hogy Dawis-t, a demokratáknak nagy nehézségek közt meg­választott jelöltjét tartja a gyengébb ellenfél­nek. A próbaszavazás igazolta is ezt. Nem attól félt Coolidge pártja, hogy La Folette győztesként kerül ki a szavazásból, mert tudvalevőleg a győzelemhez abszolút többségre van szükség. De három jelölt közt abszolút többséget szerezni bárkinek is nehéz. És tulajdonképpen ez okozza a bizonytalansá­got, a nehéz küzdelmet. Az amerikai alkotmány ugyanis nem ismer pótvál­aszt­ást. Ha nem ve­zet eredményre a szavazás, az elnökválasztás joga előbb a képviselőházra, majd a szenátusra hárul. Az utóbbi azonban már csak az alelnö­­kök közül választhat helyettes elnököt. A kép­viselőházban a szavazás államok szerint törté­nik s így a kis államok szavazata egyforma hatállyal érvényesül. A szenátusban viszont az összes szenátorok számának több mint fele (49 szavazat) szükséges az eredményhez. A helyzet a szenátusban pedig ma az, hogy a republiká­nusoknak van ugyan 51 mandátumuk, de már eddig is heten La Folette-tel tartottak. Tehát ezeknek csak a szavazástól való tartózkodása is meghiúsíthatná az eredményt. Az amerikai alkotmány ugyan tovább is provideál. A hiva­talban levő külügyi államtitkárra várna a teendőket megállapító kongresszus összehívása, de világos, hogy már ez a procedúra is annyi kellemetlenséggel járna, hogy egy ilyen elnök­­választás kétségkívül megrázkódtatást jelen­tene még Amerikára is. Ezért is lett a republikánusok választási jel­szava, hogy „Coolidge vagy/ a káosz.” Majd más variációban: „Republikánusok vagy­ szo­cialisták”, „Amerika vagy a bolsevizmus”. Mindezek a jelszavak eléggé mutatják, hogy az idegesség mily magas fokra hágott, mert La Folette-et progresszív programja mellett sem lehet bolsevistának tartani. Érdekes tehát, hogy honnan támadt La Fol­lette-nek ekkora ereje, mikor Amerikában a szocialisztikus törekvéseknek nem volt erős­­ talaja, a bolsevizmussal pedig nem bántak­­ keztyűs kézzel. Kétségtelen, hogy Amerika is érzi még mindig a világháborúnak életet drá­gító hatását. A munkásrétegek és a krízisbe jutott termelők, a farmerek könnyen kaptak a régi pártok helyett az új emberen, ki egyelőre nem is szervezett új pántot, de bizonyos kívá­natos programot és ígéreteket képviselt. De La Folette-nek más körülmény is segítségére jött. A Ku Klux Klan-mozgalom, mint nacionalista mozgalom nemcsak a zsidóságot érinti Ameri­kában, de az összes bevándorlóitokat és mivel a katolikusok nagy része az, tehát elsősorban a nem amerikai katolikusokat. A Klán hatalma pedig erős. Sem Dawis, sem Coolidge az álta­lános liberális frázisokon kívül nem is mertek a klánok ellen nyíltan fellépni. Le Folette pe­dig megtette ezt. Ez nagyon sok helyütt a be­vándorlónak szavazatát biztosítja neki. Viszont ide-oda nagy pénz- és tőkeérdeke, de bizony a zsidószolidaritás még ezen érdekek e­lat­t is elő­­bújik. La Folette tehát legalább tamadáis herét tudta csökkenteni a zsidóság részéről. Továbbá La Folette nyílt híve a Versailles- békediktátumok revíziójának­. Az európai ügye­ket nem nézi olyanoknak, melyeikkel szemben Amerika érdektelen lehet. Ez ugyan ma nem kedves szó és nem vonzó program Amerikában, de a Dawes-tervezet elfogadása óta valóság lett és az idegen nemzetiségűek előtt a revízió követelése is kedves. Áll ez a magyar szavaza­tokra is. Magam hallottam, hogy minden egyéb­től eltekintve, a revízió hirdetésével keltett La Folette szimpátiát maga iránt. íme, így futottak össze egészen különböző ol­dalról és medrekből azok az erők, melyekre La Folette támaszkodik és fellépése legalább is veszélyeztetni képes a választás eredményét. A „Coolidge vagy a káosz” természetesen válasz­tási jelszó, így kell értékelni is. De fokmérője a helyzetnek. És ha sikerülne is Coolidgenak a szavazáskor az abszolút többséget megkapni a másik két jelölttel szemben, nagy mementó marad a mostani elnökválasztás­r­a jövőre. Csehországé egyetlen barátja sincs Európában A prágai magyar képviselet! válaszainak Benesnéh Prága, október 31. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának telefon, jelentése.) A képviselőh­áz mai ülését féltizenegykor nyitották meg. Aj­­el kzónok, Kaffkádr­­a többek között kijelentette, hogy a Népszövetség mindaddig nem tud hatékony munkát kifejteni, amíg nem dik­tá­ják fel a kisebbségek védőszervét. Korláth Endre beszéde A következő szónok Korláth Endre dr. a rutén Fel­föld képviselője volt. Beszédének főbb részei pedig a következők: — A cseh külpolitikának nincsen határozott koncepciója, ennek következtében ma már súlya és tekintélye sincsen, így különösen Ruszinsz­­kóban, a mi szűkebb hazánkban. Hogy egy or­szág külpolitikája eredményes-e, az nem kül­politikai expozéikból vehető észre, hanem az eredményekből. Ha meg akarnak gy­őződni Be­nes­ék külpolitikájuk hatásáról, ngy fáradjanak le a ruszin nép közé és ott gy­őződjenek meg erről. Csehország helyzete ma már a kis-antan­­ton belül sem mondható kedvezőnek. A pán­szláv célok után-útfélen felütik fejüket, ami természetesen a szomszédos Romániát nagy­mértékben elidegenítette. Jugoszlávia félté­kenysége is közismert, s nem tapasztalhatunk barátságos érzületet még a szláv Bulgária ré­széről sem. Lengyelország szintén ellenséges magatartást tanúsít minden ténykedésünkkel szemben. A helyzet tehát az, hogy a cseh kor­mány kapkodó politikája azzal az eredménnyel jár, hogy Csehországnak most Európában egyetlen egy igazi barátja sincs, s úgy a leg­közelebbi szomszédai, mint a távolfekvő orszá­gok, nem is beszélve a kisebbségek által lakott területekről,­­ egyforma idegenkedéssel és bizalmatlansággal néznek a köztársaság felé. Magyarországgal szemben ez a politika leg­alább őszinte és leplezetlenül ellenséges. A ki­sebbségek igaztalan és embertelen kezelése természetesen a legfőbb akadálya annak, hogy Magyarország és Csehország között a normális viszony helyreálljon. Ami pedig nemcsak Ma­­gy­arországnak, hanem Csehország belső béké­jének és külső erejének is első feltétele. A köz­­táraság kormánya állandóan a demokráciát em­legeti, amellyel szemben tényleg militarizmus van és pedig sokkal kegyetlenebb, mint az osztrák-magyar monarchiában volt. A nép tü­relme és teherbíró képessége ezzel az utált militarizmussal szemben maholnap összeroppan és előre még nem látható, hogy milyen végze­tes cselekményekre fogja magát ragadtatni. Ideje, hogy­ a kormány gondoskodjék a meg­felelő törvényjavaslatokról, amelyekkel ezen a helyzeten segítsen. Teremtsen az ország a maga részére semlegességet és becsületes, békés ösz­­szeműködést. Akkor azután a külügyi exposé sok barátról és kevés ellenségről fog be­számolni. A következő szónok Szentiványi képviselő volt, aki egyévi betegeskedés után ma jelent meg először a parlamentben. Beszédében a következőket fejtette ki: Szent­iványi kritikája Beneszást — Benes a genfi tárgyalások után az európai koncertben valamily szerepet akar minden­áron játszani. Kijelenti, kényszerítve érzi ma­gát arra, hogy a nemzetek szövetségének a béke biztosítását célzó akcióját támogassa il­letőleg ahhoz hozzájáruljon, hogy így azután belehelyezkedjék az új viszonyokba. A genfi jegyzőkönyv messze van attól a tökéletes mű­től, amely nagyon tiszteletreméltó és emberies célját, a háború rémének egyszers mindenkorra való kiküszöbölését akarja elérni. Az új Eu­rópa létesítői a békét csak úgy tudják ideig­­órákig fen­tartani, ha a nemzetek szövetségét ily irányban építik ki a háború ellen védő szerve­zetté. Európa politikai vezetői aggodalommal tekintenek erre a műre amelyet megalkottak, mégpedig teljesen joggal. A békeszerződések olyan rengeteg erőszakos területi és egyéb in­tézkedéseket foglalnak magukban, amelyek teljesen lehetetlenné teszik a népek megnyug­vására teremtett konszolidációt és békét. A háború csirái a békeszerződésekben vannak. Ezek a szerződések teljesen jogosulttá teszik egy újabb háború félelmét. A békeszerződések becsületes, komoly revíziója és az igazságta­lanságok kiküszöbölése nélkül nem lehet igazi békemunkát végezni, nem lehet kiirtani a há­ború konkod­ít és megteremteni a teljes bé­két. Ennélfogva kénytelen vagyok a nemzetek szövetségében az igazságtalanságok békéjét végrehajtó szervet látni. A kisebbségi kérdés külpolitikai fontosságáról Szentiványi a következőképpen nyilatkozott: — A magyar nemzeti kisebbségek képviselői az állam keretei között aktív és tárgyilagos ellenzéki politikát akarnak folytatni, amikor megállapítják, hogy a kisebbségek gazdasági és kulturális visszafejlesztése nyíltan folyik. A földreform, a hadikölcsöntörvény, a kulturá­lis célok kezelése, a magyar főiskola hiánya, a­ nyelvtörvény végrehajtása, az új közigazga­tási és bírósági beosztás a nemzeti kisebbségek kulturális és gazdasági erőinek visszafejlesz­tését célozzák. Az angol választások mementót, kell, hogy jelentsenek a koalíciónak. Jegyezze meg magának a koalíció, hogy a nép akarata ellen csak ideig-óráig lehet kormányozni. Az ideig-óráig való kormányzás azonban hamaro­san megbosszulja magát. íme az angol válasz­tások eredménye! A nemezig a kormánykoalí­ciót is hamarosan utol fogja érni és a legköze­lebbi választásokon a koalícióba senkinek a bizalma nem lesz meg. Éppen azért, minthogy tudom, hogy a jelenlegi kormány­koalíció osz­tatlan bizalmatlansággal találkozik mindenütt, követelem az új választások kiírását. Szentiványi beszéde után Heyn nemzeti de­mokrata képviselő pártja nevében tiltakozott Oroszország de jure való elismerése ellen, ft.)

Next